Nekem először a Déli pu alatti 46-os végállomás bevezető szakasza ugrott be, háttérben a Krisztina körút, mögötte a Vérmező. De ez csak nagyon bizonytalan érzés.
Szerintem a koronát. Emlékszem, gyerekkoromban mindig az emléktábla helyét néztem az Apor Vilmos - Lékai - Pilsudski téren, hogy az vajon mi lehetett. Azt már helyreállították.
Az ötvenes-hatvanas években (a kórház még az eredeti épületeket használta) a Hidegkúti útról volt a főbejárat, a Pozsonyi utcából valószínűleg csak a szemetes autó járt be.
Több évtiedes megfigyelésem szerint az angol/amerikai családnevek kiejtése legtöbbször eltér az azonos, vagy hasonló szó kiejtésétől. Egy példa a sok ezerből:
Cockburn (pronounced /ˈkoʊbərn/ KOH-bərn) vs. cokcburn, ami egészen más.
A szimmetrikus díszítésben igazad lehet (bár én nem ragaszkodom a koronázási dombhoz, jók a szobrok is, amik ma is ott vannak:), de azért lássuk be, hogy a Lánchídra menő kurflinak semmi funkciója nincs. Se a Mérleg, se az Akadéma utcába nincs komoly forgalom, úgyhogy az egész csak arról szól, hogy tesz egy szép nagy kört minden autó, kétszer annyit tartózkodva (és pöfögve) a téren, mint amennyinek értelme lenne. Dugó-puffert (hogy a kocsisor ne másutt álljon) meg talán ne egy szép belvárosi térre építsünk!
A másik dolog, hogy ha azt mondják a Dunára, hogy "nem lehet megközelíteni" (ami szerintem nem igaz, de mindegy), akkor itt a tér belseje tízszer megközelíthetetlenebb. Pedig marha szép kis zöld terület, szép fák, szobrok, jó kilátás körbe, de néha kész életveszély átmenni oda (még a Hősök terénél is rosszabb, pedig ott is fura, hogy a kisföldalattiból feljőve mekkorát kerül a turista, mire bejut a emlékműhöz).
Sok ökörséget tartalmaz. Pl. eltünteti az alsó rakpartról való fel-lehajtás két irányát. Ez nagyon fontos.
A másik az valóban az, hogy ügyet sem vesz a tér korábbi kialakítására és a szimmetriára. Inkább azt kéne visszaállítani.
Látszik hogy igazából nincs köze a városhoz, főleg annak történelméhez, kultúrájához csak vakart valamit a tervlapra.
Az Akadémia előtti trület kifejezetten gördeszkás-panelos fííling.
Elég nagy dugó áll a téren a hídra való feljutáshoz várva. Gyakran kiér a Bajcsy Zs útig. Akkor most az Oktogontól lesz a dugó? A tér sok autót felvett a nagy kanyarban eddig.
Szerintem valahogy így kéne az eredetihez hasonló kialakítást létesíteni. Az eredeti két csepp alakú zöldfelület volt középen a koronázó dombbal. Annak lenne értelme.
Sajnos az Index fórumai (számomra érthetetlen módon) az RSS-en túli világ részei, így csak nagyon ritkán kapok el valami jó témát arra. Most is csal Solaitid, a Városképp bloggerének kommentjéből értesültem, hogy a városrehab topikban élénk vita dúl a Roosevelt tér[...] Bővebben!Tovább »
"a helyi buszsofőr-nyelvjárásban kedvelt és elterjedt még a Rózevelt (Rózeveld) változat."
Ők ejtik helyesen, már mint ahogy a név viselője, a saját nevét ejtette. pronounced /ˈroʊzəvəlt/ROH-zə-vəlt
A mezei okostónik Rúúzvelt-nek ejtik - jogosan, mert az lenne az igazán amerikaias, de itt egy speciális kiejtésről van szó, ez nem megy ne egyesek haja alá. :-(
(Pl. egy olyan Brenstein, aki nem Brönsztín-nek, hanem Brönsztájn-nak ejti a nevét.)
Még szomorúbb hogy Gróf Batthány Lajos kivégzése és az Újépület bontása után kapott Szabadság tér nevet változtatják meg. Ez a magyar történelem része.
