Egy ilyen szuperbajnokság nem jöhetne létre 2 okból sem.
1. Az Interliga úgy van kitalálva, hogy illeszkedjen az UEFA érdekkörében lévő kupák alá. Javítja az abban résztvevők szelektálását, tehát erősebb mezőnyt tesz lehetővé, de nem a BL helyett akar bajnokságot, hanem alá.
A G14 szuperbajnoksága ezzel szemben nem illeszkedne bele így az UEFA rendszerébe. Kötve hiszem, hogy a felsorolt csapatok szövetségei szívesen dobnák be egy ilyen szuperbajnokságba azokat a jogokat, amiket az UEFA-tól ők kaptak (kupanevezés), anélkül viszont csak BL-konkurens bajnokságról lehet szó, nem alászervezettről.
2. Túl könnyű kihúzni alóluk a sámlit azzal, hogy az engedélyt területi, lakossági, stb megkötésekkel engedélyezi az UEFA. Pl. azt mondja, hogy az így létrehozott bajnokság beutazandó területe nem haladhatja meg az 500 ezer km2-t, hacsak nem egy szöveség képviseli az egészet. Vagy azt mondja, hogy az így létrehozott bajnokság piaca nem lehet több 60 millió lakosnál, hacsak nem egy szöveség képviseli az egészet.
Mivel a szövetségek nyilván nem fognak megszűnni egy ilyen kedvéért, nem tudnak majd nagyobb ligát csinálni.
lehet, hogy egyszerűen le kéne másolni a Royal Cup-ot kelet európára.
nyolc ország két legjobb csapata (bajnok+kupagyőztes vagy bajnoki második, vagy BL csoportkörös vagy UEFA csoportkörös. a lényeg, hogy akik a legtöbb nézőt vonzahatják, mindig azok) lenne meghívva, alkotnának négy négyes csoportot. ezek a csoportok külön-külön városokba lennének megrendezve, pályázni lehetne értük a városoknak. egy csoport 6 meccsel bír, ennyit még télen is le lehet zavarni pl. Pesten (és más olyan városban is, ahol több stadion is akad) aztán a 4 csoport győztese elmenne két városban elődöntőt játszana, azok győztesei pedig egy harmadik előre kijelölt helyszínen döntőt.
maga a sorozat a tévéközvetítésekre épülhetne, meg a (több városban fellelhető) nézőkre, a csapatok érdekességénél fogva. lehetne pénzdíjas plusz persze egy vándorkupával bírhatna. aztán aki 3szor bezsebeli az elteheti.
ugyanakkor nem lenne semmilyen szerepe az UEFA vagy BL helyek kiosztásában. egyfajta "rájátszás" lenne, a mind nagyobb népszerűségért az éppen aktuálisan legjobb kelet európai klubok számára.
akár a hosszú téli szezonban is lehetne, akár, a nézők szempontjából szerencsésebb nyári szezonban, vébétől függően júniusban, júliusban vagy augusztusban.
ezt még a FIFA-UEFA se ellenzi, ráadásul most még időben lenne meglépve, hogy (némi) versenyelőnybe kerüljön kelet európa pl. a benelux-államokhoz képest.
"1. Nem lehet úgy előrejutni, hogy csak 1 kirakatcsapata van az országnak, mert ha az szerez annyi pontot, hogy újabb csapatot léptet be a nemzetközi porondra a hazájából, de az lebőg, rögtön egyel többel osztják a kirakatcsapat pontjait, és végeredményben kevesebb pontjuk lesz a több csapattal, mint amennyi volt a kevesebbtől.
A futball egészét kell tehát - de legalább 3-4 csapatot - jól menedzselni ahhoz, hogy az ország összességében előbbre juthasson."
- ez messze nem igaz egy olyan ország esetében, mint hazánk, ahol a legjobban szereplő csapat két győzelmet tudott felmutatni tavaly! ezzel szemben ha csupán egyetlen UEFA kupa csoportkörre állandó csapat lenne, az sacc per kb. 8-9 csapatpontot legalább kellene hozzon (mivel egy csoportkörben már minden x is többet ér) és így 3 országpontot hoz (amit szintén 5 évre számolnak) márpedig 5*3 országpont az 15 ha a maradék 2-3 kupainduló csak 5 országpontot hoz össze öt év alatt (tehát éves átlagban csapatonként 0,5-öt, ami úgy 1-2 pontot (tehát nagyjából azt, amit tavaly a Fradi produkált) jelent egy csapatra nézve), akkor már előbbre lenne az ország, és lenne még egy uefa kupa induló
tegyük fel átsorolódik egy ország az UEFA pontszámításban, onnantól nem 16, hanem 17 vagy akár 21 csapatos lesz az Interliga?
egyébként maga az elképzelés szerintem jó, csak bejön, hogy mind a FIFA, mind az UEFA ellenzi.
