Annyi nagy találmány volt, van, lesz ééés mind Magyar. Van amelyikről tudunk, van amelyikről csak kevesen.
Ki tud olyanról? Olyanról ami nem közismert.
Az eotvos inga tenyleh magyar talalmany, az egyeb feltalalt ingakat maskepp hivjak. A szamitogep eseteben magyarok is reszt vettek a fejlesztesben. Az azombomba eseten a Szilardnak.vannak erdemei a projektinditasban, de azert ott sokszaz tudos dolgozott. A Pille pl egy kivalo tld dozimeter, ilyenbol alkoriban tobbszaz mukodott mindenfele kb otven szaz kilosak allo helyen, a Pille meg hordozhato 4-5 kilos volt, igy aztan sulysporolasbol ezt kuldtek fel a vilagurbe, meg azert is hogy a Bercinek legyen valamije amit felvihet.
Eddig az sem derült ki számomra, hogy miért nem lehet ezt a négy ismert kölcs.hat-tal megmagyarázni. Ezt valahogy nem írták le. Arra gondoltam, hogy:
A gavitációs kölcsönhatás a gravitonon kívül nem ígér további mértékbozont, ez pedig nem graviton volt, graviációs sugárzás - ahogy közönséges anyagnál is láttuk - iszonyat gyenge. tehát nem grav. kölcs.hat-ról van szó.
A sötét anyagról lehet tudni, hogy csomósodik (ezt kimérték). Gravitációs összehúzódása során le kell adni az energiát, de ez nem hősugárzással történik, azt észlelnénk. Tehát nem elektromágneses kölcs.hat.
A gyenge kölcsönhatás a mértékbozon rövid hatótávolsága miatt zárható ki (mert így vagy nem lehet megszabadulni az energiától, vagy elektromágneses foton jelennek meg - de a megfigyelések szerint nem).
Az erős kölcsönhatást a kvarkbezáródás miatt ejthetjük, azaz nincsenek messzire ható "sötét gluonok". A graviációs sugárzás meg - ahogy közönséges anyagnál is láttuk - iszonyat gyenge.
Tudom, hogy a fenti érvek inkább arra jók, hogy belássuk: ha van sötét anyag, akkor ötödik kölcs.hat-ak is kell lennie. Hogy ennek bozonját észlelték-e Debrecenben? Olvasom a cikket.
"Könnyebben elhinném, hogy ez nem kamu, ha nem maga a feltaláló, hanem független szakértők beszélnének róla, vagy egy működő, valóságos alkalmazását látnánk."
Maximálisan egyetértek. (Független szakértőt találni viszont e világon már nagyon nehéz - pontosabban extrém költséges - volna.)
A bemutatott motor szerintem jó, ha 2 ÷ 3 százalékos hatásfokot tud. A fő ellenség nem a kompresszióból keletkező veszteség, hanem az, hogy az égéstérből távozó gáz nem hideg és nem kisnyomású azaz hőenergia formában elviszi a felszabaduló energia döntő részét. Momentán a diesel a bajnok a maga kb 60%-os hatásfokával, de ezt már lényegesen túlszárnyalni nem valószínű, hogy lehetne.
Egely csak arra jó, hogy felébressze a gyanakvásunkat, ha ez a "100%-os hatásfok" emlegetésénél esetleg még nem történt meg. Viszont mindez azt is mutatja, hogy Egely lemondott a végtelen %-os hatásfokú vákuumenergia-motorról, ha már ezzel is beéri.