Ez durvább, mint Rooseveltről Széchenyire keresztelni, majd a Szabadság térről Rooseveltre...
Különben is, elmehetnek a jó melegbe ezekkel a névváltoztatásokkal.
Útikönyvek, térképek milliói lesznek elavultak és megzavarnak vele mindenkit.
Csak egy példa: Ferihegy van minden útikönyvben, de Liszt Ferenc néven kell keresni a reptér honlapját.
A mostani Rúúzvelt teret kívánják úgy ánblokk átnevezni Széchenyivé.
Én nem tartom olyan bántónak ezt a nevet, igaz más okból. Már az 1945-ös Budapest zsebatlaszomban is sok szovjet új közterületnév szerepelt. Talán ezen az egy frekventált területen próbálkoztak egy NEM szovjet és NEM kommunista elnevezéssel. Egy aprócska, burkolt ellenálláskánt.
A régi kandeláberek öntöttvasak voltak. És lemázolták alapozóval majd fedővel.
Gondolom az új kandeláberek sokkal kevesebb, vékonyabb anyagból állnak és az a fényes, kicsit szürkés bevonat az ecsetes festés helyett a porszórt felület.
Ami szuper, csak meg ne sérüljön.
Tényleg elképzelhető az ázsiai származás. Ott mindent legyártanak jópénzér'.
A jenkiknek már régen, nagyon baxa a csőrét a követségük előtt álló szovjet emlékmű. A szu megszünése után reménykedtek, hogy etűnik, de inkább felújították, megszépítették. Amúgy akkor legyen Roosevelt vagy Eisenhower tér Pesten, amikor Kossuth tér lesz Washingtonban. Kossuth legalább élt az usában.
Én egyszer Rózveltnek mertem mondani egy angol szemináriumon, Frank tanár úr pedig leüvöltött a lábamról, hogy Rúúúzvelt, márpedig neki papírja volt róla, hogy ő a legjobb kiejtésű angolul beszélő a magyarok között. :-))
Most, hogy lenne lehetoseg, hogy arrol a szarhazirol, aki tobbek kozott a rola eddig elnevezett tereket bombaztatta, megint benyalunk az amiknak. Ez szomoru nagyon. Na nem mintha a Szechenyi ternek ne orulnek nagyon, de ez elronja elegge...
Azok most már patinásak is. Ha jól emlékszem 20 évesek. Akkoriban azok is furcsák voltak, fényesek és feketék. Mi már hozzászoktunk a rozsdás csorba és törött vasakhoz. Pedig nem az a normális.
Látni hogy ideiglenesek a középső világítótestek. De kissé zavar a lámpatobzódás. Rendben lenne ha most is normál villanykörtéket tartalmazna, mert akkor kéne ennyi.
Annyi kitétellel hogy a 2011-es állapotú déli mederpillér hamis. Nem a hatalamas lámpaoszlop hiányzik.
Sajnos az újjáépítéskor márcsak anyagakarékossági okokból is, kevesebb ívet használtak föl. És hogy ez a kevesebb egyben még erősebb is legyen, ezért ívesebbre vették. A híd teteje adott volt. Figyelmen kívül hagyták a pilléreken az ívtartó vállakat, sőt levakarták és mélyebbre talpalták az íveket.
Ezzel elvesztette a híd az eredeti, elegáns, párizsi jellegét és inkább moszkvai fíílinget kapott.
A Margithíd közepénél az apostoli kereszttartó zavar. Van egy csicsás vezetéktartó oszlop, amit überelni kellett egy odanemillő hipermodern lámpavassal. Gondolom cél volt hogy a végső kialakítás öszképe igénytelen legyen. hogy az oszlopokat mér kell felülről megvilágítani, az rejtély. A villamos meg úgy se fog eltévedni, mert alatta van a sín. Ilyen oszlopok Szegeden voltak. Régen azért nem voltak oszlopok, mert alul vezették az áramot
Igazából megvan, de beleolvadt a Szabadság térbe. Annak a kialakítása gondolom ismert.
1, 1894-ben törvénnyel három nagy katonai objektumot átadtak Budapestnek. Persze pótlásként építettek pár nagy laktanyát helyettük. Újépület, Citadella, Vár.
