Íme jelenlegi és 2020., azaz Trianon 100. évfordulóján meglévő kormányunk centenáriumi programja ezen nemzeti gyászeseményre:
http://www.atv.hu/belfold/20191207-semjen-zart-korben-trianonrol-olyan-nagy-triumfalas-nem-lesz
Tudom, van sok Trianon fórum itt az Indexen is és máshol is, de ez az évforduló egy olyan mérföldkő, ami megérdemel egy külön vitahelyet, mert ez olyan alkalom lesz, amin ha mást nem is teszünk (sajnos), de alaposabban kibeszéljük ezt a magyar sorskérdést.
Szóval ami a fenti hivatkozásra kattintva olvasható:
"Óvatosságot javasol Semjén Zsolt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója ügyében. Egy bizonyos szintnél nem szabad, nem bölcs túlemelni a témát. Nem cél ugyanis a határon túli “utódállamokkal” való konfrontáció, sem az ottani magyarellenes sovinizmusnak az élezése - hangoztatta a részvevők elmondása szerint a miniszterelnök-helyettes egy zártkörű rendezvényen, a Kereszténydemokrata Esten".
Tiszta ballib szöveg, ugye? És ezekkel akarunk mi akárcsak tiltakozni is bármilyen sovinizmus ellen?
Miért nem jutott még túl mára a magyar politika ezen a félénk önmegtartóztatáson, főleg ha olyan nagy nemzetinek mondják magukat?
Hozzátenném: Arad városát és környékét is vissza kellene követelnünk, mint történelmi és szent városunkat, amely kapcsán elfogadhatatlannak, megalázónak és kifejezetten ellenségesnek tartjuk, hogy idegen uralom alá juttatták.
És mi lesz ha ennek hatására a szomszédaink sem tekintik érvényesnek Magyarország határait, és ők is bejelentik igényüket a mostani magyar területekre? Tényleg háborúba szeretnél kezdeni egyszerre az összes szomszéd országgal?
Úgy, hogy Magyarország bejelenti nemzetközi szervezeteknél, hogy ragaszkodik legalább az etnikailag igazságos 1941-es államhatáraihoz, ezt tekinti törvényesnek és helyreállítandónak, amivel még önmérsékletet is tanúsítottunk, hiszen nem a 325000 km2-ünket követeltük vissza.
Ennek lebonyolításához kérjük a nemzetközi szervezetek segítségét: legyenek békés közvetítők a felek között.
Sehol nem volt támogatás, mert magyar határmódosítási kérés sem volt.
Viszont a II. VH. után a nyugati országok hajlottak volna nekünk kedvező határkiigazításokra, amit a szovjetek nem engedtek. Nade már rég nincs Szovjetunió és tudtommal Magyarország nem követett el 1945 óta semmi olyat, amivel magára haragította volna a nyugati határhuzigáló hatalmak mimózalelkét; akkor meg mire várunk?
Nincs erős Európai Unió bővítés nélkül és nincs bővítés Szerbia nélkül, ezért fel kell gyorsítani az ország csatlakozási tárgyalásait – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán.
Elég nehezen hihető, hogy NATO meg egyéb nagyhatalmi támogatással és beleegyezéssel nem, vagy csak ideiglenesre sikerült volna a visszacsatolás. Úgyhogy betudom ezt is részedről egy álságos, aggódásba bújtatott ön-tétlenségre kárhoztatásnak, amit elnézve afelől is kétségeim vannak, hogy bármely határontúli magyar közösségnek őszintén és teljes erővel segitséget akarnátok nyújtani, még ha ők is lázadnának fel megszállóik ellen.
Egyébként sem csak róluk, hanem mindannyiunkról, az összmagyarságról szól az országnagyobbÍtás. Nem szeretem, ha elkülönülve kezelik egymástól az anyaországi és elszakitott magyar közösségeket.
