A történelemkutatók egy része a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger északi mellékére teszik a szállásterületüket, amely sztyeppés területek a szkíták és a szarmaták földje volt egykoron az ókorban. Részben ui. azt feltételezik, hogy az amazonok a szkíták és a szarmaták keveredéséből származtak.
Sőt, van még olyan kutatók is, akik ezeknek a népeknek, ill. maguknak az amazonoknak a szállásterületét ezeken a területeken kívül talán még a mai Kazahsztán területén is feltételezik, félúton Moszkva és Kína között, tehát kb. Közép-Ázsiában (Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, és Kirgizisztán területén).
Szóval a Pentheszileia amazonkirálynőről szóló megfigyelések (a trójai háború idejéből) pl. a görögök által őróla szerzett megfigyelései, tapasztalatai voltak.
De, léteztek amazonok a görögök képzeletében is... . ((Az ókori görögök egyébként sok mindent képzeltek el, sok mindenben hittek, mivel eredendően sokistenhívők voltak.)) A Pentheszileia amazonkirálynőről szóló megfigyelések a trójai háború idejéből (amely monda szerint Pentheszileia Akhilleusz kezétől esett el, aki mivel megszerette, holtában is megsiratta a halott amazon királynőt. (Pentheszileia életét ásd itt: Pentheszileia.)
Különben ezt a filmet nem mint a tényszerűség példáját hoztam fel -- ez túlzás is lenne egy filmmel kapcsolatban -- , hanem hogy megkérdezzem tőletek, hogy mi a véleményetek arról, hogy a filmben mennyi egyezés van a valós eseményekkel.
Én mindenesetre annyi -- részleges, avagy teljes -- egyezést találtam benne, amennyit a vastag betűkkel kiemeltem belőle az életrajzban, és itt-ott lejjebb.
Tudom, hogy egy film mindig hozzátesz valamit a valósághoz, vagy éppen elvesz belőle, vagy adott esetben kiszínezi azt fantázia-elemekkel, de mint kérdést azért vetettem fel ezt a filmet, mert egyes dolgok egyeznek benne a valósággal.
Marcus Licinius Crassus bankárként szedte meg magát, mielőtt optimata politikus lett. Apja, Publius Crassusi. e. 87-ben, hogy Marius híveinek kezébe ne jusson, saját kezével vetett véget életének. Fia úgy mentette meg életét, hogy Hispániába menekült. Amint értesült róla, hogy Sulla Róma ellen indult, egy csapat élén hozzá szegődött s vele együtt több helyen, nevezetesen Róma kapui előtt i. e. 83. november 1-jén a samnisok ellen dicsőséggel harcolt. Sulla proskripciói nagy hasznára váltak. Kapzsiságával mintegy 7100 talentumnyi vagyonra tett szert i. e. 71-re.
Mint praetor legyőzte és megölte Spartacust, a déli Itáliában fellázadt rabszolgák vezérét. I. e. 71-ben Pompeiusszal együtt megválasztották konzulnak. Az igaz, hogy konzultársának a néptribunátus helyreállítására vonatkozó intézkedéseit hathatósan támogatta, másrészt azonban maga is mindent elkövetett, hogy a nép kegyét magának megnyerje. Egy ízben a népet 10 000 asztalon megvendégeltette. Rómában marad, ellentétben Pompeiusszal.
Arra a népszerűségre mégsem tehetett szert, amelyet Pompeius szerencsés hadi vállalkozásaival elért. Irigységből Caesarhoz csatlakozott tehát, akinek azonban sikerült a kettőt kibékíteni s hárman i. e. 60-ban megalkották az első triumvirátust. I. e. 55-ben Pompeiusszal együtt Caesar ismételten megválasztatta Crassust konzulnak, aki még az év letelte előtt Szíriába ment, melyet 5 évre tartományul kapott azzal a felhatalmazással, hogy a parthusok ellen a háborút vezesse. I. e. 58-ban helytartónak Szíriába utazik. Itt jelentős vagyonra tesz szert, hadisikerei miatt. Crassus átkelt az Eufráteszen s Mezopotámiát meghódította. A következő évben, i.e. 53-ban megújította a háborút s újra átlépte az Eufráteszt, ez alkalommal azonban a pusztaságba hagyta magát csalni, hol a parthusok körülzárták. Az első ütközetben elvesztette ifjabbik fiát, Publiust. Erre megkezdte visszavonulását, Carrhaenál a parthusok megtámadták s megverték seregét, őt magát pedig cselfogással meggyilkolták. Vele együtt seregének legnagyobb része elpusztult. Crassus – nem ok nélkül – kapzsi ember hírében állt, olyannyira, hogy ez a párthusokhoz is eljutott. Az elvesztett csata után levágott fejét a párthus uralkodó elé vitték, aki szájába forró aranyat öntetett - "akinek lelkét a kincs utáni vágy tüzelte, annak élettelen testét még holtában is égesse az arany".
A filmben a vastagon szedett részek -- részbeni megjelenítéssel vagy több-kevesebb módosításokkal, de jelen vannak. A módosítások egy részeként elhagyták belőle az évszámokat, míg más részeinek lényegi elemeit ábrázolják, de a valós életrajzától többé-kevésbé eltérő módon. (De melyik történelmi filmet mutatják be a valóság kisebb-nagyobb megmásítása nélkül??? :-D ---> Így hát a szoros egyezéseket kell keresni benne.
Tény, hogy a film Marcus Crassust (igaz, hogy Marcus Crassius néven), de megemlíti mint Spartacus legyőzőjét, megemlíti hogy egy ideig Rómában marad, ahonnan később kinevezéssel Szíria provincia helytartója lesz, ahol háborút kell viselnie a Római Birodalom oldalán annak ellenségeivel szemben, ahol később csapdát állítanak neki és serege egy részével együtt megölik.
A módosítások annyiban változtatnak az itt leírtakon, hogy (nevének apró, egybetűs megváltoztatásán kívül), hogy nemcsak Spartacus legyőzőjeként, de a pun háborúk hőseként is megemlítik, továbbá hogy a filmben nem magától megy Szíriába hanem az uralkodó odaküldi, hogy Rómában ne homályosíthassa el az uralkodó magas tekintélyét, ott is módosítást látunk, hogy a szíriai ellenség a filmben nem a párthusok, hanem az amazonok serege, és hogy meggyilkolásának körülményeit ábrázolva nem a csatamezőn zárják körül a párthusok, hanem a saját tartományi székhelyének arénájában azok az amazonok zárják körül, akik a társnőik megmentésére sietnek oda, és hogy a teljes hadserege helyett az arénában lévő személyi őrségét vágják le, vele, Marcus Crassussal (filmbeli nevén: Marcus Crassiussal) együtt.
Azonosságok, egyezések: részben az életrajzában vastagon szedett részek, részben pedig az amazonok szállásterületének megjelölése, ami a film szerint Szíria, a valóságban pedig Anatólia nagy része, a Kaukázus-hegység területe, és Anatóliától délre Szíria egyes vidékei.