2, 1897.X.22 Az FKT fizikailag is átveszi az épületet.
3, 1898 A felosztás tervpályázata során Palóczi Antal terve nyert.
4, 1899 Megkezdődött a 28 telek értékesítése. 21 nyomban el is kelt.
6, 1900 Gyakorlatilag a bontás által egyesült a terület a korábbi Széchenyi térrel ami ekkor szűnt meg.
5, Adómentességhez viszonylag rövid határidőn belül kellett felépíteni mindent. Utolsó épület a Tőzsdepalota és a mai Nemzeti Bank volt 1905-ben.
6, Érdekességképp a viszonylag egységes arculatból kimaradt a volt Széchenyi tér déli térfala, mert az akkorra már rég beépített volt. Az összevissza látvány eltakarására kiírtak terveket az 1930-as évektől kezdve, de viszonylag kevés valósult meg belőlük. Szerintem nem is baj.
A fővárosi Szabadság teret a magyar városépítészet egyik legegységesebb arculatú terének mondják tévesen. A park déli térfalát ugyanis sem 1905-ben, sem 1938-ban, sem 1996-ban, sem a 2010-es Budapest Szíve-program keretén belül nem tudták a tér félköríves záródású[...] Bővebben!Tovább »
Ok, ha a Margit-hídon mostmár középre is kell oszlop, biztosan műszakilaxükséges.
De a széleken a lámpák brutál sűrűségűek, ráadásol háromkarúak. Szóval a fele elegendő lenne egy karral, vagyis középen egy piláccsal és kész. Mind ennél, mind a Szabadságnál ekkora túlzás esetén nem tudok másra gondolni mint korrupcióra.
Persze, mindenféle rizsával alá lehet támasztani a luksz értékek szükségességét.
Egyébként szinte egész Budapest összes közútja szerintem túl van világítva.
Ez érdekes, hogy bizonyos lámpákban egyetértünk, bizonyosakban meg nem :) Mert például én alig mertem leírni, hogy a Szabadság hídra kicsit sok csillár került ahhoz képest, hogy nem bálterem, és hogy a Margiton is sok lesz ez a "két szélen is oszlopok, középen is oszlopok, millió csicsával" dolog. Főleg, hogy olyan úgyse lesz, mint eredetileg, mert középen sose volt oszlopsor. Persze lehet, hogy a felsővezetéktartók bedőlése után már legszívesebben tévétornyokat építenének a madzaghoz, de én most azt látom, hogy régen volt egy híd, most meg van két keskenyebb, rögtön egymás mellett. És egy jól sikerült hídhoz én a könnyedséget társítom, a légies látványt, ez meg nem az.
Ízlések és pofonok, de a Károly körútnak speciel semmiféle "történelmi" hangulata nincs vagy 50-60 éve. Egy szem templom van még rajta, ami viszonylag régi, de se az a pár eklektikus ház, se az Anker-ház csiricsáré homlokzata nem olyan történelmi, amit tönkre lehet tenni pár oszloppal (a keleti oldal szocialista munkássszálló és csehszlovák pártház hangulatú darabjain meg valószínűleg sehogy se lehetne tovább rontani). A vöröstéglás háztól viszont nem állnak távol a modernkedő dolgok, úgyhogy inkább attól félek, hogy nem fogják a fákat kockára nyílni, és beleérnek a villamos áramszedőjébe, vagy hogy túl kicsi betonverembe teszik őket, és nem tudnak rendesen nőni, vagy hogy a díszkutak tönkremennek, és úgymaradnak, vagy hogy a zöld csíkon majd hajléktalanok fognak heverészni. Én itt speciel örömmel éltem meg, hogy nem hamis girlandos oszlopok lesznek itt, mintha még mindig Ferenc József lenne az uralkodónk, ez meg a Vár lenne.
A Március 15. tér meg végre tele volt a napsütésben emberekkel, akik napoztak, beszélgettek, meg a kőbe csiszolt Duna menti római helyőrségeket betűzgették. Én is unom már a díszkövet, mert szerintem nem jó az anyagválasztás, a lerakás pedig eddig mindenütt rossz volt, rövid időn belül töredezéshez vezetve, de szerintem egy semmilyen konkrét funkcióval nem rendelkező (tehát nem piac, nem kultikus emlékmű helyszíne, nincs nagy középület) városi tér nem nagyon tudhat annál többet, hogy az emberek kimennek rá és jól érzik magukat.
