Fiatalkoromban ezzel a jelenséggel az iskolában találkoztam, diákként és tanárként egyaránt. A tanárokat tanár úr-nak kellett szólítani, a tanárnőket meg meglepő módon tanárnő-nek. Ezt mindenki elfogadta, az érintettek is. Az egyetemen is ez járjaa. Igaz, a professzorral már az asszony megy.
A harci bázison az "őrmester úrhölgy" megszólítás volt a használandó, ami hangulatában kissé oda nem illő :-)
Erre mi lenne a legjobb javaslat? Őrmesternő?
Az egészségügyi miniszter asszony nem a feleségét jelenti. Az egészségügyi miniszter úr női párja, tehát megszólító alakzat, így említésként valóban kicsit furcsa. Nyugodtan alkalmazható azonban hajadonok megszólításaként is. Bizonyos foglalkozások után ezt szoktuk használni: professzor asszony, miniszter asszony stb.
Nemrég láttam egy hirdetést:
valamilyen rendezvényről szólt, így:
"jelen lesz: Dr. Csehák Judit egészségügyi miniszter asszony"-
én meg egész eddig azt hittem hogy Csehák Judit az egészségügyi MINISZTER, és nem a miniszter felesége... :-)
(és a doktort nem használja, ezért nem is írtam ide)
Akkor a topicnyitó Dr. Kiss Gabriellája eszerint doktorasszony?
Doktorasszony Kiss Gabriella?
Esetleg Doktor Kovács Gézáné Doktorasszony Kiss Gabriella?
Szeritnem elég röhejes ez az 'asszony'-ozás, különösen mivel férjezett állapotra utal, aminek hivatalos megszólításban semmi értelme.
(És szerintem egy professzor is minden további nélkül megszólítható úgy hogy 'Tisztelt X Professzor'.)
Doktor úr, külön de általában kisbetűvel. Nagybetűvel -- Doktor Úr -- csak hivatalos levelek, okiratok megszólítási részében élünk. Egxébként a tiszteleti nagybetű is csak az első szót -- a doktor-t -- illeti meg.
helyesen hasznalom-e a "-e"?
Helyesen használtad: mindig a ragozott igealakhoz járul, annak hiányában a segédigeszerű szócskákhoz (pl. kell, szabad), ha az sincs, akkor a hangsúlyos mondatrészhez.
Udvozlet Nyelvmuvelok! Jaj de orulok ennek a nyelvi forumnak, egesz civilizalt kis szigete, az Index forumjainak.
Pont azon gondolkodtam, hogy valyon egybe vagy kulon kell-e irni a ur szavat a doktorhoz? Doktor Ur vagy Doktorur? Nezve a fenti soraimat, most attol jottem zavarba, hogy helyesen hasznalom-e a "-e"? Szeretem az anyanyelvemet, a legszebb a foldon, csak mostanra olyan suron kezdek hibazni benne. A valaszotokat elore is koszonom szepen.
Óvó bácsi a gyerkeim óvodájában is volt, megszólítás szinten nincs is gond vele. De vajon mit ír az illetö egy kérdöív "Foglalkozása:" rovatába?
óvó esetleg gyermekóvó?
Ez utóbbi jó hivatalosan hangzana... :-)
> Szintén "klasszikusan" női foglalkozás még az óvónő (...), a bába. Mindensetre következetes lenne, ha ezeknél is megmaradnánk az elvnél: foglalkozást és nem nemet jelölnek.
"Felhasználói" oldalról az óvó bácsi már elfogadottnak tekinthető, így itt is megjelent a szegregáció.
Én úgy vélem lehetetlen, hogy a -nő utótagú foglalkozásnevek kulturálisan elfogadhatóak legyenek férfiak számára.
A bába ma már stigmatizált (népnyelvi-archaikus) szó, a szülésznő egyértelműen kiszorította. Igyaz ugyan, hogy ez utóbbinak nincs hímpárja, de egyelőre nincs is igény rá, mivel a férfi bába a jelenlegi közszeméremmel nem fér össze. (Ha azonban enne ilyen, akkor vsz. szülészasszisztensnek hívnák.)
Szintén "klasszikusan" női foglalkozás még az óvónő ill. dadus v. dada, a bába.
Mindensetre következetes lenne, ha ezeknél is megmaradnánk az elvnél: foglalkozást és nem nemet jelölnek. Nekem tetszik a "Sanyi nővér" formula - mintha a használója is így gondolná.
A nővér azt hiszem onnan lett, hogy korábban (pár száz éve) szint kizárólag apácák végzték ezt a munkát. Nincs konkrét tudomásom arról, hogy szerzetesek is végeztek ilyen tevékenységet, ha mégis akkor őket Magyarországon nem fivérnek, hanem testvérnek szólították (németül viszont Bruder, angolul brother, azaz mindkét esetben fivér).
