Megnéztem még egyszer az egyik képedet. A tűzfalakat a szentlélek tartja, vasbeton koszorú nincs rajtuk, ahogy a ház falán sem.
A talpszelem megáll a tűzfalnál, le van zárva egy deszkával és oda van bigyesztbe két ereszdeszka kivülről.
A talpszelement meg kell hosszabítani, hogy férjen be még egy szarufa és kell szerelni egy tarajszelement is, azt is átvezetni a tűzfalon.
Én az aláfalazással kezdeném. Mert 50cm alap a fagyhatár felett van. A sarkokokba beöntenék egy 1.2 méteres alapot (azaz az alap alá még 70cm, saroktól 1.2+1.2 métere- ez lenne a fagygerenda), a mezőbe min. 30 cm, a falvastagság 2/3-ig, csak kivülről. Egyszerre az alafalazással, az alap mellé beöntenék (kizsaluzva) egy 15 cm széles betont a lábazat magasságáik, amit megvasalnék 2 darab hegesztett halóval.
Szakaszosan 1,2 méteres szakaszokban, a sarkokat a végén. Az aláfalazásnál lehet tenni nagyobb köveket is, így kevesebb beton kell.
Rúdnál egyértelműbb, hogy meddig lehet a feszítőanyát szabadon tekerni és utána a csavarfordulatból lehet tudni a feszítőerőt ha tovább tekerem. A legnehezebben használható a lánc. Azt végképp nem szeretjük, a drótkötelet se nagyon. Ha kanyarban kell húzni akkor ott használjuk a drótkötelet. Freyssinet féle utófeszítés.
De merev rudaknál ugyanúgy fennállna ez a helyzet, csak amíg a huzalnál könnyebben és egyszerűbben lehet érzékelni hogy feszes-e, mekkora erő hat rá, addig egy viszonylag merev rúdnál szerintem ugyanúgy fennállna ez a helyzet csak ott ezt nem venni olyan könnyen észre.
Vagy rosszul gondolom? Rudolf gondolom azért választott rudat mert időtállóbb, hőtágulása, nyúlása stb kissebb mint bármi másnak, nomeg tuti elég erős is.
De az eredeti ötlet szerint le kéne venni a cserepet. Akkor úgy igen, addig kell húzni a rudat amíg vissza nem megy a helyére minden.
De ha én azt mondom hogy jól van minden a helyén de maradjon is ott akkor lehet jobb is a drótkötél? Vagy esetleg lánc? Annyit nem akarok, sőt szerintem tilos is húzni hogy bármi mozduljon. A lényeg a fixálás.
Bár most hogy gondolkodok azért forgatónyomaték is hat arra a talpszelemre. Megül a tetőn a hó, nemcsak kifele nyomni, fordítani is akarja. Fordítás ellen meg a rúd jobban véd.
Nekem a legnagyobb segítséget az epitoabc.hu jelentette ebben a témában. Érdemes megnézni a cikkeit mert mindig naprakész infó van rajta. Remélem tudtam segíteni.
Az lesz vele a probléma, hogy ha az elsőt megfeszíted jól, majd utána a következőt akkor az elsőnek a feszítése megváltozhat (nagyon nagy eséllyel). Ha az elsőt utánállítod akkor a második fog elmászni, bár kevesebbet. Néhány próbálkozás után lehet, hogy sikerülni fog KETTŐNÉL. Gondold el ugyanezt négy kötélnél, vagy többnél.
A házhoz utólagosan hozzáépített terasztest esetén, a ház alapjának a függőleges síkjára kell e pluszban vízszigetelést rakni (amennyiben nem ér a terasz magassága a vízszintes vízszigetelés síkja fölé), vagy elég, ha XPS van fent? Ha kell, mit és hogyan?
Amúgy a monolit födémeset sokáig megakartam csinálni, de úgy hogy alulról alátámasztva, kinéz ahogy kinéz, de arra már itt se jött válasz így letettem róla.
Bár 100nm födém, kb 40 tonna, azt nem lenne olyan egyszerű alátámasztani.
Emlékeztek még a házimonolitos házamra? Úgy tűnik eldől a sorsa, megveszik és az árából megveszem a szomszéd házat egy ilyen hasonló utcában ahol a szocpolcsalásos házak állnak:
Ugye az az a ház aminél előbb állt a tető majd utólag kivödrözték betonnal a födémet. Vas állítólag több van benne mint beton, max vékony vasakkal van tele.
