Szeretnék leszokni a dohányzásról de nem igazán sikerül. Tudna vki segíteni, aki már leszokott? Hogyan kell nem rágyújtani? Mit kell tenni? Hasznélt-e valamiféle tapaszt vagy gyógyszert?
még mindig nem gyújtottam rá. nem is gyógyultam meg egészen, még vicces hangom van, és köhögök.
arra gondoltam, ha nem nyilvánítom gyógyultnak magam, akkor hosszan lehet azért nemcigizni, mert még beteg vagyok. hülye taktika, de most eredménycentrikusan gondolkozok.
én most elkaptam valami felsőlégúti izét, nincsen hangom, köhögök, fáj a torkom. ezért ma már a harmadik napja hogy nem cigiztem. próbálom, hátha így marad. a legtöbb munkahelyzetben már nem lehet dohányozni, a párom nem dohányzik, ezért a lakásban én sem. eléggé utálok lépcsőházban meg erkélyen cigizni. azt hiszem megpróbálok nem rágyújtani. most persze könnyű, mert tök szarul vagyok, nem is tudnék, de majd akkor is próbálom kikerülni, ha már meggyógyultam. aztán meglátjuk......
szerintem senki nem fog egyetérteni velem de azért leírom.én 7 évig cigiztem , volt hogy simán elment egy nap 1 dobozzzal, ha este buli volt, még egy.egyszer csak tavaly télen már nem kívántam annyira pedig a páro is itt cigizett mellettem, meg idegesített hogy sokba kerül.egyre kevesebbet cigiztem, aztán 3 hónaő alatt eljutotattam ilyen napi 1-2 szálra.Volt ugyan h egy nap 5 szál de akkor utána pl 3 napig semmi.moat ott tartok hogy 5 hónapja kb abszolut nem cigizek.szóval nekem bejött a fokozatosság.kinek mi.
Remélem sikerült azóta is megállnod, hogy ne gyújts rá! :-)
Ami engem illet, én is hosszú idő (majd 2 és fél év) után szoktam vissza, most azonban már megint "tünetmentes" vagyok, pontosan egy hónapja.
Szeretnék néhány egyszerű -- de szerintem igen hasznos -- tanácsot adni azoknak, akik szintén a leszokással szenvednek:
1. Null tolerancia. Semmilyen esetben sem szabad rágyújtani!!! Olyan nincs, hogy azért szoktam vissza , mert felidegesítettek vagy egyszer söröztem a haverokkal, ez csak mind kifogás. Ha már leszoktál, vagy majdnem leszoktál, semmivel sem nehezebb megállni egy például stresszes szituációban a dohányzást, mint egyébként.
2. Különösen a kúra elején fogyassz gyakran alkohol- és lehetőleg cukormentes folyadékot! (legjobb a sima csapviz) Ugy vettem észre, hogy a legelső elvonási tünet az, hogy az embernek enyhén kiszárad a szája. Néhány korty víz is elegendő ennek a leküzdéséhez, s ez tényleg nagyon sokat segíthet!
3. Sportolni kell, ha nem is sokat, de rendszeresen s intenziven.
Ha például a reggelt egy kiadós (kb. 20-30 perces) futással kezded, szinte egész nap nem hogy nem fogod kívánni a cigit, de kifejezetten zavarni fog még a szaga is.
Igen, csak ugye a sörözéskor ez jön. Ahogy dumálunk.
Szal meg kell állnom, mert egyelőre nem úgy gondolom, abban a pillanatban, hogy dejó nekem!
De egyelőre sikerül, így SOKKAL jobban vagyok.
Az a titok sztem, es a konyv szerint is, hogy ha latod, hogy masok ragyujtanak es azt mondod, hogy de jo nekik, akkor ugy baromira nehez tartani magad. Amikor azt mondod, hogy de jo nekem, mert nekem mar nem kell ragyujtanom, ugy sokkal konnyebb.