Hasonlóságok a valósággal, hogy a történetet a népvándorlás korába helyezi a film, a megjelölve népvándorlásban részt vevő egyes néptörzseket (vandálok, hunok, vízigótok, amazonok, akiket megemlít a film), mint a Római Birodalom i. e. 476-os bukásának egyik főbb okát. Hasonlóság még továbbá a rómaiak hierarchiájának, szerveződésének, fegyverzetének, ruházatának korhű ábrázolása, és az, hogy az amazonok esetében fegyverzetet, a ruházatot, a sátras nomád életstílust, a társadalmi berendezkedésüket, szerveződésüket, harcmodorukat, megfontolt óvatosságukat, és nagyfokú belső összetartásukat szintén korhű módon ábrázolja a film.
És bár egy filmtől pontosság terén történelmi témában annyit sosem várhatsz el, mint egy pontos történelmi leírásban, de a benne valósággal egyezőként megjelölt elemek a maguk módján mégis a helyükre kerültek benne... .
Bocsánat, de ez teljes sületlenség. Még filmnek is, nemhogy történelemnek.
Crassus idején még nem volt császárság, már jó régóta nem voltak semmiféle pun háborúk, tehát nem lehetett azok hőse, ráadásul a parthusok ellen esett el, nem "amazonok" elleni háborúban.
Spartacust - ha nem is leigázta, de - valóban ő győzte le. :)
És Pentheszileia amazon-csapatáról mit gondolsz, aki a történet szerint a seregével a trójai királynak próbált meg segíteni a görög harcosok ellen? A történet az ő területüket Anatóliába helyezi, ami sok más felderített korabeli történelmi mondával és szintén sok felfedezéssel egybevág.
Vagy mit gondolsz pl arról a Római Birodalomban játszódó, népvándorlás-korabeli amazon-történetről (tkp. rómaiak és amazonok ellentéte), amit az Amazonok és Gladiátorok (2001) című film dolgoz fel?:--->
A történet röviden arról szól, hogy a Római Birodalom Szíria provinciájának Hanne tartományában (aminek székhelye Hanne városa) egy, a római rabszolgaság rémképétől jogosan tartó nagyobb női csoport amazon-csapattá kovácsolódik össze, és az egyik olyan tábornok-helytartóval gyűlik meg a bajuk, akit a római császár azért küldött el Szíria helytartójává kinevezve, hogy sikeres alakja (mivel a pun háborúk hőseként és Spartacus legyőzőjeként tisztelték a rómaiak) Rómában el ne homályosíthassa a császár politikai tekintélyét és dicsfényét. A Szíriába helytartónak küldött Marcus Crassius (így hívják a filmben, és a történészek pedig Marcus Crassus néven szintén ismertek ugyanezen korban egy római hadvezért, aki szintén a pun háborúk hőse, Spartacus leigázója, és továbbá fontos római tábornok volt, és aki Szíriában is vezetett legalább egy hadjáratot) mellőzöttségi mérgében rendszeres gladiátorviadalokkal, a környező falvak elpusztításával, és lakóinak élvezetteljes kínoztatásával és rabszolgának való elhurcoltatásával üti el a Szíriában eltöltendő hosszabb időszakot. Erre egy nagyobb csapat jól szervezett amazon, akikek a faluját korábban már szintén felégette, ráunnak a folyamatos fenyegetettségükre, a közülük elhurcoltak közül egyikük, Ione két nőt kiszabadít a római rabszolgaságból (Serenát és Brianát), és sikerül hazavinnie a táborukba, ahol Ione vezetésével alaposan kiképzik őket is amazonak. Sok küzdelem és harc után, részben a Marcus Crassiustól kapott személyes sérelmek (anyja megöletése) miatt, részben pedig hogy amazon-társnőiket mentesíthessék a Marcus Crassius és hadai jelentette állandó fenyegetettségtől (római rabszolgaság réme!), Serena és Briana végül sikeresen legyőzik Marcus Crassiust az amazon-csapat segítségével: az amazonok serege lekaszabolja a helytartó-tábornok személyi őrségét, ezután Serena (aki maga mögött tudhatja az amazonok közvetlen segítségét) megöli Marcus Crassiust, a barátnője, Briana pedig a raboskodó gladiátorokat szabadítja ki, akiket ezzel az amazonok oldalára állít át véglegesen.
A filmből kiderülnek a következők: a Római Birodalom i. e. 476-os felbomlása előtti időkben, tehát a népvándorlás korában játszódik, tudni lehet az amazonok és a szíriai tartomány falvainak közös ellenségét és az őket fenyegető valós veszélyeket (római hadak és római rabszolgaság), tudni lehet belőle hogy az amazonok éberek, alaposak, nagyon jól szervezettek(!), mindig csapatmunkában, egymást segítve és védelmezve, szervezetten harcolnak, nincsenek komolyabb belső ellentéteik, nincs közöttük széthúzás, összetartóak, kitartóak, nagyon edzettek, a táborukat mindig sokan, éberen, és fegyveres őreikkel őrzik, a férfiakat nagyon szigorú szabályok szerint kezelik és engedik csak maguk közé, mindig minden lépésüknél rendkívül óvatosak, megfontoltak, továbbá hogy római üldöztetésük miatt az erdei táboraikban kénytelenek élni, fegyvereik jók, ruházatuk időtálló, vértezetük elfogadható védelmet ad nekik, és még egy gyógyító asszony is van közöttük (varázsló?, kuruzsló?, vagy sámán? lehetett..), aki gyógyfüveivel betegségeik esetén tud rajtuk segíteni. Belelátást enged továbbá a rómaiak hadrendjébe, hierarchiájába, politikájukba, és könyörtelen hódító természetükbe is. A fegyverzet ábrázolása korhű, a történet logikus, hihető, kerek egész történet, amelyben a szemben álló felek indítóokai is helytállóak <--(a rómaiak a "barbároktól" és az amazonoktól félnek, az amazonok pedig a római rabszolgaság rémétől tartanak, és emiatt fognak össze szervezetten).
Ezeket nem kell elmondanod, azért nem ok nélkül írogattam már több ezer hozzászólást a történelmi topikokba.
De azt meg kell jegyeznem, hogy ennél azért sokkal-sokkal többet tudunk az Eurázsiai sztyeppe Vaskoráról. És a dolognak több tudományágat átérően könyvtárnyi irodalma van.
A leleteket sosem fogjuk mind megtalálni természetesen de azért egész jó képünk van a kor régészeti kultúráiról és azok kapcsolatrendszeréről - és ebben a kérdésben viszont elég magabiztosan állíthatom, hogy sehol nem rajzolódik ki egy női harcos társadalom. Nem terhelnélek hosszú szakszövegekkel ha nem vagy rá kíváncsi de ha már előbb írtál az íjakról megjegyezném, hogy már azok kutatásával is könyvtárakat lehet megtölteni (más topikokban, pl. Európa őstörténete, már hosszasan taglaltuk a témát régebben). De - ha már szkíta íjak - itt van egy eredeti szkíta íj amivel akkora mázlink volt, hogy jó állapotban megőrizte a Xinjiang-i száraz klíma: http://www.atarn.org/chinese/Yanghai/Scythian_bow_ATARN.pdf
Szóval igen, nyitott kérdések mindig is lesznek de azért a dolog közel sem olyan tetszés szerinti, hogy bármit beleképzelhessünk amit szeretnénk.
