Keresés

Részletes keresés

rumci Creative Commons License 2000.10.05 0 0 27
Ez nem az én véleményem. Én is szórakoztam azon, hogy néhány ige, amelynek a szóvégszótár szerint nincs felszólító módja, könnyen tehető ilyen alakban, ugyanakkor a csuklikon semmi ilyen jelölés. Sajnos a szóvégszótár kódolása elég sokszor pontatlan.
Előzmény: CoolWitch (26)
CoolWitch Creative Commons License 2000.10.05 0 0 26
Szóval az általad idézett szavaknak nincsen felszólító módja....
Hát, nem tudom. Pl:

alapszik----alapuljon

elfajzik: fajuljon el (fajulj el)

piroslik:pirosodjon (pirosodj el)

dobban:dobbanjon (dobbanj)

aktualizálódik: aktualizálódjon (aktualizálódj)

folydogál: folydogálon

csillan: csillanjon STB.

Csak néha az igekötőt meg kell cserélni.
Bár igaz, van, amit szerintem se lehet felszólító módba rakni:
pl. morajlik

vonaglik

rémlik

robajlik

De pl. az, hogy dobbanjon, szvsz elég egyértelmű. De hangsúlyozom, hogy SZERINTEM, igazából nem tudom, de ha ezeket mondom, azért elég nyilvánvalónak tűnik. Most csak a NEMLÉTEZŐ felszólítómódosokba mentem bele, a ritkákat hagyjuk.

Az idézett hetven -l és -z képzõs igével is egyetértek. (bicsaklik, áramlik) DE: ugyanide van besorolva a hajlik. Ez nem hajoljon??? Vagy: romlik-romoljon. (Tedd be a hűtőbe, nehogy megromoljon)

Most ezek a szabályok -ha lehet- még jobban bekevertek. Még hogy a magyar könnyű:-))))

Köszi rumci, azt hiszem, túlélem a hosszúságát:-)))

