Azért érdekes lehetett az a hatóság, aki kiadta egy ilyen környezetben egy ilyen épületre az építési engedélyt :) Semmi magas ház a környéken, nosza, építsünk egy 50 emeletest... Érdekes lehet ott a társasház is, pár száz lakással... :)
Nálunk itthon az Árpád híd két oldalán épülő tornyok is elég magasak lettek. A budai panoráma kilőve...
Megfelel- e a hivatalos toronyház-definíciónak (minimum 20 emelet) a 21 fedélzetes Queen Mary 2.?
Franciaországban megkezdik a világ legnagyobb utasszállító óceánjárójának építését
------------------------------------------------------------------------
Saint-Nazaire, 2002. január 14. (MTI) - A nyugat-franciaországi Saint-Nazare-ban, a világ legnagyobb utasszállítóhajó-gyárában szerdán megkezdik a világ legnagyobb óceánjárója, a "Queen Mary 2." építését. A hosszában 344,4 méteres, 72 méter magas, 150 ezer tonna összsúlyú hajó impozáns méreteivel maga mögé fogja utasítja az eddigi legnagyobbat, a Voyager of the Seas-t.
Az óriásmegrendelés a brit-amerikai Cunard hajózási vállalattól érkezett, amely az álomhajóval a tengeri hajózás letűnt korszakának romantikáját akarja feléleszteni.
A 750 millió dollárba kerülő óceánjárón 21 fedélzet kabinjai és 1250 főnyi személyzet szolgálják majd a 2600 utas kényelmét. A Queen Mary 2 több mint három évtizede az első hajó, amelyet ismét kifejezetten az Atlanti-óceán átszelésére építenek, arra, hogy anyakikötőjéből, Southamptonból New Yorkba hajózzon. Atlanti túráján akár 30 csomónyi (óránként 30 tengeri mérföld, azaz 55 km/h) sebességet is képes lesz elérni. A Queen Mary 2 belső berendezése a nosztalgia jegyében art deco stílusban készül. A minta a Quenn Elizabeth 2, amely jelenleg az egyetlen utasszállító hajó, amely nyáron menetrendszerűen szeli át az Atlanti-óceánt. A Queen Elizabeth 2-n egy személy számára a normál lakosztály napidíja 1300, a Queen-Suite (királynői lakosztály) pedig 6400 euró.
Az óceánjáró legkésőbb két év múlva kihajózik a francia hajóépítő dokkból és elődje, a Queen Mary nyomdokaiba lép, amelyet több mint harmincévi szolgálat és ezret meghaladó számú atlanti átkelés után 1967-ben vontak ki a forgalomból. Mivel a tengerek új királynője is brit illetőségű lesz, ezért a francia hajóépítőknek vigyázniuk kell a brit protokoll betartására: így például a hajó nevében a kettes csak arab számmal szerepelhet, mivel a római kettes szigorúan a háromszáz éve elhunyt II. Mária királynőnek (Queen Mary II.) van fenntartva, és az arab-római számcsere felségsértésnek minősülne.
Becs lakossaga kb. 1,6 millio. megis van felhokarcolos reszlege, a 200 meteres Millenium Turmmal egyutt. Frankfurt csak kb. 650 ezres varos. tehat igen kicsi. megis, mivel Nemetorszag uzleti kozpontja, igenyli a reprezentativ irodahazakat. Budapestre leporhadt valyoghazakba nem fognak igazan nagymertekben megjelenni az igazan nagyok igazan nagymertekben.
es addig a varos is pang gazdasagilag, mert nem fizetnek adot.
megjegyzem, nemreg olvastam, hogy Becsben HATSZOR akkora az iroda-kapacitas, mint Budapesten, pedig lakossagszama kisebb. es nem lenne hatrany, ha Kelet-Kozep-Europaban kozponti szerepet toltenenk be. ez enelkul nem megy.
amugy ismet korulneztem a www.skyscrapers.com-on, es kb. 15 000, azaz TIZENOTEZER 20 emeletnel, tehat kb. 80 meternel magasabb epulet letezik a vilagon. mi meg 1-2 ilyenbol csinalunk gondot. ez annyira trefas.
sokmindenben igazat adok, de abban nem, hogy a Titanicból vettem (nem láttam - még régen a szüleim elvittek az elfújta a szél-re, azóta gyanakvó vagyok az ilyen filmekkel kapcsolatban).
