Keresés

Részletes keresés

szerelemgyerek Creative Commons License 2001.09.05 0 0 0
Egy hihetetlenül nagy ostobaság, szó szerint dühös lettem, amikor olvastam.
Előzmény: CHemotox (-)
CHemotox Creative Commons License 2001.09.05 0 0 topiknyitó
Egy érdekes téma első része a Demokratából. Íme:

A saria bevezetése és erőszakos hittérítés számos afrikai országban, iszlámista "nyomulás" szinte valamennyi, többé-kevésbé mozlim lakosságú ex-szovjet tagköztársaságban, túszejtések és mészárlások a Fülöp-szigeteken, folyamatos vérfürdő Algériában, gerillaháború Csecsenföldön, hinduellenes merényletek Kasmírban, a keresztények kipusztítása a Molukku-szigetekről, az albán aktivizmus fokozódása és az iszlámista hálózatok sokasodása Európában: a muzulmán világhódítás lassú, de megállíthatatlannak tűnő folyamatával kapcsolatos erőszak-cselekmények végtelen litániája, amelyek között látszólag nincs összefüggés, csak ha felfedjük a beazonosítható szereplők által eltervezett játszma lapjait.

GAZDAG ISTVÁN

Az iszlám integrizmus gőzhengere akár hidegen is hagyhatná az európaiakat, ha a kilencvenes évek eleje óta Európa nem került volna a mohamedán hódítóstratégia homlokterébe, mégpedig Allah híveinek egyre fokozódó betelepülése, valamint a boszniai és koszovói háborúk következtében. Az előbbi de facto a fehér kontinens szívébe helyezte át az Európa és a történelmileg muzulmán területek közötti határvonalat, az utóbbiak pedig hihetelen kiképző és expanziós bázisokat teremtettek és teremtenek az "igazhit" fanatikusai számára. Nem feledve Törökország EU-csatlakozásának a perspektíváját sem, amely a maga (jövőbeli) 100 milliós lakosságával véglegesen megtörné Európa etnokulturális homogenitását.

Háborúk Európa ellen: Koszovo-Bosznia-Csecsenföld című könyvében Alexandre Del Valle felfedi az ortodox világot bekerítő "zöld övezet stratégiáját", megállapításai azonban Európa egészére is érvényesek, amelyet számos ponton már "átlyukasztott" a mozlimok demográfiai ereje. Az EU-beli tömeges jelenlétük önmagában is komoly bizonytalansági tényezőt jelent a (most még) Tizenötök stabilitására és jövőjére nézve, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a mostanra majdnem húszmilliósra duzzadt európai iszlám közösség évente egymillió fővel növeli híveinek számát, miközben az őshonos népesség immáron folyamatosan csökken.
Nem meglepő, hogy az iszlám tanok ellenállhatatlannak tűnő vonzereje és az ebben a populációban csaknem általános munkanélküliség miatt egyre több irányt vesztett vagy éppen az eredeti identitására ráébredt mozlim fiatal válik a fundamentalista ötödik hadoszlop tagjává. Az Európa nagyrészét jelenleg uraló baloldali, illetve liberális politikai establishment nem tud, de nem is akar fellépni az iszlám térhódítás ellen, sőt szinte egymással is versengenek a vele szemben tanúsított engedékenységben és előzékenységben: a társadalmi egyenlőség káprázatát hajszoló utópista balosok egyfajta őskommunisztikus paradicsom evilági megvalósítóját látják ebben a keleti vallásban, míg a szabadpiac mindenhatóságát valló pragmatikus liberálisok – a rájuk jellemző végtelen naivitással – csupán egy potenciális fogyasztótömeget remélnek követőiben. Gyalázatos kollaboráns politikájukhoz a nyugati értelmiség mentálisan kasztrált hangadói nyújtanak kellő háttértámogatást, akik a médián keresztül válogatott ostobaságokkal traktálják a közvéleményt arról, hogy úgymond mi mindent köszönhetünk kulturális és tudományos téren a móroknak.

