A nemet nepnev elterese arra vezetheto vissza, hogy a kulonbozo nepek, kulonbozo german torzsekkel kerultek kozelebbi kapcsolatba. Ugyanez igaz a lengyelekre is, a lengyel ugyanis egy del-lengyelorszagi torzs volt. Tehat a nemet vagy a lengyel nepnev eseten nem beszelhetunk kulso es belso nevrol, mint a finn-ugor nyelvek eseten, az eltero nevvaltozatok oka foldrajzi-tortenelmi kulonbozoseg.
Én is református vagyok. Az unitáriusok is protestánsok, és a reformátusok is azok, ennyi köztük a hasonlóság. Nem jut az eszembe annak a református éneknek a száma, de hitünk alapjaként azt állítja, hogy az "egyháznak a Krisztus a fundámentuma". Nem tudom, hogy a katolikusoknál ez hogy van, sztem nem itt vannak eltérések, hanem a szentek, Szűz Mária stb kérdésében, meg persze a pápai csalhatatlanságban, ill. abban, hogy a pápa Krisztus földi helytartója. Minek helytartó, mikor minden hívő egyben maga az egyház is? És persze a bűnbocsánatban, mert nálunk nem a pap adja, hanem Isten ill. Krisztus, egyedül hit által, egyedül kegyelem által, és nem a mi magunk érdeméért, vagy penitenciánk jutalmaként. "Sem nem azé, akarja, sem nem azé, aki fut, hanem egyedül a könyörülő Istené", mármint a kegyelem.
Engedelmetekkel, azt hiszem, rossz szó ide a "Krisztus-kultusz". A kereszténységnek/keresztyénségnek lényege az, hogy Jézus (a Fiú) az Atyával és a Szentlélekkel együtt isten - ez a Szentháromság. Bár vannak árnyalati eltérések krisztológia, eszkatológia stb. terén a róm. kat., az orthodox, valamint a főbb (nem antitrinitárius) protestáns egyházak dogmái között, azért abban mind megegyeznek, hogy Jézus - isten. Ha valahol református (azaz kálvinista) templomban "csak" az emberi mivoltját tanítják, hiszik, akkor azok hivatalos szempontból eretnekek :)
(Gyengébbek kedvéért még egyszer: nem az én szememben eretnekek, hanem a hivatalos hittételek szempontjából!)
Miket meg nem tudok rólad! (Amúgy apámat reformátusnak keresztelték, így én is érintett vagyok.) Nyilván a protestantizmus másképp közelít egy csomó dologhoz, mint a katolicizmus, de ettől még a református vallás nem Szentháromság-tagadó.
Nem egészen értem, hogy miért jó, hogy mi beszélgetünk erről: én református vagyok, és jártam is hittanra. Nekem az a benyomásom alakult ki, hogy a protestantizmus Krisztus-kultusza különbözik a katolikusokétól, inkább az emberi oldalában hisznek, tehát Krisztus inkább hős, mint isten.
Kis Ádám
> Ez a tendencia tudomasom szerint csak a finn-ugor, vagy a finn-ugor nyelvek altal befollyasolt egyeb nyelvek kozott igaz (pl.
pl. olyan finnugor nyelvek által befolyásolt környezetben mint az alábbi sorozat tagjai: deutsch - German - allemand - tedesco - Nemec - vokietis - saksalainen stb.
Kedvs Ádám!
Nyelvészeti fejtegetésekbe nem megyek bele, mert abban te vagy a jobb. Viszont az idézett Jókai-hős, Adorján Manassé nem református volt, hanem unitárius, akik tényleg nem tartják istennek Jézust, nem szentháromság-hívők.
Ez a tendencia tudomasom szerint csak a finn-ugor, vagy a finn-ugor nyelvek altal befollyasolt egyeb nyelvek kozott igaz (pl.: mari-cseremisz), mar nyelvek eseten alternativarol van szo: mondhatom azt, hogy bamana, de az adott nepcsoportott az emberek inkabb bambarakent ismerik.