másrészről: ha áldását adná rá, akkor valszeg rögtön lenne egy olyan liga is amiben a Benfica, Porto, Real Madrid, Lyon, PSV, Ajax, Liverpool, Arsenal, Manchester United, Bayern München, Borussia Dortmund, Internatzionale, Juventus, AC Milan, Barcelona, Anderlecht, Celtic, Rangers (egy-két eltéréssel) csapatok versenyeznének hétről hétre.
amikor is szombat-vasárnap mindig olyan meccs lenne a konkurencia, hogy pl. 12:00 Lyon-Ajax, 14:00 Barcelona-Real Madrid, 16:00 Juventus-Borussia Dortmund, 18:00 AC Milan - Bayern München, 20:00 Benfica - Anderlecht, vasárnap meg mondjuk 12:00 Manchester United - Porto, 14:00 Arsenal - Rangers, 16:00 Liverpool - Celtic
sőt valszeg lenne számukra egy külön kupa rendszer is szerdákra...
ráadásul lehet, hogy ezzel a szisztémával, amit itt vázoltok megszűnne a BL, az UEFA kupa, és létrejönne még pár másik régiós kupa (pl. Svéd-Dán-Benelux-Norvég), amikkel szintén versenyezni kéne, plusz ezen "bajnokságok" átfedését valami módon biztosítani kéne (ahogy most ugye az UEFA kupa és a BL megteszi)
Elképzelésem szerint az összeálló országok delegálnának kupahelyeik száma szerint 3-4-5 csapatot.
Ez most magyar oldalról 3 csapat lenne: a bajnok, az UEFA-kupa induló + egy harmadik. Ez a harmadik a legelső alkalommal az előző bajnokságban utánuk következő csapat lehetne.
A többi magyar "profi" klub a hazai elsőosztályban küzdene a helyezésekért és jelentős utánpótlásnevelést végeznének.
A szezon végén az INTERLIGA legjobb magyar csapata indulhatna a BL-ben magyar bajnokként, a második legjobb magyar klub indulhatna az UEFA-kupában, a harmadik magyar pedig helyet cserélne, vagy osztályozót játszana a hazai elsőosztály győztesével. Így el lehetne érni, hogy a nem INTERLIGA csapatok számára is legyen tétje a hazai bajnokságnak, ugyanakkor az INTERLIGA csapatok számára is jelentős a tét.
Az INTERLIGA meccseit körmérkőzéses rendszerben, a mostani NB1 rendszerével azonos módon képzelem el.
A Magyar Kupában - az eddigi lebonyolítási renden nem változtatva - indulnának mind az INTERLIGA magyar csapatai, mind a hazai bajnokságok csapatai. A kupagyőztes lenne a másik magyar UEFA induló.
"The UEFA country ranking is determined by the sum of the UEFA country coefficients over the last 5 years. The UEFA country coefficients are determined by the number of points divided by the number of participating teams. The coefficients of 5 successive years are used for the UEFA country ranking. The sequence of the individual teams is based on the number of points, and secondly on the number of matches. Please note that since 1999 a win in a qualifying round only yields one point."
Az ország pontjait tehát úgy számolják ki, hogy az adott évben nemzetközi kupában induló csapatok által szerzett pontokat osztják az induló csapatok számával - magyarul csapatra átlagolják. Ebben a tekintetben tökmindegy, hány csapat indul, mert az 1 által szerzett pontok is átlagolhatók csapatra vonatkoztatva - 1-gyel kell osztani. Ez azt jelenti, hogy ha egy országnak a nemzeti kupájából van indulója, akkor már számolható rá koefficiens a hagyományos módon.
Tavaly egyébként Magyarország a 39. volt az átlagban szerzett 1 pontjával.
(A csapatokra egyébként máshogy számolják, és az általuk szerzett pontokat 5 évre összesítik. A Loki ebben pl a 149., a pontjai száma az öt szereplés összege.)
Mindez 2 dolgot jelent:
1. Nem lehet úgy előrejutni, hogy csak 1 kirakatcsapata van az országnak, mert ha az szerez annyi pontot, hogy újabb csapatot léptet be a nemzetközi porondra a hazájából, de az lebőg, rögtön egyel többel osztják a kirakatcsapat pontjait, és végeredményben kevesebb pontjuk lesz a több csapattal, mint amennyi volt a kevesebbtől.
A futball egészét kell tehát - de legalább 3-4 csapatot - jól menedzselni ahhoz, hogy az ország összességében előbbre juthasson.
2. Az országnak a kupagyőztes indulása miatt mindig lesz koefficiense és így besorolása is, ami a kupahelyek számát adja. Nyilván ha a legjobb csapataink nem tudnak majd kijutni nemzetközi porondra az Interligából, akkor a kupán keresztül fognak próbálkozni, ami felértékeli a Magyar Kupát.
A szerzett országos koefficiensünk ettől nem változna, hiszen a linkelt tavalyi példából látszik, hogy az FTC a gyatra szereplésével is annyi pontot hozott volna egyedül, mint amit hárman összeszedtek (Sopron lerontotta a Loki eredményét).