rumci Creative Commons License 2000.10.05 0 0 25
Legalább ennyire fontos még két momentum: a) nem cselekvő igék, tehát közvetlen felszólításuk nem elképzelhető, csak kötőmódi funkcióban, mellékmondatban lenne szükség rájuk; b) spontán betoldanánk egy magánhangzót, de azzal más jelentést kapnánk.
Listát kértél. A magyar nyelv szóvégmutató szótára szerint nincs felszólítómódja ezeknek: alábbhagy, alapszik, bagzik, díszlik, elfajzik, érzik, fejlik, hallszik, hírlik, ihlik, ízlik, kereklik, készt, kiismerszik, levitézlik, magaslik, megismerszik, megvedlik, morajlik, összecsuklik, parázslik, párlik, piroslik, porlik, rejlik, rémlik, robajlik, rögzik, sejlik, siklik, sínylik, sötétlik, szaglik, szülemlik, szüremlik, torlik, vagyogat, vedlik, vesz, viszonylik, vonaglik; ritka pedig ezeknek: ágazik, aktualizálódik, alábbhagy, alányúlik, alapszik, alkonyodik, amortizálódik, barnállik, bealkonyodik, bebábozódik, bebizonyosodik, bebizonyul, bebőrösödik, beesteledik, befejeződik, befellegzik, beidegződik, beigazolódik, beivódik, belevásik, benyílik, benyúlik, besötétedik, beszívódik, beszögellik, betűrődik, bevonódik, bodorodik, bogárzik, bokrosodik, bong, borjazik, bőrödzik, bőrösödik, bugyog, burjánzik, cukrosodik, csappan, csepereg, cserepesedik, csikordul, csillagosodik, csillámlik, csillan, csinálódik, csirreg, csobban, csobog, csordogál, csövesedik, csucsorodik, csúcsosodik, csukódik, csücsörödik, datálódik, dereng, derogál, differenciálódik, díszlik, dívik, dobban, dohosodik, domborodik, dominál, döng, dörren, drágul, dudorodik, dugít, dukál, dürög, ecetesedik, édesedik, egerészik, egységesedik, egyszerűsödik, éjjeledik, éktelenkedik, elaprózódik, elcsökevényesedik, élesedik, elfásodik, elfelejtődik, elforgácsolódik, elhallik, elkarsztosodik, elkel, elkenődik, elkormozódik, elmacskásodik, elmosódik, előadódik, elsivatagosodik, elsokasodik, elszarusodik, eltömődik, émelyít, eredményez, érik, erjed, értődik, érzik, érződik, eseget, esőzik, esteledik, evesedik, facsarodik, fáj, fájdul, fakadoz, feccsen, fehérlik, fejesedik, fekélyesedik, feketedik, feketéllik, felborzolódik, felbuggyan, felhősödik, felhőz, felhőzik, felvirrad, fényesedik, fényeskedik, feslik, fluktuál, fodorodik, fodrosodik, fodrozódik, foglaltatik, fogyton-fogy, folydogál, folytatódik, forr, forrósodik, fortyog, foszladozik, fűlik, fülled, füvesedik, fűződik, gallyasodik, gazosodik, gennyed, gennyesedik, gennyezik, gombásodik, gombolyodik, gomolyog, göndörödik, gubancolódik, gumósodik, gyepesedik, gyomosodik, gyümölcsözik, gyüremlik, gyűrődik, gyűrűdzik, hajnallik, hajnalodik, halkul, hallik, hallszik, halmozódik, hamvahodik, háramlik, harapódzik, harmatozik, hártyásodik, hasad, hasadozik, hatványozódik, havazik, heged, hegesedik, herseg, hírlik, hólyagosodik, hólyagzik, homálylik, homályosodik, horgasodik, horpad, hosszabbodik, hullámzik, hulldogál, hurkolódik, hűvösödik, hűvösül, ikrásodik, indásodik, íródik, ivarzik, ízesül, ízlik, ízül, jegecesedik, jólesik, jövedelmez, kalászosodik, kallódik, kamatozik, káprázik, kásásodik, kattan, kelletik, képződik, kereklik, kereszteződik, kérgesedik, keskenyedik, keskenyül, ketyeg, kezdődik, kiágazik, kicsorbul, kicsordul, kicsorog, kicsúcsosodik, kiderül, kidomborodik, kiegyenlítődik, kiélesedik, kiéleződik, kiérzik, kifeccsen, kifehéredik, kifehérlik, kifejeződik, kifényesedik, kificamodik, kifizetődik, kigombolódik, kihajnalodik, kihal, kihallatszik, kihallik, kihallszik, kiismerszik, kijegecesedik, kikristályosodik