A melltelen jelentéssel nekem is vannak problémáim de nem azért amit írsz. Mivel gond nélkül tudtak ilyesmi operációkat megoldani, akár végtagcsonkolásokat is, de pl. a koponyatrepanációkat - mint biztos te is hallottad már - rutinszerűen végezték. Szóval nagyon is operáltak. És ezzel még egyedül sem voltak, ott van pl. az egyiptomi orvoslás igen magas foka is.
Ja, egyébként idejük is simán lett volna rá, azért ezek a népek sem harcoltak 24/7, a hétköznapjaikat általában a csordáik legeltetése töltötte ki :-)
Szóval ebből a szempontból nem áll ez "nevetséges alapokon", esetleg te tudsz keveset a korról és területről. A dolog inkább ott problémás, hogy milyen gyakorlati előnnyel is járna egy mell eltávolítása? Hát kb. semmivel.
Az etimológiai fejtegetésedhez én nem tudok hozzászólni mert nem vagyok nyelvész. Természetesen ismerem a Hamazan perzsa etimológiát is (ami egyébként nem "harcos nőt" jelent...) de részemről: kitudja.
Amit a számukra testre szabott formában nekik könnyebben használhatóbbra módosított fegyverekről (visszacsapó íj, stb. ...) írtam le az (516)-ban, arról az elméletről te mit gondolsz?
Azt is figyelemre kell venni, hogy mivel ezek a dolgok az ókori történelem részei, a régészeket és a történészeket még nagyon sok kikutatni való dolog várja, és ezt a kutatást nehezíti, hogy a dolog olyan, mint egy kirakós játék: meg kell kérdezniük a meteorológusokat, hogy milyen lehetett az adott terület éghajlata az ókorban, 2-3000 évvel ezelőtt, és hogy ez alapján az akkor ott uralkodó éghajlat milyen növény,- és állatvilágot tudott eltartani, tehát hogyha vadásztak, mire vadászhattak, ha nomád életet éltek, akkor ennek megfelelő volt-e akkor is-e a növényzet, továbbá össze kell vetniük az akkor élt népcsoportok nyelvét, kultúráját, régészeti leleteit, fegyvereiket, használati eszközeiket, ruházatukat, vallási hovatartozásra utaló esetleges jegyeiket, fel kell térképezni az akkori utakat (ha valamerre támadni akartak, merre, milyen utakon lehetett menni, ha menekülni kellett, merre voltak megfelelően gyorsan használható menekülési útvonalak), az emberek mekkorák voltak a csontvázaik alapján, és így milyen fegyvereket tudtak könnyebben kezelni, stb. ... .. .
Szóval az egész egy nagy-nagy kirakós játék, amiben minden részlet csak apránként kerülhet a helyére, aszerint, ahogyan a régészek a leletek feltárásával apránként előbbre haladnak, és a történészek ezekből a leletekből még így is annyiféle elméletet raknak ki, vagy hoznak össze, ahányan vannak. Például az egyik elmélet szerint az amazon szó onnan ered, hogy mivel ez egy fosztóképzős szó, ezért az a-mazon melltelent, emlőtelent jelent, legalábbis azok szerint, akik szerint az amazonok levágták vagy kiégették a jobb mellüket; míg a másik elmélet szerint az amazon szó egy hasonló hangzású perzsa szóból ered, és ennek a perzsa eredetije harcos nőt jelentett. (Megint más kutatók szerint a perzsák nem lehettek az amazonok ősei, mert nem azonos etnikai,- és rassz-jegyeket hordoztak ezen népek tagjai.)
-- A magam részéről a melltelen jelentést nem tudom elfogadni, mivel akkoriban az ókorban még nem lehetett úgy műtéteket véghezvinni, hogy a seb el ne fertőződjön, és nem voltak meg a fájdalomcsillapítás és az altatás műtéti eszközei sem. Sőt, ez még a késő középkorban is ugyanígy volt, és az akkori betegek jobban féltek az operációs fájdalmaktól, mint magától a betegségtől, vagy akár a haláltól... !!! És szintén nem ismerték az ókorban még a vérátömlesztés szabályait sem, tehát hogy melyik vércsoportú beteg kinek adhat és kitől kaphat vért, és kinek, vagy kitől nem, márpedig enélkül a betegek pár napon belül szintén meghalnak, ha rossz vércsoportot adnak be nekik. Ezen kívül, ha ezeket valahogyan meg is tudták volna oldani, akkor sem lett volna idejük ilyen műtéteket sorozatban véghezvinni, mert képzeld el azt, hogy épen zajlik egy ilyen műtét, közben váratlanul rájuk támad az ellenség, a hirtelen jött csata hevében pedig szükségből otthagynak csapot-papot, beteget, műtéti felszerelést, és emiatt az éppen operált beteg meghalt volna, a többit pedig a szanaszét szórt és elveszített műtéti műszerek híján már meg sem tudták volna kezdeni... .. . Nem, nem, ez tehát egy lehetetlen elmélet, ami nevetséges "alapokon áll".
-- A másik verziót, miszerint az amazon szó perzsa változata harcos nőt jelent, már sokkalta jobban el tudom fejezni, hiszen ez a kifejezés pontosan a harcos életmódjukat tükrözi vissza!!
Az ókori történelemmel pontosan az a baj, hogy rengeteg benne a hézag (mind a leletek, mind pedig az időrendi sorrendbe állításuk terén), és nagyon sok időbe kerül még, mire a régészek mindent megtalálnak, és mindezeket a történészek hihető és hiteles módon tudják a helyére illeszteni... .. . ((Nem ideillő példa ugyan, mivel nem amazonos téma, de mindeddig a szintén ókorban lejátszódni vélt bibliai vízözön legendát is annyiféle változatban "rakták össze", ahányan eddig ennek nekikezdtek, csak éppen a történet nem állt össze még a mai napig semmivé sem... .. Az egyik mese szerint Noé bárkáját kell keresgélni az Araráton, míg a másik mese szerint faházat, mivel az özönvíz elvonulása után Noé elbontotta a bárkát, a faanyagból házakat épített az emberek és a maga számára. Ahány agy kombinál, annyiféle mese sül ki belőle..))
"Menj vissza az (505)-ös kommentig, lapozz a végére, és ott találsz egy linket a kagylókürt.hu-ra mutatva. Kattintsál rá, és egy amazonos oldalon találod magadat. Itt olvassad el a 12., 13., és a 14. bekezdéseket. Ez a három bekezdés szól szkítákról, a szarmatákkal való kapcsolatukról, és a róluk meglelt női harcos régészeti leletekről!"
