"tegla meg a nappali huszonfokokbol ejjel se hul le, akkor mar nem igaz, hogy mindegy." Ez csak akkor igaz, ha nappal több hő keletkezik, mint amennyi kell, tavasszal és ősszel viszont nem igazán jellemző a huszonsok fok! Legfeljebb, ha hatékony napcsapdákat állítasz fel!
Az, hogy én abból építem, a magyarázatot meg majd holnapra kitalálom!:-)
Sőt még mondok egy kontra érvet! Nagyon nehéz valóban homogénre rakni a 45-ös falat, a N+F a sarkoknál, végeknél nem működik jól, ha azonnal nem önti ki felülről a szaki egy hígabb hőszigetelő habarccsal a rést, máris hőlyukas a szerkezet!
Hat ha a _futesre_ erted, akkor igazad van. De ha a tavaszi-oszi napokat nezed, amikor a konnyuszerk-et mar/meg be kell futeni, a tegla meg a nappali huszonfokokbol ejjel se hul le, akkor mar nem igaz, hogy mindegy. Persze ehhez hozzatartozik, hogy a nagy hotarolas csak ott jo, ahol allandoan kell a 21-22 fok. Nyaralonal v. hetvegi haznal sokkal jobb a ksz., mert nem kell orakig tarto felfutessel vacakolni. De ha tartod a homersekletet, akkor a termeszetes ingadozast csokkenti annyira, hogy esetleg belefer, nem futesz. Nyilvan a fentiek csak azonos hoszigeteles mellett, csak a faltomeg kulonbozosege eseten igazak. Nagy tomeg de rossz hoszig. nem nyer annyit az atmeneti idoszakban, mint amit bukik a teliben! Es termeszetesen minden csak szigoruan szvsz!
Szvsz a nagy hőtároló tömegnek fő szerepe a szabályozatlan fűtésrendszereknél van: ha csak napi egyszer fűtesz be, akkor megakadályozza, hogy felmenjen a hőmérséklet nagyon magasra, néhány órával később meg nagyon alacsonyra, így a lakásban a hőmérsékletingadozást elviselhető szintre csökkenti!
Ellenben a mai elterjedt termosztátok leggyöngébje is foknyi pontossággal kapcsol, tehát szükségtelen a fal mint hőmérsékletszabályozó!
Nem biztos, hogy szükséges volt ezt a topicot beindítani, mert a Hőszigetelés topicon igen rég óta folyik a vita, de talán annyiban mégis hasznos, hogy itt tisztán megjelenik az elvi kérdés, ott meg inkább a részletekről van szó..
Tehát az én házam 45-ös Mátratherm lesz, külön szigetelés nélkül. A döntést én hoztam, a teljesen eltérő szakvélemények között, de még most sem tudom, jól döntöttem-e, elvileg sem, a gyakorlatban meg majd pláne elválik....
1-2 megjegyzés: Egyátalán nem vagyok biztos abban, hogy olyan jó-e a nagy hőtároló-képesség! Annyit ugyebár nem tud tárolni, hogy egy fél évet kitartson (ez lenne az igazi) télen nincs jelentősége, a nyár pedig: akkor jó, ha nagy a napi hőingás, és estére már hűvös a levegő. Viszont kánikulában, ha még este is meleg van, a falak sugározzák a meleget, és az éjszakát is borzalmassá teszik! Ha pedig hirtelen hőmérséklet-változás van, akkor kifejezetten egészségtelen, ha a kinti melegből leizzadva belépsz a hűvös házba, vagy fordítva!
Eddig a legkomolyabb érvnek tartom a vastag Nikecell mellett, hogy a párakicsapódás (ami kifelé lehülő falazat mellett valahol jelentkezik-nyilván a levegő páratartalmának függvényében is) hol következik be! Elvileg a Nikecellnek ez különösebben nem árt, a ...gyapotoknak viszont nem tesz jót, hőszigetelés nélkül pedig a falban következik be, ami így szükségszerűen nedvesedni fog!
érdemes lenne utánanézned egy kicsit jobban, mert ez csak egy alátámasztás nélküli kinyilatkoztatás, amilyet a pápa szokott megtenni hitbéli kérdésekben. Ez viszont nem hit kérdése....
saját tapasztalat: 375-ös ytong, fa nyílászárók, födémen párazáró fólia + 20 cm gyapot, semmi hőszigetelés a falon, de még csak homlokzati vakolat sincs mindenhol, párafékező színezés pedig egyáltalán nincs még fenn.
és a házban áll a levegő, és lecsapódik a pára, és néhol penészedik a fal (ahova a szellőztetéskor nem jut levegő). megoldásként mostanában többet szellőztetünk, ami a melegebb hónapokban egyre nagyobb mértéket fog ölteni, de hosszútávon a légtechnika jelent megoldás. Ez nem klíma, ugyanis nem a meleg ellen védekezünk nyáron, hanem szellőztetés.