, kimarjul, kirojtosodik, kitérdesedik, kitudódik, kitükrösödik, kitűrődik, kiváltódik, kívántatik, kivilágosodik, kivirrad, koccan, kocsonyásodik, komplikálódik, koncentrálódik, kondorodik, kondul, kong, konveniál, koppan, korhad, kóstál, kotkodácsol, kotkodákol, kotkodál, kovácsolódik, kozmásodik, ködlik, ködösödik, kölykezik, köptet, köszörülődik, kötődik, kristályosodik, kunkorodik, kunkorog, kuszálódik, langallik, langyosodik, lassúbbodik, leáldozik, lefolyik, lehorzsolódik, lejtősödik, lepittyed, leülepedik, leveledzik, levelesedik, levelesedik, levesedik, lobosodik, lohad, lombosodik, lottyan, löttyen, lüktet, magzik, malacozik, materializálódik, megadatik, megbolydul, megduplázódik, megérzik, megfölösödik, meghűvösödik, megismerszik, megkétszereződik, megkoccan, megkövesedik, megkukacosodik, megmacskásodik, megmalacozik, megmosolyodik, megolcsóbbodik, megoldik, megömlik, megpecsételődik, megpirkad, megrekken, megszegik, megtörténik, megtúrosodik, megtúrósodik, megvalósul, megvirrad, megvonódik, mérséklődik, meszesedik, mohosodik, molyhosodik, molyosodik, morajlik, morzsálódik, morzsolódik, nappalodik, nedvezik, néptelenedik, nivellálódik, normalizálódik, nyáladzik, nyálzik, nyiladozik, nyiszog, nyúlósodik, odvasodik, olcsóbbodik, olcsul, oldódik, oxidálódik, öblösödik, őrlődik, öröklődik, öröködik, örvénylik, összecsapzik, összecsuklik, összevesz, pácolódik, palatalizálódik, pállik, párállik, párázik, parázslik, párlik, párolog, patakzik, pattogzik, pelyhedzik, peng, permetezik, petézik, pillésedik, pirkad, pitymallik, pitypalattyol, porcog, posványosodik, pörkösödik, pőtyög, pudvásodik, pustol, rábizonyosodik, rábizonyul, ráérik, ráesteledik, ragozódik, rajzolódik, rakódik, rárakódik, rászegeződik, reccsen, redősödik, reggeledik, rejlik, rekken, rémlik, rendeződik, rengedez, rétegeződik, revesedik, robajlik, rongálódik, roszog, rotyog, rozsdállik, rozsdásodik, rögzik, rögződik, rugódik, rugózik, sajog, sarjadzik, sebesedik, sejlik, sekélyedik, sekélyesedik, serceg, sercen, serked, serkedez, sikkan, sillámlik, sistereg, sötétedik, sötétlik, súlyosbodik, súlyosodik, súrlódik, surrog, sűrűdik, sűrűsödik, szaglik, szakul, szállingózik, számítódik, szappanosodik, szárasodik, szárnyasodik, szegeződik, szegik, szélesül, szemereg, szemesedik, szemetel, szenül, szertefoszlik, szétforgácsolódik, színesedik, szivárványoz, szívódik, szögellik, szövődik, szuvasodik, szülemlik, szüremkedik, szüremlik, szürkéllik, szűrődik, tárgyaz, tarkállik, tartalmaz, tavaszodik, tejesedik, terelődik, terjed, termelődik, tetőzik, tiktakol, tisztázódik, tokosodik, torlik, töfög, tőgyel, tőgyesedik, tömörödik, történik, tövesedik, tudatosodik, túlteng, túrósodik, tükrözik, tükröződik, türemlik, üresedik, üvegesedik, üzekedik, varasodik, varcog, végződik, vemhedzik, vemhez, vésődik, vesz, vibrál, vijjog, villámlik, villan, villódzik, vinnyant, virágosodik, viszonylik, vonatkozik, vöröslik, zajlik, záporoz, záródik, zavarosodik, zöldell, zöngésedik, zubog, zuborog, zuhog, zúzmarásodik, zsizseg.
A Nyelvművelő kézikönyv így ír a problémáról (szkenneltem, úgyhogy lehet, hogy kicsit hibás):
csuklik típusú igék felszólító alakja
Mintegy hetven -l és -z képzős ige tartozik ide; a leggyakoribbak, ill. használat szempontjából legfontosabbak: a) áramlik, bicsaklik, bomlik, botlik, csömörlik, csuklik, fehérlik, fénylik, foszlik, hajlik, hámlik, háramlik, ízlik, omlik, oszlik, ömlik, özönlik, piroslik, porlik, rémlik, romlik, sejlik, siklik, türemlik, vedlik, villámlik, vonaglik; b) burjánzik, érzik, (el)fajzik, fogamzik, habzik, hangzik, hiányzik, hullámzik, lélegzik, pattogzik, porzik, vérzik, virágzik.