Ha már egy tudományos topikban csevegünk jó lenne ha tudományos publikációt tudnál hozni és nem valami ezoterikus magazin cikkét.
A cikkben egyébként rengeteg pontatlanság és ferdítés található de ezek most nem is érdekesek. A lényeg, hogy ez sem mond többet lelet-ügyben mint amit közismert és én is említettem: a sztyeppei népeknél nők is viseltek fegyvert, szóval vannak fegyveres női sírok. Ennyi. Ebből még nem lesz "női hadsereg" meg semmilyen matriarchális harcos társadalom. Az olyan megjegyzések, hogy ezeken a területeken csak női harcosokat találtak volna meg simán nem igazak.
A "Magna Mater"-es elmélet meg az ezt az ősi idillt elrontó erőszakos férfiak pedig finoman szólva is egy tudománytalan, alternatív elképzelés.
"((Az pedig már csak hab a tortán, hogy -- másik példaként! -- Amerikában (is) a hivatásos hadseregbe nőket is felvesznek és alaposan ki is képzik őket!!))"
Mióta és miért is?
Menj vissza az (505)-ös kommentig, lapozz a végére, és ott találsz egy linket a kagylókürt.hu-ra mutatva. Kattintsál rá, és egy amazonos oldalon találod magadat. Itt olvassad el a 12., 13., és a 14. bekezdéseket. Ez a három bekezdés szól szkítákról, a szarmatákkal való kapcsolatukról, és a róluk meglelt női harcos régészeti leletekről!
1./ -- [...] hogy nők íjat tudnak kifeszíteni meg karddal és bárddal tudnak harcolni?
2./ -- [...] egy nő még ha a mellit le is vágja, menyire bir kifeszíteni egy íjat? És ha kifeszíti milyen messzire röppen belőle a nyílvessző? Harminc negyven méterre?
3./ -- A szálfegyverekkel ugyanez a probléma: ha a nők tudták is forgatni ezeket, azok vagy kisebbek voltak, mint a férfiaké, vagy épen csak föl tudták a csajok emelni őket.
4./ -- Képzeljétek el, ahogy egy amazon áll szemben egy jól felfegyverkezett akháj harcossal szemben. Mit tud a szerencsétlen nő tenni ilyen helyzetben?
Válaszaim:
A fegyvereket is lehet a nők alkatához és testi erejéhez alkalmazkodó méretűekre módosítani, vagy a fegyver erőkifejtését valamilyen fizikai áttétellel megnövelni. Például:>>
1./ -- A bárdot is lehet jelentősen hosszabb nyelűre, és kicsit kisebb acélfejjel gyártani. Ezáltal a kisebb acélfej révén csökken a fegyver súlya, és mégis jelentősen megnő a vele kifejthető erő a jelentősen hosszabb erőkar (nyél) miatt.
2./ -- Az íjak és a nyílvesszők esetében: egyrészt a nyílvesszőt is lehet olyan hosszúra méretezni, hogy egy átlagos női kar általi felhúzás esetén is az optimális fogás alakuljon ki a nők testméreteihez képest az íjon is és a nyílvesszőn is egyaránt; másfelől pedig az íjak erőáttételén is lehet úgy változtatni, hogy kisebb felhúzással is ugyanazt a röpítőerőt fejthesse ki a nyílvesszőre, mint a férfiak által megszokott másfajta íjak esetében lehetséges ez: mégpedig olyan módon, mint ahogyan az ősmagyarok alakították ki az ún. visszacsapó íjat. A visszacsapó íj felhúzáskor ilyen alakúra hajlik meg:--->
\
\
>>>----------------------)--->
/
/
Az íj elengedésekor pedig ilyen alakúvá válik az íj feszítő íve:--->
/
/
>>>---(---------------------->
\
\
Vagyis a visszacsapó íj úgy működik, hogy felfeszítéskor az íj keretének íve az íjhúrtól kezdve a nyílvesszőt keresztező pontjáig előredomborodik, tehát az íjhúr kifeszítési pontjai vannak a legközelebb a kezelőjéhez, a nyílvesszőt keresztező pontja pedig a legtávolabb esik a kezelőjétől. Ezzel szemben amikor a kilőtt nyílvessző már épp elhagyni készül az íjkeretet, akkor az íj keretének íve az íjhúrtól kezdve a nyílvesszőt keresztező pontjáig hátrahomorodik, tehát az íjhúr kifeszítési pontjai vannak a legtávolabb a kezelőjéhez, a nyílvesszőt keresztező pontja pedig a legközelebb esik a kezelőjétől. ((Ezzel szemben a hagyományos íjkeretek húr-megfeszítő pontjai a nyílvessző kilövésekor csak addig mennek előre, hogy egy vonalban legyenek az íjkeret nyílvesszőt keresztező pontjával, vagyis ezek a pontok egymással egy egyenes vonalba, az íjkezelőtől pedig egyenlő távolságra(!) esnek.)) Ebből következik, hogy a visszacsapó íj kerete a nyílvessző kilövésekor dupla hosszon(!!!) dobja előre a nyílvesszőt, mint ahogyan azt a hagyományos íjkeretek dobják ki, így a nyílvessző sebességét a visszacsapó íjak dupla kilövési úthosszon is tudják felgyorsítani, mint amennyire a hagyományos íjak képesek. Ha pedig dupla úthosszon gyorsul tovább(!!) a nyílvessző, akkor dupla akkora is lesz a a kilövési végsebessége, és ezzel a kétszerte nagyobb erővel és lendülettel a nyílvessző is messzebbre repül!! Egy ilyen visszacsapó íjjal pedig egy amazonnak ugyanolyan esélye van ugyanolyan messzire lőni, mint az akháj harcosnak a hagyományos íjkeretével!!
(Az íj húrját ilyen módon nem tudtam ugyan "odarajzolni", viszont, könnyen odaképzelhető.. !)
3./ -- A szálfegyverek esetén lehet annyit rövidíteni a nyélen, hogy a férfiaknál kissé kisebb termetű nőknek se okozhasson gondot a kezelésük, és a súlycsökkentés miatt a nyél is lehet valamivel vékonyabb, de keményebb és szívósabb fából elkészítve. Ezzel a fegyver nyele ugyanolyan erős maradhat, de ugyanakkor egy nőnek máris könnyebbé válhat a kezelése, tehát a lándzsa vagy a dárda eldobása ugyanolyan messzire.
4./ -- Erre a kérdésre részben az előző három kérdésre adott válaszból következik a válasz, azaz ha a fegyvereket az azokat használó nők erejéhez és alkatához megfelelően hozzáigazítják, akkor ők is ugyanolyan jó eséllyel és eredményesen fogják tudni azokat használni harcban, mint a férfi harcosok.. !! Másrészt a nők is tudják megfelelő testedzéssel az izomerejüket növelni (amihez természetesen megvan a megfelelő erőt adó, és felerősítő vitaminban, fehérjében, húsban, és nyomelemekben gazdag étrend!), és így már a nagyobb erőt igénylő fegyverekkel is, és bizonyos fokig a férfi harcosok testi erejével szemben is jobban meg tudnak birkózni!