Az Interliga szerepe nálam éppen az volna, hogy a fenti 1. pont által támasztott követelménynek megfelelően több magyar csapatot is feltrenírozzon nemzetközi szintre. Ezt úgy kívánja elérni, hogy rendszeres és biztos nemzetközi tétmeccseket biztosít nekik.
Jelenleg az ilyen lehetőségek se nem rendszeresek, se nem biztosak, így a magyar mezőny gyakorlatilag minden tagja el van zárva a nemzetközi tapasztalatoktól. Ugyebár tavaly 10 nemzetközi meccs jutott magyar csapatoknak, amiből 6-ot egy csapat játszott, másik 2 meg kettőt-kettőt. Ez a magyar futball általános előmenetelét tekintve lófütty. Se nem ragadt semmi ezen csapatokra ettől, se át nem adták ezt a mezőnynek. Valójában mintha nem is lenne kapcsolata a focinknak a külvilággal.
Mennyivel másabb volna a helyzet, ha mondjuk 4 csapatunk kapna évente 20-28 meccses nemzetközi tapasztalatot! Sajnos mindenkinek nem lehet ilyet nyújtani, de 1.) meg sem érdemli mindenki, 2) a mostani semmi állapota sem fair a jobbakkal szemben.
Az Interliga önmaga volna tehát a cél, nem az, hogy visszanyerjük a nemzetközi kupás helyünket! Ezzel kb elcserélnénk a szomszédaink alkotta mezőnnyel 4 csapattal vívott 20-28 tuti tétmeccsre azt a jelenlegi lehetőségünket, hogy 2-3 csapatunk vagy egy moldáv csapatot, vagy a MU-t kapja 2-2 meccsre.
Szerintem ez jó csere volna!
Maga a lebonyolítási rendszer énszerintem részletkérdés az alapelv elfogadása mellett, de ha tényleg érdekel, arra is volna javaslatom.
Amszterdam, április 3., 15.50 Holland-belga közös bajnokságot szeretne az Oranje kapitánya.
Marco van Basten, a holland válogatott szövetségi kapitánya szerint célszerű lenne egyesíteni a holland és a belga bajnokságot. - Egyetlen bajnoki sorozatnak kellene zajlania, így a jelenleginél komolyabb lenne a konkurencia - jelentette ki a játékosként háromszoros aranylabdás, Európa-bajnok futballista. - Egy ilyen pontvadászat színvonalban közelíthetne az angoléhoz, spanyoléhoz, olaszéhoz, németéhez, franciáéhoz, ennek eredményeként pedig több pénz áramolhatna bele, illetve klub- és válogatott szinten jobb eredményeket érhetnének el a csapataink. (MTI)
Próbálkoznak. Mi más, a sportág népszerűsítése a cél, éppen ezért a közép-európai szövetség megannyi tárgyalás után úgy döntött: ismét útjára indítja az egykor pénzügyi problémák miatt befuccsolt Interligát. Szlovénia, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország és Csehország legjobb csapatai mérik össze erejüket az október 3-án induló sorozatban. Az európai szövetség áldását adta a rendezésre, egyetlen kikötése az volt, hogy az Interligában szereplő együttesek kötelesek részt venni az európai kupaküzdelmekben is, azaz holmi költségcsökkentés végett egyik sem mondhatja azt, hogy mondjuk, nem indul el az Élcsapatok-kupájában.
"A magyar színeket a férfiaknál a bajnok Kaposvár és az ezüstérmes Kazincbarcika, a nőknél a Nyíregyháza képviseli az Interligában" - fogalmazott Hoboth Sándor, hazánk egyik elismert sportdiplomatája, akitől megtudtuk: két legjobb férficsapatunk a négyfordulós Extraliga utolsó körébe kapcsolódik majd csak be, míg az NRK az Interligában és az Extraligában párhuzamosan szerepel.
A férfiaknál a Kométa és a Vegyész mellett biztos Interliga- résztvevő a szlovák VKP Bratislava, Sostanj Topolsica kettős, az osztrák Hypo Tirol, Aon hotVolley, valamint a horvát Mladost Zagreb, OK Varazdin duó, illetve a szlovén Bled alakulata. A tizedik induló Csehországból kerül ki. A hölgyeknél a Ludvig-csapat ellenfele a Nova Gorica, OK Ljubljana (szlovének), a Hypo Klagenfurt, Post Wien (osztrákok), valamint a Mladost Zagreb, Velika Gorica (horvátok) kettős, továbbá az SH Senica (szlovák), a Slavia Praha (cseh) és egy, még nem ismert társulat lesz."
Nemzetközivé válhat a hazai élvonalbeli jégkorongbajnokság, a Borsodi Liga, amennyiben a hat érintett magyar klubcsapat hozzájárul a két érdeklődő szlovák csapat felvételéhez.
