Hát, nem is állítottam, hogy hangról hangra a mai pesti beszéddel mondták ki. Lehet, hogy kissé falusias beszédnek neveznéd, ha ma hallanád az olvasatot, de tökéletesen értenéd. Nem tudod másképp olvasni.
Nem azt írtam, hogy így írták, hanem, hogy így mondták. Nem tudom, honnan vetted, hogy így írták?
A Julianus sztroival kapcsolatban neked miért az a mérvadó, hogy ki olvasta hamarabb, vagy többször?
Nem értem ezt az egész eltúlzott izgatottságot, amit egy egyszerű eszmecsere kihoz belőled. Abszolút félreértelmezel mindent, és gondolkodás nélkül, teljesen logikátlan módon hadakozol a beszélgetőtársad ellen.
Nem tudom pontosan, de amikor azt mondták neki, hogy elmebeteg, ő azt értette, hogy elmehetek. Ezért kérdeztem már korábban én is, hogy az arabok leírásaiban töröknek mondott al-maggaria néppel találkozott? Velük milyen nyelven beszélt török-magyar, vagy finnugor-magyar??????
Mennyivel különbözött nyelvük ? Biztos , hogy különbözött . ha csak nyelvjárásilag is . Mert kb. 300 év alatt ennyivel meg kellet hogy változon a két Magyar nép nyelve .
"De mi is az ősnyelv ? Nyelvészek általt rekonstruált alap nyelvek összehasonlítása ."
Nézd! Ha van benne ráció, a rekonstruált alak nem tévedhet nagyot.
(Ott sem balfékek ülnek. [Kivéve a csalni szándékozókat, amire több példa van.])
A probléma ott kezdődik, amikor az ú.n. "szabályos hangmegfelelés" c. szappanopera oltárán feláldozzák a jelentést. Holott nyilván a szót megalkotó gondolat az elsődleges, s az ős ahhoz keresett és talált kifejezésmódot. Erre is több példa van.
Azon felül azt a látszatot keltik, mintha a nyelvek összehasonlításához valami extrém művészi tehetség kellene. (Ez érthető az ő részükről, csak éppen etikátlan.) Mert egyébként, ha egy szót Zalában és Csángóföldön is ugyanúgy értelmeznek, s továbbmenve még keletebbre más nyelvekhez, szintén, akkor az a szó tutti biztos, hogy ugyanabból a tojásból kelt ki, és nem külön-külön alkotás. Főleg igaz ez, ha szótömegekről van szó. Az eltérések renszerszerűségbe illeszthetősége persze jó, de rengeteg a kivétel is, hiszen egy-egy eltérés csak bizonyos időben zajlódott le, s ez nem törvényszerű. Egyébként a nyelven belül ez alkította ki a szóbokrokat. (Amiknek létét szinte eszelősen tagadják egyesek. Az ő bajuk...)
Ezért van pl. a körnek számtalan alakja.
Amúgy a finnugristák vért izzadnak, de akkor sem találnak közös képzőket a magyar nyelvvel.
Az pedig egy igazolatlan állítás, hogy a magyar nyelv túlságosan megváltozott volna. Természetesen van változás (plusz több magyar alapnyelvű népesség létezett a források szerint, akik szanaszét szóródva éltek a Kárpátoktól Koreáig), de nem olyan mértékű, mint pl. az indoeurópai nyelvekben, netán a francia a latinhoz képest.
Inkább az lehet, hogy Julianus nem igen talált magyar néptöredékeket, mert menekülőben voltak a 2. útján. Az első útján azt írja, hogy mikor megtalálta őket, annak ellenére, hogy 800 éve szétváltak, megértette nyelvüket.
Egyébként, nagyon érdekes, hogy a magyarságot leginkább a nyelvi magyarságban lehet tetten érni. Ha igazak Julianus beszámolói, akkor a magyar nyelv a VIII-IX. századtól lényegileg semmit nem változott. Vagyis, akár mi is meg tudnánk értetni magunka az Urál mentén élő ősmagyarokkal.
A magyar nyelv a magyarság legősibb nemzetkincse, nem tudta szétcincálni semmilyen uralom vagy elvándorlás.
Valamint sok szóhasonlóság ( egyezés ) van az urali és altaji alapnyelvel is . Tény .
De mi is az ősnyelv ? Nyelvészek általt rekonstruált alap nyelvek összehasonlítása . Ami megintcsak hipotetikus !
Áltudomány ! És mégis elfogadott módszer .
Szerinted a finnugor nyelvekkel kreált rokonitásban van közös képzésünk , ragozásunk ? Á !
Körűlbelül 6000-8000 éve szünt meg az Urali alapnyelv ekkor bomlott darabokra az addig egységes nyelvet beszélő népesség .
Akkor még nem lehettek ragozások komolyabb összetett szavak stb. Ezt a nyelvet rekonstuálták anno a most élő urali nyelvekből .
De ezek és más nyelvek állandóan változnak . Azt hiszem elég ha a mi nyelvünket hozom példaként .
Azokat a Magyarokat kik 2000 éve éltek megértenénk ? Sőt nég azokat sem kik 500 éve éltek .
Ilyen sületlenségekkel jönnek a sumér ellenzők is . Nyelvrokonságot több ezer éves kihalt nyelvel csak szóegyezéssekel lehet bízonyítani . semmi mással .
Tehát könnyű megcáfolni a sumér rokonságot . Tehát hinni kell benne semmi több lényedében .....
Hogy sok benne a rokon eredetű szavak , több mint bármely nyelvel az meg tény . Több mint az ősnyelvben ez is tény .
Az a felületes meglátásom, hogy a felhozott anyag alapján a sumer nyelv sem lóg ki az ősnyelvi sorból, s a magyartól épp oly távoli, mint bármely más. Tudniillik nincs közösnek vehető képzésünk, ragozásunk. A törökök erőlködnek egy pántörök lapon a sumert beszippantani (ahogyan sok minden mást is) http://www.turkicworld.org/ > Sumerian and Karachai-Balkarian Türkic.
Ebben egyeztetési kísérletek vannak, viszont a korábban hozott sumer szószedettel több helyen nincs egyezés. Nem tudni honnan szedték a szavakat.
Néha viszont meglepő dolgokkal is találkozhatni:
Documents from the Early Dinastic Period
The Manifesto of Urukagina
He (the king's retainer) seized a blind man for the mushdu-water which is in the field (presumably to drain it off if necessary and did not provide him with adequate food and drink)
Lehet találgatni, hogy mi is az a mushdu-víz... :-)))
Ez egy hiányos, értelmezhetetlen töredék. Valami olyasmi van e szöveg előtt, hogy ha a (talán) király távol tartózkodik a víztől (csatornától), akkor a csatlósa fog egy vak embert, nem kap enni és inni, majd (nyilván, mert a szöveg ezt sugallja), heccből elindítják mushdu-vizet keresni.
Ha ez magyar szó, (márpedig hangzásra, jelentésre, képzésre nézvést odapasszol), akkor csakis a szomszédos Subartu jöhet szóba, mint átadó.
A HÁZ pedig pl. általánosan elterjedt szó, úgy fest.
Egy kicsit soká reagálok , annyi a megjegyzésem csupán a linkre , hogy aki a a sumért és akkád szavak lejentését akarja tudni akkor ebben minden benne van .
DE az nincs , hogy hová is soroljuk be mint nyelvet ?
