Keresés

Részletes keresés

cecilke Creative Commons License 2007.02.13 0 0 108
És ez esztétikailag kielégít, vagy van valami célod vele? :)
Előzmény: jégkirálynő (105)
jégkirálynő Creative Commons License 2007.02.13 0 0 107

ihaj-csuhaj

delej

 

 

Cseresznyeajak Creative Commons License 2007.02.12 0 0 106

zsivaj- j-vel :)

 

ami még eszembe jutott

 

kacaj, ricsaj.

Előzmény: jégkirálynő (105)
jégkirálynő Creative Commons License 2007.02.12 0 0 105

na, akkor összefoglalnám az eddigieket (hogy ne kelljen sokat visszakeresgetni, hogy volt-e már)

 

olaj

papagáj

muszáj

karaj

paraj

tutaj

talaj

moraj

delej

ganaj

sóhaj

Tokaj

tolvaj

taraj

lakáj

maláj

banzáj

 

és az újak:

 

duhaj

karéj

óhaj

robaj

dörej

röhej

csevej

zsivaj (de ebben nem vagyok biztos, a kereső kétféleképp adja ki)

The EMPEROR Creative Commons License 2007.02.11 0 0 104
De még van: taraj, lakáj, maláj, banzáj
The EMPEROR Creative Commons License 2007.02.11 0 0 103
Tényleg,azt kifelejtettem.. francba...
tolvaj
Előzmény: jégkirálynő (102)
jégkirálynő Creative Commons License 2007.02.11 0 0 102

tokaj

 

mert főnévről nem volt szó, mint kitétel

cecilke Creative Commons License 2007.02.11 0 0 101
sóhaj
Előzmény: The EMPEROR (99)
rumci Creative Commons License 2007.02.11 0 0 100
Akkor kapsz egy ganaj~ganéjt cserébe.
Előzmény: The EMPEROR (99)
The EMPEROR Creative Commons License 2007.02.11 0 0 99
Köszi (most eggyel kevesebb -j végű szóm van...:))
Előzmény: rumci (98)
rumci Creative Commons License 2007.02.11 0 0 98
Egyik sem. Az Altaj egy hegység, az altaji pedig egy nyelvcsoport, amely egyesek szerint nyelvcsalád. De egyik sem ékezetes. Az Urál viszont igen.
Előzmény: The EMPEROR (97)
The EMPEROR Creative Commons License 2007.02.11 0 0 97
elvileg lenne egy,csak nem vagyok benne biztos: altáj, vagy altájI (mármint nép)?
Előzmény: egy mutáns (95)
Kis Ádám Creative Commons License 2007.02.09 0 0 96
Ennyi nem elég?
Előzmény: The EMPEROR (94)
egy mutáns Creative Commons License 2007.02.09 0 0 95

moraj, delej

 

Előzmény: The EMPEROR (91)
The EMPEROR Creative Commons License 2007.02.09 0 0 94
talaj

Tök sok agyalás után se jut eszembe több...
Előzmény: jégkirálynő (93)
jégkirálynő Creative Commons License 2007.02.08 0 0 93
basszus, nem olvastam végig, bocs....az egyszótaguakat hagyd figyelmenkivül
Előzmény: The EMPEROR (91)
jégkirálynő Creative Commons License 2007.02.08 0 0 92

vaj

haj

hajjajj(:)...bocs

karaj

paraj

tutaj

jaj

 

gyorshirtelen ennyi

 

ja, a háváj-t kifelejtettem:)

Előzmény: The EMPEROR (91)
The EMPEROR Creative Commons License 2007.02.08 0 0 91
Helló!
Remélem,nem leszek túl off,ha mégis,elnézést...
Ahogy olvasgattam a topicot,eszembe jutott,hogy vajon hány magyar szó van,ami "j"-re végződik? Pontosabban: nem képzett,egynél több szótagú,és nem összetett. Pl. olaj,papagáj,muszáj... stb. Mert szerintem nem sok, sőt,akár azt is megkockáztatom, hogy az összes ilyen szó más nyelvből átvett. Várom a szavakat :)

Kis Ádám Creative Commons License 2006.12.11 0 0 90

Kedves v peti!

 

Valószínűleg nem vetted észre, hogy külön topik foglalkozik ezzel a problémával. Javaslom, térj át oda!

 

Kis Ádám

Előzmény: v_peti (89)
v_peti Creative Commons License 2006.12.11 0 0 89
Euró hosszú ó-val. Azt írták egy helyen, hogy nem lesz rajta, marad a görög és alatinbetűs euró, de attól még magyarul Euró lesz. Bár szerintem az lenne a korrekt, ha rajta lenne. De van még egy-két nyelv, ahol másképp írják, így azt is rá kellene írni. Igaz, a magyar Pengőre is több nyelven rá volt írva a szöveg.
Előzmény: LvT (23)
lépcsömászó Creative Commons License 2004.11.30 0 0 88
Sziasztok!