A leendő Széchenyi térnek láttam a tervét. Harmadannyi aszfalt lesz. Nem mennek körbe a kocsik hanem ahogy most lehajtanak Pestre, ott fognak szembe is fölmenni.
A főutca szerintem is kimondottan csúnya és rossz hangulatú lett. Azok a barátságos börtönszürke tankcsapdák, amikre olyan jól föl lehet nyársalódni...
Láttad már a Károly krt. vezetéktartóit és kandelábereit? Láttad már a Márc. 15. teret?
A Főutcát?
Hányingerem van tőlük, sikerült tökéletesen szétverni a történelmi hangulatot, minden régi gránitszegélyt kidobtak, telenyomtak mindent a legdrágább süttői mészkővel, ami nem is utcák burkolására valók, hanem belső-külső padlózásokra.
Az utcabútorokról, szemetesekről és harsány lámpaoszlopokól nem is beszélve, a Károly krt. mint egy akasztófaerdő, a főutca pollerei mint a tankcsapdák, amikkel tele volt pl. a Szabad sajtó út :-((
Pontosan azért szóltam, de igazad van, nem érdemes harcolni ellene. Remélem akad azért valaki, aki az én "eltakar" szavamat is megérti (még egy ideig). Részemről a téma egy évre lazárva..:))
Ezzel vitatkoznék, vagyis más a véleményem. A zöldítés mindig jól jön. Nem azt mondom, hogy parkosítsuk az egész kiskörutat, de nekem személy szerint nagyon nem tetszik az a mostani divat, hogy minden szabad teret ledíszköveznek, a növényzetet meg kifelejtik.
Nem tettem különbséget a képek készítőitől függően. A Károly körút ilyetén alkalmazás egyértelműen megtévesztő. SOHA nincs olyan kis forgalom ott mint amit a kép sugall. Elfogadnám a képeket, ha összefüggő, zárt kocsisorokat tettek volna az úttestre.
Milyen amúgy a nem "lakótelepies hangulatű zöldítés" ?!
Nem kell zöldítés. Ahogy a Váci utcákba sem kell, a Deák Ferenc utcába és a Vörösmarty térre. Annyi elég ahogy van.
Elegendő kis zöldszigetekkel, dézsákkal, persze folyamatosan üzemeltetve, nem magára hagyva.
Ezek mellett meg legyenek nagyobb parkok mint a Szabadság tér, Szent István park.
A városban pont az a lényeg hogy sűrű, zsibongó, ott zajlik az élet. Az ilyen lakótelepies hangulatú parxerűségek csak léhűtőknek adnak újabb táborhelyet, mert egyebet nem tud nyújtani.
"nem olyan látványos, mint odatenni valami meglevő közepébe valami feltűnőt."
Én speciel semmi exhibicionizmust nem látok - kivéve ahogy írtam a gyaloghíd formáját - viszont tény, hogy az említett három rakpart lepusztultságánál feltűnőbbet nehéz találni Budapesten !
A többi rendben van, de ez az egy annyira csípi az ember szemét... Ráadásul ebben jártam sokszor, így a benne tanyázó szervezetekről sincs túl jó véleményem - persze ez szigorúan magánvélemény, plusz offtopik is.
Én szerintem sehol nem írtam, hogy ez túl komoly vagy grandiózus. Azt írtam, hogy a meglevő problémákkal nem foglalkozik, máshova viszont exhibicionista furcsaságokat hajigálna. Gondolom mert karbantartani, helyreállítani, tisztán tartani nem olyan látványos, mint odatenni valami meglevő közepébe valami feltűnőt.
Borzalmas megoldások minden képen! Legmenőbb? A legratyibb, ciki műfaj.
1 kép, Károly körút.
Ki a fene látja innen? Kétszer két sáv? Azokon is alig autó. Miért, talán tüntetés van mindenfelé? Ilyen nincs. Erre vezet a Bajcsy Zs és Andrássy út forgalma is nagyrészt.
