Én is végignéztem tegnap a könyvespolcomat: egy helyen, a Magyar nagylexikon (MNL.) bütykös hattyú címszavában találtam azt, hogy a hím hattyút specifikus néven említenék: ott gúnár volt (minthogy a hattyúk a lúdakkal közelebbi rokonok, mint a rácefélékkel, és ezt vlsz. a köznapi ítélet is visszaigazolja).
Azonban mindenütt másutt, pl. Európa madarai, MNL. énekes hattyú címszava, csak hímként említik a hímnemű hattyúkat -- a hím lehet önálló főnév (pl. a hímek nagyobbak) és jelző (pl. a hím példányok nagyobbak) is. Ez megfelel a biológusdiplomám mellé járuló emlékeimnek is.
A nőnemű egyedek neve tojó. De ez az egész madárvilágra általános (és még akkor is hazsnáltató, ha van más speciális megnevezés).
Megnéztem a Gozmány-féle állatnévszótárat, ott nincs utalás nemi-életkori elnevezésekre. Viszont mivel a hattúk a récefélék közé tartoznak, kivonatolom annak a szócikkét: Anatidae: récefélék; kacsafélék; ♂ hím; gácsér; gúnár; kacsagúnár; ♀ nőstény; tojó; tojólúd; anyalúd; (juv.:) fióka; kiskacsa; kisliba; □ vadludak, hattyúk, vadrécék és bukók; bukók; vadrécék; * (juv.:) libácska; zsiba
A vonatkozó szavakról ezt írja az ÉKsz.2 gácsér fn A kacsa hímje. [szlk] gúnár fn A lúd hímje. [ném] tojó fn (mn-i ign is) Áll Nőstény madár.
Mivel a hattyút nem tenyésztették, egyáltalán nem meglepő, hogy nincsenek nemi-életkori elnevezések, legfeljebb a közeli háziszárnyasok elnevezéseit lehet kiterjeszteni. (A magam részéről inkább a lúdét terjeszteném ki, mint a kacsáét, de nem tudom, hogy ennek lehetséges-e bármi komolyabb megalapozotta.)
ALA (latin 'szárny'): 1. általában - épületszárny;2. az etruszk templom szentélye mellett húzódó oldalcsarnok; 3. az itáliai antik római lakóházakban a tablinum 2 oldalát szegélyező folyosó.
tablinum: Az ókori római lakóház átriuma mögötti helyiség, mely központi elhelyezkedése miatt a családfő fogadó- és dolgozószobája ill. a ház étkezőhelyisége volt. Könnyen mozgatható fafal választotta el a kerttől.
Mint a fentiekből is kiderül az építész szakma csakis és kizárólag az építészettörténeten belül ismeri és használja, a mindennapos szakmai életben ugyanolyan ismeretlen, mint a laikusnak.
Latinul azt jelenti, hogy szárny.
Én anatómiai kifejezésekben találkoztam vele - de ennek nem sok köze van a szüken vett magyar nyelvhez.
Gondolom, az építészetben is erösen bennfentes szakmai kifejezés lehet.
A keresztrejtvények egyébként is... hm.
Például a "mellékvesekéreg hormonja" meghatározásra következetesen az adrenalin szokott lenni a megoldás, noha az a mellékvesevelö hormonja.
Egy szó már nagyon régóta izgat: az ala. Eddig csak keresztrejtvényekben találkoztam vele, de ott annál gyakrabban, így: épületszárny, három betű. Erre a válasz mindig az ala. Érti valaki ezt a szót?
Azért, hogy nehogy úgy tűnjék, valakivel is vitázom: summázom azt, amit a vonatkozó témában írtam.
1. A 20-asbeli "felmerült bennem egy érdekes kérdés: magyar helységnévben használt idegen szavak helyesírása" felvetésedre reagáltam a:
Cholorchémia-lakótelep és Beloiannisz településneveket. Ezek idegen szavakat hordoznak függetlenül helyes vagy helytelen írásmódjuktól.
2. A 22-esbeli "Nem tudtam, hogy a Chernel magyar szó, az Ostffyasszonyfa meg az Istennek nem jutott az eszembe. Van méh ilyen?" kérdésedre válaszoltam a:
Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Czuczorsziget (Szigetszentmiklós r.), majd Szentgotthárd településneveket, minthogy ezekben is megmaradt a hagyományos írásmód, hasonlóan Chernelházadamonyához és az Ostffyasszonyfához.
---
Visszatérve kissé a Beloiannisz névre: elfelejtettem említeni, hogy a görög alak traszliterációja Mpelogiannés lenne ("é" = éta, "s" = szigma).
> Igazán nem akarok akadékoskodni, de a vita nem a helyesírási szempontból hibásan írt nevekről volt szó
Csak egy helyesírási hibás alakot hoztam: a Cholorchémia-lakótelepet. Mint földrajzi név azonban ez sem biztos, hogy helyesírási hibás, mert bízvást egy ilyen, két "ch"-val írt nevű vegyiüzemről kaphatta a nevét. Így akár a "hagyományos" írásmód kategóriájába is eshet.
A többi példám, úgy gondolom minden szempontból illeszkedett a rumci által elkezdett, és általad is folytatott sorozatba.
--------
> Amellett meg kellene győződni róla, hogy a Beloianisz írásmód hibás-e
A Beloiannisz személynév ma hagyományos írásmódúnak számít, azonban eredete hibára vezethető vissza: a zsurnalizmus alkotta a görögök által angol nyelvre átírt Beloiannis formából. (Ezt vagy meg kellett volna így tartani "s"-sel a végén mint autentikus latin betűs alakot, vagy helyette egy magyaros elvek szerint átírt formát használni.)
