Meg tovabbra sem akadt a kezembe az indiai matematikus naploja :) de nem vagyok abban biztos, hogy O is ugy latta a vilagot, mint a matematikus.
De ebben az iranyban majd kerdezoskodok szamelmelesz ismeroseimnel es aztan irok (lehet, hogy moged felsorakozva :)
Viszont a "homalykeltes es a vallaskeszites" mellett azert kiallnek. Nem a szo olyan szoros ertelmeben, mint ahogy Te hasznalod, mert az en celom a megvilagitas es nem a besotetites :)
Nagyon sok hasznos es ma nelkulozhetetlen dolog indult homalyos kepzelgessel, sokszor suletlen handzsa-bandzsaval es az ido kikristalyositotta...
sok ilyen peldat lehetne mondani az oselemektol kezdve a Fourier analizisig...
Szoval szerintem egy kis fantasztikum az a so, ami az erdeklodo elmet ra tudja venni arra, hogy eltoprengjen valamin.
Sajnos uzleti termek reklamozasarol nincs szo, mert egyelore kiadot keresek :-( szoval en lennek a legboldogabb, ha mar arrol lenne szo, amit Te nem tartasz szimpatikusnak :-))
A tobbfele matematika gondolatat egy Neumann konyvben olvastam, legalabbis en igy interpretaltam. Szoval a hozzaszolasodra valo reagalas elott meg megnezem. (Talan a Szamitogep es az agy, de utananezek este).
OFF
Habar a topik kerdesfeltevese nem butasag, a stilusotok ( a "tudat szinfoniaja"-nak gatlastalan es spam jellegu reklamozasa) alapvetoen unszimpatikus. Kerdes hogy ez egyaltalan osszeegyeztetheto e a forum alapelveivel, ui., hogy kommercialis termekek reklamozasa nem megengedett. Itt ugyanis pont ez folyik a leheto legarrogansabb modon.
ON
A temahoz hozzaszolva: a tudomanyos aspektus nem az, "hogy talaljunk olyan absztrakt rendszert, aminek a modellje az alatlunk megfigyelt vilag"
Nem, nem es nem. Nyilvan van olyan absztrakt rendszer: a vilag absztrakt kepe ilyen. A tudomany egy kozbulso reszcelja olyan minel egyszerubb (es itt az egyszerun van a hangsuly) absztrakt rendszereket talalni, amik jol modellezik a valos vilag bizonyos aspektusait.
A tudomany elsodleges celja, a mukodokepesseg: azaz mukodo es helyes joslatokat mondani a jovorol, megjosolni bizonyos esemenyek lefolyasat (neha persze csak valoszinusegi alapon, de altalaban ez is boven eleg.)
A ketfele matematikarol csak annyit: Ramanujam matematikaja szemernyit sem kulonbozott akarki mas matematikajatol. Sot tovabb lehet menni: sokan akik a munkassagat vizsgaltak arra kovetkeztettek, hogy meg a gondolkodasmodja sem kulonbozott lenyegileg egy jo matematikus, maximum hatekonzyagaban. A gondolati folyamatok azonban jol tettenerhetok a naplojaban, es ezekben nincs semmi misztikus. Jobb lenne tehat hagyni a holmalykeltest es a vallaskeszitest.
Ha esetleg nem vagyunk matematikusok (speciel en sem vagyok es en is csak annyit ertek, amit pl. ott leirtam :), akkor a kovetkezo konyvet tudom ajanlani:
Stewart, Ian: A matematika problémái. Akadémiai Kiadó, 1991
dobbenetes izgalmasan ir dolgokrol! Amire konkretan emlekszem, pl. Einsteinrol igy ir: "egy uj rend strategaja"... szoval nagyon olvasmanyos a konyv. Persze, hogy a fraktalokra milyen szerep var, azt O sem tudta leirni!
A programot hasznalni meg erdekesebb, mert a halmaz alapveto tulajdonsaga, hogy barmelyik reszet elkezded bagyitani, elobb-utobb visszakapod az eredetit, vagy ahhoz nagyon hasonlot.