Természetesen a vevő tud ezekről, az adásvételibe is belekerül de csak legyint rá. Azt mondja a "statikus fórumnak" nem hisz, hát látja hogy tiszta beton az egész, jól megvan az csinálva. :-) Még a tetőteret is beakarja építeni majd.
Abban igaza van, a födémen nagyon minimális, elhanyagolható(nak tűnő) repedés van. Igaz kiakarnak hajlani a válaszfalak de annak más is lehet az oka minthogy a födém akar leszakadni. Az hogy pont sikerült jól vasalni a 13-16 cm.es födémet vagy éppen túlvasalta vékony vasakkal és egyszercsak leszakad az nem most fog kiderülni.
Majd elsőkézből számolok be ha esetleg meglett a tetőtér hogy kibírja-e.
Szóval 2 millióért kapható egy ilyen telekkel, mindennel együtt Pest megyében:
Téglák között sincs habarcs, válaszfal alatt nincs alap, ajtók felett nincs áthidaló, betonkoszorúban nincs vas meg ilyen apróságok azért vannak itt is, legnagyobb baj amit észrevettem hogy pucsít kifele a tető, talpszelemen kiakar fordulni, mert túl vékony, de a tetőgerendák is a 7*14-esek mintha hajlanának rendesen a betoncserép alatt.
A másik kémény még jó, de gondolom ha nincs alapja érdemes most lebontani? Bár a másik 4 válaszfal központja, ha azt lebontom mind kiesik, de még az nem repedt szét.
Tehát a tető és a kémény a kérdés.
Rudolfunk már megírta mit kell csinálni: --------------------------------------- Jaj Csuklósbusz. Na figyelj. Leírom, hogy csinálnám. De kell egy szaki, nehogy nekiállj egyedül. A cserepet le kell venni. Vonórudakkal össze kell kötni a talpszelemeneket, de azok túl vékonyak. Rá kell szerelj egy 18x5 pallót a külső felére a talpszelemennek és a szarufák helyét ki kell vágni belőle. Vásárolsz 12 méteres szénacél fi12-es rudakat (nem betonvasat) és azokat méretre vágod. Lehet, hogy egy vastagfalú cső is megtenné aminek a belmérete 14mm környékén kell legyen, de ahhoz még nagyobb lyukat kell majd fúrni a szelemenekbe. A végére hegesztesz 12-es menetes szárat (síma feketét- legalább 3oomm hosszút), ehhez szaki kell, a rudak illesztését le kell köszörúlni, hogy férjen be a hegesztést. Amikor fel vannak szerelve a pallók a talpszelemen külső felére, az egész talpszelement kivülről fi 14-es fafúróval kifúrod és áthúzod rajta a vonórudakat. kb. 2.5 méterenként be kell szerelj egyet. Az anyák alá teszel egy 1oox1oox8-as alátétet. Aztán szép lassan elkedezded húzni az anyákat, mindkét oldalról kivülről. De egyszerre keveset. A folyási szilárdság 5o%-ra szoktuj ezeket meghúzni a tartófalaknál, de ez nálad nagyon sok lenne, szemre kell megcsinálni a húzást. Addig kell húzni, ameddig a kármik a szarufákon a helyükre kerülnek( a talpszelem befeszül a kármikba, ha nem sikerül ki mindegyiknél, akkor ki kell ékeld). Aztán kell bele csavarni egy 22ox8-as szerelőcsavart előfúrással- srégen, át a szarufán bele a talpszelemnbe. Lenne egy lehetőség fa gerendákkal összekötni a talpszelmeneket, de az még bonulúltabb és nem lehet rendesen csapolni azokba a gyenge talpszelemenekbe. Talán érdemes lenne szerelni egy 1ox1o-es gerendát minden vonórúd mellé merevítésnek.