Használatukban az okoz zavart, bizonytalanságot, hogy ha a felszólító módban, valamint a -va, -ve (-ván, -vén) képzős határozói igenévben és a ható igealakban három mássalbangzó torlódna egybe, ez néha kínosan nehézkessé tenné a szó kiejtését: ne csukljon, hámljék, vedlve, lepattogzva, fénylhet.
E kényelmetlenség elkerülésére a régebbi ingadozó használat után a hangzótorlódásos alakok mellőzésével nagyjából a következő gyakorlat alakult ki:
Egészen természetes a teljesebb tőváltozat ezeknek az igéknek felszólító és ható alakjában, valamint határozói igenevében: bomlik (bomoljon, bomolhat, bomolva), feslik, foszlik, hajlik, háramlik, hiányzik, lélegzik, omlik, oszlik, ömlik, romlik, virágzik stb.
Csak a teljesebb tőalakot használjuk, bár ritkábban, a következő igékben: áramlik (áramoljon, áramolhat, áramolva), bicsaklik, botlik, (meg)csömörlik, csuklik, hámlik, özönlik, (le)pattogzik, (ki)siklik, vonaglik stb.
Mai nyelvünkben alig néhány ilyen igének fordul elő olykor rövidebb, mássalhangzó-torlódásos alakja: (el)fajzik (hogy el ne fajzzon v. fajzzék), fogamzik (hogy megfogamzzon), habzik (hogy habzzon v. habzzék a szappan), porzik (fellocsolta az utat, hogy ne porzzon; a porozzon meg az iménti példában a habozzon ugyanis megtévesztő volna) stb.
Vannak igéink, amelyeknek felszólító módja mai nyelvünkben egyáltalán nem szokásos: (ki)fejlik, porlik, rémlik, sejlik, sínylik, vedlik.
A hangzótorlódás feloldására - a népnyelvi használat nyomán - Javasolták az egyik mássalhangzó elhagyását is, pl.: csömöjjön = csömörljön, hámjék = hámljék; ezt azonban erősen népies, pongyola színezete miatt nem ajánljuk. .
Néha az ige alakváltozata pótolhatja a nehézkes hangzású felszólító alakot, például a kéklik igéét a kékellik: kékelljen. Megfelelő megoldás lehet - a népnyelv is alkalmazza - az igének szenvedő vagy gyakorító képzővel való megtoldása Is: ér(e)zzék helyett érződjék (az iktelen érezzen zavaró, mert azonos az érez felszólító módjával), kifejljen helyett kifejlődjön, lezajlhat helyett lezajtódhat, sínyljen helyett sinylődjön, izljen helyett ízlődjék stb.
Sokszor azonban ez a mód is erőltetett; jobb ilyenkor rokon értelmű igét vagy körülírást használni. Pl.: fény(e)ljen: ragyogjon, világítson; háramoljon: háruljon; úgy rémlhet neki: úgy tűnhet föl v. tetszhet neki; Ne csukolj már annyit!: Csinálj v. tégy valamit, hogy elmúljon a csuldásod!; Kend be a bőröd, hogy ne hám(o)ljon: hogy elmúljon vagy megszűnjön hámlás(a). A helyes és stílusos megoldáshoz hozzásegít bennünket a nyelvérzék.
A kérdés nyelvhelyességi súlyát enyhíti, hogy a szóban forgó igék általában nem szándékos cselekvést, hanem inkább történést fejeznek ki, ezért jó részük csak egyes szám 3. személyben használatos, felszólító alakjuk pedig rendszerint nem egyenes fölszólításként, hanem mellékmondatban, függő alakként fordul elő.
L. még: ikes és iktelen ragozás | tő- és kötőhangzó-váltakozások I. B) 5.
IRODALOM: Károly: Nyr. 1957: 275-81; K[ároly]. S.: NymLev. 71; Velcsovné MMNy.4 97-8.
K. M.”
Remélem túlélitek a hosszúságát.
Előzmény: sallustius (24)
sallustius Creative Commons License 2000.10.05 0 0 24
Igaz. Arra kellene már csak valamit kitalálni, hogy melyek azok az igék, amelyeknél nincs felszólító mód. Biztos tudnánk valami szabályt találni benne. Eddigi kettő: csuklik, vedlik. Mindkettőnél két mássalhangzó van az -ik előtt. Vagy lehet, hogy a -lik végződés a hibás? Bár az sem, mert pl. az ellik-nek van ilyen alakja: elljen/elljék. Most biztos hülyeségeket írtam, de ilyen későn más másra nem vagyok képes :>.
