Kedves cucu,
Legfeljebb nem dőltél volna hozzá :)
(De finnyás vagy.......) :))
Azóta új a lábtörlő. Enni is lehetne róla.
Nem arról volt szó hogy belülről őrzöd? Belülről meg nem pisis. :)
flyOrDie,
hol írtam én ilyesmit??????
Én lennék a legboldogabb, ha a sok hozzá nem értô bunkó nem tarthatna kutyát! Az elsôk között szavaznám meg a kutyatartói jogosítvány bevezetését.
Számámra csak az elfogadhatatlan, hogy sokan olyan hangnemben beszélnek a kutyákról, hogy az egy jó érzésű kutyaszeretô ember számára felér egy leköpéssel.
CooCooFooZoo,
akkor alapvetôen párhuzamosan futó gondolatinkat biztosan nem fogjuk tudni közös mederbe terelni... (de ez talan nem is baj...)
Ez már off, de azért leírom:
számomra borzasztóan rendellenes dolog lenne, ha nem a kataszrófa-mentô kutyát sorolnám (magasan) elôre a 3-elemis anyagyilkossal szemben. De még kevésbé extrém eseteket is ide sorolnék...
off end; (moralizálás, tanok terjesztése end;)
ezért írtam olyasmit, hogy ez nem érzelmi kérdés. Ember és ember között nem teszek különbséget. Ember és állat között minden esetben. Más kategória. Ember - legyen bármilyen ócska - magasabb szerveződés, a tudat meg effélék mián.
Bár egy nagypofájú és öntörvényű pali vagyok, _soha_ nem lennék bátor akármilyen állatias embert alacsonyabbrendűnek tekinteni, mint egy akármilyen nagyszerű állatot. Sőt: még egyenlőségjelet sem tennék a kettő közé.
További referenciákért az "ember magasabb rendű, mint az állatok" kérdésben ld. még az egész filozófiatörténetet és a kisebb nagyobb vallások tanításait. :-))
Hogy ki miért tart kutyát, vagy szül gyereket, szvsz e kérdésben lényegtelen. Ha jól értem, itt most a hogyanról beszélgetünk, nem a miértről.
"az emberek jóval toleránsabbak a hasonló kaliberű szabálysértések esetében, ha annak "elkövetôje" szülô, mint ha gazdi."
ez valószínű gyakran megtörténhet, de ettől még hányinger a belváros, és egyre inkább az én környékem is. És nem látok semnmilyen arányosan súlyos okot, hogy miért kell ezt elviselnem.
(A "különböző mérce" nyilván nagyrészt biológiai szükségszerűség, másrészt meg racionális oldalról egy ember - általában :-) - értékesebb lény. Ráadásul a két probléma előfordulási gyakorisága is nagyságrenileg eltér. Mindamellett egy-két indulatos beszóláson kívül nem látok itt számottevő különbségtételt.)
Miért elfogadhatatlan számodra például hogy egy nagyobb kutya tartásához szigorú vizsgát kelljen letenni és hogy ismételt szabálysértések esetén vissza lehessen vonni ezt a kutyatartási engedélyt? (Lásd még "pit bull támadások" topic). Ezek azért nem tűnnek aránytalan beavatkozásnak.
Lady,
szóval ehhez az összepisilt ajtóhoz akartál engem odaállítani, hogy örködjek? (Mi lett a taxis topickal?)
Amúgy, ahol lakom, -saroktelek- az átlós szomszédom kiengedi a kutyáját, az meg rögtön odaszalad mihozzánk, mert ott szép a fű, és elvégzi a dolgát. Nekem már elegem van belőle, hogy az ő kutyája után is én takarítok. Újabban azt csinálom, hogy lapátra veszem és beívelem a telkére. De ez sem megoldás. Készülök szólni neki, bár tudja, hogy ez pofátlanság, mert amikor otthon vagyok, akkor rászól a korcsára, hogy "nem szabad", de azért mindíg megvárja, hogy a dög megszabaduljon a terhétől.
Ha szólok, akkor meg az lesz, hogy de sok bajom van, mert elég nagy bunkó. Legszívesebben pofán verném, de öreg is. Nem tudom, mi legyen a megoldás. Ugyan is, ha már szólni kell valamiért, az már régen rossz!
Kedves CooCooFooZoo,
>Nem fogadhatom el, hogy bármilyen tekintetben egy embergyerek összevethető lenne akár a legnagyszerűbb
kutyával is
Az én megítélésem szerint pedig nagyjából egy kategóriába esik a gyerek is és a kutya is. Azonos motivációból ("anyai öztön", tutujgatás, gondokodás, kölcsönös szeretet stb.)- persze nem a házôrzés céljára tartott kutyákra gondolok -, mindkét esetben egy élet (a kutya esetében egy *egész* élet) boldoggá tételének, és a társadalmi konvenciók "bevésésének" felelôsségével, és mindkét fél részérôl nagyon erôteljes érzelmi kötôdéssel.