A progi Linux alatt megy, de sok ilyen elerheto termeszetesen Win$ alatt is. A konyv levelezesi listjan megy szet olyan is, amivel lehet tetszoleges reszeket nagyitani..., de ez is csak Linux alatt.
Ez egy Mandelbrot halmaz, kicsit sajatos szinezessel. Kimeritoen bemutatjuk a tema elejet egy kollegammal, az olvasmany cime: Ismerkedés a fraktáldimenzióval
A konyvben, mint az ikrek mentalis jatekai jelennek meg...
Skeptical Inquirer
The Dangerous Quest for Cooperation Between Science and Religion.
Author/s: Jacob Pandian
Issue: Sept, 2001
Religion is a subcategory of supernaturalism that was formulated during the
medieval period with the spurious and dangerous quest to link supernaturalism
with scientific knowledge, and this quest has continued
Recently, misleading articles have appeared in newspapers and news magazines
claiming that religion and science are cooperating to explore the nature of
reality. Gregg Easterbrook (1999) noted that "Signs of renewed interest in
science and religion are numerous. The topic has recently been a top-selling
cover for both Newsweek and U.S. News and World Report. Universities such as
Princeton and Cambridge, which in the 1960s didn't even offer courses in the
relationship between science and religion, have established chairs for its
study."
Easterbrook points to the central role of the John Templeton Foundation in
encouraging the cooperation between science and religion. The Foundation
publishes Progress in Theology magazine but more importantly awards millions of
dollars to people who reflect their philosophy of cooperation.
Full text
http://www.findarticles.com/cf_0/m2843/5_25/77757765/print.jhtml
Sajnos nem vagyok egy nagy index-forum ismero, de ugy tunt, hogy lehet mondani: adott temat egy szamaban korlatozott adott kozeg olvas, ezert nyitottam minden aspektusnak egyet-egyet. (Hogy elerje a kritikus tomeget. Persze amig a konyv meg nem jelenik, addig nehez, mert azt olvasva lehetne inkabb vita alapja :)
Azt hiszem itt is el ehet sütni: kár, hogy istentagadó vagy, azon ami nem bizonyított ugyanis, nincs mit tagadni... már a tudományban... pl. UFO-kérdés... is istenek, ami meg nem a tárgya...
Talán zavaró volt, hogy a személyedről írtam, de Te vagy nem kcisit tolakodó a műveddel itt a fórumon, s hogy őszinte legyek, kicsit fel is bosszantott, azért mentem itt-ott utánad... szóval moderálhatnád nyomulásodat, nem leszel sikeresebb, mint egy-két topic-kal...
Amit filozófikusnak mondasz, azon van mit elmélkedni, de csak tedd meg :-)
> ..szóval ne keverd a tudomány, a fantáziádat és Jézus-t, mert nagyon zagyva lesz...
Pedig tenyleg igyekszek keverni.
Hát ne tedd... inkább tégy magadban helyre néhány dolgot, s kérdezz, kutass...
Koszonom a szemelyemet illeto erdeklodest :) Nem vagyok egy lelekbuvar, de magamat egyszeru ateista emberkent tudnam leginkabb jellemezni. Bar mivel emlited , hogy az oszinteseg igenyevel kerdezel, igy meg azt is hozzatehetem, hogy azert az Ujszovetseget olvastam es sokfele ertelemben tetszett.
> A tudomány nem hitre épül, kedves reverenda, hanem a megismerhetőségre,
Ugy erzem ez nekem mar kicsit filozofikus, ezert nem is igen szalnek vele vitaba, meg kortyolgatom :) Csak annyit igy elso olvasasra, hogy a vilag megismerhetosege szamomra nem tunik a vilag olyan trivialis tulajdonsaganak - de mondom meg kortyolgatom, amit irtal.
> ..szóval ne keverd a tudomány, a fantáziádat és Jézus-t, mert nagyon zagyva lesz...