Előzmény: rumci (23)
rumci Creative Commons License 2000.10.05 0 0 23
Szerintem az ilyen áthidaló megoldások felvetése pont ennek az elismerésével egyenértékű.
Előzmény: sallustius (22)
sallustius Creative Commons License 2000.10.04 0 0 22
Köszi. Az elsőt mondja ki, aki tudja :>>>>>. Engem valahogy Prmcsk kapitányra emlékeztető szó a levedljék. A második már jobban tetszik, de az meg ilyen... hogy is mondjam... nagyon németes szerkezet. Félre ne érts, kedves Rumci, nem téged akarlak kritizálni! Nekem még ez a kettő sem jutott eszembe. Szerintem a logikus megoldás az lenne, ha elismernénk, hogy ennek a szónak nem létezik felszólító módú alakja.
Előzmény: rumci (21)
rumci Creative Commons License 2000.10.04 0 0 21
Vagy: levedljék, vagy körülírod: nem akarom, hogy levedlésre kényszerüljön a papagájom.
Előzmény: sallustius (20)
sallustius Creative Commons License 2000.10.04 0 0 20
És mi a helyzet a "vedlik" igével? Úgy várom már, hogy "levedeljen" a papagájom! Vagy "levedeljék"? Az sem sokkal jobb. Nekem ma este ez ugrott be. Egyik sem túl bíztató. De vannak még ilyen igék, amelyeknél egyszerűen nem találtam értelmes felszólító módú alakot.
Előzmény: rumci (19)
rumci Creative Commons License 2000.10.03 0 0 19
A nyelvtudomány mai állása szerint az a kérdés, hogy egy nyelv nehezebb-e egy másiknál, egyszerűen értelmezhetetlen. Ugyanis bármely nyelvet nagyjából ugyanannyi idő alatt tanul meg egy kisgyerek anyanyelveként. Az pedig, hogy idegen nyelvként mennyi idő alatt lehet megtanulni mindig a két nyelv relációjától függ. Tehát egy szlováknak biztos a cseh a legkönnyebb nyelv, de egy spanyolnak minden bizonnyal könnyebb a portugál. A kérdésfelvetés tehát irreális.
Az, hogy egy nyelvben hány nyelvtani szabály van, meglehetősen függ attól a modelltől, amelyben a nyelvet leírják, tehát ugyanúgy nem lehet meghatározni, mint pl. Anglia tengerpartjának hosszát (merthogy az is a mérőeszköztől függ nagymértékben). Teljesen más nehézségei vannak az angolnak, mint a magyarnak. Az angolban a magánhangzórendszer, a helyesírás, a mondattan sokkal bonyolultabb, mint a magyarban, az alaktana viszont a magyarnak összetettebb. (Mellesleg az, hogy a magyarnak olyan a szintaxisa, amilyen, egyáltalán nem teszi könnyen megtanulhatóvá a magyart.) Szóval ne ülj fel annak, hogy egyik vagy másik nyelv ilyen vagy olyan nehéz!
Csuklik. Leginkább, ahogy írod, bár ikesen az E/3. csukoljék lenne.
Előzmény: CoolWitch (18)
CoolWitch Creative Commons License 2000.10.03 0 0 18
Erről jut eszembe,bár kicsit talán OFF: egy amerikai tanárom megkérdezte, melyik a legnehezebb nyelv a világon. Én mondtam neki, hogy szerintem a magyar és a japán. (Ha jól tudom, TÉNYLEG ez a két nyelv a legnehezebb) Mire a válasz: "Nem, mert az angol (...)." Erre azért kicsit ledöbbentem, ennyire nem lehet szűklátókörű, és rákérdeztem, pontosan miért is: "Mert az angolban több nyelvtani szabály van, mint bármely más nyelvben!" Leálltam vele vitatkozni (angolul) de csak nem ismerte el, talán ha meglátná, hogy nálunk EGY ige MINDEN személyben máshogyan van, már megváltozna a véleménye. És a felszólító módra ne is gondoljunk, mert ugye angolul pl. a run elé csak a megfelelő főneveket kell rakni, míg az ige marad ugyanaz (run) ezzel szemben viszont:
fussak
fuss
fusson
fussunk
fussatok
fussanak