A kérdéshez hozzátartozik a technikai fejlődés. 30 év múlva (jó, legyen 50) senki nem fog kézzel írni, de géppel sem. Lediktáljuk egy mikrofonba a mondandónkat, a gép értelmezi, és kikerül a képernyőre. Max. egy egérrel javítunk, ha a gép félrehall valamit.

Ha így lesz, és nem látom, miért ne lenne így, akkor az ly ellen semmiféle érv nem lesz: a gép automatikusan tudni fogja, melyik szóba melyik jel való.
Kis Ádám Creative Commons License 2004.11.30 0 0 87

Írod:

"Manapság nem ismerek semmilyen orgánumot, amely elhagyná az ly-t."

 

Igazad van, még itt, ha alkalmazzuk a hüjesírás szabályait, akkor is van ly, maximum a j helyén.

 

Azt hiszem,  az ly sajátos kulturális hagyománnyá vált. Ma helyesírás-ellenőrzést gyakoroltunk a hallgatókkal, a szándékosan elrontott szövegben volt minden, betűkihagyás, mgh.- és msh.-időtartam eltévesztése stb. A hallgatók egyedül a salyátra szisszentek fel. Az ly eltévesztése nem tévedés, az hiba.

 

Kis Ádám

Előzmény: rumci (85)
ttaarrllee Creative Commons License 2004.11.30 0 0 86

Lehívtam a Google-ban.

106 000 : 18 100 találat a muszáj javára.

Előzmény: lépcsömászó (83)
rumci Creative Commons License 2004.11.30 0 0 85
Sőt a valóságban ennél jóval hosszabb idő volt, hiszen a 19. század utolsó harmadában már szinte kizárólag a c írásmód dívott a sajtóban. Ezt az úzust megpróbálták a századfordulón normatívvá tenni, az Akadémia ellenállt, így született az iskolai helyesírás. Akkor már az újságok és az iskolák is c-ztek, így az Akadémia is behódolt előbb-utóbb.
Nagyjából ugyanez elmondható az IskH. többi újítására is, így ezek nem 20, hanem 50 éves időszak alatt fogadtattak el. A nagy eltérés az ly-nal szemben az, hogy az úzus már előre döntött, és a kodifikáció ment az úzus után. Manapság nem ismerek semmilyen orgánumot, amely elhagyná az ly-t.
Előzmény: Kis Ádám (84)
Kis Ádám Creative Commons License 2004.11.30 0 0 84

Ami az ly elhagyását illeti, meg lehetne szokni. Hasonló trauma lehetett a cz kiküszöbölése, amelyet a magyar társadalom 19 év alatt fogadott el: az iskolai helyesírásban 1903-tól nem alkalmazták, az akadémia csak 1922-ben szentesítette.

 

Ádám

Előzmény: lépcsömászó (83)
lépcsömászó Creative Commons License 2004.11.30 0 0 83
Sziasztok!

Töredelmesen bevallom, nekem annyira természetes volt ly-nal írni, hogy kifejezetten megvitattam apámmal és szótárban néztük meg. Ezért is bukkantam föl a topicban, emlékezetes koppanás volt, amikor rájöttem, hogy az öregnek van igaza. Tényleg az -ály, -ély írásmódot sugallja a nyelvérzékem.

Mondjuk nehéz ügy, hogy szükség van-e az ly-ra, de az biztos, hogy furán mutatna az eddigi és mai magyar irodalom, ha utódaink követkeeztesen elhagynák az ly-t. Inkább megtanulom. Meg apámnak is jólesett, hogy igaza lett :-)
Előzmény: Mage (-)
LvT Creative Commons License 2004.11.29 0 0 82
Kedves playboy2002!

> Csak én direkt nyelvújítási szót kerestem analógiának, mert a citált szó keletkezése is hasonló azokéra.

A nyelvújítási szavak durván két csoportra oszthatók: (1) amelyek kialakulhattak volna maguktól, (2) amelyek nem.

Az, hogy a csevej későn került leírásra, az még nem ok arra, hogy a (2) csoportba tartozókkal vessük őket össze. Minden szóról külön meg lehet vizsgálni, hogy rendelkezik-e analógiákkal, megfelel-e a nyelv természetes struktúráinak.

