A nyelv nem a helyesírással fejlődik, hanem a helyesírást igazítják időnként a nyelv változásához. (NB - a fejlődés szót szerintem jobb kerülni.)
A 100 éves hivatkozás azért is téves, hiszen éppen az 1903 és az 1922 közötti időszak az, amikor a mai helyesírási állapot kialakult. Bizonyára meglepődnél, ha kézbevennéd az akadémiai helyesírási szabályzat 1922-es kiadását, hogy milyen kevés elvi különbséget fedeznél fel. A mai helyesírás lapját 1903-ban fektette le Simonyi Zsigmond. Azóta csak az alapszabályok finomabb értelmezéséből származó változások vannak - a szótárban.
Úgy gondolom, hogy amikor a 100 év előtti nyelv eltéréseire hivatkozol, nem helyesírási esetek ötlenek a gondolataidba.
nem egészen értek egyet: a nyelvfejlődés az ly és a j közötti különbséget már régesrég eltörölte. Azonban mi köze van ennek a helyesíráshoz? A helyesírás szokás, társadalmi konvenció, amelyet ugyan némiképp önkényesen hoznak létre és változtatnak meg, mégis beívódik a társadalom tudatába, és az ezért ragaszkodik hozzá. Olyan ez, minthogy az utcán mi idősebben a jobb karunkkal karolunk bele a kísért hölgybe. Minthogy a bal oldalunkon fityegő kard zavarná a hölgyet. Hogy nem is viselünk kardot?
Az ly kérdésében alapvetőemn nem tévedsz, de a lehetőségeket tévesen ítéled meg. Úgy gondolod, hogy egy ilyen helyesírási kérdés szabályozásában a fő szempont a tanulhatóság és az indokoltság.
Szerintem abban igazad van e kritériumot illetően, ígen, ez így van, csak éppen nem ez a döntő szempont. A helyesírás szabályozása egy szűk értelmiségi csoport kezében van, amelynek tudatára nagyon erősen hatnak a gyerekkori beidegződések, melyeket nem ellensúlyoznak mély nyelvi ismeretek. A helyesírási szabályzat alakulását nyelvészek javasolják ugyan, de nem nyelvéászek döntenek róla. Az ly eltörlését már 1954-ben (illetve a 10. kiadás előkészítése során) javasolta Pais Dezső, azonban az MTA Helyesírási bizottsága leszavazta. (Legenda szerint egy matematikus professzor nevetve palánkhelyesírásnak - Pisti hüje - minősítette.)
Más részről a helyesírás problémája az, hogy nagyon erős a presztízshatása. Aki eltéveszti az ly-t, az a művelt többség nevében műveletlennek számít. Általában nem teljesen indokolt ez a presztízsszempont, hiszedn a helyesírásnak az egyértelműséget kellene szolgálnia, nem pedig az iskolázottságot mutatni, tehát úgy lenne jó, ha a helyesírási hiba az érthetőség felől ítéltetne meg.
Régen a metrendben a Balaton szóval kezdődő helységnevekben a B rövidítést alkalmazták.
Erre sorolta az ember: Bakarattya Bkenese, Balmádi, Bfűzfő, Bfüred. A következő állomás viszont abba a csoportba tartozik, mint Csopak, Arács, Káptalanfüred.
Tutira így beszélnek? Ezek a mai fiatalok! A múltkor ilyeneket láttam a MÁV-nál az elektronikus táblán: Kkfháza, Hmvhely. Hogy bírják ezt kimondani?! 8-)
Igen, ezekkel (részben) magam is találkoztam, mi több, horribile dictu, használtam is. Két megjegyzés azonban kívánkozik: az egyik, hogy ez kifejezetten rétegnyelvi jelenség, amely többnyire internetes környezetben jelenik meg (írott-beszélt neylv), a másik az, hogy ez nem nyelvújítéás, hanem spontán nyelvalakulás.
Kedves vorga!