A szlovák másodosztályú Nové Zámky (Érsekújvár) és Levice (Léva) jelezte, hogy szívesen részt venne a honi pontvadászatban is. Amennyiben a hat magyar élvonalbeli klub, valamint a szlovák szövetség áldását adja a dologra, a bajnokság nyolccsapatosra bővülhet.
Szlovákia, Szlovénia, Magyarország, Horvátország. 4*5 azaz 20 csapat 38 meccs. Kicsit sűrű lenne a menetrend de így lehet fejlődni. ! 4 BL-hely(selejtező) és 8 UEFA. A BL helyekre az első 4 menne. 5-7 UEFA. Egy kupa amiben a másodosztály is menne még egy UEFA hely. A másodosztály területi alapon 4 csoportban. Minden csoport győztese kap egy UEFA kupás helyet. Így azok is jól járnának akik, kimaradnak mert alapesetben nem igazán lenne sanszuk az uefára sem nagyon.
Ez jó hír, kétségtelen, hogy a női futball picit is fellendüljön a térségben szükség lehet rá, de azért az utazási költségek, szállásköltségek, egyebek nem kevés pénzbe fognak kerülni.
NÔI BAJNOKSÁG. A liga elfogadta a határokon túliak jelentkezését
Jöhetnek a külföldi klubok
NS, 2005-05-18
"Megvan a nemzetközi bajnokság!" - újságolta Nyíri Dezső női ligaelnök a kedden megtartott tanácskozás után, ahol azért dugták össze a fejüket magyar, szlovák és horvát női klubok vezetői, hogy megbeszéljék, miként lehetne tető alá hozni a női NB I A-csoportjának földrajzilag való kiszélesítését.
Ami persze mennyiségi és minőségi növekedést is jelentene, de hát éppen ez a cél: hogy újra 12 csapatos legyen az élvonal mezőnye, és hogy végre ne az unalmas, előre lefutott meccsek legyenek túlsúlyban.
"Akik itt voltak, azok szerepvállalása gyakorlatilag biztosnak tekinthető. A kassaiakról és a zágrábiakról van szó, míg a Vojvodina és a Celje faxot küldött, hogy elfogadja a versenykiírást, és indulni akar. Ezeket a szándéknyilatkozatokat mi hivatalosaknak tekintjük, innentől kezdve attól függ a külföldi csapatok száma, hogy hány magyar felel majd meg a nevezési feltételeknek" - utalt egy sarkalatos pontra a sportvezető. Vitán felül szükség van az idénykezdet előtti gazdasági és szakmai átvilágításra, hogy ne legyen(ek) menet közben becsődölő együttes(ek), és így legalább válogathat is a liga, mivel az A-csoport jelenlegi kilenc klubjával, valamint a határokon túlról csatlakozni szándékozó négy kompániával együtt jelenleg tizenhárom csapat nevezne - és akkor még nem is beszéltünk a B-csoport esetleges feljutójáról.
Nyíri Dezsőtől azt is megtudtuk, hogy június 15-ig kell pontot tenni a következő évad honi női bajnokságával kapcsolatos kérdésekre, és hogy a lebonyolítási rendszert, valamint a menetrendet már el is fogadták az érdekeltek. Eszerint október első napjaiban kezdődik a pontvadászat, és május 15-ig a bajnokság utolsó szakasza, vagyis a már csak a magyarokat érintő rájátszás is véget ér. Végül annak érzékeltetésére, milyen nagy volt az ötlet támogatottsága, idézzük újra a ligaelnököt: "Semmiféle ellenvetés sem volt. Meglepetésszerűen nagy volt az egyetértés, olyannyira, hogy két óra alatt az egész ülés lezajlott.""
Budapest - Európa legjobb férfi kézilabdacsapata, a szlovén Celje jelezte, örömmel részt venne a magyar bajnokságban. A Bajnokok Ligája tavalyi nyertese csak a 2006-os bajnoki szezontól játszana hazánkban, mert a szlovén bajnokságot lehetetlen átszervezni a hátralévő pár hónapban ahhoz, hogy már a 2005-ös szezontól nálunk lépjenek pályára. A szlovák Tatran Presov már korábban jelezte, hogy részt venne a magyar bajnokságban. Bár mindkét jelentkező állná a magyar ellenfelek összes költségeit, ráadásul kitűnő ellenfelekről lenne szó, indulásuk még bizonytalan. Négy csapatunk ugyanis megvétózta a Presov indulását.
- A Hypo női együttesének magyarországi szereplésénél tapasztalt hercehurca megismétlődésétől tartanak az egyesületek - mondta Sári Árpád, a Dunaferr technikai vezetője.