Szerinted miért különül el ennyire élesen a két dolog?
Egyetertek azzal, hogy a kutya termeket a tulajdonosnak kell megfelelo helyre juttatnia, es remelhetoleg a kutyakaki-kampany sok embert eziranyu gondolkodasra kesztet. Valaki irta, hogy a homokozoba szaro kutyaktol belfergeket kaphat a gyerek. Azokat az embereket, akik megengedik a homokozoba szarast a kutyaiknak, szivesen meghempergetnem a vegeredmenyben. Belferget viszont nem csak a kutya hatulso vegen lehet kapni, hanem az elulson is, t.i. ha megnyalja a gyerek kezet.
A kutyakaki iránt érzett ősundor kialakítását nálam elősegítette az a mondóka, melyel gyermekkoromban nagymamám szórakoztatott a SztIstvánParktólJászaiMariTérig terjedő sétaszakaszban:
egy kettő három négy,
barna kutya hová mégy?
a híd alá kakálni,
neked adom pipálni!
nagyon veszélyes csúsztatásnak tartom összekeverni a gyerek-kutya dolgot. Nem fogadhatom el, hogy bármilyen tekintetben egy embergyerek összevethető lenne akár a legnagyszerűbb kutyával is. Gyermeket nevelni nem hobbi. Még a legpozitívabb értelemben és a legnagyszerűbb viszonyt figyelembe véve sem hasonlítható össze a gyermek nevelése és a kutyatartás.
Itt nem szeretetről vagy kultúráról van szó; amit ezzel kapcsolatban írsz, azt nagyjából elfogadom, mert nekem mindegy milyen szar van a játszótéren, egyiket sem szertném látni. De ez esetben hozhattad volna példának a szintén gusztustalan dolgok közül pl. a cigarettacsikket, köpetet stb. Ez mind-mind kultúra kérdése.
lady,
nem csak errôl van szó.
Egy laborvizsgálat többezer Ft, ezért legtöbbször csak alapos gyanú esetén kerít rá sort a gazdi... És ilyenkor már gyakran késô...
A boncolás is nagyon sokba kerül 3000-8000 Ft... De én akkor már tudni akartam.
flyOrDie,
úgy tűnik, nem volt szerencsés a "jog" terminust használnom. Természetesen a szabályok betartása (kutya és gyerek ügyben) mindenkire vonatkozik.
Azt próbáltam meg kiélezni, hogy az emberek jóval toleránsabbak a hasonló kaliberű szabálysértések esetében (0 jog alap a kutyás és a gyerekes részérôl is!), ha annak "elkövetôje" szülô, mint ha gazdi. Érted már?
Mallory teljesen igazat adok neked.
Sokkal több kutyabetegség ismeretlen az orvostudomány előtt, mint gyerekbetegség. Többek között azért, mert ha elpusztul egy kutyus, nem mindenki fogja elvinni még szétcincáltatni.
Sajnos a kutya nem tudja megmondani hogy hol fáj.........
Te Szent Bimbamm! Lehetséges, hogy akkor én 1992. augusztusában nem is Párizsban jártam? :-)) Tudom, tudom, hogy augusztusban a jó párizsiak - valószínűleg kutyástul - vidéken nyaralnak. Mindenesetre ez a város volt az, ahol én bizony lefényképeztem, majd idehaza mindenkinek külön megmutogattam, hogy miképpen is néz ki egy kutyavécé a park szélén. Ha jól emlékszem, akkor a korábban Párizs gyomrának nevezett, azóta lebontott vásárcsarnok fölött/helyett telepített parkban fotóztam le. Láttam továbbá működés közben a pottyszippantó kisgépeket. Ezenkívül nagyon tetszett az a megoldás is, hogy (gondolom, talán csak nyáron?) az úttest szélén mindig víz folyik. Azt hallottam, hogy ezt éppen arra találták ki, hogy (a valóban nem túlságosan tisztálkodó és tiszta hírben álló franciák) a házmesterek a járdákat könnyebben tisztán tarthassák a viz segítségével. Gondolom, "vizesnyolcasokat" söprögetnek a járdára vele.
Ha visszaemlékszünk Széchenyi kis pamfletjére, aminek emlékezetem szerint, az a címe, hogy "A' pesti por és piszokrul", akkor szerintem elmondhatjuk, hogy a helyzet azóta mit sem változott. Legföljebb ma több a felelőtlen kutyatulajdonos, továbbá hogy a budai hegyek beépítésével, a mértéktelen autóhasználattal csak további piszkot, port és mocskot kell elviselnünk.
Én amellett vagyok, hogy vegyék eszükbe a kutyatulajdonosok ill. sétáltatók pl. a család gyermekei, hogy nem csak ők élnek itt, hanem mások is.
