Ez már elég drága film ahhoz, játsszon vele az ember. Bemértem magamnak, nekem 100 ASA az érzékenysége, ahogy a Kodak megadja, a hívására pedig teljesen stimmel az Xtol adata.
CPP2-vel 30 másodpercig megpörgetem rendesen, 5-6 fokozat körül, azután végig a leglassabban, az F állás körül.
Nem en arulom. Ma megneztem a Beseler 45-os nagyitot, amit arultak. Nem hoztam el, mert egy roncs. Ez volt mellette. Engem nem erdekel, de gondoltam, hogy teged talan erdekel. :) Bejott.
Gombokert arulja a tulaj. A nagyito, meg egy talicskanyi dolog volt 100 dollar. Ez egy 120 voltos modell, de egy sima atalakitoval megy 230 voltos halozaton. A fontos tenyezo, hogy regota all es mikor bedugtuk a halozatba, nem kelt eletre. Viszont elkepzelheto, hogy csak sima kabel, vagy biztositekhiba. Nekem nem gond, hogy ranezzek. Vagy ha alkatresznek erdekel akar ugy. Ha senki nem viszi el, jovo heten kidobja. Ha neked kell akkor a szallitasi koltseg meg egy pici a vetelarba. En nem akarok keresni rajta.
Lakik nálam egy Jobo CPP2 1500 és 2500-as tankokkal, egy Sitte emelőkeretes hívógép és egy Kombiplan. Fogok csinálni egy tesztet. Tmax 100 síkfilm és Xtol hívó Szigorúan a gyári előírások alapján kívánom végrehajtani.
TMX 4x5, 100 ASA-nak exponálva, Xtol, csapvíz, gyári idő, Jobo. Az expó a csúcsfényre mérve, nem a feketére. A háttér nem fekete. Természetes fény.
Az egyiknél 8 sec. volt a mért érték, 16 sec. az expó, a másiknál 30 sec. a mért, 120 sec. az expó.
Innentől kezdve tök mindegy a tényleges ISO, a gép mindenképp állványon van. Ettől függetlenül a Kodak film érzékenysége 100 ASA gépi hívás mellett is.
Megkérdeztem egy hozzáértő ismerősömet arról, hogy a tapadó gondolkodásnak és az agresszív nyomulós személyiségnek van-e önálló neve a szagembereknél. Azt mondta, hogy nincs, de elég boldogtalan lehet. Szóval hagyd a fenébe, elég baja lehet neki magával...
Fekete-fehér tesztnegám nincs, nem tudom, hogy a Durst adott-e ki egyáltalán.
Az Ilford árul olyan leexpózott filmet, amit te lehívhatsz magadnak és visszamérik.
Nagyjából az a szolgáltatás, amit B31 kínálgat, legfeljebb tutibb eredménnyel.
Itt lesz egy Durst test negativ. Hevenyészve szkenneltem, csak a szkenner üvegére téve.
Mindenesetre látható mekkora tűrésben gondolkodik egy profi cég, -2, és +3 fényérték között még használható kópia készíthető a filmről. Nyilván a legpontosabb expó és hívás adja a legszebb eredményt.
Viszont ennek a fényében az is látható mekkora porhintés ez a deszt vizes, kocogtatós, aktív fixálásos, tényleges izós jobb kezes, bal lábas csak személyesen okoskodás.
Na ezért nem kedvelem a B31 kartács tanácsait.
Egyébként, ha már pontosságról beszélünk, a Jobo CPP2 a 16 liter vizet 2KW-al fűti, a teljesítményt úgy szabályozza egy komparátor IC-n keresztül, hogy minél közelebb kerül a kért hőmérséklethez, annál kisebb teljesítménnyel fűt, nem ki-be kapcsolással, nem fut túl a kért értéken.
Az AC-800-as nagyítóban beépített denzitométer van, ami visszaméri a próbacsík denzitását RGB csatornában. Ahhoz állítja a színhőmérsékletet, pontosabban ahhoz állítja a szűrőket. Figyeli a feszültségingadozást, az izzó öregedését. Minden egyes expó előtt elereszt egy öntesztet.
Mindig erre az egy példára hivatkozol, amit nem is te hívtál.
Azt nem értem, ha nem használsz nagyformátumot, nem használsz hívógépet, akkor miért rugózol a témán?
Szerintem előbb végezd el a méréseidet, aztán számolj be az eredményekről.
A méréssel ne azt keresd, hogy mi között mekkora a különbség, hanem azt próbáld megvizsgálni összehangolható-e a hívógépes hívás a pontos laborálással?
Nem az a kérdés van-e különbség a kézi és a gépi hívás között, hanem az, a gépi hívás pontos jó eredményt ad-e?
Ha már mérsz, ne legyél kispályás, mérd meg a 4x5-ös Kodak és Ilford filmek érzékenységét is hogyan alakulnak a forgódobos gépben.