Az osztrákok ugyanis hol a legerősebb, hol pedig a tartalékcsapatukat szerepeltették. Sinka László, a szövetség főtitkára szerint hétfőn végleg eldőlhet, hogy játszik-e majd a szlovák csapat az NB I-ben. Az igazi szenzáció persze a Celje indulása lenne. A Fotex Veszprém régóta jó kapcsolatot ápol Európa legjobbjával. Sokszor együtt is készül a két gárda a nagy európai kupacsaták előtt. A szlovének szereplésével ellenfelükre lelnének a veszprémiek.
Ha a szlovén sztárcsapattól megérkezik a hivatalos jelentkezés, indulását valószínűleg elfogadja a szövetség - tudtuk meg Sinka Lászlótól. (kolontár)
Az egésznek csak így volna értelme.
Ha rajtam múlna, az egész Kárpát-Medence a mi vizilabda- és kézilabda bajnokságainkban játszana, a mieink meg mennének hokizni a szlovák ligába (ki hova fér be). Focizni asszem az osztrák ligában kéne mindenkinek.
(Na persze, ha hivatalosan is alakulnának végre közös ligák, nem kéne "szomszédolni" sem...)
engem az sokkal jobban zavar, h a média miatt átalakult az egész kuparendszer... igenis valahol az volt az egésznek a varázsa, h egy Manchester vagy Real elment a világvégére, h játszhasson... lassan az angol, spanyol, német csapatoknál elég egy közepes teljesítmény, és nemzetközi kupában indulhatnak... míg egy 5. vonalbeli ország csapatának esélye sincs, h 3 fordulót megéljen, az UEFA vagy a BL csoportkörébe jusson, így egy kis plusz lecsóhoz jusson, amivel talán megkezdhetné a felzárkózást a nagyok felé... nagyon szükség lenne egy hendikep jellegű rendszerre...
A régi KK-ban ráadásul olasz csapatok is voltak, esetleg azokat is lehetne hívni (úgy kb 8. helytől volnának érintve :o) ).
Ami engem jobban izgat, hogy a Liga vezetőinek délszláv személyes kapcsolatai elnyomják a józan észt.
Mit akarunk mi ezekkel??? A meccsek hagyományosan csontzenések, a szurkolóik nem bírnak magukkal, a vezetőik gyanus pénzekkel gyanus körülmények közt zsonglőrködnek, stb. Ráadásul EU-n kívüliek, miközben mi schengeniába tartunk - egyszerűen nem értem!
én asszem az lenne a megoldás, ha a régi KeK-et, a Közép-európa Kupát támasztanák fel... olyan minimális az érintett országok UEFA tényezője, h az UEFA kupáiban (BL, UEFA, Intertotó) már nem induló csapatok se rosszak, és időnként szintén elég patinásak...
Szvsz mindenkinek jobb lenne a regionális bajnokságok rendszere a kis országokban.
Genf, ha akarna, mehetne a franciákhoz, Bázel a németekhez, a többi meg a közép-európai ligába az osztrákok, csehek, szlovének, magyarok, szlovákok mellé.
Szerintem.
Csőd a svájci futballban
A csőd szélén áll Svájc
A csőd szélén áll Svájc egyik legnépszerűbb labdarúgóklubja, a Servette. A tízmillió frankos tartozást felhalmozó klub megszűnése akár a svájci bajnokság végéhez is vezethet.
Vélhetően megszűnik a Servette labdarúgócsapata, s ezzel három éven belül a harmadik svájci első osztályú klub tűnhet el, 2002-ben a Lugano és a Lausane ment csődbe. Úgy tűnik tehát, hiába a svájci gazdagság, az ottani labdarúgás ugyanolyan gyatra, mint a hazai. A Servette tönk szélére kerülése azonban nem mindennapi. A gondok akkor kezdődtek, amikor 2001-ben a francia televíziótársaság, a Canal Plus az UEFA tulajdonjogi szabályai miatt csökkentette részesedését a klubban, hogy másik csapata, a PSG indulhasson az UEFA-kupában. Tavaly februárban aztán megérkezett a megmentő Marc Roger francia játékosügynök, aki megvásárolta a klub részvényeinek többségét, és elfoglalta az elnöki posztot. És egyből azt gondolta, hogy ő a svájci Florentino Perez, és úgy határozott, hogy létrehoz Svájcban egy mini-Madridot. A nyáron huszonegy játékost igazolt, köztük drága és kiöregedett egykori sztárokat, mint például az Európa- és világbajnok francia Karembeu-t, akinek kétmillió svájci frankot ígért idényenként. Közben azzal hitegetett mindenkit, hogy Lorenzo Sanz, a Real Madrid egykori elnöke beszáll a támogatásba. Nem tette, a Servette pedig felhalmozott tízmillió frankos, azaz úgy másfél milliárd forintos adósságot, szeptember óta pedig a játékosok nem láttak fizetést. Karembeu hamar vissza is tért Franciaországba, a Bastia csapatához, és a többiek nagy része is távozott – mintha csak Fehérváron lennénk. Az elnök ekkor 6,6 millió eurós kölcsönt igényelt, na nem svájci, hanem dubai és katari bankoktól, sikertelenül. Bejelentkezett azonban egy befektető, csak éppen vele sem stimmel minden. Joseph Ferraye libanoni üzletember 174 millió frankot készült befektetni a csapatba. A gond csak az, hogy a 174 millió frankot abból az összegből finanszírozná, ami jelenleg nem hozzáférhető egy éppen zajló per miatt, amelyben Ferraye azzal vádol egy jogi céget, hogy az több százmillió frankot csalt ki tőle. A bíróság már többször elhalasztotta a döntést a felszámolásról, de valószínű, hogy napokon belül dönt, és az 1890-ben alapított klub végét jelentené. A svájci szövetség megengedné, hogy a klub amatőr B csapattal befejezze a bajnokságot, vagy a másodosztály első helyezettje lépne be a tavaszi idényre. De elképzelhető, hogy a bajnokság leértékelődése miatt távozik a Basel – a listavezetővel kapcsolatban már felmerült, hogy a német Bundesligához csatlakozna –, s ez valószínűleg a svájci bajnokság végét jelentené.