Szemre nincs rossz állapotba a tetőszerkezet, gondolom a cserép sem. Le kell kezelni gomba ellen és tűzvédelmi szerrel. Meszelőpumpával te is meg tudod oldani. Nem kerül nagyon drágába az amit írtam, csak munkás levenni meg visszatenni a cserepet és kell egy vaskonfekciós aki legyártja a vonórudakat. Műhelybe. Elég lenne a fi8-as is, csak nagyon bonyolúlt megcsinálni az illesztését a menetes szárnak a vékony a vonórudhoz. Maga a beszerelése nem nagy ügy. Az első lesz nehezebb, pontosan ki kell mérni a furatok helyét és két 3 emberes a vonórudak betolása a helyükre. Ha beteszed a vonórudakat a tőcsavar csak húzásra dolgozik. A csavarást kiváltja a vonórúd. Ha leveszed a cserepet, hozzáférsz kivülről és biztonság kedvéért lefúrsz 12-es menetesz szárakat amiket beragasztassz a betonba, ezt is 2-2.5 méterenként. Jó nagy alátét és anya. De csak amiután a helyére visszakerült a talpszelemen.
-------------------------------------------
A kérdésem annyi hozzá hogyha egymagam akarom csinálni, hogy rudak helyett drótkötéllel meg huzalfeszítőkkel megtudom-e rögzíteni? Cserepet ha lehet nem akarom leszedni, de a jelenlegi állapotot megfogatni meglehetne-e drótkötéllel? Lefúrni a koszorúba nincs értelme mert lehet nincs is koszorú. Ittvan róla több kép akit érdekel: https://indafoto.hu/csuklosbusz/m42/page/1
Ez lenni új otthon... :-)
Ui: mielőtt jönnének a fikázások, akkor leírom hogy akár több 10 millióért adnak vályogházakat amiben szintén nincs alap, nincs áthidaló és fos a tető stb. Ez idáig sztem a legkevésbé életveszélyes ingatlan.
Üdv ! Én pince falazásra gondoltam ami a présházból egy nyakkal indult ,és persze nem az I.E. korból/korról gondoltam a vastagságot ,és még akkor a piramisokoz képest IS vékonyak a 80 cm falak !:-)
Van félkör boltozat, mint a neve is mutatja. Ezenkívül van a feszített boltozat, csak az 60 fokos, ezáltal az oldalnyomás tetemes.
Főleg az ipari kemencéknél használatos. Komoly acélszerkezet veszi fel az oldalnyomást..
Az építőiparban ilyen volt az un. poroszsüveg boltozat. Az is messze van a félkörtől, annyira messze , hogy kis ügyességgel sík mennyezetet lehet kialakítani. Alulról.
A félkör boltozatnak van egy másik pikantériája. Felülről le kell terhelni.
A házaknál ez nem probléma, mindig feltöltik felülről.... így az pedig fent lesz sík.
Aztán akadnak egyéb módon szerkesztett boltozatok is.
Tudtommal a 3,5-4 méteres belmagasság eleinte a világítás miatt kellett. Nem volt villany, valahová el kellett hogy "férjen" a füst. Később az volt az "úri". A pesti bérházak földszintjénél mindenki arra számított, hogy egyszer kávéház lesz ott, márpedig az előírás ott 4,5 méteres belmagasság volt. Gondolom szintén a füst miatt, csak akkor már a dohányzás miatt füst volt a meghatározó. Feljebb már "csak" 4,20 volt a belmagasság, egész addig, amíg a modern építészettel be nem jött a mai, 3 méter körüli. (A szocializmusban ezt sikerült 2,60-2,65-re levinni, de volt 2,50 is.)
A Nagykörút és a Duna között van bőven, elég sokat vizsgáltam magam is. De még a Körúton kívül is vannak.
"Ja konkrétan poroszsüveges boltozatú födémnek nevezik. I acélgerendák, közte boltozatos tégla födém."
Magyarországon tényleg így nevezik, de nem ez itt a lényeg.
"A födém feszített."
Az "E" gerendáról tudtam, hogy feszített (más lakásépítésben használt gerendáról nem), de arra kérnélek, hogy ezt a feszítés dolgot fejtsd ki részletesebben. Az új födémpallók között is vannak, persze. De, hogy az első világháború előtt lett volna, az nekem új.
"
na és a felsőbb szintek falai is csak 45 cm -esek, másfeles nagyméretű tégla. Hab a tortán ,hogy a mellékhelyiségek falai már a körúti gazdag házakban is csak 30 - 31 cm. És ugyan ez Pestszent - Lőrincen az 1930 -ban épült bizonyos házakban... konyha, kamra ... fürdőszoba csak 25 -ös fallal. Akkor amikor a 38 -as fal sem felel meg a hőtechnikai mai előírásoknak.
