II. Rudolf császár egy érdekes személyiség, külföldön elismerik kultúra és tudománypártoló tevékenységét, a magyaroknál negatív a megítélése a török elleni sikertelen háború okozta konfliktusok miatt.
Szerintem így volt, mert akkoriban elnéptelenedett a korábbi NDK területek nagyrésze. Bár, hogy a hunok miatt költöztek e el vagy valami más okból(az angolszászok se a hunok elől menekültek) az jó kérdés. A magyar őstörténet topikban már megállapítottuk, hogy az erdőövezet nem a hunok terepe volt :)
Lehet hogy volt egy írásos források által nem dokumentált második szvéb beköltözési hullám ? Az elsőben az alemannok jöttek a szvéb területekről a 3.században és a 5.század elején a maradék szvéb népesség is átköltözött az Elba vidékről a hunok elől a mostani sváb területekre ?
Ha a dialektusok "klasszikus", 20 sz. eleji eloszlását nézzük, a helyzet nagyjából az, hogy a (württembergi) sváb dialektusokat nyugat és dél felől mintegy félkör alakban körbeveszik az alemann dialektusok.
Persze ebből az egyetlen tényből nem szabad messzire ható történelmi és népességtörténelmi következtetéseket levonni....:-)
A német Wikipedia szerint a régebbi Alamannien (Alemannia) kifejezést csak a 11. sz. közepétől kezdte felváltani a Schwaben (Suevia, Svábia, Svábföld) elnevezés a Németország délnyugati részén fekvő sváb történelmi régió, a Svábföld (Schwaben) megnevezésére.
Vajon mi állt ennek a hátterében, illetve hogy etnikai szempontból egyenlőségjelet tehetünk-e a kora középkori alemannok és a szvébek, későbbi elnevezéssel svábok közé?
Most akkor az alemannok tkp. szvébek voltak, azaz a mai svábok elődei vagy ezek eredetileg két különböző germán népcsoport voltak és csak a későbbiekben olvadtak össze?
Csak megjegyzésképpen, hogy nyelvészeti szempontból, a német nyelvjárások osztályozása tekintetében általában elkülönítik a (württembergi) sváb dialektusokat a főként Badenben, Elzászban, Oberschwabenben és Svájcban beszélt alemann típusú dialektusoktól.
Az egyik legfőbb különbség, hogy az alemann dialektusokban - a többi újfelnémet dialektustól eltérően - nem következett be az ún. diftongizáció folyamata.
De a kérdésekre, amiket föltettem, én most nem annyira nyelvészeti, mint inkább történelmi, népességtörténeti választ szeretnék kapni. :-)
II.Rudolf tényleg nagy támogatója volt a művészeteknek és a tudományoknak, csak pechjére pont egy háborús időszakban volt uralkodó, amikor ennek nem túlzottan örültek az adófizetők.
Arról nem készülnek turistaképek, a a Dóm körül sétáélva biztos láttad. Vajon milyen engedély alapján épitettek maszekok beton ujságosbódékat a gótikus dóm másik oldalán a hosszanti hajójához?
A Münsteri székesegyház Bonnban van, nem keverendő össze Münster St. Pál székesegyházával, amikor Köln érseke elhagyta Köln városát a Münsteri katedrált tette meg székhelyéül, de egyben Münster mint város érseki cimét is viselte.
Az 1533-as egyedülálló eset, de kb. 250 évvel azelőtt Európa szerte ugyan ez: szektás hatalomátvétel, orgiák, majd véres belső leszámolások, ismét orgiák, aztán külső leszámolás, rendszeres volt.
"Térnyerésüket azonban nem nézte jó szemmel a münsteri érsek, aki hadsereget gyűjtött katolikus hívekből és külföldi zsoldosokból, és barikádokat emelve vesztegzár alá vette a várost."
Pontosabban a kölni érsek.
Mint itt beszéltün róla, a 13. században II Engelbert érsek sértettségében otthagyta Kölnt, mert a város nem kért a kölni érsek feudális uralmából.
A székesegyházát meg áttette a Münsteri dómba, ami éppn nem Münsterben van, hanem a változatossgá kedvéért Bonnban amit magad is valszeg láthattál.
De mellette viselte a mőnsteri érsek cimet is.
Aztán a Leideni János bukása után, maga a Kölni érsek is , Gebhardt von Walburg a reformáció hive lett (nem lett anabaptista, ezek utén pláne nem, de Luther hivévé vált).
Gebhardt von Walburg érsek (portréja alul) ellen ezután meg a császár inditott hadat Godesberg vára ellen (ahol a városra morgolódó és amugy még mindig önérzetükben sértettt kölni érsekek visszahuzódtak). A császári hadsereg elég lebeszélő erő volt, hogy Gebhardt érsek lemondjon a Kölni érsekség reformációjáról.
Ujabb hosszu évszázadok után, majd valamikor 1878 után, mikor a Kölni Dóm elkészült, szervezte ujjá a pápa a kölni érsekséget és csak ekkor kényszeritette a kölni érseket, hogy visszatérjen a városába.