Örülnék, ha végre valóban lenne valami konkrét mérési eredményed, mert ez így üres szájpengetés. Csak zárójelben jegyzem meg, mire minden filmtípusból veszel egy dobozzal, már el is ment százezer forintod. Lényegtelen, hogy mérésre, vagy fotózásra használod az anyagot, ki kell fizetned.
Arról is írhatsz beszámolót milyen módszert javasolsz a Jobo helyett síkfilmek esetén?
Kíváncsi vagyok a véleményedre hogyan célszerűbb előhívni 6 db síkfilmet, 270-300 ml-ben forgatva, vagy 1200 ml-ben lötyögtetve? Hogy gazdaságosabb, és pontosabb?
Én csak ff. negákat hívtam, jórészt Paterson tankkal, abban pedig egyenetlen hívás nem fordult elő. Igaz, nem laborban hívtam és nem is szenzitometriai segédlettel.
Valamikor réges régen, Nagson kartács próbálkozott hívógéppel, Foma100 / Xtol beexponált teszt negákat hívogatott, és hihetetlenül alacsony lett az ISO, elég sokat kísérleteztünk Xtol 1+1; 1+2; 1+3 (Most is van néhány próbacsík a laborban.). Majd a végén mixer módban hívta (Xtol 1+1 ) és egyből megvolt az ISO50, és minden rendben volt.
De hiszen pont azert kuldtem egy olyan linket, amiben a szamodra kedves modon, denzitometriai meressel van bizonyitva, hogy az elteres tobbnyire minimalis, mert te a meresnek hiszel. Felfedeztel barmilyen metodologiai problemat a belinkelt meresi jegyzokonyvben? Van esetleg neked ezzel ellentetes meresi eredmenyed?
Én már öreg vagyok, hogy próbálgassak, kisérletezgessek. Ezt már a fiataloknak kell csinálni. Én -bár már nem vagyok fiatal- soha sem kisérleteztem azzal, hogy álló vagy rotációs tankban lehet szebb negát előhívni.
Gimnazista koromban correx szallagos tankban Reanal Uiversal hívóval hívtam. Akkor az is megfelelt. Később 35 literes álló tankban hívtam a ff negát. Akkor az is megfelet. Egy idő múlva színes negát vonó rendszerű hívógépben hívni. Kártyára kellett a negát ragasztani. Aztán eljött az idő, hogy ATL 2500-ban hívtam. Most fönn van a labor fölötti kispadláson. Mostanában ha néha hívogatot egy-egy negát azt egy ATL 1500-assal teszem.
Nem volna véletlenül egy fekete-fehér tesznegád és pozitív kópiás is? Ha akadna azt kölcsön adhatnád mert egy papírt szeretnék bekalibrálni egy nagyító géphez és sehol sem tudok föllelni egy olyan ff negát amin van ék és 0.70 is van ráexponálva.
Nem gondolom, hogy neke- tőlem egy baráti vállveregetés hiányzik. De, ha igen akkor: te azon kevés emberek egyike vagy a topikon -véleményem szerint - akire hallgatni kell!
A JOBO-hoz. Hidd el láttam már JOBO hívógépet.
Régen a JOBO küzdött azzal a problémával, hogy a spiráltank tengelye felé eső filmvég kebésbé volt fedett. Ez eredményezte a 2500 tankokat.
C41.
A JOBO hívógépnek az az előnye -mivel igen kicsi vegyszermennyiséggel dolgozik-, hogy a vegyszereket nem kell regenerálni, hanem mindig friss oldatokkal lehet dolgozni. Természetesen ha valaki úgy gondolja, hogy egy 2502 tankban egy rollfilm hívásához az előírt 125 ml oldat helyett jóval többet önt természetesen teheti, de akkol elvész a JOBO egyik erőssége a kevés oldattal való hívás.
Valamint ha regeneráljuk az oldatot akkor elvész a JOBO másik erőssége a friss oldattal való hívás. Valamint azt is meg kell emlitenem, hogy az ATL sorozatú rotációs hívógépek úgy lettek kialakítva, hogy iparszerű üzemeltetés során nem lehet regenerálni az oldatot. Gondolj az ATL 1000 vagy 1500-ra esetleg a 3000 vagy a 2500 fölépítésére.
Nem gondolnám, hogy ne ismernéd föl ha elrontaná a gép a hívást. Azt meg végképp nem gondolnám, hogy a drága péznen vett filmet és vegyszert akarattal tennéd tönkre.
Én ezeket a hozzászólásokat tájékoztatási célzattal teszem. Gondolm ez a topik azért alakult, hogy mindenki egyre kiműveltebb legyen a ff fotózásban. A Práter utcában ezt már nem lehet megtanulni. S ha mi egyszer meghalunk akkor legyen valaki aki továbbadja a sok évtizede felgyülemlett tudást, és az akkori fiataloknak ne a saját kárukon kelljen megtanulni a ff laborálást.