"Pontosan azért céloztam a Távol-Keleti, Japánban lévő harcművészetet gyakorló nőkre, mert őket a japánok a szamurájok vagy a jakuzák közé is befogadják, ahány nőt csak alkalmasnak tartanak erre, és ha ez egy nagyobb női csoport, akkor akár így csoportban is befogadják őket. Éppen azért, mert a szamurájoknak és a jakuzáknak márpedig hadsereg-jellegű a kötelékük... !!
És ott a Távol-Keleten eléggé sok nő van benne ilyen alakulatokban.... .
Nem véletlenül ezzel kezdtem el példálózni... !"
Se a szamurájok se a jakuzák nem hadsereg vagy katonai szervezet egyáltalán. A szamuráj egy társadalmi rang, a jakuza pedig simán egy bűnszervezet. Mindkettő erősen férficentrikus.
Az onna-bushi/onna-busheiga Japánban épp a szamurájcsaládok nőtagjai voltak akiket kiképeztek a gyermekeik és otthonuk védelmében de egyáltalán nem voltak politikai pozícióban.
Ezek akkor mégsem jó példák...
"((Az pedig már csak hab a tortán, hogy -- másik példaként! -- Amerikában (is) a hivatásos hadseregbe nőket is felvesznek és alaposan ki is képzik őket!!))"
"Másfelől meg az ókori népekkel kapcsolatban rengeteg még a régészek és a történészek számára a kutatnivaló -- eddig ismeretlen! -- dolog, és így pl. a szkítákról is nemrégiben derült ki, hogy az ő asszonyaikból szerveződött egy női hadsereg, és ez már csak amiatt is lehetett létező dolog, mivel a szkítáknál a matriarchátus volt érvényben."
Hol derült ki a szkítákról, hogy bármiféle "női hadsereget" szerveztek volna?? Erről azért szerintem tudnék...
Másfelől meg az ókori népekkel kapcsolatban rengeteg még a régészek és a történészek számára a kutatnivaló -- eddig ismeretlen! -- dolog, és így pl. a szkítákról is nemrégiben derült ki, hogy az ő asszonyaikból szerveződött egy női hadsereg, és ez már csak amiatt is lehetett létező dolog, mivel a szkítáknál a matriarchátus volt érvényben.
Pontosan azért céloztam a Távol-Keleti, Japánban lévő harcművészetet gyakorló nőkre, mert őket a japánok a szamurájok vagy a jakuzák közé is befogadják, ahány nőt csak alkalmasnak tartanak erre, és ha ez egy nagyobb női csoport, akkor akár így csoportban is befogadják őket. Éppen azért, mert a szamurájoknak és a jakuzáknak márpedig hadsereg-jellegű a kötelékük... !!
És ott a Távol-Keleten eléggé sok nő van benne ilyen alakulatokban.... .
Nem véletlenül ezzel kezdtem el példálózni... !
((Az pedig már csak hab a tortán, hogy -- másik példaként! -- Amerikában (is) a hivatásos hadseregbe nőket is felvesznek és alaposan ki is képzik őket!!))
>>A források tanúsága szerint mindenesetre nem volt olyan sanyarú a férfiemberek sorsa arrafelé, mint ahogy te beállítod. A korabeli leírások arról tájékoztatnak minket, hogy az asszonytársadalmaknak égető szükségük volt a nemzőanyag bármi áron való beszerzésére, ezért szívesen látott vendégek voltak az eredeti értelemben vett Amazóniában a másik nem képviselői. Semmi okunk nincs azt hinni, hogy ezek az asszonyok a közéjük vetődő hímneműeket birka módjára lemészárolták volna, sőt, szerintem éppenséggel örültek minden alkalommal a "friss húsnak".<<
Arról, hogy miként kezelték az amazonok a férfiakat, a valósághűhöz közelebb álló képet kaphatsz az Amazonok és Gladiátorok című filmből, miként arról is, hogy milyen óvintézkedéseket vezettek be, és milyen férfiak ellen.
Elsőként szögezzük le, hogy ez a film az amazonokat a Római Birodalom széthullása előtti időszakába, a népvándorlás korába helyezi, amikor vandálok, vízigótok, hunok, amazonok, és más "barbár" népek veszélyeztették a birodalmat, és amely eseménysorozat később a Római Birodalom széteséséhez vezetett i. e. 476-ban.
Ebben a történetben a film arról az oldalról és abban a viszonylatban világítja meg az amazonok életét, ahogyan az amazonok élete a rómaiakhoz, mint ellenséges hatalomhoz viszonyult. Eszerint az amazonok olyan női csoportokból álltak össze amazon-csapatokká, akik a Római Birodalom rabszolgatartó politikájával szemben féltették -- mindennél jobban! -- az egyik legdrágább kincsüket, a szabadságukat. A női csoportok tehát a rabszolgasors rémképe elleni védekezésül fegyveres amazon-csapatokká szerveződtek, saját érdekükben szorgalmasan megtanulták a fegyverforgatás minden fortélyát, és a saját védelmük érdekében különféle óvórendszabályokat hoztak, amelyek egy része a a férfiak kezelésének módjait, más részük az amazon-táborok órzés-védelmét, és megint más részük a harci gyakorlatokat és a harcban való részvételt szabályozta.
A filmben szereplő amazon-főnöknő, Ione szavait idézve így néztek ki a szabályok:>>
Amikor Ione kimentette a római rabszolgaságból Serenát és Brianát (Serenát éppen a megerőszakolástól mentette meg, mivel a rómaiak Serenán keresztül akartak a frissen elfogott Ione számára példát statuálni arról, hogy őbelőle, Ionéból is rabszolgát és szajhát csinálnak kényszerrel és erőszakkal, akinek azonban sikerült az őrük pillanatnyilag megosztott figyelmét kihasználva előbb önmagát kiszabadítania, azután Serenát is és Brianát is kiszabadítania, majd magával hazavinnie a biztonságot és védelmet nyújtó amazon-táborukba), akkor a táborba érve, miután meleg ételt és új, meleg ruházatot adott nekik, a következő szabályokat sorolta fel:
Első szabály: férfi nem léphet a táborba hívatlanul!
Második szabály: élő férfi nem léphet a táborba hívatlanul!
Harmadik szabály: ha egy férfi hívatlanul téved a táborba, megölhetitek!
Ez az első három szabály tehát arra vonatkozott, hogy a saját önvédelmük érdekében, ha gyanús férfit látnak ólálkodni a tábor körül, azzal bármit megtehetnek korlátlanul, ha veszélyben érzik magukat tőle, tekintve azt a tényt, hogy az akkori római korban ha férfival összetalálkozhattak, az majdnem biztosan római katona vagy római rabszolga-kereskedő is volt egyúttal, akinek az az érdeke, hogy foglyokat ejtsen hogy rabszolgának vihesse őket magával, és akkor a sorsuk rabszolgaként pecsételődhetett volna meg (ismét). Ennek a veszélynek a kiküszöbölését szolgálta tehát a férfiak kezelésére meghozott első három szabály!