Na szóval voltak akkor is melléfogások... tévhitek."
A pincéről volt szó, nem a fölmenő falakról. Egyébként az akkori kivitelezőket sem kellett félteni. Tűzfalból általában csak féltégla vastagot építettek, a szomszéd ház is. Ezt azzal mentegették, hogy a tűzfalnak egész tégla vastagságúnak kellett lennie. Két fél az egy egész, nem?
"19. század elején-közepén épült emeletes épületek esetében min. 75 a falvastagság, kétemeletes épületeknél 90-100."
Alig alig akadnak már ilyen házak. Lehet Erdélyben a történelmi városokban még igen... a magyar vidéken, kisvárosokban nem.
"vastag salak szigetelés, arra téglapadló." Így van a Ferenc Jóska korában épült egyik körúti házunkba is.
" A 19. század végén-20. század elején vezették be a fémgerendás födémeket, téglaboltozatos berakással."
Ja konkrétan poroszsüveges boltozatú födémnek nevezik. I acélgerendák, közte boltozatos tégla födém. A födém feszített... a pincéknél pedig félkör alakú.
" 3.5-4 méteres szintkülönbség van a födémek között a földszinten és az emelten, mert nagyon magass ablakokat "
Annyival módosítva, hogy a földszinten elértheti a belmagasság a 4,5 m-t feljebb pl. nálunk már csak 3,75 m.
Az utcán az üzletek miatt van, a hátsó részen átok ez a belmagasság. nálunk pl. vízszintesen vannak megosztva ezek.... a sötét lakások.
na és a felsőbb szintek falai is csak 45 cm -esek, másfeles nagyméretű tégla. Hab a tortán ,hogy a mellékhelyiségek falai már a körúti gazdag házakban is csak 30 - 31 cm. És ugyan ez Pestszent - Lőrincen az 1930 -ban épült bizonyos házakban... konyha, kamra ... fürdőszoba csak 25 -ös fallal. Akkor amikor a 38 -as fal sem felel meg a hőtechnikai mai előírásoknak.
Na szóval voltak akkor is melléfogások... tévhitek.
XIX. századi házaknál emeletenként egy fél téglával (14 cm) kellett visszaugratni a falat a fafödém miatt. A min. falvastagság meg általában 29 cm volt. A méretek vakolás nélkül értendők. Nem azért csinálták mert sok pénzük volt, hanem kényszerűségből. A fafödém miatt, amit alkalmaztak.
19. század elején-közepén épült emeletes épületek esetében min. 75 a falvastagság, kétemeletes épületeknél 90-100.
Ezeknél általában a pince feletti födém téglaboltozatos és elég nagyok a nyilasok.
A tetőszerkezet nyilása általában nagyobb mind 13 méter, két állószékes tetőszerkezetek, vonógerendákkal, a tető héjazata hódfarkú cserép.
A tető súlya elenyésző a falak súlyához képest, de a padlás padlójának az önsúlya komoly terhet jelent: vastag salak szigetelés, arra téglapadló.
Kétemeletes épületeknél a földszint fala 70-es az emelet fala 50-es, a padlásfödém nem része a tetőszerkezetnek, onnan a falazat a talpszelemenig 30-as.
A falvastagság váltások azért voltak szükségesek, mert a tartófalakra rátámasztották a fa koszorúkat, ami a fa födém gerendázatát tartották.
A 19. század végén-20. század elején vezették be a fémgerendás födémeket, téglaboltozatos berakással. Ott már nem volt szükséges ennyire vastag falakat használni.
A pince fala 60-as. Néhány 19. század végi épületnek megvannak az eredeti rajzaim.
Nagyon sok pénzük volt akkoriban az építettőknek. 3.5-4 méteres szintkülönbség van a födémek között a földszinten és az emelten, mert nagyon magass ablakokat építettek be, hogy a 6-7 méteres nyilású szobák, télen is kapjanak valamennyi fényt.
Pl. szinte minden belső lépcső előregyártott faragott kő elemekből készült, 40cm beépítve a tartófalba. Így a földszint tartófala nem lehetett 60cm vékonyabb, legalábbis ott ahol a lépcső volt. 3.5 méternél kell legyen 22 lépcső és egy nagyon hosszú és masszív kovácsoltvas (vagy öntött) korlát... húzott karu lépcsőknál íves.