Ezt írja erről az Újgörög nevek magyar helyesírása: "A tömegkommunikáció az újgörög tulajdonnevek jó részét nyugati világnyelvekből véve át, azon nyelvek átírását követte (pl. Kazantzakisz, helyesen: Kazandzakisz).", később: "Megőrizzünk a hangyományos alakot néhány földrajzi név; valamint néhány olyan történelmi és irodalmi személyiség nevének átírásában, amely nevek már így honosodtak meg nyelvünkben, akár hibásan, akár magyarosított formában".
A szótári rész ennek megfelelően Beloiannisz mellett zárójelben megadja annak átírás elvei szempontjából helyesebb formáját, amely ebben az esetben már csak kiejtési útmutatónak számít: Belojánisz.
--------
> SzvSz a Szentgotthárd is a hagyományos írás keretébe tartozik, tehát helyes.
Magam is így gondolom. Azért hoztam, amiért te a 33-asban a Majláthpusztat: helyessége ellenére kilóg a mai helyesírási normákból.
(Bár ha szigorúan nézzük: a Majláth- előtagú földrajzi nevek akár hibásnak is minősülhetnének, minthogy se nem a mai helyesírás szerintiek, se nem hagyományosak. Ugyanis a névadó család neve, a székhelyi Mailáth grófoké, elsődlegesen "i"-vel írandó és nem "j"-vel. Ez a vezetéknév nem tévesztendők össze a mohácsi csatában résztvett, végül a Héttoronyban meghalt Majláth [avagy Maylád] István családnevével.)
Kedves LvT!
Igazán nem akarok akadékoskodni, de a vita nem a helyesírási szempontból hibásan írt nevekről volt szó, bár ez is érdekes kérdés. Amellett meg kellene győződni róla, hogy a Beloianisz írásmód hibás-e. SzvSz a Szentgotthárd is a hagyományos írás keretébe tartozik, tehát helyes.
Kis Ádám
Természetesen úgy értettem, hogy Nikosz Beloiannisz idegenes helyesírási elemeket tartalmazó, félig meghonosított neve változatlanul szolgált a magyar helynév alapjául.
----
Folytatva a sort: a Gothárd utónév anyakönyvezhető alakja egy "t"-vel írandó, így a Szentgotthárd városnév is odaillik Chernelháza mellé.
Fischerbócsa (A Bugacon), Gorsium, Majláthpuszta (Dél-Baranya), Stimeczház (Egertől É-ra, valószínűleg nem település), Zichyújfalu (Gárdony mellett).
Kis Ádám
[Kicsit elaprózom a hozzászólásaimat.] Nem idegen, de a Chernelháza, Ostffyasszonyfa sorba illeszkedően a történelmi magyar nevek által "megvédett" helyesírású települések: Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Czuczorsziget (Szigetszentmiklós r.)
(Nem is szólva most a Trianon után elcsatolt településektről mint pl. a 16-osban említett Nickyfalva, vagy Kossuth-Révayfalva [Priekopa, Szlovákia] stb. A kedvenceim egyébként: Ghymes /gyimes/ [Jelenec, Szlovákia], Hybbe /hibbe/ [Hybe, Szlovákia])
Chernel István (1865-1922) /e: csernel/ gimnáziumi tananyag[*]: a hazai ornitológia megalapozója Herman Ottó mellett, az Országos Állatvédő Egyesület egyik létrehozója, a nagy Brehm madártani részének fordítója, valamint a sísport hazai meghonosítója (személyesen ő készítette Mo-n az első síléceket [akkor még "lábszánkókat"]).
Apja, Kálmán, történettudós volt, a Magyar Történelmi Társulat egyik megalapítója. Az ő kezdeményezésére jött létre [az etnikailag zömmel német] Kőszegen a magyar nyelvű polgárőrség 1848-ban.
Családnevüket birtokukról, Chernelházáról vették, és birtokosságuk "védte meg" a település nevét a modern helyesírástól: a Cs-s kezdet anakronizmus és sosem volt használatban.
-------
* Persze nekem könnyű emlékeznem rá: biológusként végeztem és gyermekkoromban több évig éltem Kőszegen.
1. Népetimológia: adománya.
2. Azért vetettem fel, hogy becenév, mert nyilván más szemmel nézendők a hivatalos elnevezések helyesírásilag.
OFF
Több mint két éve a nyolckerben lakom.
ON
Kedves Rumci!
Milyen népetimológiát írtam?
Nem tudtam, hogy a Chernel magyar szó, az Ostffyasszonyfa meg az Istennek nem jutott az eszembe.
Van méh ilyen?
A Csikágó írásmódja akkor is magyaros, ha becenév.
Off
Nem is tudtam, hogy elköltöztél.
On
Röck külső Csorvás része, a Beck-dűlő Izsáké.
A Ch-s kezdetűt a Lelkes-féle szótár így adja: Chernelházadamonya (az általad írt népetimológia – a forrásától függetlenül – aranyos), a település Csernelháza és Damonya 1925-ös egyesítésével jött létre.
Nem idegen szó, hanem régi magyar családnév, amely kísértetiesen hasonlóan viselkedik helyesírási szempontból: Ostffyasszonyfa. Csikágó becenév, nem hivatalos elnevezés (26 évet életm a szélén).
Hol van Röck?
Az ejtés megítélésével kapcsolatosan felmerült bennem egy érdekes kérdés:
magyar helységnévben használt idegen szavak helyesírása.
Egy ilyet ismerek: Chernelházadománya (az autótérkép szewrint így írandó).
Budapest 7. kerületének egy részét Csikágónak hívják, de így is írják.
Kis Ádám