Igen, ott is, mert a poroszoknak hátultöltős, gyúszeges puskáik voltak, amik sokkal jobbak voltak, mint a korabeli osztrák katonai puskák.
De a síksági indián háborúkhoz térben és időben közelebb áll az amerikai polgárháború.
Itt is megjelentek - főleg a háború második részében és főleg az északi csapatoknál - a hátultöltős, huzagolt csövű fegyverek, sőt az ismétlőpuskák is.
Ezekkel sokkal messzebre lehetett célzott lövést leadni, mint a sima csövű, elöltöltős szerkezetekkel.
A déliek különben "átkozott jenki puskának" nevezték az ez idő tájt megjelenő Henryket és Winchestereket.
"Vasárnap megtöltik és egész héten lehet vele lövöldözni" - mondogatták némileg túlzón a déli katonák.
Onnan kezdve, hogy megjelentek a huzagolt csövű puskák, majd később az ismétlőpuskák, nyílt lovasrohamot indítani egy magát elsáncoló vagy fedezékbe húzódó ellenség ellen eléggé kockázatos vállalkozás volt, hogy finoman fogalmazzak.
A síksági indián háborúk történetéből is akadnak erre eklatáns példák, pl. a Wagon Box Fight 1867-ből vagy a Beecher Island-i csata 1868-ból.
Persze olyanra is volt példa, hogy az U. S. Cavalry indított nyílt lovasrohamot az egyik ütközetben 1877-ben a nez-percék ellen, aztán véres fejjel vonultak vissza.
Elmondható, hogy a tűzfegyverek gyors korszerűsödése 1860-1914 között gyökeresen átalakította a hadviselési szokásokat és nemcsak az indián háborúk csatamezőin...
Nem hiszem. A szarvasról tudom, hogy két teljes napig kellett űzni, Hoebel írta le. A bölény nagyobb testű, talán nem bírta olyan sokáig. De az is lehet, hogy még tovább bírta.
De jó kép! Ez (rendszertanilag) a hajtóvadászat speciális esete. Az eszkimóknál és kanadai indiánoknál a karibucsordákkal történt ugyanez, hogy belehajtották őket a vízbe, aztán késsel vagy dárdával, csónakból végeztek velük.
Számomra még érdekesebb az űzővadászat, amit pl. hótalpon télen csináltak a síkságiak. Azt olvastam, hogy az a lényege, hogy ha a kérődzőket nem hagyják pihenni, akkor nem tudnak emészteni, és előbb-utóbb összeesnek. A puskák megjelenése előtti időkben volt ezeknek komolyabb szerepe.
"az apacsok lóháton vágtáznak a menekülő postakocsi után, miközben Ringo a postakocsi tetejéről a Winchesterjével (Henryjével?) kényelmesen lepuffantgatja őket"
Nos, a szóban forgó jelenetben
(és legtöbb westernfimjében) John Wayne egy megnagyobbított alsókengyeles 1892-es Winchester karabélyt használ, ami ugye történelmileg egyáltalán nem hiteles.
1869. október 5-én egy sasszemű apacs a Dragonyos-hegység (Dragoon Mountains) egyik jó kilátást biztosító pontjáról észrevett egy postakocsit, mely éppen a Kénes Források Völgyén (Sulphur Springs Valley) vágott keresztül. E váratlan és szerencsés alkalmat könnyű zsákmányszerzésre Cochise nem hagyhatta kihasználatlanul. Hat fehér ember volt a postakocsin: Mr. Kaler (a hajtó), John Finkle Stone (az Apache Pass bánya tulajdonosa), és négy katona a 21. gyalogezred D-századából. A kocsi a Dragonyos-források (Dragoon Springs) felé közeledett, a nap lenyugvóban volt. Az utasok nyilvánvalóan biztonságban érezték magukat, mert az apacsok ritkán támadtak sötétedés után; továbbá Kaler és Stone már számos alkalommal megtették ugyanezt az utat. Az indiánok vártak.
Cochise egy az Apache Pass-nál 1862. júliusában lezajlott akcióhoz hasonló rajtaütést készített elő. Devin jelentése és a segélycsapat egyik tagjának, William Sullivannak visszaemlékezései alapján a rajtaütésre a Dragonyos-forrásokkal szemben, a Goodwin és Bowie út elágazása közelében, a Dragonyos postakocsi állomástól (Dragoon stage station) néhány mérföldnyire keletre került sor. A beszámolók megegyeznek az esemény leírásában. Cochise az út mentén húzódó fasorban rejtette el embereit. Fűcsomókkal és jukkával álcázva magukat feküdtek a földön az indiánok, tökéletesen elrejtőzve a sűrűsödő homályban a gyanútlan amerikaiak tekintete elől. Amint felbukkant a postakocsi, az apacsok nyíl- és golyózáport zúdítottak rá, és már az első sortűzzel megölték a hajtót és három katonát. A kocsi lekanyarodott az útról és dél felé vágtatott, mielőtt lóháton ülő indiánok, valószínűleg Cochise vezetésével lerohanták Stone-t és a negyedik katonát. A harc csupán néhány percig tartott, és a hat fehér mindössze hat lövést tudott leadni.
Az álltalánosban a kémia tanárom rendszeresen filmeket vetített. Zapata, Apacsok, Geronimo(asszem ezek voltak a filmcímek) amikre hírtelen emlékszem. És az én apám harcolt is egy keveset 44-45-ben. Így mikor a királyi tv adta akkor elmondta a storykat. Röviden buta kamu volt sok ilyen...(logikus, hogy 200m-ről a lovat kilövöm-és megeszem- a többi meg zskmány)