Nem állítom, hogy világosan látom a cigányok szubetnikumait, de annyi biztos, hogy markáns csoportjaik vannak, melyeknek nemigen éreznek egymással különösebb közösséget (bár elfogadják, hogy "ők is" cigányok). Ennek az lehet az oka, hogy évszázados különbségekkel történt több kirajzás Kis-Ázsiából, és ezek eltérő csoportokat hoztak létre. (Ehhez vö. szefárd -- askenázi zsidók.)
Az én (korlátozott) ismereteim az alábbiakra terjednek ki (a tévedés joga fenntartva):
A szintók -- vagy németcigányok -- egy ilyen markáns csoport, mely nyelvileg is eltér a magyarországi cigányoktól (gyakran külön nyelvként is emlegetik). Velük rokonok a manusok, a franciaországi cigányok.
Magyarországon a néhány száz Ausztriából átjött szintón és a beásokon kívül két nagy cigány csoport képviselteti magát.
Az előbb érkezett kárpáti cigányok: köztük a legjelentősebbek a magyarcigányok (v. muzsikus cigányok, saját elnevezés: romungro), de ide tartoznak a vendcigányok és a szlovákcigányok [ezek a csoportok mára már nyelvileg szinte teljesen asszimilálódtak a környezetükhöz]. Távolabbi, kárpátival rokon csoportok: orosz (lengyel, lett), ukrán, finn (svéd). [Ez négy nyelv.]
A másik nagy (nyelvi) ág a balkáni cigányság. Ők jöttek nyugatra legutolsónak, és tkp. csak ők nevezik magukat romanak. Jelentős csoportjuk az oláhcigány (ennek vezető nyelvjárása a lovári: ha csak egyszerűen cigány nyelvről beszélünk, ált. ezt értjük alatta). Külön nyelvi státusa van a fódozócigánynak (amelyet a fő nyelvjárása után gurvárinak is neveznek): ez tklp. átmenet a kárpáti és a balkáni csoport között, külön alcsoportja az ún. erdélyicigány. Távolabbi rokonuk a tulajdonképpeni balkánicigány (melyen belül markáns a "leginkább helyben maradt" törökcigány, avahgy erli v. arlidesz). [Ez három-négy nyelv.]
A fenti lovárit nyelvjárásnak neveztem, de törzsnek is mondhattam volna, mert a balkáni cigányság máigg megtartotta a törzsi szervezetét, amely az indiai kasztrendszer örökségeként tulajdonképpen foglalkozások szerinti tagozódás; innen is jőnek a nevek: az oláhcigányok esetén pl a lovári (lókupec), másári (bocskorfonó), drizári (rongyszedő), csurári (rostakészítő), colári (szőnyeges), kherári (házaló), kelderári (üstfoldozó).
A fentiekhez jön még a beás, akik egy archaikus román nyelvjárást beszélnek, Magyarországon a DNy-Dunántúlon élnek. Nevük román eredetű (băiaş 'bányász'), régebben másik fő foglalkozásukról teknővájóknak hívták őket (cig. balajári, rom. lingurar). Ők maguk belsőleg eredet szerint tagozódnak: ardelean 'erdélyi' (nem tévesztendő össze a fódozócigányok közé tartozó erdélyicigányokkal), crişean 'Körös vidéki', muntean 'havasalföldi'.
Nekem Snétberger Ferenc életrajzában tűnt fel, hogy ő szintónak nevezi magát. Ugyanakkor cigányidentitású, mint ahogy az a For my people c. művéből következtethető.
Kis Ádám
Ez az általam ismert cigány nyelv(járáso)k mindegyikén képtelenség, egyszerűen roma, és pusztán 'ember'-t jelent.
Amúgy ehhez a szóhoz azt tenném hozzá, hogy német nyelvterületen úgy kell PC-sen mondani, hogy "Roma und Sinti", mert a szintók kikérik maguknak, hogy ők romák lennének... Nálunk hasonlóan ciki, ha egy beást leromáznak.