Szóval ha erre a falra felrakunk kőgyapotot, attól sem lesz jobb, és attól sem lesz elhagyható a légtechnika. Ez alapvetően abból a tényből következik, hogy a tuti légzárással - és nem a hőszigeteléssel!!! - megszűntek a ház természetes szellőzési lehetőségei. A falon pedig nem távozik elegendő pára, friss levegő pedig egyálétalán nem jön át rajta, mi több, az elhasznált, szén-monoxiddal dús terhelt levegő pedig cseszik kimenni. Persze lehet PTH-ból építkezni, ami mondjuk - hasra ütök - 20%-kal több párát enged át. Ez viszont csak egy pofon a szarnak, mert a légcsere akkor sem lesz megoldott. Miért? mert ma egy 10m2-es, 30 légm3-es helyiségben (gyerekszoba, ahol 1 gyerek és 1 mesemondó felnőtt alszik, tehát kb. 1,5 a lakók száma) reggelre annyira elhasználódik a levegő, hogy megfájdul a fejem, pedig 150*180-as ablak van fenn, és a két ajtón sincs tömítés (gardrób felé, előszoba felé).
Szerénynek nem mondható véleményem szerint a szabályozott légcsere tervezés, szerelés, kereskedelem lesz az építőipar egyik leggyorsabban növekvő szelete az elkövetkezőp 3-5 évben. Többszörösére fog nőni pár éven belül, és a piacon elfoglalja a maga helyét a magánházak légcseréje is.
Szóval kicsit gondolkozz, és legalább nézz utána, ha máshol nem is, legalább az itteni topikokban, uigyanis ennek a témának kb. 1500 hozzászólásnyi múltja van 6-8 topikban.
vidéki házat vennénk, amit néztünk és nagyon tetszett, az a 40-es évek elején épült és kb. 60 - 70 cm-es külső falai vannak. Jó lenne tudni, mennyibe fog kerülni a ház mai követelményeknek megfelelő szigetelése, mielőtt megvesszük. Viszont addig nem nyúlhatunk hozzá a falakhoz, tehát egy kicsit "róka fogta csuka" helyzetben érzem magam. Anélkül, hogy megbontanánk vagy a vakolatot levernénk, lehet-e valamit tudni a falazat hőszigetelési képességéről?
Én is építkezni fogok és hasonló kérdéssel találtam magam szembe :)
A szakirodalom (német) azt javasolja, hogy mindenképpen szigeteljünk.
A polisztirol szigetelés gondolatát dobd el!!! - a fórumon részben említett okokból pl.: nem szellőzik, nincs hangszigetelése, nyáron sem igazán jó, tűzsveszélyesség... Helyette ami még szigetelésként szóba jöhet az a kőzetgyepot (a szkirodalom is inkább ezt javasolja). Jó hangszigetelő, páraáteresztő, nyáron is kiváló és természetes anyag. A sérülékenysége persze ennek is nagyobb mint a téglafalnak. Állítólag Németországban sok helyen szedik le a polisztirolt, mert dunsztosüveget csinál a házból! Nekem is vannak ismerőseim akik erre panaszkodnak - utólag!
Általában min. 15cm vastag szigetelést javasolnak csekély (24cm, 30cm) falvastagság mellett. Így vastagságra ugyan ott vagy (~44cm) de jobb a hőszigetelésed.
Ennek ellenére én sem döntöttem még a csak tégla (44cm) ill. szigetelt téglafal (15/30cm) között.
A belső térelválasztásra tömör téglát gondoltam, mert ennek jó a hangszigetelése - a lyukacsos tégla kutya füle :) - és hőtároló kapacitása is ennek van a lyukacsossal szemben.
Azert a panelhoz kepest meg mindig jo lesz... Legalabbis remelem! (Nekunk helyhiany miatt lesz/lett vekony a fal, csak az ytongba nem mentem bele, majd szigetelunk).
A 30-as fal+szigetelés fűtés szempontjából tökéletesen megfelel, azonban hermetikusan lezárja a falakat, a falak nem "lélegeznek" így odabenn a komfortérzeted sem lesz ugyanolyan. Az előttem szólóval egyetértek a többi dologban.
Én is a vastag -ha meg tudod finanszírozni 44-es- fal építése mellett szólnék.
Az építész által levezetett hőátbocsátási tényezőn alapuló összehasonlítás nagyon félrevezető tud lenni.
Eszerint elég lenne egy 12-14cm-es hőszigetelő gyapot+gipszkarton, vagy osb is -lásd tetőtereknél, vagy amerikai rendszerű házak sok klímával...
Csakhogy az épület határoló szerkezeteinek egy másik -közérzet szempontjából, és hosszútávon gazdaságossági okokból Magyarország éghajlatán sokkal fontosabb jellemzője: a hőtároló képessége, ami gyakorlatilag a tömegével (vastagsággal, sűrűséggel) egyenesen arányos.
Nyáron egy 44-es fal -vagy egy régi min. 38-as tömör tégla fal- nagyságrendekkel javít a benti klímán.
