Na gondolom hozzaszolok a temahoz. Vettem egy Sony 717-es fenykepezot. Es kiserletezes kozben csinaltam egy erdekes kepet. Varatlanul egesz mas jott ki belole mint amit terveztem.
Nos van egy Ericsson r320-as telefonom amiben van egy infra IRDA kommunikacios port. Az eredeti terv az volt hogy lefenykepezem a ledeket ahogy vilagitanak. Tudni kell hogy szabad szemmel ezt nem lehet latni mert egy sotet fedellel le vannak takaarva. De infran nezve ez a fedel teljezes atlathato. Voi la:
Persze persze.
Mint irtam is, első teszt kép, küszöbre támasztva, tavaszi gyenge IR megvilágitásban.
Most a hétvégén csináltam még párat, ha hazaértem felrakom vhova.
Azt viszont előrebocsátom, hogy ezek a digi képek sose lesznek olyan szépek mint egy 35mm-es, mert (legalábbis az enyémben) az optika szűri az infrát.
ha infrára fotózol, napsütötte dolgokat fényképezz, úgy szebb lesz. kíváncsi lennék több képre (ha van) is, mert digitális infra képeket még nem igen láttam.
meg picit lehetne finomítani a stíluson is... písz
Ez az "Hoya R72 Infrared" szuro hogyan mukodik? Es van egyaltalan valami koze az infravoroshoz, vagy csak az latvanyt neveztek el igy? Lehet, hogy csak digitalis geppel mukodik, mert azok ccd-je eleve erzekeny az infrara? Tudatlan vagyok :)
egyszer cak úgy kísérletezgetés képpen próbáltam, akármilyen negával, 2 órás expozícióval egy villanykörtére. sajnos nincs róla nagyítás, de egy picit fordult.
Van egy IR fotózással foglalkozó könyvem (Albert Nürnberg: Infrarot photographie, 1957), abban borzalmas és elképesztő orvosi felvételek vannak.
Ugyanakkor láttam gyönyörű IR aktfotókat is (www.redsilver.com), amin ez a jelenség nem látható.
Egy kis adalékanyag az infrafotóhoz:
Szalados Béla villamosmérnök kifejlesztett egy eljárást. Egy infrakamerát összekötött egy fényképezőgéppel, így normál fekete fehér filmre lehetőség lett infrázni. A Néprajzi Múzeumban kutatási célra használják az eszközt, ugyanis a fotón megjelennek például az egymás alatti festékrétegek, más-más tónussal. Tehát egy régi paraszti láda ha le van fényképezve, a képen lehet látni az 1750. évi, az 1836. és az 1920. évi festési mintákat. Így a kutatók el tudják dönteni, hogy érdemes-e leszedni egy-két három festékréteget, hogy előkerüljön valami igazán szép értékes dolog.
Csak egy kis kiegészítő, hogy magyarok ismét mit alkottak.
Én úgy tudom, hogy a HIE a hőre is érzékeny... Most rákerestem a LUG-on a Leica M - HIE dologra, ott többen azt mondják, hogy minden probléma nélkül megy a dolog és nem kavar be a vászonredőny.
Úgy látom az a legjobb, ha fejest ugrom a dologba és magam kitapasztalom...
tényleg...átereszti. pedig már én is fotóztam levegőből "infrára" és előtte a boltban mondták, hogy műanyag hátlapos gépbe ne tegyem....
az ún infra filmeket (legalább is a színes fordítós fajtát) hívják úgy is, mint false-color és valóban csak az infra tartomány alsó részére kiterjesztett filmről van szó....de azért hőérzékeny a cucc..
tényleg van real inra? éjjel látó.
(az egy tekercs inra fotózást leszámítva tök sötét vagyok a témához, úgyhogy lehet hülyeséget írtam)
üdv.
puffin
má' bocs, hogy ezt mondom, de nem kell ahhoz 'profinak' lenni, hogy ilyet állíts, gondolj csak arra, hogy más az infravörös sugárzás mértéke nappal és éjszaka.
nagyon fontos azonban, tisztázandó, hogy itt mi nem hősugárzásról beszélünk, az infravörös film nem 'éjjellátó' cucc.
M6TTL: azért, mert a vászon redőny átersztheti az infravörös sugárzást, ugyanúgy ahogy a műanyag hátfal, stb. de ennek semmi köze a napszak-évszak kérdéshez.
Ami egyébként teljesen igaz, gondolj csak arra, hogy ahogy megy le a nap, egyre inkább a vörös felé mennek el a színei.
Azt olvastam, hogy azért, mert a más ás más az IR sugárzás mértéke télen/nyáron, reggel/délben, stb. Lehet, hogy hülyeség, de olyan is állította, aki eléggé profi ebben a témában.
Nem igazán tiszta a számomra az, hogy egy névleges érzékenységgel nem bíró filmre (Kodak HIE) mikor milyen érzékenységet kell állítani. Állítólag más mást kell beállítani évszaktól, napszaktól, stb. függően. Eddig senki sem tudta elmagyarázni ezt rendesen.
De igen, M6. Vasnak az is vas, azzal nincs is gond, de attól tartok, hogy az a vászonredőny meg fog tréfálni... Azon töröm a fejem, hogy miképpen lehetne ezt a problémát áthidalni...
ahhoz tudni kéne, hogy a CCD/CMOS mekkora spektrumtartományt érzékel. ha nem tudod, próbálkozz különféle (vörös) szűrőkkel.
az optikán jó, ha van jelzés az infravörös-fókuszáláshoz, mert máshol van a fókuszpontja az infravörös tartománynak, mint a látható fénynek. ha ilyen nincs, keress táblázatokat a neten, hogy adott gyújtótávolságnál mennyit kell korrigálni.