Európa gyarmatosítása

Az idegen fajú, kultúrájú és vallású betelepülők mindennapos vegzatúrájának kitett őshonosok ennek ellenére egyre kevésbé vevők e gyógyíthatatlan fantaszták altruista blablájára. Erről, a fehérek számára egyre elviselhetetlenebb helyzetről, fokozódó megpróbáltatásaikról és kiszolgáltatottságukról, az interetnikai atrocitások mindennapossá válásáról fest megrázóan érzékletes képet Európa gyarmatosítása című, profétikus hangvételű könyvében Guillaume Faye, az európai Új Jobboldal prominense. A téma eddigi legjobb és legátfogóbb feldolgozásának számító, mindvégig szinte sokkolóan felkavaró, egyes passzusaiban torokszorító, máshol a legizgalmasabb thrillerek hangulatát idéző művében a szerző mindenekelőtt az európai népek jövőjére és puszta létére is halálos veszedelmet jelentő iszlám fundamentalizmus folyamatos térhódításával szembesíti az olvasót. Elvetvén a gyávaságot, a kishitűséget és a defetizmust egyaránt, a szerinte egyedül célravezető fellépésre, vagyis a reconquistára mozgósít, arra a történelmi tapasztalatra alapozva, miszerint az iszlám ellenségeihez való viszonyulását mindenkor két, egymással merőben ellentétes lelki állapot, a fatalizmus, illetve a fanatizmus határozta meg: az előbbi, ha a gyöngébb, az utóbbi pedig, ha az erősebb pozíciójában volt. Ennek tudatában teljesen nyilvánvaló, hogy a Guillaume Faye által Európa számára ajánlott iszlámellenes stratégia vezérmotívuma nem lehet más, mint a katonai szupremácia megőrzésével párosuló politikai intranzigencia.
A túlélés érdekében lényegében ugyanezt ajánlja a váteszi vénájú Határ Győző is, azon kisszámú íróink egyike, akik valódi nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek (nem hiába él már évtizedek óta Londonban). A fény megistenülése című könyvében írja: "Nem látjuk az iszlám veszedelmét a Föld túlnépesedésének kontextusában. A nyugatiak zömének fogalma sincs arról, hogy az iszlámnak esze ágában sincs elfogadni/elrendelni/intézményesíteni a születésszabályozást. (...) ... tanuljuk meg valahára, hogy az iszlám ... Allah és a Próféta nevében a "rendcsinálás" jogos, helyes, jámbor és (a sharíja szerint) legitim eszközének tartja számon a népirtást, ... ha ennek százados veszedelmét a Nyugat felfogja, akkor rádöbben arra, hogy miért kell agresszív módon fellépnie a fundamentalista iszlámmal szemben minden arcvonalon; miért kell a születésszabályozást rákényszerítenie és miért kell elsőként, támadólag fellépnie." (A monoteizmusok gonosztetteit boncolgatja Határ Győző példátlanul pertinens és impertinens pamfletje, a Szentföld a Föld is.)
Könyvével Guillaume Faye ébresztőt szándékozott fújni az euroszibériai térség valamennyi népe számára, a jövővel szembeni történelmi sorsközösség felvállalására buzdítva őket. Minderre az "egyengondolat" helytartói a tőlük megszokott módon reagáltak: "gyűlöletbeszéd" terjesztése címén kirakatpert indítottak ellene és súlyos pénzbüntetéssel sújtották. Határ Győző ugyanilyen értelmű megnyilatkozásait (egyelőre még?) írói munkássága részének tekintik.

Ismét a félhold árnyékában

Az európai kormányok általános és nem is titkolt helyeslésével Szaud-Arábia évente mecsetek tucatjainak a felépítését finanszírozza európai földön. Hogyan képzelhető el, hogy a toleranciát és az emberi jogok érvényesülését mindenek fölé helyező Európa nem akad fenn a szaudiak ténykedésén, noha az arab-félszigeti országban hatalmon lévő rezsim a világ legbigottabbjai és legtürelmetlenebbjei közé tartozik (holtversenyben a mollahok Szudánjával és a tálibok Afganisztánjával)? A nyugati tudás és technológia következtében kiaknázhatóvá vált olajmannára telepedett szaudi törzsek kimeríthetetlen jövedelem-forrással rendelkeznek, amiből bőségesen jut a vahabita iszlámizmus támogatására világszerte: iszlám egyetemek és Korán-iskolák létesítésére, a Korán milliós példányszámban történő kinyomtatására és terjesztésére, hittérítő imámok küldésére, stb. A felhasznált módszerek célországonként változnak: akár mindenre kiterjedő térítői buzgalom, akár aktív gerillaharc (mint Algériában, Csecsenföldön, Kasmírban és a Fülöp-szigeteken), akár ezek kombinációja.
Más kérdés persze, fejtegeti Alexandre Del Valle Iszlám és Egyesült Államok: Szövetség Európa ellen című művében, hogy az Európával szembeni iszlám offenzíva korántsem lehetne ilyen sikeres, ha nem esne tökéletesen egybe Washington közép- és hosszútávú geopolitikai és stratégiai elképzeléseivel, amelyek az egységesülése révén domináns világpolitikai tényezővé vál(hat)ó Európa minden lehetséges módon történő gyengítését célozzák.
Az iszlámmal szembeni több évszázados ellenállásban kivételes harci tapasztalatot szerző szerb nép gerincének megroppantásán túl ezt szolgálja a militáns iszlám államok létrejöttének támogatása az egykori Jugoszlávia területén és a hagyományos patrónusuknak számító Törökország EU-tagságának szorgalmazása, ami nemcsak gazdasági és kulturális abszurditás, hanem ráadásul történelmi aberráció is az összeurópai oszmánellenes szabadságküzdelmek ismeretében.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!