Pedig tenyleg igyekszek keverni. Hogy miert arra nehez valaszolni. Erzeskent az ugrik be, amit talan Stephen Hawking egy ismeretterjeszto konyveben olvastam: a TOE egy olyan elmelet lesz, amin a fizikustol a postasig majd mindenki torheti a fejet... sokat toprengtem ezen, mert igazan az volt a velemenyem, hogy ez lehetetlen, ilyen elmelet nincs. Aztan az iskolaban tanultunk a Prologrol, de nem mint Prolog, hanem mint inearis rezolucio? (akkor jol tudtam :) Meg voltam dobbenve, hogy ilyen szep-mely matematika van a mogott, amit kozepiskolaskent Markusz Zsuzsa: Prologban programozni konnyu c. konyveben olvastam!
...még egy idézet, a Kultúra-ban nyitott topic-odból, mert ide még jobban illik...
Egyre több gondom van Veled... egyre inkább az a gyanúm, hogy Te egy olyan vallásos emberke vagy - a nick-edet csak most tudatosítottam :-) -, aki megpróbál elsütni valamit a hitének kétségei közül, s keresi a bizonyosságát... persze lehet, hogy tévedek... de nem fogod így megtalálni, ebben én biztos vagyok...
A tudomány nem hitre épül, kedves reverenda, hanem a megismerhetőségre, a megismételhetőségre, a bizonyíthatóságra, a cáfolhatóságra, s igen a logikára... De nem ez utóbbi a meghatározó, mert az hibás alapokon hibátlan működéssel bizony hibás eredményre is képes jutni :-)
Valamit el kell dönteni: vagy elfogadod a valóságot, vagy nem, de el is fogadni, meg egy más világot is elfogadni és vívódni a kettő között, az nem célravezető. No persze lehet, hogy másokat akarsz a magad útjára vezetni - esetleg Jézus-éra :-) -, ez esetben miért nem mondod ezt ki?
...kíváncsian várom a nyílt és őszinte helyzetet és érvelésedet...
...szóval ne keverd a tudomány, a fantáziádat és Jézus-t, mert nagyon zagyva lesz... maradj meg az irodalomnál, annak elmegy a felvetésed, de a tudomány rovatba, pláne a Linux-ba, nem illik...
...ha már mindenhol ott igyekszel lenni, legyen itt is egy másik bevágott vélemény...
Szia!
Egy kicsit jobban odafigyelve kellene elolvasnod, amit Purusa írt, s el kell rajta gondolkodnod. Ha ezek után sem érted meg, akkor tégy bele több időt, mert a tudomány nem vallás. Nem kell persze ezzel egyetértened, de ne is mosd el a szavak és a gondolatok értelmét, ne ködösíts... ha olyan képzeteid vannak a tudományos jelzőhöz, amit írsz, akkor fel kell homályosítsalak, hogy ezek tévesek...
Meg egy bevagott velemeny, katalizalni a tema inditasat:
Nagyon tetszik az a kifejezesed, hogy gondolati konstrukciók. Igazabol ez all az en erveleseim mogott, a konyvbeli vetites pedig az az esemeny, amikor egy gondolati konstrukciót a megfigyelok, mint a valosag egy elemet detektaljak.
Tehat hitem szerint :) valahol, ahol az elmeleti fizika egy a matematika osszeer, az ott levo gondolati konstrukciók mar a megfigyelt valosag elemei!
A szobanforgo szal: Ugy erzem ezzel sajnos nem tudok egyeterteni!
Mert en a tudomanyos jelzohoz olyan erzeteket tarsitok, hogy az igy jellemzett rendszer valami formalis axiomatikus elmelet
alakjaban jelenik meg. Nem vagyok otthon egyebkent ebben a kerdeskorben, de ugy tudom, hogy minden ilyen rendszerben
leteznek olyan a rendszer eszkozeivel megfogalmazott allitasok, amelyek sem nem cafolhatok, sem nem
bizonyithatok a rendszeren belul. Ha pedig egy ilyen szobanforgo allitast felveszunk mondjuk az elmelet axiomai koze, akkor
egy uj rendszert kapunk, amire megintcsak ervenyesek az elobb irottak, s igy tovabb...