Üdv,
Ghanima
sófelhasználó,
közvetlenül persze nem a gyerekkakitól pusztul el a kutya, mint ahogy a gyerek sem kutyakakitól "döglik"...
Tudod, amikor az elôzô nap még vidáman játszó Kiskutyám (4 és fél hónapos) cianotikusan, kiszáradva fekszik a műtôasztalon, háromféle infúzió csorog a kicsi vénáiba, a szeme ködös, az orvosi nem érti, hogy milyen baktérium lehet az oka...
Aztán amikr egy hét múlva megkapod a boncolási eredményt, hogy choli-fertôzés, akkor elgondolkozol, hogy melyik hamenéses volt a baktériumgazda... (A hasmenéses kisgyereket azóta valszínűleg meglaborvizsgálták TB-támogatással, kapott két doboz antibiotikumot és már el is felejtette az egészet.)
Egyébként tényleg kevesebb gyerekszar van az utcán, mint kutyaszar... de nem errôl van szó.
Mallory
"De legalább annyi joguk van a bunkó kutyatartáshoz, mint másnak a bunkó gyerekneveléshez"
Ezt hogy érted? Mi az hogy legalább annyi? Egyikhez sincs semennyi joga senkinek (mármint a konkrét cselekedetekhez amelyeket leírtál). Legjobb tudomásom szerint elvileg a közterületfelügyelőnek meg kellene büntetnie, ha eldobsz egy papírzsebkendőt.
Ha nem jogi vonatkozásra utaltál, akkor meg ne felejtsd el, hogy egy bunkóság kicsit sem legalizál egy másik bunkóságot.
Ehhez képest mellékes, de megjegyzem, hogy nagyságrenddel több kutyaszar van az utcákon mint gyerekszar.
Nem ismerem előző hozzászólásaidat, kedves Mallory, de azt megnézném, amikor a gyermekeddel vársz az orvosi rendelő előtt az eredményre, hogy bélférges-e a csemete, akkor továbbra is a kutyádat féltenéd.
(Sosem hagynám ott a gyermekem nyomait, viszont azt a helyzetet elképzelhetetlennek tartom, hogy a gyermekkakitól döglene a kutya.)
Joga nem hiszem, hogy barmelyiknek is lenne, ahogy azt egy regi tanarom megfogalmazta, a jog feladata, hogy a celt szolgalja (jogaszok ne engem hordjanak le a sarga foldig). Ezek ismereteben az a cel, hogy tele legyen szarva az utca kutyak es kisgyerekek altal? A jognak inkabb szabalyozo szerepe van, sajnos, mint az orvostudomany, le van maradva, nem jok a sablonok.
>hasonló témájú, régi felvetésem
>alkalmából végül nem vesztünk össze
Húúúúha, neked aztán jó a memóriád! Vagy gondosan elmented minden topicodat???
;-)))
Dícséretes!
Off on:
Egyébként tényleg jó lenne, ha minden kutyás olyan gazdi lenne, mint én, nekem is sokkal kevesebb összetűzésem lenne velük... Nagyon sokuk tényeg rém bunkó... De legalább annyi joguk van a bunkó kutyatartáshoz, mint másnak a bunkó gyerekneveléshez... Hogy ez jó-e, azt nem tudom....
Off off;
Igazán megtisztelő :-))) Bár emlékeim szerint a saját hasonló témájú, régi felvetésem alkalmából végül nem vesztünk össze: a te gazdi-hozzáállásod méltányos és terjeszteni való, és ezt ma is fenntartom.
Közhely, de ha mindenki olyan gazdi lenne, mint te, ez a topic sem lenne itt.
Szia CooCooFooZoo,
ritkán járok errefelé, mert elég sekélyes már az Aszal, de ezt a témát nem tudtam kihagyni. Azt hiszem, pont a Te hozzászólásaidon kaptam fel iszonyúan a vizet, tehát neked köszönhetô, hogy itt vagyok.
Nem is a rokonszenv keltése volt a célom...
Csak szeretném rávenni az Asztaltársakat , hogy ne ennyire mocskolódó hangnemben beszéljenek a kutyákról
A legtöbb ember számára a kutya legalább annyira fontos érzelmileg, mint egy gyerek. És szerintem kevesen tudnának higgadtan gondolkodni, ha a gyereküket csak "szaros bűnözôpalánta"-ként emlegetnék...
Ezek szerint nem fogalmaztam elég érthetôen. Bocs.
Mallory:
amiket emlegetsz (köpködés stb.) szintén elég undorítóak, egyet is értek veled, de ez egy másik topic. Ettől még a kutyaszar nem lesz rokonszenvesebb.
"Ilyenkor én odamehettem volna felrugdosni az anyát gyerekestül?"
nem, és a kutyást sem lehet felrúgni, mert az önbíráskodást tiltja a törvény. Továbbá tiltja a kutya utcára szaratását is (sajnos nem ilyen világosan és közel sem tartatják be ugyanannyira).
