Bar abszolut nem vagyok hozzaerto, csak hasonlo bonya ugy miatt tajekozodtam, de szerintem vapiti teved. Ha az adasvetelibe mas arat irtok az jo, de azzal nem illeteket, hanem ha minden jol megy, nemi adot tudtok megtakaritani.
Az illeteket ugyanis az illetekhivatal az ingatlan forgalmi erteke alapjan allapitja meg, egy adatbazis alapjan, az adasveteliben szereplo artol fuggetlenul, ezt kikuldi, es ha nem tetszik, akkor fellebbezhetsz.
Ezzel szemben az adohivatalhoz az a papir megy, amit le kell adni a foldhivatalnal az adasvetelikkel egyutt, megy vele egy peldany az adasvetelirol is, es az abban szereplo ar alapjan szabjak ki az adot. Ha ez feltunoen keves, akkor felulbiralhatjak, es az illetekalapot is vehetik adozasi alapnak, de egy-ket millio pluszminusz nemigen szamit. Szoval egy 5Mes lakas adasvetelijebe 4M-et irni siman belefer szerintem...
Epitesi teleknel nincs szja szempont, hiszen ott ingatlant vasarolsz, nem eladsz, ott nem keletkezik jovedelmed. Ha ugy erted, hogy az elobbiekben eladott lakas adoalapjat akarod csokkenteni, akkor dobni kell egy nyilatkozatot nekik, hogy lakast fogsz ra epiteni negy even belul, ekkor az adofizetesi kotelezettseg felfuggesztodik, es ha negy even belul bemutatod a hasznalatbavetelijet, az uj lakasodnak, akkor eltorlik az adot.
Üdv.
Kérdésem a következő:
Két éve építettünk egy házat,nem eladási szándékkal.Most mégis eladjuk,vevő is van.A lényeg,hogy nincsenek meg a számlák az építőanyagokról,stb..Nos,ilyenkor mi után számolja a hatóság a szja-t?/Eladási ár,mínusz a bekerülési ár,majd ennek a 20%-a ./Elfogadja-e az adóhatóság,ha egy ingatlanszakértő fölértékeli a két évvel ezelőtti lehetséges bekerülési árat?
Igen, a 6-ost azt olvastam, de nem derült ki belőle, hogy a telekvásárlás mennyire számít lakóingatlannak.
Egyébként meg ezeket a jogszerű megfogalmazásokat időnként nem tudom tisztán értelmezni, még többszöri olvasásra sem :-))
(gondolom nem vagyok egyedül..)
1. Az igaz, hogy ha többet írtok a szerződésre akkor az illetéken tudtok megtakarítani. Ugyanis az illetéket az eladott és a vásárolt lakás különbözete után kell fizetni. Ez főként akkor számít sokat, ha a különbözet meghaladja a 4 millió Ft-ot mert a 4 millió fölötti részre 6% az illeték, egyébként 2. Az viszont előfordulhat, hogy az illetékhivatal felértékeli a lakást és az alapján veti ki az illetéket.
2. Az adózásnál viszont nem a teljes eladási árat kell befektetni ingatlanba, hanem az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet, ugyanis nem a bevételeid, hanem a jövedelmed után adózol. Ráadásul ezt a jövedelmet is csökkentheted az értékesítéssel kapcsolatban felmerült költségeiddel.
Tehát ha Te vettél mondjuk 2 éve 5 millióért lakást, amit most eladtál 7 millióért, akkor nem a 7 millió után adózol hanem csak a 7-5=2 millió után (ennyit kell visszaforgatnod ingatlanba ahhoz, hogy ne kelljen adót fizetned).Ezt lehet tovább csökkenteni a költségeiddel, sőt még vannak egyéb csökkentő tényezők is, amit az SZJA törvényben pontosan meg kellene nézni.
Nagy vonalakban ez így néz ki, azért ha valami igazi szakember erre jár, javítson ki.
Eladtam egy lakást. Amit venni szeretnék, az kevesebbe kerül. Kérdésem: ha többet írunk a szerződésbe, akkor is a valós értéket veszik figyelembe az illeték, ill. adó számításnál?
Ha építési telket veszek, akkor ez az Szja szempontjából lakásnak minősül-e? Természetesen elkezdenénk az építkezést. Ebben az esetben hogy kellene adózni?
Remélem érthetően fogalmaztam, mert közben a csemete itt üvölt mellettem...
Nem vagyok teljesen otthon a témában, de tudtommal, csak a két lakás érteke közti különbözet után kell az illetéket megfizetni.
Részletfizetést is lehet kérni, de nem tudom mi a menet.
Azt tudom, hogy mi is most adtunk el lakást, és előtte vettünk házat, és nekünk az ügyvéd beleírta a megvett ház adásvételijé, hogy ezt, meg ezt a lakást el akarjuk adni, és ezt vegyéfigyelembe az illeték megállapításánál.
De ahogy láttam vannak itt jártasabbak is, ők majd a pontos menetet is meg tudják mondani valszinűleg:)
Illetéket kell fizessek az új lakás vételára után.
Van lehetőség az illeték mértékének csökkentésére?
Számít az 1 éven belüli elkadás?
Lehet részletfizetést kérni?
Mi a legjobb megoldás????
