Ez komoly problémának tüník, olyannyira, hogy a magyar történelmeből is tudok kapásból egy hasonlót.
A tehetséges hadvezér Zrínyi Miklós 1529-ben részt vesz Bécs védelmében, majd 1542-ben, 1556-ban, stb legyőzte a törököket, majd 1566-ban meghalt Szigetvárnál. 80 évvel később ZM horvát bán lesz, 1663-64-ben a téli hadjáratban legyőzi a törököket, majd 1664-ben egy vadászaton meghal.
Hát, ezekből az adatokból kellen megállapitani ZM korát...
A továbbiakban N.P. 885 körül meghódította Calabriának a szaracénok által elfoglalt összes zúgát. 100 évvel később N.P. sztratégosz egy bizonyos II. Baszileiosz [976-1025...nem semmi] ellen szervezkedik, ezért megölik 1022-ben...
Közben egy N.P. nevű hadvezér 962. január-februárjában Kisázsiában 50-60 várost vagy várat foglal el, ezért pajzsra emelik és a pátriárka megkoronázza 963-ban.
Hát, ezekből az adatokból kellen megállapitani N.P. korát...
Vajon hány bizánci császárt szolgált Niképhorosz Phókasz, a tehetséges hadvezér?
Bölcs Leót [886-912] biztosan, hiszen 895-ben a bulgár támadások miatt hazahívja az ázsiai hadszíntérről. A kiváló hadvezér életkorának megállapítására később teszek ajánlatot, ha összegyűlnek a további császár adatok.
Látom, azért ON témákban is folyik még beszélgetés, úgyhogy az offolással ezennel felhagyok. Örülök, hogy felkeltettem némelyek érdeklődését a paleográfia és a kodikológia iránt, látom, már saját kutatásba is kezdtetek a témában. További jó kutatást, offolást, nemisvoltközépkorozást, γεια σας, παιδιά!
Ezzel csak a filológiában való teljes járatlanságodnak adod ékes tanúbizonyságát. Ez akármilyen fájdalmas, de nem hit kérdése. Ha kezedbe veszel egy kódexet, magad is látni fogod.
Ha arra a doktori órára szabad a bejárás, szívesen elmennék...
Azt hiszem, rád is férne. Ha beiratkozott hallgatója vagy a Bécsi Egyetemnek, eljöhetsz akár erre az órára is, akár más paleográfia órára is. A kurzuskínálatot lásd az egyetem honlapján.
"Egyáltalán milyen alapon lehet egy ilyen kódex korát megállapítani?
A legkézenfekvőbb a C-14-es vizsgálat volna, amellyel a pergamen korát, nem pedig az írás idejét lehetne megállapítani. Természetesen alulról időben ezzel az írás maga is behatárolódik. De ezt valamilyen okból – a pergamen védelmében(?) – nem teszik. Kicsit hasonló a Petőfi kutatáshoz…
Valószínű kegyeleti okokból nem illik bolygatni a levágott birka – amelyből a pergamen készült – korának titkát.
Tehát marad a paleográfia tudománya, amelynek alapját egy bizonyos Jean Mabillon maurinus bencés vetette meg De re diplomatica című művében 1681-ben. Az oklevelek hitelességének eldöntéséhez az írás vizsgálatát az egyik mérvadó eszköznek tekintette, s ennek érdekében az írásokat a IV-től a XV. Századig formájuk szerint rendszerezte. 1708-ban jelent meg Bernard de Montfaucon Palaeographia Graeca című munkája, melytől az egész tudományág a nevét kapta. Ez az első önálló paleográfiai és kodikológiai szakkönyv, mely mintegy 200 évre alapmű lett.
Fentiek alapján máris egy súlyos ellentmondásba kerülünk, hiszen a tudományos kronológia majd csak a 19. században születik meg, miközben mindenben a középkori Európa nagyon tudománytalan keresztény időszámításainak [a világ teremtésétől levezetett ] egymástól számos elemében különböző típusaira támaszkodik. A felettébb bonyolult szinkronizációt a különféle naptárrendszerek között, még a tudományosságot nélkülöző időszakban végezték el, a 19. században már csak apró korrekciókat végeztek.
Miután túltettük magunkat fenti „apróságokon”, lássuk, hogy is működik a gyakorlatban a paleográfia;
A paleográfia alapja a betűformák változása. Erre létrehoztak a beavatottak egy sajátos terminológiát, mely lehetővé teszi, hogy a betűformák nagy változatosságáról szakszerűen lehessen szólni. Így aztán a paleográfiához nem konyító átlagember csak kapkodhatja a fejét a majuszkulák, minuszkulák, capitalis rusticák, unciálisok, semiunciálisk, insularisok, stb., hallatán.
Szóval ennek a betűformák alapján történő azonosításnak van egy gyöngéje, egész konkrétan a hamisítás kiszűrése. Hiszen, ha egy másoló a 17. században egy általunk C-14-el nem vizsgált pergamenre mondjuk a 13. század második felében szokásos betűkkel és stílussal ír, azt bizony soha senki nem fogja tudni megállapítani, hogy 17. századi. Márpedig a kancelláriákon, kolostorokban akadtak régi kódexek, amelyek utánzásához csak ügyes másolók kellettek. Közismert, hogy a könyvmásolás régi stílusban, Itáliában komoly iparággá fejlődött a 14-17. században. Sok gazdag megrendelő nyomtatásban is megjelent könyvek esetében is ragaszkodott a díszes pergamenkódexekhez, amelyet megrendelése alapján készítettek a könyvmásoló műhelyek.