Nem tehetek róla, valahogy továbbra sem tudom megemészteni, hogy balkániakkal kezdünk. Nálam a szlovének kivételével minden délszláv annak számít. A közös EB-t is teljes mellszélességgel ellenzem!
A konkrét elképzeléssel is volnának bajaim:
"Vrbanovic elmondása alapján a bajnokságban 12 vagy 16 csapat játszana, az ideális az utóbbi lenne, mert akkor 4 darab négyes csoportban zajlanának a küzdelmek, oda-visszavágós alapon, és minden csoportból az első kettő jutna tovább. A legjobb nyolc között már egyenes kiesés lenne, és egy meccsen dőlne el a továbbjutó kiléte, a pályaválasztót mindig előre kisorsolnák."
A létszámmal egyetértek, a lebonyolítással nem. Szvsz több erős mecs volna az elsődleges cél, ezért a mezőny felének 6 meccs utáni kiejtése szerintem tévedés.
Bár itt az alapkoncepcióban van az eltérés: kupa legyen, vagy bajnokság?
Szerintem a nemzeti bajnokságok ideje lejárt, ezért én a regionális bajnokságok rendszerét támogatnám, ahonnan 4-5 csapat juthatna a BL-be nemzetiségtől függetlenül. (Nyilván a nagy országok - pl. a Nagy Ötös D, F, I, E és GB - lehetnének önállóan is egy régió.)
"A szlovákok részvételét főleg a magyar vezetők pedzegették, az osztrákok bevonása pedig elsősorban az anyagi vonzatok miatt merült fel."
Abszolut támogatom minkettőt! Szükséges partnerek, szükséges szempontok!
"hozzátette, hogy a mérkőzéseket februártól májusig játszanák le, mert az említett országok klubjai ebben az időszakban általában már nem érdekeltek a nemzetközi kupákban. Ráadásul csak kilenc időpontot kéne kiválasztani, ezzel tulajdonképpen meghosszabbítanák az egyesületek nemzetközi szereplését."
Hülyeség! Ebben az időszakban az érintett országokban nem lehet futballozni sajnos. Nem véletlen a téli szünet!
"Ez a bizottság dönthetne a részt vevő csapatokról, azaz nem a bajnokság állása határozná meg, hogy ki induljon, hanem az egyes gárdák eladhatósága. Srebric példaként azt hozta fel, hogy ha a külföldön kevésbé ismert Pécs vezetné a magyar bajnokságot, és a Ferencváros csak a középmezőnyben tanyázna, akkor is a zöld-fehérek indulhatnának, mert marketingszempontból sokkal előnyösebb lenne a részvételük."
Ez is hülyeség! A sport minden létező, alapvető szellemével ellenkezik!!!
Én is fontosnak tartok üzleti szempontokat figyelembe venni, de nem ennyire!
"Szerinte nehéz lenne egy regionális ligát létrehozni, mert nem lenne akkora az érdeklődés kevés a valószínűsége, hogy a meccsekre 40-50 ezer néző kilátogasson."
Ezt is furcsa szmléletnek érzem. 40-50 ezer néző?? Hol???
A nézők számát a népszerűség mellett azért nagyban demográfiai szempontok alakítják! Akkora városokban, amekkorák ezekben az országokban vannak (150-400 ezresek), irreális ekkora nézőszámot elvárni! Ezek inkább Bp-en, Bécsben, Prágában várhatók - ott azonban szükségesek volnának!
"Amíg a horvát szövetség támogatná az ötletet, addig a klubok - a Rijeka kivételével - hallani sem akarnak a szerbek részvételéről."