> A gyaur valoszinuleg torok eredetu, szinten olyan, ami Koranban nincs
A gyaur a magyarban szerb eredetű (đaur), oda a törökből került (gâvur), ahol perzsa (gabr), melynek forrása pedig az arab kāfir 'hitetlen' szó. Tehát végsősoron van a Koránban.
> Magyarisztan szinten torok szo
Macaristan [madzsarisztan].
> De egyes orszagokban (pl.: Marokkoban) el a - helytelen - Al-Hanharijja forma is.
Már miért lenne ez helytelen, már al-Gharnati (565/1169–70) is Unkurijja-t hoz (pedig ő személyesen itt járt az itteni muzulmánoknál 545-547/1150-1153-ben)..?
"Az emberek sajnos többnyire tényleg nem csak akkor sértődnek meg, amikor meg akarják őket bántani. Különösen nőkkel együtt élve tapasztalhatja ezt meg egy férfi... :)"
A cigánnyal szerintem sincs semmi baj, a ilyen kijelentés viszont tartalma szerint sértő. Jó példa a két dolog különbözőségére. (Remélem, azért írtad.)
Vigyük tovább a dolgot! Én magamat énnek nevezem. Mégse várom el senkitől, hogy énnek szólítson. Sőt abból se csinálok grídert, hogy ő saját magát nevezi énnek.
Ez látszólag más dolog, de valójában ugyanaz húzódik a mélyben: az önelnevezés és a másik elnevezése két rettentő különböző dolog.
Sőt mi több, tipikusnak, tendenciózusnak mondható az, hogy a népeknek más a belső és a külső elnevezésük. Ebben én nem keresnék és nem is találnék semmi kivetnivalót.
Valóban a csoport tagjai tudják eldönteni, hogy minek nevezik magukat. De azt nem dönthetik el, hogy minek nevezik őt mások. Más nyelvűek. A Korán kötelező előírás minden muszlimnak, azonban kevésbé érvényes a nem muszlimokra. A keresztény világban nincs ilyen kötelező ereje a Bibliának. Ezt alátámasztja az, hogy a Bibliát régóta fordítják.
Amit a reformátusokról írsz, az nagy tévedés. A reformátusok nemhogy Kálvint (Calvint) nem imádják, hanem még Jézus Krisztust sem (egy Jókai-hőstől származó szöveg: az Úr az Istenem, akit imádok, Jézus az Emberem, akit követek).
Ami a magyarok és Magyarország idegen elnevezését illeti, én nem tudok róla, hogy a magyarokat bántaná a Hungaria, Ungarn, Vengrija, Wengry stb.
Alapvetoen egy csoport tagjai tudjak eldonteni magukrol, hogy minek nevezik sajat magukat. Isten azokat, akik magukat nekik odaaoan alavetik a Koranban muszlimnak, hivonek (mu'min), olyan hivonek, aki akkor is hisz ha nem lat (muhszin) nevezi, vagy igy szolitja: o ti akik hivok letettek (ja ajjuhal ladzina amanu). Sehol sem beszel mohamedanrol. Szamomra ez az alap. Mohamed profeta (blv) neve is csupan negyszer kerul emlitesre a korpuszban.
Magyar szo ugyan, amirol vitazunk, de atvet. Ezert erdekes az erdete. A francia Mahométan ugyanugy helytelen.
Egy pillanatig sem gondoltam, hogy az oly puritan reformatusok imadnak Kalvint. De Kalvin a reformatus iranyzat (egyhaz?) alapitoja, mig Mohamed (blv) nem alapitoja az iszlamnak, hanem profetaja. Ez szerintem lenyegi kulonbseg.
Az inszinualni szot nem ismerem. A gyaur valoszinuleg torok eredetu, szinten olyan, ami Koranban nincs, tehat nem tudok mit kezdeni vele.