Ja es szamold ki mennyibe kerulne egy szal cigi elszivasa, az is jo. Mert ha egyre ragyujtasz visszaszox. Szoval egy szal cigi biztosan lenne par milla par ev alatt.
Először egy Diáksziget első napján, az tartott egy évig. Utána - elég hülyén - visszaszoktam. Akkor azért sikerült leszokni, mert egy napon annyit szívtam, hogy rosszul lettem tőle. Amikor megkívántam, csak egy picit, azt az egy szálat kellett megállni, és nem volt komoly a kísértés.
A második rászokás már masszív volt, nem tudtam elképzelni a reggelemet nélküle. Utána hozta az egész napot. Nehéz tüdő, fejfájás, néha rámtörő megállíthatatlan köhögési rohamok...
A munkehely volt a kulcsa az egésznek. Ha egy reggel úgy kezdődik, hogy kávé+cigi+Gizike, akkor nem lehet leszokni. A Karácsonyi szünetben otthon voltam, nem jöttem melóba. Otthon nem szívtam. Így a nehezén túljutottam - igaz, különösebb erőfeszítés nélkül.
Az első három hét így munkahelymentesen és cigimentesen telt el. Most ugyanott vagyok, mint amikor először leszoktam: ha sörözéskor, stb. megkívánom, csak egy picit kell megállni. A tüdőm könnyű, no fejfájás estére, jobb a közérzetem, nem büdös az ujjam.
Szerintem meg lehet csinálni. Nem akarok okoskodni, de van két tanácsom:
1. Az elszakadási időben (amíg rutinból rágyújtanál) függetlenítsd magad attól a környezettől, ahol ezt meg szoktad tenni.
2. Apró pici nem-ek, amikor megkívánod. Csak öt percig kell megállni, utána elmúlik a kívánás.
Figyi, a csodalatot az erdemli aki halalos betegsegbol meggyogyul. Ez csak cigi. Hidd el, annyira egyszeru volt. Elolvastuk, eldobtuk, azota is orulunk neki. egy ideje mar parom anyukaja is orul. Te is orulni fox. Nekem attol gorcsolt be a gyomrom mikozben olvastam, hogy abba fogom hagyni es mi lesz, ha nem sikerul? Mindenki kinevet, meg leeges. De a vegen mar tudtam, hogy ez siman fog menni.
Nagyon örültem soraidnak, mert senki semmi ötlettel nem állt elő. Lenyűgöz a kitartásotok! Ha nem nagy kérés meg tudod nézni az íróját. Előre is köszi.
En egy eve nagyon konnyen szoktam le a dohanyzasrol a menyasszonyommal egyutt. Elolvastunk egy konyvet. "Leszokni a dohanyzasrol? nem is nehez!" Asszem ez volt a cime. Antikvariumban keressetek, mert szerintem nem adtak ki 10-15 eve.
Ugy kezdodik, hogy mire a konyv vegere er az olvasassal leszokik a dohanyzasrol.
Namondok, ki ez a pali, azannyamajdenmegmutatom! Mindenki b...ogatott engem is, miert nem szokok le, meg mennyi penz, meg egeszseg... Namost. Elkezdtem olvasni a konyvet, amiben semmi ijesztgetes, meg remiszto dolgok nem voltak, csak gyonyoruen, logikusan nevetsegesse tettek. Szo szerint konnyesre rohogtem a szememet a metron... sajat magamon. Az utolso fejezetnel kidobaltam az osszes cigit, ongyujtot a hazbol es 100 szazalekig LE AKARTAM szokni. Vegigrohogtem az elso hetet, semmifele duhkitores, meg ilyenek. Azt mondjak az orvosok, a nikotin a legenyhebb kabitoszer. Emberek! A heroinrol is leszoktak mar sokan! Az nehez lehet. Ez meg csak egy cigi. Mindenki a kudarctol fel, mi lesz ha nem sikerul. A konyv sztem csak onbizalmat ad, es siman nekimesz.