Tartom azon véleményemet, hogy ha adott meredekségre hívsz két filmet, az egyiket folyamatosan mozgatva, a másikat álló tankban mixer módon. Akkor az elöbbinél lényegesen kisebb lesz a tényleges ISO. Az egyenetlenség is jelentkezik de szerintem ez kisebb probléma. Persze lehet tévedek ezért is írtam, hogy próbáljuk ki, hogy tényleg így van é. Bár már valaki írta (Nem csak én.), hogy a Foma100 síkfilm, hívógépben nem éri el az ISO50…
Szia! Tartom azon véleményemet, hogy ha adott meredekségre hívsz két filmet, az egyiket folyamatosan mozgatva, a másikat álló tankban mixer módon. Akkor az utóbbinál lényegesen kisebb lesz a tényleges ISO. Az egyenetlenség is jelentkezik de szerintem ez kisebb probléma. Persze lehet tévedek ezért is írtam, hogy próbáljuk ki, hogy tényleg így van é. Bár már valaki írta (Nem csak én.), hogy a Foma100 síkfilm, hívógépben nem éri el az ISO50…
Ha úgy látod a kérdést, hogy itt valami dudás dulakodásról van szó, akkor nyilván illik megkérdezni mindkét felet.
Az én válaszom egyszerű, sok kérdésben nem értek egyet Nándival.
Kicsit irritál, amikor segítőszándékkal, vagy annak az álcájával, a precizitás látszatát keltve olyan tanácsokat ad, amik életszerűtlen, a gyakorlattól elrugaszkodott megoldások, talmi minőségjavulás okán.
Nem szeretem a stílusát sem. Régebben bosszantott, mostanában szórakoztat a szereplése.
A te kérdésedben sem érzek túl sok baráti hátba veregetést, meg a Jobon való rugózásban sem.
Ha te nem vagy megelégedve azzal a hívógéppel, vagy hívási metódussal ne használd, de ne vedd, vagy ne akard elvenni a mások kedvét tőle.
Te is azt mondod nem egyenletes a hívás még egy tekercsen belül sem. Mégis pontosan mekkora az eltérés? Miben tudnád kifejezni? Fényértékben, vagy denzitásban?
Én régen használok ilyen gépet, és nem tapasztaltam vele semmi kellemetlenséget, vagy káros hatást.
A kis kiszerelésű Tetenal C-41 kit harminc Celsiusra is megad hívási értékeket, amikor is a hívási idő 8 és 11 perc közé esik, a kihasználtságtól függően. Mivel a C-41 vegyszer nem egyszer használatos elöntős, hanem vagy regenerátoros, vagy hívási idő hosszabbításos, nem 125 ml-t öntünk be, hanem lényegesen többet.
Én legalábbis többet, ami egy víztérben van 16 liter tized fokra temperált vízköpennyel.
Egy tekercs film nekem is pont annyiba kerül, mint másnak, a vegyszer sem olcsóbb, sőt még a beszerzése is plusz költség. Miből gondolod, hogy szándékosan elszúrnám a filmjeimet?
Vagy miből gondolod, hogy nem venném észre, ha szarul, egyenetlenül hívná a gép?
:-)))))))))))))))))))))))))) jó sóder de, azért érdemes elolvasni Nándi beírásait mert -véleményem szerint- labortechnikában nem szokott csacsiságokat írni.
A spiráltankot forgató rotásiós hívógéppel sajnos előfordul, hogy a: "Másrészt nem lesz egyenletes a hívás a tengelytől távolabbi filmvég jobban hívódik mint a közelebbi."
Lehet, hogy te otthon nem veszed észre, de egy szenzitometriai labolban bizony megfigyelhető a jelenség. Régebben a JOBO is küzdött ezzel a problémával.
Gondold át egy C41 technológiával hívó JOBO gép 125 ml vegyszert fecskendez be a tankba. A hívási idő 3 perc 15 másodperc. Szinte még az a kevés vegyser el sem lepte rendesen a filmet, s máris vége a hívási időnek. Mondom JOBO gép!
Régen jártam már az oldalon. Ma van egy kis időm, így végignézem a topikot. Elkezdtem olvasni visszafelé a beírásokat, s amikor ehhez a hozzászólásodhoz értem egyből azt az atavisztikus ellentétet véltem fölfedezni írásodban mely közted és b31 között régóta fönnáll. De hiszen ez nem b31 hanem számomra ismeretlen Laborzóna nevü valaki. Majd lassan rájöttem, hogy ezen nick mögött is Heindrich kollega búvik meg.
Kedves Sándor, áruld már el, hogy miért orroltok egymásra. Lehet, hogy a két dudás problámája áll fönn?