Csak sajnos nem fogná fel.
(huhh, egyre OFF-osabb vagyok:-(()
Ezzel szemben: hogy mondjátok felszólító módban azt, hogy
CSUKLIK

??

Csukoljak
Csukolj
Csukoljon???

Már régóta érdekel ez a szó, ha valaki tudja, segíthet!!!

rumci Creative Commons License 2000.08.22 0 0 17
Pedig nyugodtan nyaggathatsz…
Előzmény: phls (16)
phls Creative Commons License 2000.08.22 0 0 16
Kösz, világos. Többet nem nyaggatlak (-dd végű igékkel :-) ).
rumci Creative Commons License 2000.08.22 0 0 15
A lám pedig a látom rövidülése, csakúgy mint: találom > talán > tán, de grammatikalizálódott ragozott ige még a hiszem > hiszen > hisz is.
Előzmény: phls (14)
phls Creative Commons License 2000.08.21 0 0 14
A "lám" ellenére is?
rumci Creative Commons License 2000.08.20 0 0 13
Az a lásd egyszerű, hasonulásos alakváltozata.
Előzmény: phls (12)
phls Creative Commons License 2000.08.20 0 0 12
Rumci, köszönöm. A rövid ö-s *mindegyikötök alakot szándékosan nem írtam eredetileg, az számomra is hibás. (Gondolom, a hosszú ô-s mind(egy(ik))ôtök a kettôtök analógiájára került a nyelvbe, ld. hármótok.) A mindôtök mellett nekem a mindetek és a mindtek is régiesnek hat.
Mi a helyzet a ládd-dal?
rumci Creative Commons License 2000.08.20 0 0 11
Ennyit a nyelvérzékre támaszkodásról:
MHSz.: mindegyiktek, mindegyikőtök; tehát csillag törölve, mindegyikötök csillagozva.
Előzmény: rumci (10)
rumci Creative Commons License 2000.08.20 0 0 10
Nem véletlen nem írtam erre semmit mind ez ideig, hanem azért, mert fogalmam sincs. Kicsit örülök is annak, hogy ez a kérdés nincs szabályozva. Nekem tulajdonképpen nem nagyon van bajom egyikkel sem. Azért most kibontom a listát, és kérdőjelezek-csillagozok kizárólag nyelvérzékemre támaszkodva:

??mindannyiatok
??mindmegannyiatok
mindannyiotok
?mindmegannyiotok
R. mindőtök
??mindegyőtök
*mindegyikőtök
mindegyikötök
??mindtek
mindegyiktek
??mindetek
mindnyájatok


Jelmagyarázat:
  • semmi: szerintem kifogástalan;
  • R.: régies;
  • ?: nekem kicsit furcsa, valószínűleg nem része a nyelvi kompetenciámnak;
  • ??: nekem meglehetősen furcsa, nem része a nyelvi kompetenciámnak, biztosan nem használnám, de kivetnivalót sem találok benne;
  • *: helyesírási hibásnak tartom.

Az összes értékelésem vitatható. Lehet, hogy valaki fellel valami szakirodalmat, de erős meggyőződésem, hogy az sem tud megalapozottabb adatokra támaszkodni.
Előzmény: phls (9)
phls Creative Commons License 2000.08.09 0 0 9
Mind(meg)annyiatok/mind(meg)annyiotok/mind[egy(ik)]ôtök/mind(egyik)tek/mindetek/mindnyájatok válaszát köszönöm, búttam a könyveket, s ráakadtam a bú igére.

OFF
A fenti változatokból melyek a helyesek? Vagy inkább úgy kérdem, hogy melyek az egyértelműen hibásak. (Merthogy van, amelyik nem rossz, csak régies stb.)
ON

Igen, a hadd nekem is kilógott a sorból. Újabb (reményteljesebb?) liba: a lát-nak ládd származéka (vö. lám) nem tartozik oda?

ZsB Creative Commons License 2000.08.09 0 0 8
Radnóti

Járkálj csak, halálraitélt!
bokrokba szél és macska bútt,
a sötét fák sora eldől
előtted : a rémülettől
fehér és púpos lett az út...