Új futball-ligát terveznek a magyarok és a horvátok
2004. november 23., kedd, 17:29
A Magyar és a Horvát Labdarúgó Szövetség vezetői titkos tárgyaláson egyezetettek egy esetleges regionális liga létrehozásáról, amely legkorábban 2006-ban indulna be. A ligában a horvát és magyar csapatokon kívül bosnyák, szlovén, osztrák és szlovák egyesületek szerepelhetnének. Vlatko Markovic, a Horvát Labdarúgó Szövetség elnöke azonban kijelentette, hogy egyelőre minden csak ötlet szintjén merült fel, és csak megfelelő szponzorok támogatásával indulhatna be a bajnokság.
A horvát Index honlap szerint november 11-én és 12-én Budapesten találkoztak a magyar és horvát szövetség vezetői. Magyar részről ketten a labdarúgó-szövetséget, tízen az élvonalbeli klubokat képviselték, a horvátoktól Vlatko Markovic, a szövetség elnöke, Zorislav Srebric főtitkár és Damir Vrbanovic ligaelnök jelent meg. A titkos tanácskozáson egy regionális liga létrehozásáról volt szó, ami 2000 óta téma. Az elképzelések között három verzió merült fel a Balkán Liga a Közép-európai Liga és az Alpok-Duna-Adria Liga. A 2006-ban induló bajnokság ezt a hármat ötvözné, és horvát, magyar, bosnyák, osztrák, szlovén és szlovák csapatok vennének részt benne. Damir Vrbanovic szerint a vezetők mindkét fél részéről egyetértettek abban, hogy egy ilyen liga jótékony hatással lenne az adott országok bajnokságának színvonalára is, és későbbi együttműködés alapját képezheti. Vrbanovic elmondása alapján a bajnokságban 12 vagy 16 csapat játszana, az ideális az utóbbi lenne, mert akkor 4 darab négyes csoportban zajlanának a küzdelmek, oda-visszavágós alapon, és minden csoportból az első kettő jutna tovább. A legjobb nyolc között már egyenes kiesés lenne, és egy meccsen dőlne el a továbbjutó kiléte, a pályaválasztót mindig előre kisorsolnák. Zorislav Srebric, a horvát szövetség főtitkára a Vecernji List hasábjain úgy nyilatkozott, hogy 6 hónappal ezelőtt Zágrábban is tárgyaltak már, majd most a magyarok javaslatára találkoztak ismét, ezúttal Budapesten. A magyarok részéről ezúttal már konkrét javaslatok is felmerültek, azonban még semmi nem lett írásban lefektetve, de a résztvevők rangja jelzi az ügy komolyságát. A szlovákok részvételét főleg a magyar vezetők pedzegették, az osztrákok bevonása pedig elsősorban az anyagi vonzatok miatt merült fel. Srebric megerősítette mindazt, amit Vrbanovic is elmondott a csapatokról, és hozzátette, hogy a mérkőzéseket februártól májusig játszanák le, mert az említett országok klubjai ebben az időszakban általában már nem érdekeltek a nemzetközi kupákban. Ráadásul csak kilenc időpontot kéne kiválasztani, ezzel tulajdonképpen meghosszabbítanák az egyesületek nemzetközi szereplését. Srebric szerint mindenki pozitívan fogadta az ötletet, de érdemi előrelépések akkor történhetnek, ha létrehoznak egy szervezőbizottságot, amelyben a résztvevők képviselői mellett a televíziós társaságok és szponzorok elöljárói vállalnának szerepet. Ez a bizottság dönthetne a részt vevő csapatokról, azaz nem a bajnokság állása határozná meg, hogy ki induljon, hanem az egyes gárdák eladhatósága. Srebric példaként azt hozta fel, hogy ha a külföldön kevésbé ismert Pécs vezetné a magyar bajnokságot, és a Ferencváros csak a középmezőnyben tanyázna, akkor is a zöld-fehérek indulhatnának, mert marketingszempontból sokkal előnyösebb lenne a részvételük. December közepén találkoznak újra a vezetők, és akkor már konkrét javaslatok születhetnek a meglévő ötletek
Vlatko Markovic szintén a Vecernji Listnek nyilatkozott, ám a Horvát Labdarúgó Szövetség elnöke volt a legvisszafogottabb. Szerinte nehéz lenne egy regionális ligát létrehozni, mert nem lenne akkora az érdeklődés kevés a valószínűsége, hogy a meccsekre 40-50 ezer néző kilátogasson. Sokkal jobban érdekelné egy Közép-európai Liga amelyben horvát, magyar, osztrák, cseh, szlovák és szlovén csapatok játszanának, de minden bajnokságból csak az első két helyezett indulna. Kiemelte, hogy a legfontosabb a szponzorok bevonása és a televíziós jogok biztosítása, és amíg nincs meg a megfelelő anyagi fedezet, addig nem lehet komolyan tervezni. A horvát Index megkérdezte a szerb szövetség elnökét, Dragan Stojkovicot, aki csak az újságokból értesült a hírről. "Nehéz egy olyan találkozót és megbeszélést kommentálni, amelyről keveset tudok. Ha számítanának a szerb csapatokra, akkor feltétlenül támogatnám a javaslatot, de bevallom, érdekelne az UEFA véleménye is. Úgy vélem, először meg kellene próbálni az egykori jugoszláv tagállamok csapatai között pár mérkőzést játszani, hogy meglássuk, mit szólnának mindehhez a szurkolók" - vélekedett az egykori kiváló labdarúgó. A délszláv térségben nem kis problémát okoz a háború óta, ha egykori tagállamok találkoznak, legutóbb Boszniában a szerb-montenegrói válogatott vb-selejtezőjét kísérte heves szurkolói összecsapás. Amíg a horvát szövetség támogatná az ötletet, addig a klubok - a Rijeka kivételével - hallani sem akarnak a szerbek részvételéről. [origo]
Nordic winter soccer league gets frosty reception
STOCKHOLM: With all but one club already out of European competition, Scandinavian soccer fans would normally be settling down for a long, quiet winter. Not this year.