Szóval hazug kép. A sok fa szép, de kell ide? Mindig azon erőlködnek hogy a városból zöldet csináljanak, a zöldbe meg várost. Ez a épített/zöld arányok kiátlagolása szerintem nagy hiba. Erre találták föl a kertvárost.
2 kép, Eskü-m15 tér.
Egy üres, funkció nélküli széles betonút szegélyezve fűvel-fával. Fölé tornyosulva egy autópálya forgalmával, por és zajterhelésével bíró országos főútvonal. Már a Tabán is bebizonyította funkciótlan ürességével hogy nincs értelme. Ahogy ennek sem.
3 kép Belgrád rakpart.
Jó ötlet a közforgalom lesüllyesztése általi szabad rakpart. Csakhogy ilyen helyre ahol erős a sodrás, nem tesznek kishajókikötőket. Nem is lenne igény rá. Meg sem tudnák fizetni, főleg ekkora volumenben. Ellenben a kabinosoktól elemi igény mutatkozik a jövőben is hogy itt állhassanak. Inkább olcsóbban kellene megoldani a kikötéskori közműellátásukat (elektr. víz) hogy ne érje meg saját aggregátjaikat használni helyette (~4000l/h)
5 kép Rudas fürdő.
Szép a park, de minek? Megint csak nincs ok, amiért ott ilyen drágán megoldva lehetne továbbra is őgyelegni. Van a fölső rakparton egy komoly forgalom. Egy tollvonással elintézték :-) Egyszerűen gyerekes.
6 kép kanyarhíd.
A Parlamenthez egy ilyen tákolmányt odatenni... szóval aki megrajzolta, abszolút híján van mindenféle harmónia és arányérzéknek.
A várost el kell fogadni hogy város, azt üzemeltetni is kell, különben kihal, ahogy már el is kezdte. Ilyan lakótelepies hangulatú zöldítésektől jutunk egy lépést előre, kettőt hátra. Kb. akkora kárt okozna mint 1945.
Sok igazság van abban, amit írsz, de a lényeg akkor is az: a Belgrád rakpart, valamint szemben a Várkert rakpart és Gellért rakpart potenciális vizuális értékeihez képest
sivár, bűzös, zajos (és emiatt is kihalt).*
Ezen csak radikális megközelítéssel lehet változtatni, ezért nekem szimpatikus minden ilyen próbálkozás.
*Ehhez képest a Vár és a Várnegyed maga a csábító oázis, úgyhogy nekem az "ömlik a szennyvíz" fíling egyáltalán nem a Várban fog el, hanem az említett Duna-partokon !
Az a baj az ilyen tervekkel, hogy kiindulnak a saját szubjektív világészlelésükből*, és elérnek az álmukhoz**, de igazán nem mindig látni, hogy mindezt milyen logikai úton teszik. A szőlősítés például nekem tetszik, csak az jut eszembe, hogy a Millenárison is volt ilyen eredetileg, aztán pár éve már csak sivárság volt a helyén.Itt mindig valami nagyot akarnak építeni, amivel villoghat a kitalálója, a tervezője, az átadója, aztán magára hagyják és szétesik. A görbe hidat pedig konkrétan csak feltűnősködésnek gondolom, ez az utolsó dolog, ami megmaradt a csapat első verziójából, amiben még vízben levő negatív szigetecskék és amorf üveggolyók zerepeltek a Margit hídon. Szerintem ők is érzik a realitásokat és a közhangulatot, de a híd még mindig megmaradt, pedig pont olyan helyre rakják, ahol vizuális főelemeket igazán nem kell keresni. Ha a Csepel-szigetre akarna valaki ilyet, vagy a Népligetbe, ahol most nincs ilyen, azt érteném, de hogy olyan áron feltűnni, hogy közben belepiszkítanak a Gellért-hegy és a Vár látványába?
A Várnak pedig jót tenne, ha nem omlana mostmár lassan minden oldalon. Tudom, még meg kell várni, amíg a mélygarázs-építésen is leomlik az a falrész, amit csak állványok tartanak már évek óta, de szerintem meg nem kéne megvárni. Ja, meg az se tesz jót, hogy a polgári negyed és a Palota közti sivárság legfeltűnőbb eleme egy világháborús rom. És akármilyen hiperszuper híd visz oda, a Várbazár attól még nem csak csúnya, hanem életveszélyes is, emiatt (is) használhatatlan, és ezen akkor is változtatni kéne, ha nincs hídépítés. De a várfal jó részét se lehet bejárni.