Csináljuk. Itt is. Ha a megszólalás előtt végignézted volna a korábbi témákat, több ilyet találtál volna. Meg az életben is csináluk, újságírók, kiadók, tanárok, mi több, még a Microsoft is.
Más kérdés azonban, hogy a szavak lefordítása-e a cél, vagy a honosításon mást is érthetünk. A fordítás aggályos, például azért, mert az emberiség egyes csoportjai (valószínűleg anyanyelvétől függően) másképp rakják ki fogalmak mozaikjából a valóságot. Gondolj a színkép elnevezéseire vagy a csillagos ég alakzatainak nevére. A fordítás nézetem szerint csak egy, és nem is a legfontosabb eszköz,sőt, vannak, akik kárhoztatják, és az idegen szavakkal együtt a tükörszavakat is irtani próbálják (velük sem értek egyet).
A fordítással egyenrangú honosítási (!! igen, nem tévedés) módszer lehet az idegen szavak átvétele is, új, magyarul korábban meg nem nevezett fogalmak esetében, amennyiben az idegen szó alakja természetes módon illeszkedik a magyar nyelvhez (szokások, képességek, hangtani készség). Például nem hiszem, hogy értelme lenne a "bit" szó helyettesítésére energiát áldozni, pusztán azért, mert tudjuk, hogy idegen. Azt is figyelembe kell venni, hogy az előbb említett nyelvi jellemzők is változnak, például ma már nem akadálya egy-egy idegen alak meghonosodásának a mássalhangzó-torlódás vagy a hangrend.
Végezetül annyit, hogy a nyelvvédők néha a szerénytelenség vétkébe esnek. Bizony mondom néktek, a nyelv erősebb nálatok, nem mondom, hogy nem szorul bizonyos mértékű védelemre, de sok szándékos rombolási és jószándékú, de hasonlóképpen veszélyes védelmi kísérletet túlélt, és jókat vigyorog a markába mindazokon, akik azt hiszik, hogy hatalmukban áll a nyelvi folyamatokat alapvetően befolyásolni. És esténként, kandallótűz mellett göcögve elmeséli a történetet a légyről, aki az ökör orrára szállván beleizzad a nehéz kocsi vonásába.
Kis Ádám
Ha már nyelvújítás, legyen félkövér! Szóval viccet félretéve, nyelvújítás alatt én az idegen szavak magyarra fordítását és meghonosítási kísérletét értem. Ezt kéne csinálnunk, nem a Jurószport ragozásán elmélkednünk, mert azt máshogy hívják (másrészt fölösleges is)
Attilio: kívánságod, "hogy a külföldi szavakat kiejtésük alapján ragozzuk, kezeljük", még nem nyelvújítás, hanem – nyitott kapu döngetése. Az más kérdés, hogy némely nevek ejtése (nemcsak a cégneveké s nemcsak az újaké) nem egységes, nem állapodott még meg. Pl. az Eurosportot így is, úgy is ejtik. Ha érdekel a véleményem, én ezt magyarosan ejtem, mert az alapjául szolgáló Európa és sport fônevet is így ejtjük. Az affektáló [juro] kezdet után, ha következetesek maradnánk, amúgy is [szpót] jönne.
Igazad van Attilio!
Vegyük pl. a topic szót. Ha Én leírom azt, hogy topicban, az igazából helytelen.
Leírom azt, hogy topic-ban, az idétlen.
A szó szerencsére magyarosodott topikra és így már nincs vele gondom.
Korábba akülföldről érkezett szavakat magyarosítottuk (Football ból Futball pl) így rsgozásuk teljesen logikus volt...azonban a történelem újabb nyelvújítást követel, hiszen a cégneveket (pl. eurosport ejtsd:Júrószport) nem lehet magyarosítani ! Névelővel ez a következőképpen néz ki helyesen:
Az Eurosport (az Jurószport) ...nos ez teljesen logikátlan ...legalább abból a szempontból változtatni kéne a nyelven hogy a külföldi szavakat kiejtésük alapján ragozzuk, kezeljük !