Azután hozzátette nekik Ione a magyarázatot is: "Egész életetekben rabszolgák voltatok, így nem is tudhatjátok, hogy odakint [értsd: az amazon-táboron kívüli római világban!] a nők a rabszolgák legalja... . :( Mi viszont szabadok vagyunk!!!... .. ;-) És nem hagyjuk, hogy bárki elvegye a szabadságunkat!!! ;-) Megértettétek??? :)" ((Természetesen megértették. Briana határozott "Igen!" válasszal felelt; Serena viszont vagy túlbuzgó választ akart adni, vagy félreértette Ione szavait, és azt felelte: "Igen, én már értem: a te rabszolgáid leszünk!" -- Nem lehet tudni, hogy ezen új rabságot, avagy sokkal inkább(!) azt értette-e ez alatt, hogy Ő mindenben szót fog fogadni a megmentőjüknek a saját szabadságuk védelme érdekében (valószínűsíthetően Ő, azaz Serena sokkal inkább ez utóbbi módon értette a saját szavait!), de mindenesetre Ione erre elképedt, és gyorsan kiigazította a félreértést: "Nem. Bármikor tovább állhattok: szabad nőként!!!"Serena most már félreértés nélkül megértette Ione szavait, és immár teljes nyugalommal igenlően bólintott, hogy most már Ő is megértett mindent (Ő volt ui. a gyanakvóbb természetű, mivel Őt akarta a római szenátor mindenáron megerőszakolni... . Érthető volt, ha neki emiatt picikét több biztatás kellett... !!). )) Ione ezután folytatta a még csak épp hogy megkezdett választ: "De ha itt maradtok, szabályok szerint éltek, és kiképezünk benneteket!!! Ha ez túl nagy elvárás, máris mehettek... !" A két lány, Serena és Briana természetesen nem tekintették túl nagy elvárásnak ezt, és Briana -- miután Serenával mélyen egymás szemébe néztek! -- mindkettőjük nevében válaszolt: "Maradunk!!!" -- Nem volt nehéz belátniuk ui., hogy a szabadságuk, abban esetben, ha azt azonnali továbbállással töltik el, rögtön elillanhatna, mihelyst "véletlenül" belebotlanának az első római csapatba vagy akárcsak egy-két római katonából álló járőrbe is.... ; ....de ha viszont maradnak, akkor a biztos, fegyveres védelemmel bebiztosított szabadságot választják, amit így már nem vehet el többé tőlük senki sem, mert az amazon-táborra az őrzött körülmények miatt senki nem csaphat le váratlanul, és baj esetén egymást mindenáron megvédelmezik.
Aztán valamivel később, amikor Serenának, immár kiképzetten, alkalma nyílott megmenteni egyik társnőjüket, Gretschent egy lábtöréses baleset miatt éjszaka, rossz látási viszonyok között is ha hátán és vállán hazacipelve megmentenie attól, hogy vagy a farkasok falják fel, vagy a rómaiak fogják el -- védekezésképtelen állapotban! -- , és ezt sikerrel és a létező legnagyobb áldozatkészséggel(!!) véghez is vitte, akkor Ione másnap reggel a következő szavakkal köszöntötte őket: "Serena! Briana!" -- "Valami rosszat tettünk?" -- "Dehogy... !!! ;-) Ez a karperec örökre az amazonok kötelékéhez fűz majd titeket. Ez jelképezi hűségeteket nővéreitekhez, hogy többre tartjátok őket saját magatoknál. Mindig megvédelmezitek őket; és ők is titeket!! ;-) Aki elfogadja ezt a karperecet, annak viselnie kell, holtáiglan... !! Elfogadod, Briana?" -- "Igen! ;-) :-) " -- "Serena? Te is elfogadod? :-) " -- "Ha igen, szabadon elmehetek?" -- "Egy amazon,.. mindig szabad! ;-) " -- "Akkor elfogadom!.. ;-) :-) " -- "Amazonok, keljetek: köszöntsétek nővéreiteket!!" -- És kivezette őket Ione a sátor elé, ahol az egész amazon-csapat ünnepélyesen elfogadta az amazonná történt felavatásukat.
A karperecük volt tehát az amazon-jelvény, ami az egymás áldozatkészséget, egymás megvédelmezését, az amazon-csapat egységét és összetartását, belső összetartó kohéziós erejét jelképezte, és azt, hogy bármelyik társuk kerül is bármekkora bajba, minden erejükkel a megmentésén igyekeznek(!!!), akár a legképtelenebb helyzetben, vagy még a legveszélyesebb ellenségekkel szemben is!! E szabály szerint a kötelék életük végéig védelmezte annak minden tagját, tehát egymást, beleértve ebbe az új tagokat is!! (Ez a szabály tehát az amazon-csapat kötelék jellegét, összetartozását, egységét, és egymás iránti hűségüket, áldozatkészségüket szögezte le.)
Mindezek tükrében tehát itt egy egymás védelmezésére létrejött önszerveződő amazon-csapatról van szó, akik a saját védelmük érdekében ésszerű és betartható szabályokat hoznak, amelyek egymás szeretetén és tiszteletén alapulnak, de az ellenségeiket viszont a lehető legszigorúbban kezelik. Ha azonban az illető idegenről (férfiról) bebizonyosodik, hogy csakis jó szándék és becsületesség vezeti, akár kivételt is tehetnek, maguk közé fogadhatják gyermeknemzés céljára, vagy a ért a fegyverforgatáshoz, akkor annak oktatásával is megbízhatják (lásd: Luciust a filmben!), és kellő bizalom esetén még magasabb tisztséget is viselhet (Lucius például az amazon-királynő, azaz Zenóbia hercegnő testőrségének vezetője ebben a filmben!!!).
Tehát a férfiak iránt gyanakvóak voltak ugyan, de ha bebizonyosodott hogy valóban becsületes, akkor -- akár -- meg is becsülhették!!
"Ez nagy tévedés: ilyen ma is van, mégpedig a távol keleten főleg Japánban, de Kínában és Koreában is a nők számára is megengedett a harcművészetek megtanulása, és a különféle szamurájkardok, harci eszközök használata. Ezekben az országokban ui. nem lep meg senkit sem, ha egy nőt felvesznek a harcművészeteket oktató kung-fu,- vagy karate-iskolákba!!"
De ő nem ezt írta és amit írt abban nem tévedett.
A női harcosokkal nincs baj. Még csak nem is kell a japán onna bushi-kig elmenni, ott vannak a skandináv skjaldmær-ek ("shieldmaiden"). Sőt, a sztyeppei népeknél - pl. szarmatáknál - is ismert a harcoló nők fogalma.