*Amúgy a turisták feljutnak a Várba, nem tudom, honnan veszik, hogy nem. Felülnek a 16-os buszra, borzonganak rajta, amikor bejön az utastérbe a kipufogófüst, de feljutnak. A baj az, hogy utána otthon azt mesélik, hogy a füstös busz lerohadt a Dísz téren, elengedte az olajat, kiszállás után a nyakukba ugrott hatvan matyóbaba-árus, és amikor inni szerettek volna egy jeges kávét, akkor keresni kellett egy helyet, ahol nem annyiba került, mintha az éttermet is megvették volna.
**A híd átvisz a Várkert Kaszinó romjaihoz, ahonnan vagy kerülővel, vagy romokon átvágással, de mindenképpen mászással juthatnak fel a Palotába, ahol tulajdonképpen nincs _turista_látványosság az épületen kívül. Ehhez képest ma megnézik a Gresham-palotát és a volt BM épületét, az Akadémiát, átmennek a szép régi Lánchídon, onnan meg felviszi őket a Sikló, aki szép és érdekes.
Szóval az ilyen átfogó koncepciókról mindig az jut eszembe, hogy ömlik a szennyvíz a vécéből, erre a mester kijelenti, hogy ő tök szép csempét tud erre a falra, olcsón megszámítja :-/
A görbe híd valóban egy hülyeség a tervben, azért is amit írtál, meg azért is, mert pilonjai jókorát kitakarnának a dunai panorámából.
Egy nyílegyenes karcsú, vékony (nem fedett, mert mi a bánatnak?) gyaloghíd viszont a Vigadó és a Várkertbazár között hasznos lenne, mert a Vár és Vár-környék kihaltsága (hétvégén is csak napközben van némi nyüzsgés) valóban feltűnő !
(Persze kérdés, hogy a világörökség cím egyáltalán mit tesz lehetővé mind egy gyaloghíd létesítésénak, mind a folyópart kívánatos "megnyitásának" szempontjából ?)
A görbe hídnál soha nem tudom eldönteni, hogy azért görbe, hogy tovább tartson átgyalogolni rajta, azért, hogy többet kitakarjon a (világörökségi) panorámából, vagy azért, hogy műszakilag bonyolultabb legyen.
"Egyébként a volt IV., ma V. kerület nem teljes egészében Belváros, a Lipót körút felőli részt Lipótvárosnak hívták/hívják."
Az akkori IV. kerület teljes egészében Belváros, az az akkori V. kerület volt Lipótváros és Újlipótváros.
Tehát a gyárak az akkori V. ker-ben pöffékeltek, de az V. ker. akkor nem volt "Belváros".
És hogy még bonyolítsam a dolgot, közlöm, hogy a kéményes rész ma a XIII. kerülethez tartozik, erre mindenkinek a gyárkéményes Angyalföld ugrik be, máris visszaértünk a kiindulóponthoz. Pedig Újlipótváros nem is Angyalföld. :-)
A tanulság meg az, hogy az ipari területek fokozatosan kijjebb kerültek.
Ha jól látom, nem belvárosi, hanem "belvárosi" van írva. Egyébként a volt IV., ma V. kerület nem teljes egészében Belváros, a Lipót körút felőli részt Lipótvárosnak hívták/hívják.
Belváros az akkori IV. kerület, a kiskörúton belüli városrész, ez meg a nagykörúton (Lipót krt. 1938-ig!) is túl van. Nagyon nem belváros (ma Újlitótváros).
Ha előírnák a kötelező homlokzatot -mint a Parlament mellettiek esetében- akkor nem lenne gond. Mögötte meg azt csinálhatnának amit akarnak.
A Kossuth Lajos tér északi és déli térfala több ház, mert egységes homlokzat mögé tervezhettek akármit. Szerintem ilyen előírást most is meg lehet hozni.