igaz, hogy egy böszme város akkor szuperál jól, ha felfelé (és lefelé is) terjeszkedik
jártam jónéhány igazán nagy városban, Mexikóvárosban pl. láttam, milyen, ha egy központi mag kivételével egy rohadt nagy város nagy része nélkülözi a felfelé terjeszkedést - szar
mondjuk ezzel szemben Londonban a City kivételével nincs olyan sok magas ház, na meg a Cityben sem gyakran nagyobbak, mint a SOTE, namármost ha itt nem metróval mész, a felszínen garantált a dugó (magyarán mondasz valamit)
egy a bibi: Budapest kb. 1.9 M lakossal rendelkezik, Rákosborzasztótól Kamaraerdőig, tehát korántsem akkora, mint a jelentős magas városok (szerintem szerencsére), nincs rákényszerítve a magas házak építésére
ja, és a magas házak fokozott közlekedési infrastruktúrát igényelnek, pl. Bangkokban, ahol nincs metró (vagyis mostanában lesz kész az első vonal), hiába van magasvasút meg magasautópálya, meg kétszer nyolcsávos út, csak az akarjon ott lakni, aki meg akar kattanni - az én Bangkok-tűrőképességem pl. kb. 1 napra van hitelesítve
a lapos és jól járható, igen nagy népsűrűségű településszerkezet tanulmányozására ajánlom Németo. Észak-Rajna-Vesztfália tartományát, eddig nekem az jött be a legjobban, és azt is érzem a legműködőképesebbnek
Németo. legnagyobb városa sem közelíti Bp. lakosságát mellesleg (bár nem igaz, mert az endéká bekebelezése óta van Berlin is, kb. 3-3.5 millióval, amúgy Hamburg volt a vezető bő másfél M lakossal, a többi nagyjából egy milla alatt volt), aztán milyen jól elvannak, úgy 80-81 millióan
a kultúrát tényleg feleslegesen kevertem bele, mindenesetre azért van különbség
igen, ezt a falloszosat a Titanic filmbol vetted. :]
szerintem a kulturanak ehhez semmi koze. kulonben azt az elobb kifelejtettem, hogy Ausztralia, es Tavol-Kelet szinte minden nagyvarosa ma mar tele van felhokarcikkal. sot, Kozel-Keleten is: Dubai, Kairo es Tel-Aviv. Del-Afrika es Nigeria is. Brazilia, Argentina nagyvarosai detto. Kinaban egyebkent terveznek/terveztek egy 1 km magas szuperfelhokarcit. durvics.
na, szoval. nem ertem, hogy a kulturat ez hol pusztitsa. hiszen, az ovarosi reszek Londonban, Parizsban is erintetlenek maradtak. egy modern varos mapedig elobb-utobb kenytelen felfele epitkezni, kulonben szetterjed, mint a tehenszar, es akkor orakat kell autozni az egyik kozponttol a masikig. egyebkent, ha mar itt tartunk, eppen ez az intelligencia kerdese, hogy valaki rajon, hogy az osszetomoritessel pl. utazasi idot, forgalmi dugot, stb. sporolhat meg.
amugy az europai epiteszet is fallikus. nezd meg az osszes gotikus templomot. minek kellett a kozepkorban 100-150 meter magas bazilikakat epiteni? es minek kell az Eiffel-torony?
Kina meg tobb ezer evvel idosebb az europai kulturanal. es Sanghaj, Peking zsufolasig tele van karcolokkal. es ne mondd, hogy 1,2 milliard kinai kozt nem akad, aki intelligens.
egyebkent meg valami. New Yorkban osszesen a hivatalos toronyhaz definicionak (minimum 20 emelet) megfelel kb. 300 epulet. HAROMSZAZ.
itt meg egy-ket csoffadt kis irodahazrol beszelunk. Becsben (ami epiteszeteben nagyban hsaonlit Budapesthez) mar reg megoldottak a dolgot. a kulvarosban elkulonitettek egy irodahaz-reszleget, es ott meg egy 200 meteres tornyot is felhuztak. es rohadtul nem rondit bele a varoskepbe, megis, szinvonalas irodahelyeket nyujt a kornyek. komoly cegek amugy mind a reprezentativ, nagyratoro epuletekbe koltoznek szivesen, ez tehat gazdasagilag is elomozdit egy varost.
szoval azert azt is vegyetek hozza, hogy a WTC egy monstrum: 417 meter magas es 110 emeletes volt. ehhez kepest a nagyvarad teri SOTE epulettomb csak 84 (ez a legmagasabb iroda-JELLEGU epulet Budapesten). itthon maximum 100-150 meter magas hazakat terveznek, es ez egyszeruen annyira altalanos dolog, hogy a VILAG SZINTE MINDEN varosaban van legalabb egy ilyen magas epulet. szerintem annyira rohejes, hogy ezen vitatkoznak meg ma is.