> Kicsit azon lepődtem csak meg, hogy milyen gyorsan kilőtted a többségben levő, nyelvújítási -Ály képzős szavakat

A korábbi hozzászólásomban bemutattam, hogy

(A) a régi, "természetes" -l(y) ...
(1) ... képzős szavaknak nincs -g képzős párhuzama. Ugyanígy belátható, hogy a nyelvújítási képzéseknek sincs: vagyis nincs morfológiai analógia a csevejjel;
(2) ... képző nem járul hangutánzó-hangfestő szavakhoz: vagyis nincs strukturális analógia csevejjel;
(3) ... képzős szavak nem a cselekvés/történést jelölik annak eredményét tekintve, hanem a cselekvés/történés tárgyát, eredményét, eszközét stb.: vagyis nincs szemantikai analógia csevejjel.

Ennél alaposabban nem is kell kilőni a -l(y) képzőt.

Ezzel szemben, azt is megmutattam, hogy

(B) a régi, "természetes" -Aj ...
(1) ... képzős szavaknak van -g képzős párhuzama: vagyis van morfológiai analógia a csevejjel;
(2) ... képző hozzájárul hangutánzó-hangfeestő szavakhoz, vö. moraj, zsibaj~zsivaj stb.: vagyis van strukturális analógia csevejjel;
(3) ... képzős szavak a cselekvés/történést jelölik annak [oszthatalan egységként jelentkező] eredményét tekintve, vö. moraj, zsibaj~zsivaj: vagyis van szemantikai analógia csevejjel.
Előzmény: playboy2002 (81)
playboy2002 Creative Commons License 2004.11.25 0 0 81

Kedves LvT!

 

Etimológiai alapokon, meggyőztél, valóban -j dukál a csevej végére. Kicsit azon lepődtem csak meg, hogy milyen gyorsan kilőtted a többségben levő, nyelvújítási -Ály képzős szavakat, de hangsúlyozom, már nem akarom a csevej végére ezt erőltetni. Csak én direkt nyelvújítási szót kerestem analógiának, mert a  citált szó keletkezése is hasonló azokéra. A XX. század elejére már azok a nyelvi inkorrektségek elfogadottá váltak, s akár produktívvá is válhattak

Előzmény: LvT (80)
LvT Creative Commons License 2004.11.20 0 0 80
Kedves playboy2002!

Minthogy privátim felhívtad a figyelmemet a vitaszál továbbgörgetésére, hozzászólok, bár úgy látom, hogy már magad megoldottad a kérdést.

> A többiben ez a -g egy gyakorító képző, a csevegben pedig nem.

Ezt nem látom be, számomra a cseveg 'felszínesen társalkodik' jelentésű, s mint minden ilyen jellegű, önmagáért a kommunikációért folyó kommunikáció, hosszabban tart, mint a célzott társalgás.


> fogalmam sincs honnan ered a cseveg, csak azt láttom, hogy sokkal kisebb szócsalád, de ha még ki is derülne, hogy mégis köze van ehhez a képzőhöz, akkor is a természetes nyelvérzék ezt már nem érzi/érezte.

(Elöjáróul: a természetes nyelvérzékük úgy látszik, különbözik :))

A TESz.-re tett célzásodból vélem, hogy rátaláltál a "szócsalád" többi tagjára, mint pl. a csivitel, ill. civakodik.

De analogikus példának ide vonnám a fecseg igét is, amely számomra a cseveg szinonimája, azzal a különbséggel, hogy inkább egyoldalú kommunikációt implikál. A fecsegnek sincs mozzanatos párja (pl. a dobog mellé képezhető dobbannal ellentétben).

De jelenti-e ez, hogy a képző mozzanatos? Aligha. A csev- és a fecs- hangutánzó tövek ui. eleve folyamatos hangot írnak le, pl. madárcsicsergést, patakcsobogást.

A hangutánzó töveknek igeként muszáj valami képzőt felvenniük, és ez alapból jellemző az utánzott hang időbeli minőségére. Egy folyamatos zaj gyakoító képzővel illeszkedik az igerendszerbe. Ha nyelvhasználók szempontjából fontos, hogy ennek zaj "osztható", akkor mellé képződik mozzanatos stb. variáns is. Dehát csevegés és a fscegés oszthatalan. (N.B. ha mégis osztani akarjuk, akkor képezhetjük, pl. nyugodtam mondhatnám: "Megcsevvent/Megfeccsent, de mivel látta, hogy a helyzet nem alkalmas pletyizésre, nem folytatatta." -- És ezt mindenki megérti, mégha szokatlannak is találja: ez mutatja azt, hogy a nyelvérzék számára elemezhető szavakról van szó.)