A probléma ott van, hogy nem ismerünk olyat ahol konkrétan női hadsereg létezett volna. Az amazonok mítosza pedig konkrétan ezt mondja, sőt ennél sokkal többet is.
.. ...És még egy adalék az "férfi/női -- összetéveszthetőség/összetéveszthetetlenség" témájához:>>Akármit is jelentett ki Palaiphatosz arról hogy az akkori barbár férfi harcosokat miért téveszthették össze a női harcosokkal, vagyis az amazonokkal, ez mind arra csak épül (ami ui. nem épül rá más, egyéb dolgokra is!!), hogy egy külsejét megváltoztatni igyekvő férfi mennyire lesz hasonlatos egy nőhöz. Palaiphatosz azt erősítgeti, hogy a csatában szakállukat leborotvált, hajszalagokat, és a nőkéhez többé kevésbe hasonlatos khitónt viselő (barbár) férfiakat tekintette volna nőknek a velük harcoló ellenség, mert a nőiesnek tűnő, és többé-kevésbé nőies kinézetre emlékeztető férfiakat igazi nőkkel tévesztették volna össze... .
Ez azonban nyilvánvaló képtelenség, mert még abban az esetben is, ha a csata hevében nem sok idő van arra, hogy azt nézegessék hogy az ellenség tagjai férfiak vagy nők-e valójában, mivel a férfiaknak és a nőknek egyértelmű megkülönböztető nemi és testalkati jegyeik vannak, és nincs az a férfi (harcos), akinek ne "állna fel", ha valódi nőt "szimatol meg" a női mivoltát elfedő lepel alatt.
Gondoljál csak arra hogy már más férfiak megpróbálták nőknek kiadni magukat: a transzvesztiták (vigyázat, nem a transz-szexuálisokról, hanem csakis transzvesztitákról(!!!) beszélek!!), és a nőimitátorok. A transzvesztiták és a nőimitátorok közös vonásai, hogy olyan női, ruhát és női frizurát szexuális indíttatású célzattal viselő férfiak, akik megőrizték férfi mivoltukat és nemi jegyeiket, de azt elrejtve női frizurát, női szoknyát, melltartót, cipőt, női harisnyát viselnek a sikeres nőimitálás érdekében, és e célból még karjukat, lábukat is szőrtelenítik; és mégis: ha rájuk nézel, mindezek ellenére mégis egyből meglátod rajtuk, hogy ők valójában nem nők, hanem férfiak, mivel testalkati arányaik, szögletesebb és kevésbé lekerekített ízületeik, testidomaik, nőkétől eltérő testalkati arányaik, mélyebb, erősebb és ércesebb hangjuk, hangszínük azonnal elárulják hogy férfiakról van szó (és nem nőkről!).
Vagyis ha a csatában női ruhában és szakáll nélkül is látták őket, még akkor is fel kellett hogy tűnjön a nőkétől eltérő erősebb és mélyebb hangjuk, valamivel nagyobb, robusztusabb termetük, szögletesebb ízületeik, durvább, erősebb mozdulataik és nőkétől nagyobb erőkifejtésük, állóképességük, és teherbírásuk. A csatában a hangjukat megfigyelhették akkor, ha fájdalmukban ordítottak, vagy ha vezényszavakat adtak ki egymásnak, a testalkati jegyeik pedig már messziről megismerhetőek mind a férfiak, mind a nők esetében.
Azt ugyan egyesek állítják, hogy az amazonok kiégették vagy levágták volna jobb mellüket azért, hogy ez ne akadályozza őket nyilazáskor és kardforgatáskor, és hogy emiatt könnyebben összetéveszthetőek lettek volna a férfiakkal, de: hol és hogyan lehetett volna meg abban az ókori korban az ehhez szükséges műtéti technológia??? ---> Ha ui. az amazonok azzal pepecseltek volna, hogy levágják a mellüket, akkor ezeknek a nőknek a legalább fele belehalt volna ezen műtétekbe a nem megfelelő sebfertőtlenítési és sebgyógyulási adottságok, a nem megfelelő műtéti módszerek, és az elviselhetetlenül nagy műtéti fájdalmak okozta sokkszerű állapot miatt!!
A mai nőket sem akadályozzák a nyilazáskor vagy a kardozáskor a melleik, ha pedig az amazonok a harci sérülésektől féltették melleiket és egyéb testrészeiket (kar, láb, hasűri szervek, hát, fej, stb. ...), akkor ez ellen a fémek, és különösen a vas ismeretétől fogva tudtak maguknak testalkatuknak megfelelő alakú acél, de belül a testet és a bőrt nem sértő puha bélés-ruhával kibélelt mellvérteket, vállvérteket, kar,- és lábvédőket, fejsisakokat készíteni, kovácsolni, amik az akkori fegyverek okozta sérülések túlnyomó részétől hatékonyan megvédelmezhették őket. -- És mivel a női és a férfi mellvérteknek a mellkas-alkati eltérések miatt más és más formájúnak kellett lenniük, és női mellvérteknél követniük kellett a női mellek kidomborodó vonalait, ezért a harcokban már csak emiatt az eltérés miatt is összetéveszthetetlenek(!) voltak a nők a férfiakkal.
"[...] de nem valószínű, hogy valaha is létezett női hadsereg, mint ahogy most sincsen sehol [...]"
Ez nagy tévedés: ilyen ma is van, mégpedig a távol keleten főleg Japánban, de Kínában és Koreában is a nők számára is megengedett a harcművészetek megtanulása, és a különféle szamurájkardok, harci eszközök használata. Ezekben az országokban ui. nem lep meg senkit sem, ha egy nőt felvesznek a harcművészeteket oktató kung-fu,- vagy karate-iskolákba!!
Az egyik leírás szerint az egyik amazon törzs királynője Pentheszileia volt, aki a trójai háborúban a trójai király oldalán segédkezett Tróját megvédeni a görög hadsereg ellen. Amikor azonban Akhilleuszt sikerült megtalálnia hogy végezhessen vele, akkor ambivalens kettős érzés fogta el: megölte ugyan Akhilleuszt, de mivel a szerelmére is nagyon vágyott, ezért a mr haldokló Akhilleuszt megcsókolta, és a görög hőst csak ezután engedte a földre rogyni. -- Hogy ez valóság lehetett-e, avagy csak mítosz volt inkább, azt én nem tudhatom bizonyosan, de így olvsatam... .. .
Afelől viszont már jóval több bizonyosság van, hogy kik voltak az amazonok, hol éltek, és hogy milyen haditetteket vittek véghez. Az egyik leírás szerint Anatólia, a Kaukázus-hegység, tehát Grúzia és Örményország, továbbá a mai Délkelet-Törökország és Irán határvidéke, valamint a mai Szíria területén volt a szállásterületük.
