Keresés

Ha így nézed, a szigetelés sem éri meg. 1 napnyi meló 3 embernek 500.000 Ft munkadíj... 150 négyzetméterre simán behánynak 1,5 milliót. 3 nap alatt kész.

:-)

Persze ha megadnak megcsinálod, más a ceruza.

Furcsa világ lett, úgy látom.

Meglévő gázkazánról hőszivattyúra váltani nem igazán éri meg.

Kértem egy gyors árajánlatot a Wosser-től.

3,6 milliót adott. 

Ha évi 140 eFt a megtakarítás akkor 27 év alatt térül meg. 

Érdemes ebbe beruházni?

Az én házam 130 m2, szintén nem túlzottan jól szigetelt mai szemmel, de az ablakok ki vannak cserélve 3 rétegűre. 210 eFt az évi fűtésszámlám, 24 kW-os cirkóval, padlófűtéssel.

A H tarifát hogyan lehet igényelni, és műszakilag milyen feltételei vannak?

Te a mai berendezések közül melyiket ajánlanád?

A külső és belső egységet hol kell elhelyezni, hogy optimális legyen?  

Feleslegesen agyaisz dolgokon....normálisan megcsinált rendszerrel semmi gondod sem lesz, gombokból fűtesz majd, bármilyen hatásfokjavítási kísérlet csak pénzkidobás minimális nyereségért.

De csak használd a képletet:

Q= C*m*delta t.

Persze hogy megoldható. Hány négyzetméter?

Számoljunk, Béláim.

Mert ha 10*10m, 5 méteres belmagassággal, akkor tegyük fel 10 kwos gép 500 m3/ órával mozgatva a levegőt 1 óra alatt megforgatja.

Márpedig 10 kw hőenergia kivétellel  2,5 óránként 5 fokot hűt le. Azaz másnapra simán fagyasztó lesz,  -20 fokot gyárt.

Napos időben jó, de mennyi is a napos idő Október végétől március 1-ig?

Pl. elmúlt 4 hét?

Ez ám a jóság...

Pillanatok alatt kiszívná onnan a meleget.

Nézd, 160m2 nettó a házam, nem túlzottan jól szigetelt mai szemmel. Évi 70eFt a fűtésszámlám egy 2006-os on/off hőszivattyúval, H tarifával.

Egy mai géppel kevesebb lenne.

Szerintem kàr bonyolítani ezt, használni kell és örülni.

Oké, meggyőztél, maradjunk a levegő-víz megoldásnál. 

A jósági tényezőt nem lehetne úgy javítani, hogy a külső levegős egységet a kertben egy üvegházban elhelyezni? Így a Nap is rásegítene.

Tavasszal, amikor már nem kell fűteni, akkor pedig zöldséget termelni az üvegházban.

Ezek valóban komoly érvek. 

Gyakran a svédek úgy kihűtik a kertjüket, hogy leesik a szondás, földhőkosaras hatásfoka. 

Egy ismerősöm mondta, hogy néhány év alatt eldugul az egész a vízkőtől (ahol kemény a víz).

Ezt így értem, de nem ok nélkül nem terjedt el.

Nézz élő adatokat, érdekesek. szennyvízhő néven rákeresve találsz érdekességeket.

Pl: Szennyvíz hőmérséklet 15°C

És ott még .... Na mindegy. Az is csak látszólag/részben jó, nem egyszerű technika.

Ahogy Kiggyo írja, nem éri meg.

Fagypont alatt az újak, amik gőz befecskendezéssel mennek, alig romlik a hatásfokuk.

A -20 fok az ország java részén talán pár óra, de inkább 10 évente....

12 fokos vizet csak akkor tudsz korlátlanul/ éveken át kiszedni, ha elég sok kutat fúrsz vagy nyáron visszatáplálsz.

És akkor még a homokkal is meggyűlhet a bajod.

Pesten, Angyalföldön panelház mellé fúrtak kutakat, évente csökken a lakások hőfoka, fűteni kell klímákat feltetetni..

Szégyen.