Bonyolítja a helyzetet az, ha netán a művet régebbi kivakart pergamenre írták.
Szerencsére létezik egy másik segédtudomány is, amelynek fogalmi megnevezése alig fél évszázada olvasható a szakirodalomban; kodikológia.
Nevezik könyvrégészetnek, kodikográfiának is.
A disciplina tárgya a középkor kézzel írott, tehát egyedi módon előállított és bekötött könyve. A kodikológia egy kódex, többnyire középkori kézirat teljes körű vizsgálata mellett általánosságban határozza meg annak materiális, fizikai jellemzőit, ezen túlmenően pedig a kódex, vagy kódexcsoport kulturális szerepét vizsgálja. Összefoglalva a paleográfia a kódexben található írást elemzi, a kodikológia az írás hordozóját és annak történetét dolgozza fel."
Ne haragudj, de ez nem igaz. A kéziratos könyvek (kódexek) többsége szintén datált, a datálás a már említett subscriptioban található, általában a kódex utolsó lapján.
1. Nem számoltam, hány 9-10. századi kódex volt a kezemben. Egy kódexszel általában egyszer foglalkoztunk, megvizsgáltuk a kodikológiai jellemzők szempontjából, majd jöhetett a következő. Nem a szöveg tartalmát vizsgáltuk, hanem magát a kódexet.
2. Az évszám kérdése nagyon érdekes dolog. Általában minden kódexben van egy subscriptio, amelyben a másoló feltünteti a saját, valamint megbízója nevét, a másolás helyét, az uralkodó nevét és az évszámot, ami a bizánciak számára a világév, vagyis a világ teremtésétől számított évszám. A kéziratkatalógusokban minden kódex esetében feltüntetik ezeket az adatokat.
3. Nullával vagy erre való hivatkozással még nem találkoztam, nem is lenne semmi értelme, nem tudom, mire gondolsz ezzel kapcsolatban.
4. Az írást magát elsősorban az íráskép alapján lehet datálni, ennek pontossága általában, ha más adat nem áll rendelkezésre, plusz-mínusz 20-30 év. Persze maga a szöveg is egyfajta terminus post quem, ha ismert szerző ismert szövegéről van szó. A datálás persze általában több lábon áll: a kódex egyéb jellemzői is közrejátszanak, nem csak az íráskép. Ha ez a téma érdekel, nézz bele egy kéziratkatalógusba, ott minden kódex esetében feltüntetik, mi alapján történt a datálás.
Látom, felcsigáztam az érdeklődést a paleográfia iránt, ami normál esetben senkit sem érdekel, de egy hozzászólásommal sikerült népszerűsítenem:)))
Szóval, a Bécsi Nemzeti Könyvtár Kézirattárát először is nem úgy kell elképzelni, mint honi könyvtárainkat, ahol ezer pecsétes papír kell, hogy egy kódexet a kezedbe vehess, földi halandók is kézbe vehetik őket, ha betartják a szabályokat. Nos, minek is nekem a 9-10. századi kódexek? Mivel kutatásaim tárgya a görög nyelvtörténet, és úgy döntöttem, hogy az általam vizsgált szövegek zöme a fent említett Kézirattár még kiadatlan, kéziratos anyaga (ugyanis erre adnak pénzt a sógorok), nap mint nap görög nyelvű kódexekkel foglalkozom. Nyelvtörténeti szempontból elsősorban a 15-18. századi szövegek érdekelnek, de mivel a görög paleográfia tudományát teljes egészében szeretném elsajátítani, korábbi kéziratokkal is foglalkozom. A Kézirattár igazgatója, Gamillscheg professzor vezetésével, doktori óra keretében helyben tanulmányozzuk a görög kódexeket a legkorábbi, 6. századitól kezdve (Wiener Diokskurides). Célunk a kodikológiai és paleográfiai gyakorlat, többek között a kódexek datálásának(!) elsajátítása. Annus Anonymus Komnenos kódex még nem volt a kezemben, azt sem tudom, hogy van-e Bécsben ilyen. Különben nem kell ennyire csodálkozni azon, hogy itt hozzáférhetőek a kódexek, ha kijössz, Te is kézbe veheted őket.
Az utolsó, biztos,évre pontos III. Mihály az anyukájával Teodórával AD 867=i.sz. 1057! Utána, a Császárt jelentő Baszileioszzal, a makedon dinasztiával vannak nagy gondjaim...
Bár megelőzött a kérdéssel Cyprus_people és Odovaker, én is megkérdezem: hány ilyen kódexet fogtál ? - egyet sokszor , vagy minimum kettőt egyszer-egyszer, netán többet ? --milyen évszám volt rajta föltüntetve ? -- esetleg szerepelt-e benne nulla vagy arra való hivatkozás ?
A datálás önmagában nem bizonyíték semmire.
Hogy érted, az írás alapján datálható ?
1.) a tartalma okán , 2.) az írás formája alapján ?