From Thursday, the top teams in Norway, Denmark and Sweden are to play in a new Scandinavian competition called the Royal League. It will continue until early December and then break until February. The final is scheduled for May 26.
A maximum $1.89 million is on offer to the team who win all their matches, but organisers say the main aim is for top clubs to get some tough competition in the hope of producing better European performances in the future. But some teams are unhappy at the prospect of playing in mid-winter when they would normally be resting.
“All Scandinavian clubs would play in the same period if they had qualified in Europe,” said Royal League chief executive Klaus Rode, also head of the Danish football association, brushing off such criticism. “But we did not qualify because the problem is that we play too few matches,” he told Reuters. “The bigger clubs get richer and the smaller clubs get poorer and poorer. We can do this league or we can sit down all winter and freeze and watch the Champions League,” he said.
Interest Grows: Some people who were initially sceptical have come round to the idea, others remain unhappy. “The ‘catastrophe’ could be a success,” said leading Swedish tabloid newspaper Aftonbladet, adding that more fans and clubs were getting interested in the league as its debut date neared. But Swedish side Djurgarden have complained at having to play in deep mid-winter after they had unsuccessfully asked for their games to be scheduled as late as possible in the league’s season.
“How good will Rasunda be on December 5 or (in) early February?” said Djurgarden chairman Bosse Lundquist, referring to Stockholm’s national stadium. Other commentators have said that clubs will field B-teams for fear of tiring out top players. The strain on Danish sides will be greater, as, unlike in Sweden and Norway, some league games will overlap with the Royal League. But others welcome the chance for serious games in the winter, even Tromso, who are situated 500 km above the Arctic circle in northern Norway where the sun barely rises between November and January. “It might be very cold and snowy but our field is heated so we will be able to keep green grass and pretty good conditions,” Tromso club president Trygve Myrvang told Reuters. “It is very exciting for our team to meet other very good Nordic league teams and of course it is important for our city.”
Extra Costs: He had worries about the extra costs for the club of heating the pitch during winter, when it usually lies unused, but he thought the club would come out ahead. “It is expensive for us to take part in this as we are far in the north, but I don’t think we will lose money. As far as I can see, we can hopefully make a few hundred thousand crowns.”
The recent record of Scandinavian clubs in Europe has been fairly poor. One key problem is a lack of funds, compared with richer soccer nations, to keep their talent at home. Every side but Norwegian titleholders Rosenborg have already been knocked out of the Champions League, and they are at the bottom of their qualifying group. None remain in the UEFA Cup. A few teams also tend to dominate the national leagues. Rosenborg’s record is the most spectacular, with 13 league titles in a row. In Sweden, the spoils have been shared out more equally, while in Denmark Brondby have won four titles since 1994 and FC Copenhagen three. National sides have performed better and Denmark even won the European Championship in 1992.
Rode said the fate of the Royal League would depend on how successful its debut was, but noted that Scotland, another country where the league tends to be dominated by a few clubs, had sought information about the new Nordic competition. reuters
Én sajna csak a ződsport tegnapi (tegnapelőtti?) cikkéből, meg korábban a skandináv csapatokkal kapcsolatos párszavas elejtett megjegyzésekből tudtam egyáltalán a létéről is a dolognak, majd jobban utánanézek hétvégén.
A fenti forrásokból az jön le, hogy NEM! Semmire nem kvalifikál, pusztán a téli szünet kitöltése, és pénzszerzés a célja. Na meg nyilván az is, hogy szakmailag előbbrelépjenek a legjobb klubjaik.
Lenne egy kérdésem. A Király-liga kvalifikál a BL-re és az UEFA-kupárara? Jóváhagyását adta ehhez az UEFA? Mert he nem, akkor ez nagyjából csak a tartalékcsapatok küzdelme lehet, vagy valami felkészülési torna-szerűség. Egy sorozat presztizsét ugyanis vagy a hagyományok, vagy a tét határozza meg.
Érdekelne a válasz, kösz!