Ha van rá mód: nagy ereszkinyúlással és/vagy jó tájolással (esetleg ügyes elé-fásítással, befuttatással) árnyékolva egy 44-es fal esetén el lehet felejteni a klímaberendezést, külső kiegészítő hőszigetelés nem is kell, max egy 2-3cm-es könnyített külső vakolat. Így nyáron nagyon kellemes lakóklímát kapsz, télen pedig ésszerű mértékben gátolod a hőveszteséget. (Fontos megjegyezni, hogy az épület hőveszteségének csak max. 30-40 %-a valósul meg a határoló falakon át, a 44-es fal az ésszerű maximum közelében van már), a többi a nyílászárókon, födémeken, tetőn keresztül és szellőzéssel!)
A vékony fal+polisztirol megoldásnak a téli hőszigetelési megfelelősége mellett sok hátránya van:
-nyáron jóval kevésbbé gátolja a ház felmelegedését
-ront a ház páratechnikáján (ergo a benntlakók komfortján), mert gyakorlatilag megszűnik a páraátjutás a falakon, minden a szellőzésre hárul, ami a mai ablakok mellett sokszor problémás
-igen sérülékeny a külső felület, egy óvatlanul nekidöntött kerti eszköz, egy autó horzsolása, vagy egy gyors labda könnyen igen macerás sérülést tud okozni rajta
-kérdéses a hőszigetelő anyag élettartama, ami kb. 25 év körül maximálható...
Még egy jó megoldás a 30-as, 38-as fal + vakolható kőzetgyapotos, esetleg szerelt burkolatos homlokzat, de ezek ezer forintos nagyságrendben drágítják a m2 költségeket...
Maradj a 44-es falnál, vastagságban a 6-8 centis hátrányt biztos kompenzálja.
Ha van rá pénzed építs inkább 44-est. jövöre úgyis változik a hőtechnikai szabvány és jobb hőszigetelő értékű szerkezeteket kell építeni. Ami a nyári hőterhelést illeti tényleg jobb a nagyobb hőtároló tömegű épület, mert lasabban melegszik fel nyáron (télen meg lasabban hűl ki, bár az egyszeri felfűtése is hoszabb, de utána jobban tartja a meleget)
Szerintem 38-as falat építs szigetelés nélkül. (koszorút, áthidalót, pillért, mindent, ami nem téglából van, szigetelni kell, falvastagságtól függetlenül, különben hőhidas lesz!)
30-as külső falat építeni ma már egyszerűen "nem illik", üzenem az építésznek!
A falnak kell a tömeg. Hőszigetelésnél mindenki csak télre gondol, pedig nyár is van ám, és a hőség ellen csak a vastag (minél vastagabb, annál jobb!!!), tömeggel rendelkező falak védenek.
A drivit sérülékenyebb. Ha a focit a falhoz rúgod, behorpadhat a hőszigetelés, a vakolt falnál ennek kisebb a valószínűsége. A tégla falnak jobb a szerkezeten belüli páraeloszlása, jobb a hangszigetelése, természetes anyag ellentétben a PS-el. A falazat árán felül a dryvitnak is van egy munkadíja+anyagdíja, amit ha összeadsz nem biztos hogy nagy különbség lesz a két szerkezet között stb.......
Véleményem szerint a 44-es fal korszerűbb, de azt is kell mérlegelni, hogy mennyire közelíted meg az épületeddel a megengedett beépítettséget, mert lehet hogy emiatt a vákonyabb falszerkezet mellett kell dönteni. Ha a 44-es fal mellett döntesz, nagyon oda kell figyelni az építés során a hőhidak leszigetelésére, különben belső oldalon kicsapódik a pára és penészesedni fognak a falak. Egyik ismerősöm megépítette a házát 44-es téglából, a koszorúk előtt köpenyhőszigeteléssel, de az áthidalók és a pillérek elé nem rakott hőszigetelést! (és mindezt a kőműves és a statikus tudtával!) Most vagy körbehőszigeteli az egész épületet, vagy télen niagarát játszik az ablakok körül!
Mikor elkezdtem kigondolni a házamat, 44 cm vastag külső fallal számoltam, gondoltam az jobb, de a tervezőm minden áron rá akar beszélni a 30 cm-es falra hungarocell szigeteléssel. Szerinte sokkal jobb és gazdaságosabb.
Pl. nem kell az elején annyi pénzt belefektetni (a 44cm-es m2-e kb. 5000 ft, a 30cm-es falé 3000 ft), így az önerőből olcsóbban fel tudnám húzni a falakat, és utánna mehetne hitelből a szigetelés = az elején kevesebbet kell belefektetni.
Kiszámolta előttem, a hőáteresztő képesség mind a két esetben kb. ugyanannyi, és a költségek is megegyeznek.
Kicsit félek a 30-as falaktól, bár a tények ezt nem alapozzák meg.
Ti melyiket választanátok? Melyik a korszerűbb manapság?