De vegyük a csobog igét, ha már a patakocsobogás előkerült. Ennek van mozzanatos csobban párja. A kérdés: analóg-e ez a cseveg igével? A válaszom: nem. A csobogást nem egy elemi zaj, hanem összetett sok egymás utáni csobbanás alkotja, ahogy a víz egy-egy kőnek ütközik. A -g képző itt tehát az azonos alapjelentés mellett eltérő konnotációval jár: a csobog esetén gyakorító (fekventatív), az idődiagramja ilyen: -[X-X-X-X-X-X-X-X-X-X]-, vagyis elemi események hosszan tartó megismétlődéséből áll. A cseveg esetén viszont duratív aspektust jelöl, az idődiagram: -[XXXXXXXXXXXXXXXX]-, azaz egy hosszú, megszakítatlan cselekvés.

Ez a kettősség minden nyelven jellemzője a folyamatos aspektust jelölő nyelvtani elemeknek, legyenek azok bár képzők, vagy igeszemlélethez kapcsoló eszközök.


> Ez az -aj/ej főnévképző jeletésileg mozzanatosít. A dörög egy hosszabb folyamat, míg a dörej, az egyszeri, rövid, s így a többinél is. De a csevejnél ilyen szó sincs, egy csevej akár hosszabb is lehet egy csevegésnél.

Az -Aj képző véleményem szerint az alapszóval jelölt cselekvés egy elemi tevékenyégét jelöli. Így természetszerűen tükrözőgni fog a -g képző jelentésében tapasztalható kettősség: ha a -g gyakorító, akkor persze az -Aj az ismétlődő rövid esemény egy darabját jelöli, de ha a -g duratív, akkor az elemi tevékenység maga a teljes cselekvés/történés.

A fenti definíció persze az átlagos eseteket írja le. De vegyük pl. az alábbi mondatot: "Megőrjítette az állandó moraj". Itt a morajt nehezen lehetne mozzanatos történésnek leírni. Pedig ez is összefügg a -g képzős morog igével, melynek van mozzanatos morran párja. De ez utóbbi ritka, talán éppen azért, mert a morog sem "osztható". Így a morran ige nem is a morog elemi egységeit írja le, hanem egy rövid morgást. Ezért van, hogy az -Aj is az egész történéshez tartozik.

Ugyanez áll a zsibaj ~ zsivajra is: az alapjelenség duratív, így nem osztható. (Egyesek nyelvéből hiányzik a zsibog, de én ismerem, igaz nem zajt jelöl, hanem tompa fájást, zsibbadást. Hangot jelölve a köznyelvben a -g képző -ng mellékalakja használatos: zsibong.)

(N.B. A csevejt és a csevegést én nem állítanám szembe, mivel ez utóbbi igei főnév: eredetileg csak a cselekvést jelöli, annak eredménye nélkül. Az -Aj képző viszont a cselekvés/történés eredményére -- hangra, társas tevékenységre stb. -- teszi a hangsúlyt. Az ettől eltérő jelentések már a konnotáció [jelentésbővülés, -szűkülés] körébe tartoznak, így nem alkalmasak vizsgálatra.)


> A csevej képzője (tartalmilag) sokkal közelebb áll -- ha nem azonos -- az -ály/ély főnévképzőhöz. Vö. beszél > beszély 'elbeszélés' ~ cseveg > *csevély '(el)csevegés'.

Fent megmutattam, hogy a csevejen kívül is vannak hosszan tartó -Aj képzős főnevek. így tehát nem kell az -Ály képzőre, mint sürgető alternatívára gondolni.

És mivel nem kell így gondolni rá, elővehetjük az ellenérveket. A legfontosabb itt, hogy a beszély nyelvújítási fejlemény (először 1833-ban leírva), ugyanígy erély (1798), engedély (1823) s í. t. Ennek a képzőnek az elterjedése tehát nyelvújítási fejlemény, így nem is elemezhető, mert ebben a korban nem sokat törődtek a nyelvi korrektséggel.

Az eredeti igei alapú -l(y) képző pl. a fogoly < fog, aszály < aszik, fedél < fed stb. szavakban van meg. Ezek tehát messze nem a cselekvés/történést jelölik annak eredményét tekintve, hanem a cselekvés/történés tárgyát, eredményét, eszközét stb. És ami a legfontosabb, nem cserél le egy másik képzőt (esetünkben a -g-t), sőt nem is létezik megfelelő -g képzős igei alak: *fogog, *aszog, *fedeg stb.

Van névszói alapú ősi -l(y) képző is, pl. személy < szem, lapály < lap, kesely < kese stb. Itt sincsenek *szemeg, lapog, keseg stb. igei alakok.

Ráadásul ez a -l(y) képző közvetlenül hangutánzó tövekhez nem is járul...
Előzmény: playboy2002 (78)
playboy2002 Creative Commons License 2004.11.02 0 0 79

> A többiben ez a -g egy gyakorító képző, a csevegben pedig nem.

A TESZ arra kényszerít, hogy visszavonjam ezt a badarságot. Ugyanolyan hangutánzó eredetű, mint a többi.

Előzmény: playboy2002 (78)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!