Szal ez az en sztorim, es meg mindig tudom, hogy soha tobbet. Neha 1 mp-re eszembe jut. De csak 1 mp-re. Ja es azota sem stresszmentes az eletem, nem lettem szerzetes, kavet is iszom, finom ebedeket, (ram is ugrott 3 kilo plusz) sort is szoktam neha inni, ragyujtanak elottem stb.
Valószínű elmúlik, de én még odáig nem jutottam el. Apukám és a férjem 3 éve, anyukám 5 éve szokott le, s ők azt mondják már egyáltalán nem hiányzik nekik, és a füst is kimondottan zavarja őket. Ebből a 3 emberből apukám volt az, aki napi kb. 1,5 dobozzal elszívott, és ő is arra panaszkodott, amire én, csak benne több erő volt (na persze a 60 év tapasztalata). Ma már többet nem tudok írni. Üdv mindenkinek: Iruno
hát én erről azt olvastam, hogy dohányosok 85 %-a csak sokadik nekifutásra teszi le végleg a cigarettát ( egyesek ezt pl. a szakításhoz hasonlítják, ami - mint tudjuk - szintén nem szokott elsőre összejönni)
és még azt is olvastam, hogy teljesen normális folyton ARRA gondolni és nem szabad lenézni és büntetni magunkat ezekért a dolgokért; én mondjuk elképzelni sem tudom, hogy milyen lehet 62 napig nem rágyújtani - szerintem hősies dolog; már előre félek, hogy mi lesz, amikor abbahagyom a tapaszozást vagy amikor a család/barátok/munkahely már nem tud tekintettel lenni rám (vagy amikor sárgarépa-mérgezést kapok) Te ezeket már megélted, én még nem;
ez talán úgy működik, hogy előszőr eldöntöd, hogy majd egyszer le akarsz szokni és akkor meg kell találni a megfelelő okot hozzá, ami nem jön rögtön.
a kérdés ezek szerint az, lehet-e úgy élni,hogy folyamatosan rá akarsz gyújtani, de nem teszed (vagy az egyszer csak elmúlik...?)
De, biztos igazad van, csak rohadt nehéz. Tavaly előtt 62 napig bírtam, aztán kiborítottak a munkahelyen, sírás, balhé, cigi. Tavaly 2 hétig működött, amikor otthon borult ki a bili, s újból rá kellett gyújtanom. Talán, ha nem minden gondolatom a cigi körül forogna, könnyebb lenne elhagyni, de még a 61. napon is szinte minden percben arra gondoltam, milyen jó is lenne egy slukk. Megint csak azt tudom mondani, hogy ez az én gyengeségem jele, amit utálok.
Én nem vagyok egy igazán gyakorlott topikoló, de a cigi nekem egy olyan téma amiről szivesen irok néhány sort, ha megengeditek. Tulajdonképpen nekem elég volt annyi, hogy a még megnem született gyermekemre gondoltam, és a tudat hogy mérgezném, már sokat segitett a leszokásban. Na de nem volt ez nálam sem mindig ilyen könnyű...napi egy doboz simán elszállt. Aztán l egyszer volt a tv-ben egy műsor a dohányzásról, amelyben külonböző elrettentő példákat mutattak be. Nos, a látvány szörnyű volt!! Szerencsére a férjem is látta, és azt is ,mennyire kiborultam ha szép egészseges gyermekeket láttam...lehet azt fogjátok gondolni hogy fóbiáim vannak de nem igy van csak semmi nem tud meghatni annyira mint egy beteg gyermek.
Mindezt azért irtam le , mert nekem igy sikerült. Nem vagyok egy kitartó, erősen ambiciózus alkat, úgyhogy higyjétek el magamat leptem meg a leginkabb. Minden leszokni vágyónak , kivánok sok sikert és egészséget , mert az a legfontosabb ..