ajanlom a http://www.skyscrapers.com-t, ahol a vilag minden nagyvarosarol le van irva, mekkora epuletek vannak benne. az osszes amerikai nagyvarosban vannak felhokarcolok, Europaban pedig London, Parizs, Frankfurt, Varso a legfelhokarcolosabbak. de a tobbi varosban is all egy-ket toronyhaz.
ezzel a kamikaze-repulessel ervelni pedig, annyira nevetseges. a WTC-ben 50 000 ember dolgozott. ez plusz a kornyezo epuletek rombadolese kb. 80 000 embert fenyegetett. szerencsere sokkal kevesebben haltak meg. de itthon potencialisan MILYEN epulet felrobbantasaval lehetne ekkora katasztrofat okozni? ennyi ember egy teljes keruletben dolgozik.
Ezzel kapcsolatban szeretnek egy par dolgot megjegyezni.
- En nem minositettelek sem teged, sem azokat, akik ezeket a gyonyoru varoskozpontjainkat megalmodtak. Kerlek, te se tedd ezt velem!
- Az, hogy valami lepukkant, annak sok oka van.
1. Az alakalmazott anyagok es technologiak eleve meghatarozzak, hogy egy epulet mennyire idotallo. Osi kozmondasunk, a "szabol nem lehet varat epiteni", sajnos itt is igaz. Ha annak idejen esszel terveztek volna ezeket a lakotelepeket, most nem annyit erne ott egy nm, amennyit er.
2. A szemelytelen, embertelen betonkockakat az emberek enm erzik magukenak, ilyen helyeken nem alakul ki a jo ertelemben vett kozossegi szellem es lokalpatriotizmus, nem vigyaznak annyira a kornyezetukre.
3. Az, ami mar ujonnan is ronda, azon a lepukkanas csak ront. Egy repkennyel befutott, kicsit mallo vakulatu, oreg, obudai haz (ma mar alig van ilyen, talan a Szolo utca es a Kecske utca egy-ket haza, ill. belso udvara) lehet romantikus, hangulatos, mesebeli. (Ettol persze nem lesz jobb egy nedves lakasban lakni, de elobb talasz valakit, aki megveszi, es eredeti allapotaban felujitja, mint egy panelra.) Egy betonkocka az osszefirkalt falaival es felig felgyujtott liftjeivel csak sivar bir lenni, mert mar ujkoraban sem kepviselt semmifele esztetikai erteket. Igaz, amikor epitettek, nem is ez volt a cel, hanem a megaloman modon, mestersegesen "vilagvarossa" felduzzasztott Budapest lakasigenyenek kielegitese.
Tudtommal azt a fémszörnyeteget is utálták Párizsban. Bosszúból a tervezőjéről nevezték el.
Aztán mégis megszerették.
Szóval mindent meg lehet szokni, mint a szarszagot.
Még: Csepel-torony: 20 múlva a gyereked nem fogja tudni, ki volt az a Demszky, de büszke lenne egy magas kéglire, mert "mi magyarok ilyet is tudunk".
A lengyelek is büszkék a magas tévétornyukra.
Na persze a magyar mentalitás az más. Nálunk vizsgálnák az irigy népek, hogy egy ilyen épület nem é valami "nemmagyar" kézben leledzik...
Ha máshol nem is, de a csótánytörténelemben, meg a csótánybibliákban biztosan megemlékeznek a panelházakról. Ami az emberiségnek a Tigris és az Eufrátesz, az a csótányságnak a szemétledobó és szennyvízrendszer.
Ezugyben erdemes meg Jerome K. Jerome-ot olvasni, aki jo szaz eve azon filozofalgat, hogy vajon azokat a porcelan cseszeket, amiket a a cseledlany oly konnyelmuen tor ossze mosogatas kozben, vajon becses regisegkent fogjak-e kezelni az unokai. Hat igen. :-) Azert lehet, hogy ez a panelekre nem ervenyes, bar ha mar Dunaujsztalinvaros is muemlek...
Egész helyre kis infok vannak ebben a topikban. Szaniter, épületgépészet, gyerünk gyerünk, minden tudni akarok!
Amúgy egyszer a Várban egy Budapest kiállításon láttam múlt század eleji cikkeket, amiben a milleniumi építmények stílusát fikázzák. Tök ari kis irományok. Mulatságos, hogy azok az Andrássy úti, meg belvárosi házak, meg múzeumok, amiknek most a csodájára járunk, azokat egykor pellengérre tűzte valaki, mint "gigerlis, felesleges hijú bohóságok".
Nem túl szerencsés, ez ugyanis a város déli irányú átszellőzési légcsatonája. Bár ha Demszki pajtást eddig tevékenységét nézem: miért ne fulladjanak meg ezek ott bent a városban?