Előzmény: Tova Szilárd (7)
Tova Szilárd Creative Commons License 2000.08.09 0 0 7
a bokrokba szél és macska bútt"... azt hiszem, Tóth Árpád
Előzmény: phls (4)
rumci Creative Commons License 2000.08.09 0 0 6
A kinő szép példa, csak én nem gondoltam bele az igekötős igékbe.
A hadd viszont még véletlenül sem tartozik ide, az a hagyd lexikalizálódott formája.
(Érdekes párhuzam az angol let.)
Előzmény: phls (4)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.08.09 0 0 5
Kedves phls!
Azért van. Legalábbis olyan igénk, melynek ez a töve. Búdd csak a szótárakat, megleled.
Kis Ádám
Előzmény: phls (4)
phls Creative Commons License 2000.08.08 0 0 4
Kedves rumci!

Van bú igénk? Én nem ismerek ilyet.
A nô tárgyas is lehet: ki ne nôdd nekem ezt a ruhát egy év alatt!
A hadd nem ide tartozik?

rumci Creative Commons License 2000.08.08 0 0 3
3. nekifutás.

Megszólíttatván.
Az érdekesség az, hogy a felszólító mód jele E/2. határozott (régebbi elnevezéssel: tárgyas) ragozás rövid alakjában zéró fokú. Ez azt jelenti, hogy tő: néz + személyrag: -d. Ez épp ugyanaz a felépítés, mint a nézed, csak nincs előhangzó. Ebből egyenesen következik, hogy a megfelelő igealakokban a tőhöz mindig -d igei személyrag járul. Ez azonban csak akkor van így, ha a megfelelő tőalak mássalhangzóra végződik. Vannak azonban olyan töveink is, amelyeknek van magánhangzóra végződő tőalakjuk. Ha van ilyen, mindig ezt kell használnuk, és a magánhangzós tövet követően mindig dd a személyrag (a váltakozás ugyanolyan, mint pl. a múlt idő jelénél); ezek az igék a következők: tesz : tedd, vesz : vedd, lesz (nem tárgyas ige), eszik: edd, iszik : idd, hisz : hidd, visz : vidd; lő : lődd, nő (nem tárgyas ige), (nem tárgyas ige), sző : sződd, ró : ródd, (rí : rídd, nyű : nyűdd, hí : hídd, ví : vídd, szí : szídd, fú : fúdd, bú [nem tárgyas ige], ó : ódd, jő [nem tárgyas ige]); jön (nem tárgyas ige). A megy és a van igéknek van még magánhangzóra végződő tőváltozatuk, de ezek nemhogy nem tárgyasak, tehát nincs is ilyen alakjuk, hanem az egyéb felszólító módú alakjaikban sem a magánhangzós tőváltozatot használják.

Mit össze tudok bénázni!

Előzmény: rumci (2)
rumci Creative Commons License 2000.08.08 0 0 2
Bocs, elrontottam a kurziválást. Na még egyszer!

Megszólíttatván.
Az érdekesség az, hogy a felszólító mód jele E/2. határozott (régebbi elnevezéssel: tárgyas) ragozás rövid alakjában zéró fokú. Ez azt jelenti, hogy tő: néz + személyrag: -d. Ez épp ugyanaz a felépítés, mint a nézed, csak nincs előhangzó. Ebből egyenesen következik, hogy a megfelelő igealakokban a tőhöz mindig -d igei személyrag járul. Ez azonban csak akkor van így, ha a megfelelő tőalak mássalhangzóra végződik. Vannak azonban olyan töveink is, amelyeknek van magánhangzóra végződő tőalakjuk. Ha van ilyen, mindig ezt kell használnuk, és a magánhangzós tövet követően mindig dd a személyrag (a váltakozás ugyanolyan, mint pl. a múlt idő jelénél); ezek az igék a következők: tesz : tedd, vesz : vedd, lesz (nem tárgyas ige), eszik: edd, iszik : idd, hisz : hidd, visz : vidd; lő : lődd, nő (nem tárgyas ige), (nem tárgyas ige), sző : sződd, ró : ródd, (rí : rídd, nyű : nyűdd, hí : hídd, ví : vídd, szí : szídd, fú : fúdd, bú [nem tárgyas ige], ó : ódd, jő [nem tárgyas ige]); jön (nem tárgyas ige). A megy és a van igéknek van még magánhangzóra végződő tőváltozatuk, de ezek nemhogy nem tárgyasak, tehát nincs is ilyen alakjuk, hanem az egyéb felszólító módú alakjaikban sem a magánhangzós tőváltozatot használják.