"Történelmi alapon" jogosultabb lenne tehát a testvér mint fivér, de azt hiszem a szerzetes és apácarendek föloszlatása óta (1950 körül) oly sok idő telt el, hogy ilyesfajta érzék ill. tudat nem nagyon valószínűsíthető, fölösleges lenne erőltetni.
Akik nem vallásosak, azok számára egyáltalán nem is érződik már, hogy mi a nővér szó eredete eme foglalkozásnál. Hacsak nem azon kevés kórházak egyikében apólják, ahol újra megjelentek az apácák, hogy segítsék az orvosok munkáját.
Ahol én dolgoztam, ott a kollégák egymás közt Sanyi nővér-nek neveztek egy ilyen diplomás ápolót. A betegek, ha általános segítség kellett, akkor Nővér!-t kiáltottak; ha személyesen fordulak hozzá, akkor a keresztnevén szólították.
További izgalmas kérdés, hogy ha Dr. med. Kiss Gabriella osztályán egy Kiss Gábor diplomás ápoló is dolgozik, akkor öt hogy kell megszólítani?
A "növér" egy kicsit furcsa egy férfi vonatkozásában, az "ápoló" alacsonyabb szakképzettségü dolgozót jelent, a "diplomás ápoló úr" meg kicsit túl körülményes.
„A magyar nyelv nem magyon ismeri a nyelvtani nem fogalmát”
Pontosabban: egyáltalán nem ismeri.
„ezért szerintem nem kéne ilyen szerkezetek becsempészését (ill. beszivárgását) aktív használattal támogatni.”
Annak viszont semmi köze a nyelvtani nemhez (genus), hogy egynémely szó utal vonatkozása, jelöltje (denotátuma) biológiai nemére (sex).
„Hallottam már a »professzor asszony« megszólítást is.”
Az én anyanyelvi kompetenciámban viszont nem létezik professzornő megszólítás, csak tanárnő meg professzor asszony; mint ahogy miniszternő megszólítás sincs, csak miniszter asszony, természetesen az illető hölgy családi állapotától és korától függetlenül. Nem tudom, ez a megoszlás jellemző-e mások kompetenciájára, magyarázatul azonban számomra plauzibilisnek tűnik, amit írtál.
Csak pici kiigazítás.
Az orosz nyelv nem igazán jó hivatkozás.
Az orvos szónak egyáltalán nincs nőre utaló változata (vracs), és nem megszólítás esetén más foglalkozásnevek esetében is a hímnemű alakot használják.
Kis Ádám
a foglalkozásnevek (szerintem is helytelen) "-nő" végződésű használata korábban a német, később az orosz nyelv befolyásaként terjedhetett el nálunk.
A németek teljesen tudathasadásosak újabban ez ügyben. Egyrészt a "political correctness" miatt kompenzálni kívánják a hímnem túlzott nyelvtani jelenlétét, s néha egész vad konstrukciót termelnek (pl. a LehrerIn - szó közben nagybetűvel a "Lehrer" és "Lehrerin" /tanár és tanárnő/ osszevont változataként). Az oroszok azt hiszem még nem emancipálódnak ennyire...
A magyar nyelv nem magyon ismeri a nyelvtani nem fogalmát, ezért szerintem nem kéne ilyen szerkezetek becsempészését (ill. beszivárgását) aktív használattal támogatni.
A megszólítás pedig nekem is éppoly tiszteletet kifejező a -nő végződéssel, mint Kis Ádám leírja. Hallottam már a "professzor asszony" megszólítást is. Ez azt hiszem egyértelműen a tisztelet jele, s mivel e címet ritkán kapják csitrik és ifjoncok, a korra utaló asszony (a nő helyett) sem lehet sértő.
Ez jó felvetés. Szerintem összekeveredik a megszólítás és a foglalkozásnév.
Ha a foglalkozást tekintjük, akkor iniferens a nem, illetve talán még halvány diszkriminatív árnyalata is van.
dr. med. univ. Kiss Gabriella nyilván orvos. Ha továbbmegyünk, sebész, urológus vagy szülész. Figyeljük meg ezt az utóbbi példát: a szülész orvos, a szülésznő pedig alacsonyabb végzettségű egészségügyi dolgozó (bába).
Ugyanígy dr. iuris Nagy Izabella lehet ügyvéd vagy bíró, dr. phil. Kovács Sára tanár.
A megszólításuk doktornő, ügyvédnő, tanárnő. Ráadásul ezek teljes tiszteletű megszólítások, ahol a "nő" képzőszerű utótag az "úr" szót is helyettesíti.
Kis Ádám