A weboldalt most latom eloszor. Eleg furcsa, hogy ugy erzed, felelosseget kene vallalnom mas muszlimok ocska kiadvanyaiert. A Magyarisztan szinten torok szo. Arabul: Al-Madzsar. De egyes orszagokban (pl.: Marokkoban) el a - helytelen - Al-Hanharijja forma is.
Akkor meg egyszer a Koran igy szolit minket: muszlimok, 1400 eve ez igy helyes, ennek semmi koze nincs a mai nyugat valoban bugyuta politikai korrektsegehez. A muszlimok Istennek vetik ala magukat, a muszlim szo jelentese is ennyi: az az ember, aki bekeben alavet magat Istennek. A mohamedan szot nyugati orientalistak talaltak ki. Ez olyan mintha en minden keresztenyt kovetkezetesen jezsuitanak neveznek - es meg ekkor nem is jarnek messze az igazsagtol, hiszen a naszarak (ez az arab szo a keresztenyekre) valoban Isten melle tarsitjak Jezus profetat.
Akkor meg egyszer a Koran igy szolit minket: muszlimok, 1400 eve ez igy helyes, ennek semmi koze nincs a mai nyugat valoban bugyuta politikai korrektsegehez. A muszlimok Istennek vetik ala magukat, a muszlim szo jelentese is ennyi: az az ember, aki bekeben alavet magat Istennek. A mohamedan szot nyugati orientalistak talaltak ki. Ez olyan mintha en minden keresztenyt kovetkezetesen jezsuitak neveznek - es meg ekkor nem is jarnek messze az igazsagtol, hiszen a naszarak (ez az arab szo a keresztenyekre) valoban Isten melle tarsitjak Jezus profetat.
OFF
Ma (is) lassú vagyok.
ON
Tehát - szerintük: a Rrom = egyes szám. Rroma = többes szám. Rromani = melléknév.
És épp amiatt 2 r, hogy a konfuziót elkerüljék.
Bár ők se következetesek, hiszen még Opré Roma olvasható sok weboldalon, ami a cigány, naszóval rromani "Talpra..." felszólítás.
Biztos vannak a könyvtárosok közt is rasszisták meg nem rasszisták egyaránt, mint ahogy ez bármely embercsoportban lenni szokott. Ebben a kérdésben azonban szerintem helyesen döntöttek. A roma elnevezés szerintem a politikai korrektség egyik túlkapása, a cigány elnevezéssel ellenben semmi baj nincs. Mindkettőt lehet pejoratív éllel meg normálisan is mondani (számomra egyébként a roma pejoratívabb, mint a cigány, lehet, hogy azért, mert valaminek a leplezésére szolgál). Egyébként a roma elnevezéssel, azonkívül, hogy nem magyarul van, egyéb baj is akad. A magyarországi cigányság egy jelentős csoportja, a beások nem romák, tehát rájuk nézve sértő és kirekesztő e megnevezés. Ráadásul a cigány szervezetek jelentős része is a cigány megjelöléssel él, tehát ők sem hiszik, hogy a roma szó jobb lenne. Nagyon sok jó dolgot eltanulhatunk Amerikából, de ez a fajta nyelvmágia szerintem a legrosszabbak közül való.
Hasonló a helyzet (bár időben régebbi) az eufemikus izraelita kontra pejoratívnak mondott, valójában semleges zsidó nevekkel. Engem mint érintettet az előbbi határozottan kellemetlenül érint, mert úgy érzem azt kell eufemizálni, ami valamiképpen tisztátalan (vö. fekália vs. szar). Szóval én úgy gondolom, hogy semmi baj a cigányokkal (a nem cigányok társadalmának a cigányokkal szembeni attitűdjével annál több), így nincs mit eufemizálni rajtuk.
A nyár elején a Közelkaton keresgéltem, könyvtárak állományában fellelhető irodalmat roma-kutatás céljából. Az összes találat Rómáról mint fővárosról, vagy birodalomról szólt. A kutatási témához cigány tárgyszóval találtam irodalmat. Rasszisták a könyvtárosok?