Vagy elszáradt, vagy megfagyott, vagy beleköltözött a monilia, vagy más baj érte, de az a lényeg, hogy vágd vissza a következő élő rügy, vessző, gally fölöttig, és sebkezeld.
Korábban kivágtunk egy ágat oldalra, de a vágás helyén nem indult meg a forradás! Metszőollóval a vágásból levágtam egy karikát és alatta tiszta barna színű az ág belseje az mitől van?
Viszonylag jól ...igen . Eddig 1 nyél tört el de az kb 8 év metszés után ( 1 évben kb 800 fát metszek vele ) . Kiskertben sokáig kitart és ami nem mellékes jó az ergonómiája .
Köszi a választ. Lehet,hogy az ARS-nél is szétnézek, de az ugye húzósabb árban. De a minőséget meg kell fizetni. Jó pengéjű ollót szeretnék, ami bírja a strapát. Szétnéztem a kerti szerszámok fórumon,de nem igazán találtam ollókról. Még olvasgatok..:)
Ez nem tűnik rossznak ( Bahco koppintás ) ... de ha név nélkül is jó ugyan ezt kapod 3000 ért is . Én 2 éve használok ilyen neve nincs ( Bahco koppintás ) ollót és kiválóan működik .
Az idén vettem Löwe ágvágót .... azt kell mondjam , hogy az éltartása 0 ( nulla ) a gagyi kínait fele annyit sem kell élezni .
Adott kultúrának ( csonthéjas , almás , bogyós ) meg vannak a kórokozói . Az ezek elleni védekezésnek a növény fenológiájához ( fejlettséghez ) az időjáráshoz esetleg egyéb máshoz van köze de a metszéshez általában nincs . Egy őszibarack tafrina elleni lemosó permetezést ugye erős pirosbimbós állapotban érdemes végezni függetlenül attól , hogy metszve van vagy nincs . Egy alma lisztharmat elleni kénes permetezést szintén a rügyek kibomlásához kell időzíteni ...lényegtelen , hogy mikor volt metszve .
Egy korai permetezés még nem fedi le azokat a növényi részeket amiket kell mert fejletlenek a rügyek így sokkal kevésbé hatásos .
Baktériumos betegségek ellen ( pseudomonas erwinia ) viszont már ősszel érdemes védekezni ha erős a nyomás akkor akár télen vagy igen kora tavasszal is .... szintén függetlenül attól, hogy metszve van-e vagy nincs .
Tehát a permetezést a növény aktuális fejlettsége a fertőzési nyomás az időjárás inkább meghatározza mint a metszés megléte vagy hiánya .
Metszőolló vásárlással kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Szeretnék egy relatív jó ollót venni, kb. 10 ezer Ft-ot szánnék rá. Vettem tavaly is olcsó utánzatokat, de nem vágnak szépen, vagyis nem sokáig, mert bili a pengéjük. Néztem ezt az ollót: http://www.original-loewe.hu/webaruhaz/mellevagos-metszollok/loewe-14104-metszoollo.html, ez nem tűnik rossznak esetleg van valakinek tapasztalata ezzel az ollóval kapcsolatban?
Esetleg más ollót,ami 10 körül kijönne? Néztem belépőszintű Felco ollókat is, de nem tetszik, hogy műanyag a nyél.
Olyan kórokozó , hogy " fertőzés " nincs . Vannak egyéb kórokozók a fajtáknak megfelelően , ezeknek vannak fertőzési mechanizmusai amit lehetséges metszéssel bevinni a fába , de azért nem ez a jellemző . Amúgy a lemosást sem úgy kell értelmezni , hogy " lemostam és most tiszta a fa " .... attól még lehet kórokozó rajta valamilyen formában .
A " lemosózás " is egy permetezés amit célzottan és időzítetten kell alkalmazni adott kultúrában adott kórokozó ellen tehát semmilyen általános jellege nincs amit beleképzelünk .
Hobbistaként - tehát nem tanulva senkitől, pláne nem iskolapadban - szerintem:
Elvileg illő lenne őszi lemosózást is tartani (ez pl. nálam mindig elmarad.. :( )
A tavaszi lemosásOKat meg próbálom úgy, hogy metszés után.
Az almatermésűeknél semmi gond, azokat korán lehet metszeni, de a csonthéjasokkal szokott gond lenni, ha olyan az időjárás, hogy a metszést kellene még halogatni, de a permetezésre már/még nincs jó idő, később meg nem férne bele időbe a rügyfakadás miatt...
Az indokaim erre azok, hogy: ha csak a már megmetszett fát permetezed kevesebb szermennyiség is elég. Ezért az
1., gazdaságosabb
2., kevésbé terheli a környezetet.
Ha kicsi a terület és a növények, akkor többször is neki lehetne állni... külön a különböző fajokat, mindet a metszésük után. De ehhez idő és energia kell...
Ha nádas a mogyoróbokor alja, akkor valószínűleg vizes és a lehullottakban a férgek nem tudják átvészelni a telet, ezért nem tudnak szaporodni :)
A cseresznyével is lehet hasonló a helyzet. Ha nincsenek a közelben más fák amiknek különböző az érésidejük, akkor a cseresznyelegyek rajzási ideje meg a cseresznye érési ideje nagyban befolyásolja a kukac populációt. A kukacok szempontjából az az ideális amikor a legyek rajzási ideje egybeesik a cseresznye érésének a kezdetével. Ha éppen egy nagyobb hosszabban tartó lehűlés van amikor a cseresznye elkezd érni, és utána hirtelen erős felmelegedés, az meg nekünk a kedvező, mert mire a cseresznyelegyek felébrednek, és aktivizálják magukat, mi megesszük előlük a gyümölcsöt :))
Azért a lemosó sokat segít az almákon a varasodás ellen, de pont ez a legkissebb hibája, ez csak szépséghiba. A hullás lehet valami gombás fertőzés következménye, de ha nyáron nagy szárazság van, a fa "ledobálja" magáról amit nem tud eltartani, aztán még az is van, hogy amikor diónyi méretűek és egy virágcsomóban sok megtermékenyült, akkor a középsők lenyomják a szélsőket (mint amikor az erősebb sasfióka kilöki a fészekből a gyengébbeket). Ilyenkor szoktam ritkítani ha ráérek, a középsőket mindenféleképp kiszedem. A rohadt belső szintén gombás fertőzésre utal, a fekete üszkösödött magház meg kukacok műve lehet...
Jééé. Hatalmas százvesszős mogyoróbokrunk van a vízparton, ízletes nagyszemű termése van és mivel félig benőtte a tövét a nádas, meg a gizgaz, elég sok elvész amikor lehullik, de egyetlen darab kukac sincs a termésben. Csak szerencsénk van, vagy létezik, hogy ez valamiféle ellenálló fajta? A cseresznye is egy rejtély, nem kezdem elölről a hatalmas fa regéjét, ide is ezzel kapcsolatban kerültem, de egyik évben minden szem kukacos, másik évben egy darab se.