Ja és még annyit az akaratról hogy nem ahoz kell igazán akarat hogy letedd a cigit, hanem ahoz hogy ne gyújts rá olyankor amikor pl. ideges vagy. De ez az én példám, valószinüleg mindenkinek megvan a saját módszere, és minden tiszteletem azoknak akiknek sikerül, és megértés azok iránt akiknek nem...egy biztos :nagyon nehéz kitartani az elhatározásunk mellett. Még egyszer sok sikert Mindenkinek!!! Sziasztok.
előszőr sírásra görbül a szám, nagyon sajnálom magam - és a következő pillanatban már nagyon ERŐSNEK érzem magam, hát így; evés után tényleg nagyon nehéz, ilyen esetekre magamnál hordok sárgarépát, viszont észrevettem, hogy a bor cigi nélkül is nagyon finom, sőt tökéletesen pótolja (lehet, hogy alkoholista lesz belőlem)
ezt úgy fogalmaznám meg röviden, hogy most már nem a cigaretta a támaszom, hanem a tudat, hogy nem gyújtok rá - nincs ám nagy különbség; de nekem egy kollegám dohányzik és néha átmegyek hozzá...
a legnagyobb segítség egyébként az, hogy mindenki annyira örül és büszke rám - Rád is büszkék lennének, hát nem?
Sajnos a kitiltás az első perctől működik, mert a gyerekünk miatt eleve kinn dohányoztunk, ez már nem lehet visszatartó erő. Mit csinálsz, ha olyan élethelyzetbe kerülsz, ami miatt azelőtt elképzelni sem tudtad, hogy ne gyújts rá? Gondolok itt arra, hogy piszkosul felbosszantanak, vagy egy jó kaja után, esetleg egy pohár italhoz. Nekem mindig ezeknél a helyzeteknél ingott meg az elhatározásom. Persze úgy gondoltam, csak egy szál lesz, azután megint semmi, aztán reggel első dolgom volt megvenni a cigit, s innen minden kezdődött elölről.
úgy látom a legjobb úton haladsz afelé, hogy megutáld a dohányzást, az jó hír! én is ezt csináltam, nem akartam leszokni, de előszőr kitiltottam magam a lakásból (hidegben egyedül álldogálni, de jó) ettől elkezdett idegesíteni a füst-mindenhol; ha Téged az is idegesít, hogy körülötted már mindenkinek sikerült abbahagynia - meggyőződésem, hogy már készülsz a nagy lépésre, de ehhez sok idő kell! minél több rossz dologgal kapcsolod össze a dohányzást, annál több pozitívumát lehet megfogalmazni a nemdohányzásnak - ezek összefüggnek és ez egy folyamat, állítólag felkészülésnek hívják és minden döntést egy ilyen előz meg.....
Nagyon régen dohányzom. A férjem 3 éve leszokott, és igaz, ami igaz, elég sokat piszkál a füstölés miatt. Rettenetesen utálom, hogy az egész családomnak sikerült (anyámnak, apámnak), csak én vagyok ilyen gyenge.
például, hogy legyen egészséges gyerekem; segít az is, ha a párod nem dohányzik és éveken át nyaggat (nem igaz ám, hogy nem működik - nagyon is, csak hosszú távon) ez például társít egy olyan negatív mellékérzetet a cigarettához, ami motivációvá nőheti ki magát :), ja és elkezdett sípolni a tüdőm, szó szerint, mintha lenyeltem volna egy sípot, roppant kínos, amikor már mások is hallják.. hát ilyenek;
igazából, ha visszagondolok, legalább egy éve készültem rá, csak nem tudtam róla - valószínüleg Te is ezen dolgozol most, nem lehet? hány éve dohányzol?
És mi volt az a 4? Mióta nem szívod? Nagyon hiányzik? Az ötleted az ajándékkal kapcsolatban nem rossz, lehet, hogy ez majd a következő elhatározásnál bejön.
igen, az nehezített pálya, ha csak 1 motivációd van, én összegyüjtöttem legalább négyet, mire rászántam magam; de a minden-nap-félreteszem-a-cigaretta-pénzt módszert ismered, ugye? én csinálom, szerintem jó lesz majd valami nagy jutalmat venni belőle.... (ami sajnos nem egy karton cigaretta lesz :))