Anyám eladta a szüleitől örökölt lakást. Mivel nagymamám előbb halt meg, így két részletben örökölt. Az öröklési illeték megállapításakor az illetékhivatal által vélelmezett érték nagymamám esetén kisebb, nagypapám esetén pedig nagyobb, mint a vételár fele, de ha a kettőt összeadom, akkor nincs nyereség. Most akkor mit kellett volna tenni, be sem vallani, mert nem képződött jövedelem, vagy külön kiszámolni az adókat, és az anyai rész után adózni?
csokis......
nem, NEM csapható hozzá a vételárhoz.
ahhoz, hogy a lakásvásárlási kedvezményedet tudd használni: lakást kell venned (azaz, az számít, mi van az adásvétel napján a tulajdoni lapon és a szerződésben).
a vételár meg az, ami az adásvételiben szerepel (kivéve, ha kirívóan eltér a valós értéktől).
.....
gbrL
Mar csak egy kerdesem maradt. Ha veszek egy hazat, es rogton felujitom, akkor a felujitas koltsege adozasilag meg hozzacsaphato-e a vetelarhoz? (Bar gyakorlati szempontbol azt hiszem, a dolgonak nem lesz jelentosege, de hat hadd gyuljon az informacio.)
Szerencsere meg nem kezdtem bele a szokasos eljaras nevu allatba. Epp azert kezdtem erdeklodni ezugyben, hogy ne szivjam meg. Ugyhogy koszi az infot, igy mar tudom, hogy fogjak a dologhoz.
hi, csokis......
a nyaraló tekintetében az a helyzet, hogy ha
- az adásvétel pillanatában nyaralóként volt feltüntetve a tulajdoni lapon,
- nyaraló van beleírva az adásvételi szerződésbe - az előző tulaj, akitől vetted nem indította el az átminősítést,
..... akkor az nem lakás adó és illetékjogi szempontból, hanem nyaraló, ami 10% vagyonszerzési illetéket jelent néked.
az szja tekintetében NEM lakáscélú felhasználás az az összeg, amit ráköltesz.
........
ha friss a vétel és átminősíthető, akkor csináljátok vissza adásvételt. hivatalosan elmentek egy ügyvédhez (lehet az is aki csinálta az adásvételit, de nem kötelező hogy az legyen) és irtok egy okiratot, mely rögzíti, hogy mindketten elálltok az adásvételtől és az eredeti állapotot állítjátok vissza. ezt a papírt szintén el kell küldeni a földhivatalba.
ezután az eladó nevében elmentek a helyi önkormányzathoz, és az ingatlan tervei alapján kéritek az átmnősítését lakóingatlanná. ha az önkormányzat áldását adja (max60nap), akkor lehet menni a lepecsételt papírukkal a földhivatalba és ott átvezetik a tulajdoni lapon a használati módot lakásra. (max30nap). ezután mentek el ujra ügyvédhez és kötitek meg az adásvételi szerződést már lakásra.
....
DE (!!!) a "visszacsinálás" csak addig működik iylen egyszerűen, amig a földhivatal nem jegyzi be a tulajdonjogot, amig az csak széljegyként szerepel.
....
ha sikerült a dolog, azért nem árt ellenőrizni a tulajdoni lapon a dolgokat. de azért az illetkéhivataltól meg fogjátok kapni a 10%-os illletékről a felhívást - erre be kell menni és be kell adni neki a visszacsináló papírt. ők törlik a 10%-os illetéket. és később kiszabják a lakásra vonatkozó illetéket.
az apeh-hal nem kell foglalkozni külön.
.........
gbrL
(2) A magánszemélynek az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetnie) az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget saját maga vagy lakást szerző hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző hat hónapon, és az azt követő 48 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja), azzal, hogy e § alkalmazásában lakáscélú felhasználásnak minősül belföldön a lakás használati-, haszonélvezeti jogának, valamint a lakásbérleti jognak a megvásárlása is. E § alkalmazásában a lakótelek vásárlása csak akkor minősül lakáscélú felhasználásnak, ha azon a magánszemély az előzőekben említett időszakban lakást épít. A magánszemély kérelmére az adóhatóság a hat hónapot legfeljebb tizenkét hónapra, a 48 hónapot legfeljebb 60 hónapra módosíthatja.
62. § (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. § (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.
.......
(2) A megszerzésre fordított összeg az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték, a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték, ezek hiányában az az érték, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. Öröklés esetén, vagy ha az átruházott ingatlant, illetve vagyoni értékű jogot a magánszemély ajándékba kapta, a megszerzésre fordított összeg az, amelyet az illeték megállapításához figyelembe vettek. .......
(3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
(4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -,
a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,
b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával,
c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával,
d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával,
e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával,
f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával,
g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával,
h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával,
i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával,
j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával
(5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.
63. § (1) Az ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Az adót a magánszemélynek adóbevallásában kell megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie.
Itt kb. hatmillas adoalaprol van szo. Azert meg tobb ev jar. Hatvannal csak csunyan neznek rad, hatszaznal partpenztaros leszel, hatezernel allami kituntetest kapsz. :-(
Adott egy ingatlan, ami X eve az enyem. Eladom, majd veszek egy masikat. hogy megy az adofizetes, ha:
- X<5, 5 - a vasarolt ingatlan erteke kisebb, mint az eladasi ar-(vetelar + illetek + ugyved + felujitasi ktg)
- ha nyaralot veszek, amit atminosittetek lakohaznak, akkor az beleszamit-e, vagy megbuktam, mert a vasarlaskor meg nyaralo volt, tehat nem veheto igenybe a kedvezmeny?
Szoval segitsetek!