Remélem, most már jó lesz.

Előzmény: rumci (1)
rumci Creative Commons License 2000.08.08 0 0 1
Megszólíttatván.
Az érdekesség az, hogy a felszólító mód jele E/2. határozott (régebbi elnevezéssel: tárgyas) ragozás rövid alakjában zéró fokú. Ez azt jelenti, hogy tő: néz + személyrag: -d. Ez épp ugyanaz a felépítés, mint a nézed, csak nincs előhangzó. Ebből egyenesen következik, hogy a megfelelő igealakokban a tőhöz mindig -d igei személyrag járul. Ez azonban csak akkor van így, ha a megfelelő tőalak mássalhangzóra végződik. Vannak azonban olyan töveink is, amelyeknek van magánhangzóra végződő tőalakjuk. Ha van ilyen, mindig ezt kell használnuk, és a magánhangzós tövet követően mindig dd a személyrag (a váltakozás ugyanolyan, mint pl. a múlt idő jelénél); ezek az igék a következők: tesz : tedd, vesz : vedd, lesz (nem tárgyas ige), eszik: edd, iszik : idd, hisz : hidd, visz : vidd; lő : lődd, nő (nem tárgyas ige), (nem tárgyas ige), sző : sződd, ró : ródd, (rí : rídd, nyű : nyűdd, hí : hídd, ví : vídd, szí : szídd, fú : fúdd, bú [nem tárgyas ige], ó : ódd, jő [nem tárgyas ige]); jön (nem tárgyas ige). A megy és a van igéknek van még magánhangzóra végződő tőváltozatuk, de ezek nemhogy nem tárgyasak, tehát nincs is ilyen alakjuk, hanem az egyéb felszólító módú alakjaikban sem a magánhangzós tőváltozatot használják.
Előzmény: Kis Ádám (0)
Kis Ádám Creative Commons License 2000.08.01 0 0 0
Kedves Rov!
Azt hiszem, a problémát magad is könnyen megoldod, ha olyan szavakkal próbálsz felszólítani, amelyek történetesen nem d-re végződnek az alapalakjukban.

Például:

kér - kérd azaz kér+d
áll - álld (ki a próbát) azaz áll + d

a d- végűeknél és ugyanaz a végződés: d

tehát
mond + d
áld + d.

Ezek azonban az egyszerűbb esetek, mert van

iszik - idd
eszik - edd
visz - vidd.

És még sok kedves hasonló szépség:

lát - lásd
fusd.

Az okoról és a rendszerről, remélem, Rumci Tanár Úr ír még.
Kis Ádám

Előzmény: rov (-)
rov Creative Commons License 2000.07.31 0 0 topiknyitó
Kedves Nyelvművelők!

Segítségeteket szeretném kérni. Boldogult általános iskolás koromban a helyesírásom csapnivaló volt, azt csak annak pocsék külalakja tudta alulmúlni. Azóta a külalak számottevően nem romlott, de csodák-csodája a helyesírásom fejlődésnek indult, köszönhetően egy kis igényességnek és odafigyelésnek. Újabb és újabb "felfedezéseket" téve ma már egész türhetőek az irományaim.

Van viszont még mindig egy nagy hiányosságom, amit nem tudok lekűzdeni. Ez pedig a felszólító mód. Azt tudom, hogy "mondd" és nem "mond", de nem tudom, hogy miért. Már többször próbáltam a helyesírási szabályzatból kisilabizálni a helyes megfejtést, de sajnos nem ment. Kérdésem egyszerű: mikor kell megkettőzni szóvégi mássalhangzó után a "d"-t és mikor nem szabad?

Lehet, hogy kérdésem nevetségesen bugyuta, de anno nyelvtanórán nem figyeltem, most viszont már szeretném helyesen írni.

Előre is köszi. A választ levélben is kérem, mert nem biztos, hogy a következő napokban lesz időm benézni ide.

rov

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!