A szállásterületükön amazon alapításúnak tartják Szmirna (Izmir), Ephesus (Ephesos), Szinope (Sinope), Paphosz (Paphos) városokat, és székhelyüknek (mai szóval élve: fővárosuknak)Pontuszban, a Thermodon folyó mellettThemiskyrát tartották. ((Sinope a Fekete-tenger anatóliai partvidékének középső részén, Szmirnaaz Égei-tenger partján Chios szigetétől keletre fekvő nagy félsziget mögött a félszöget északi partjánál lévő kis öbölben fekszik, Ephesos városa (ebben az egykori ógörög városban áll Artemisz temploma is, amit állítólag szintén az amazonok emeltettek nem sokkal a városalapítás után a templomban lévő szent szobor köré) ugyanennek a félszigetnek a déli tövétől nem messze áll (de sajnos ma már csak romváros!), Paphos pedig Ciprus szigetének délnyugati partvidékén helyezkedik el, mai beosztás szerint a görög zónában. A görög mitológia szerint Paphos városát tartják Aphrodité szülővárosának, aki itt bukkant fel születésekor a tenger habjaiból.))
Mások szerint Maeotisz tavától húzódtak ide, sőt, Itáliában is megtelepedtek. Plinius a messze Ázsiába helyezi az amazonok földjét, a Kaukázus vidékére, vagy a Kaszpi-tó környékére. Strabón szerint is a Kaukázus vidékén élő ősi törzsekről van szó, akik hittek az anyatermészetben. Az Iliászban mint „férfi- ként harcolók” szerepelnek, s a trójai háborúban a régi rend, a matriarchátuspárti városvédők oldalán vettek részt, az atyajogúságot követő támadókkal szemben. Nagy Sándor történetírói is megemlítik az amazonok látogatását. Aztán köd előttük, köd utánuk, mintha a patriarchátus több hullámban zajló támadásai elől eltűntek volna Anatólia és Örményföld, vagy Baktria titokzatos hegyei közt.
Harci cselekedeteikről azt lehet tudni, hogy hosszú ideig rettegésben tartották a mai Görögország területén Attikát, Boiótiát, és Athént, amely legalább öt fenyegetést kapott tőlük, amit legalább egy ízben be is váltottak, és lekaszabolták a város lakosságának és hadseregének bő felét.
Egyesek vitatják az amazonoknak, mint néptörzsnek a létét, s állítják, az ókori forrásokban keverednek a tények, a mítoszok és a férfifantázia képei. Történelmileg feltételezik, hogy az amazonok az indoeurópai törzsek beáramlásával harcoló nép lehetett, egyébként a másság megtestesítőiként szerepelnek: a természetes renddel szemközt álló rendellenesség gyanánt.
Az ókori források szerint az amazonok harcias, nomadizáló életet éltek és ennek megfelelő társadalmat hoztak létre. Vallásgyakorlatukban a korabeli kisázsiai hagyományoknak megfelelően megszemélyesítették a természet erőit, hittek a négy alapelem, a Föld, Víz, Tűz és az Ég alkotó energiájában, a Napban és a Holdban.
Zárt közösségben éltek, amelyben a férfiak csak mint szolgák lehettek jelen vagy még úgy sem. Nőkirályi rendszerben szerveződtek, több uralkodónőt neveztek Hüppolitának, a „lovak szabadon bocsátójának”. Közbevetően jegyezzük meg, hogy az indiai hatalmi gyakorlatban a császárság szerveződése egy ló szabadon bocsátásával jár együtt, s a ló nyomában járó sereg meghódolásra kényszeríti a jószág által bejárt területek fejedelmeit.
Nők irányították az amazonok országát, ők végezték a papi feladatokat, tanítottak, ismertek minden tudományt, gazdálkodtak, betanították lovaikat, és harcoltak, meg persze gyermekeket is szültek, de nem szerelemből vagy házasság révén. Évente egyszer közel engedték magukhoz a szomszédos állam férfiúit, vagy a foglyul ejtett rabokat. A kiválasztottak kerülhettek szerelmi kapcsolatba az amazonokkal, akik a leánygyermekeket megtartották maguknak, gondosan felnevelték, a fiúkat vagy elküldték apjukhoz, vagy megcsonkították, megölték.
Eredetük:>>
Az amazonok legendás eredetét a szkítákra vezetik vissza. Egyes vélemények szerint Héraklész elől a szkítákhoz menekültek, mások viszont úgy tartják, egyenesen szkíta nők voltak, hiszen egykor a szkíta népeknél is a matriarchátus volt érvényben, s a nők gyakran indítottak ott háborút az ázsiai partvidék ellen. A szkíta-amazon kapcsolattal sokan foglalkoztak, a történelem azonos kora és helye volt a két nép életterülete. A régészeti kutatások alapján az Ural tájékán vagy a mai Irán területén élhettek az amazonok az időszámításunk előtti IV-I. században. Iráni eredetük kétséges, mivel azt biztosan tudjuk, hogy az ókori perzsa források nem említik rokon népként a szkítákat, így a velük rokon szarmatákat sem. Kulturális kölcsönhatás természetesen lehetett. A szarmata és szauromata, hun és mongol matriarchátus népei között is kereshetjük az amazonok eurázsiai gyökereit és párhuzamait, de vannak török területről szóló leírások is.
A szarmata kultúra az időszámításunk előtti VI-IV. században virágzott, a szkíták szomszédjaként. A korai szarmata kultúrát a görög szerzők az i.e. VI-II. században említik, a Volga, a Don és a Fekete-tenger környékén, míg a késői szarmata népek az időszámításunk szerinti I-IV. században éltek. A szarmata lányokat csak akkor tekintették felnőttnek, ha már megöltek egy férfit a csatában. Hérodotosz szerint a szarmaták az amazonok és szkíták nászából származtak. Egy 1770 körüli ismeretlen londoni térképész görög források alapján az ázsiai szarmataföldtől (Sarmatia Asiatica) északra teszi az amazonok országát.
Ezt az elképzelést támasztja alá Jeannine Davis- Kimball amerikai kutató is, aki az orosz sztyeppén végzett ásatásai során női harcosok sírjaira bukkant. A területen kizárólag női halottakat találtak s a csontvázak több mint kétezer évesek. A harcosokkal együtt temették el fegyvereiket is, nyílvesszőket, tőröket és kardokat, s a kutató szerint harci fegyverekről van szó, mert más régészeti ásatások kimutatták, hogy a környéken nagyon keveset vadásztak. A sírok az időszámítás előtti 600-200 közötti időből származnak. Ezek, valamint a szibériai Altai-vidéken föllelt, kurgánokba temetett harcosnők sírleletei alátámasztják a görög mitológiában szereplő leírásokat az amazonokról.
Vallásuk, istenőjük:>>
A paleolitikum és a neolitikum korában elterjedt volt a Magna Mater imádata. A kultusz középpontjában az Istennő állt, aki többféle formában jelent meg. Az Istennő szimbolizálta az életet, a megújulást, az átváltozást. A későbbi és főleg a görög időkben kerültek előtérbe a harcias férfiak, akik a maguk szolgálatába állították a nőket. Meglehet, az amazonok esetében a matriarchális társadalom egy speciális továbbéléséről van szó?