De Te tudod, csak ha nem jön be, úgy is levegős lesz a vége. Csak akkor már japánt tetess. Az legalább jó, és csendes.

Olvass vissza sokat, meglátod mik a tapasztalatok.

Eljárt felette az idő egyszerűen.

Az inverteres levegő-víz hőszivattyúk 3 feletti szezonális COP-al rendelkeznek, azaz az egész év átlagában legalább 3x annyi hőt termel mint amennyi villanyt fogyaszt.

Amikor egyszer-egyszer ez alatt van kit érdekel, majd behozza máshol.

Olyan enyhék a telek hogy alig van fagypont alatti átlaghőmérsékletes nap.

A vizesnél szívsz a szivattyúval, elkopik, főleg ha homokos a kút.

A kút sem örök élet, egy vagyon fúrni, és sok energia a visszasajtolás.

A talajkollektoros ezeket részben kiküszöböli, de jó eséllyel a beruházás nem térül meg soha.

Olyan változatról is olvastam, hogy kettő egyszerű talajvízkutat kell ásni, és egyikből átszívni a másikba a vizet, miközben a hőt kivesszük belőle. 

Ez nem jobb, mint levegőből venni a hőt?

De az a víz nem jön fel magától. A szivattyú meg szintén áramot fogyaszt.

Plusz lukat is kell fúrni, az is milliós tétel.

Nem, hőszivattyús cégtől.

Azért nem tetszik a levegős hőszivattyú, mert fagypont alatt rohamosan romlik a jósági tényezője. 

Miközben a Földben ott van a 12 fokos víz, amiből gazdaságosabb kivenni a hőt, mint a 0 és mínusz 20 fok közötti levegőből. 

A Földben a víz akkor is 12 fokos, ha a levegő mínusz 20 fokos. 

Nem így van?

Ilyesmi cégtől kértél?

https://geofutes.hu/geotermia/

Látatlanban ki mondaná neked meg, hogy mennyi a sallangja?

Biztos hogy (feneketlen) kútba akarod a pénzt szórni?

Miért nem jó  levegős hőszivattyú?

Kértem árajánlatot.

Az űrlapon szerepelt az a kérdés, hogy van-e kutam.

Bejelöltem, hogy nincs.

De az árajánlatban szó sem volt a kútról. 

Azt tapasztaltam, hogy csak a saját hőszivattyús készülékeiket akarják eladni, de a járulékos költségekről nem akarnak beszélni.

Így sokkal kisebbre jön ki a megtérülési idő, és szebben néz ki az ajánlat. 

Ne legyél szívbajos, kérjél cégektől árajánlatot....legrosszabb esetben az ájulás után magadhoz térve elengeded a témát.:))

Arról van-e valakinek adata, hogy ha mélyebb kútból származik a hő, akkor egy mély kút létesítésének a költsége mennyi lehet?

Milyen mélyre kell lefúrni, milyen átmérővel?

Mennyi lehet ennek a költsége?

Akkor az előbbinél még marad 40% amivel valóban érdemes lehet foglalkozni.

Nincs infó róla, -20 fokig van általában adat.

Keresgess skandináv nyelvterületen.

Tudnál ilyen táblázatot betenni, mert én nem találtam egyik gyártónál sem.

Köszönöm. 

És mondjuk mínusz 30-ban mennyi lehet?

Táblázatban minden gyártó megadja!

A mi éghajlatunkon kb kettes jósági tényezőig mennek le a hőszivattyúk, a -15 fokban. Persze függ a levegő páratartalmától is az érték.

Lenne egy kérdésem. Tudsz-e olyanról diagramról, amely megmutatja, hogy hogyan alakul egy külső levegőből vett hővel dolgozó hőszivattyú jósági tényezője a külső hőmérséklet függvényében. 

Úgy gondolom, hogy minél hidegebb van odakinn, annál több a villamos energia fogyasztása a hőszivattyúnak. Van-e olyan alsó határhőmérséklet, amelynél már több a hőszivattyú villamos energia fogyasztása, mintha ugyanekkora hőt villanyradiátorral állítanánk elő?

Nem tudom, hogy érthető-e a kérdésem.