A baj, hogy nem visszaépítés lenne, hanem jóval magasabb beépítés lenne üveggagyikból. És ez tönkretenné a Duna parti látványt, már nincsen Tervtanács se :-(
Mindenféle gőzmalmok voltak arrafelé, de hogy ez a nagy tömb a Victoria volt, vagy valami más, annak sose néztem utána. De az is lehet, hogy a kisebb kémény hátul már az Elektromos Művekhez tartozott a Váci/Dózsa sarkon.
A budai oldal - soxor előhozakodtam vele - még érintetlen. Nemhogy a visszaépítéssel életet kapna a Duna legfelkapottabb szakasza, még bevételhez is jutna a főváros! A mögöttes, zagyva házsor meg végre ismét takarásba kerülne!
Vannak villamosügyben tájékozottabbak, majd ők biztos alaposan megválaszolják. Én inkább az építmények és építésükben vagyok otthon. A könyvsegédleteimmel persze.
Budapest bájnájt. 1937 vagy 1938. A Tud. Akadémia mellett a kétemeletes ráépítés mintha már meglenne. Látszik a képen hogy picit bemozdult erős nagyítás esetén.
Jól tudom, hogy a villamos egészen 1947-ig az Akadémia utcában közlekedett, és csak utána került át a Széchenyi rakpartra? Namármost, ma már 1939-ben kész volt az aluljáró, és a képen jól láthatóan külön megvan a közúti része, és a villamos számára "fenntartott" rész, akkor vajon miért nem vezették át már akkor a villamost is?
Egy kései kép 1939-ből. Kész az aluljáró a Lánchíd alatt, a Pucher házat hozzátetőteraszosították a szemközti Wellisch Andor házhoz. Hátul, a Bazilika mögött látni egy építkezést. Talán a Bajcsy Zsilinszky 19a/Lázár 2a. Magyar Leszámitoló és Pénzváltó Bank Nyugdíjintézete, Schmitterer Jenő, 1939-40. Ha az, akkor az állványok alapján inkább 1939. A galamb utcai modern tömb (1939-40) még nem látszik.
Szerintem nagy baklövés volt a kilencvenes években visszamanzárdosítani a Pucher házat.
Ezen jól látszik a Margit-híd átépítése. További különlegessége a széles látószög, ami akkor még nem annyira mindennapos. Ami viszont jellemző volt, hogy a képexélei mindenhol erősen elmosódottak a közepéhez képest. Szerencsére azóta fejlődött a technika.
Ez hosszúkásabb volt, de én vízszintesen használom a Samsung monitorom, így a felesleges alsó/felső részeket levágtam. Legysen szélesebb. Fönt az ég, lent a levelek.
5Hivatalos neve az állandó országház építése érdekében kiküldött bizottság volt. Tagjai voltakmegalakulásakor:
Tisza Kálmán miniszterelnök
Majláth György, a főrendiház elnöke
Andrássy Gyula
Festetich György
Péchy Tamás, a képviselőház elnöke
Csernátony Lajos
Éber Nándor
Kovách László
Lipthay Béla
Tisza Lajos képviselők
Podmaniczky Frigyes a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alelnöke
Tarkovich József a miniszterelnökség részéről
Prónay József a belügyminisztérium részéről
Ráth Károly főpolgármester
Weber Antal
Ybl Miklós
Ney Béla.
Az albizottság Tisza Lajos, Lipthay Béla, Hieronymi Károly, V. Kovách László, Ráth György, Ybl Miklós, Pártos Gyula, Ney Béla tagokkal működött.
A Négy díjat nyert munka: Steindl Imre Alkotmány I., Hauszmann Alajos Patres conscripti, Schickedanz albert és Freund Vilmos Alkotmány II., és Otto Wagner Kallina Mór Berndt Rezső Scti Stephani regis jeligéjű pályaterve.
Vagy 15 éve voltam kiállításon, 200x200 mm-es vagy nagyobb emlékezetem szerint.
Volt egy iskolaudvar lefényképezve, ahol gyerekek korcsolyáztak. az volt kb 2x3 méterrre nagyítva, Az egyik gyerek a képről még plusz nagyítva ember méretre, hogy a korabeli ruházatot is lehessen tanulmányozni. Egyébként 150 kilós volt a felszerelése.
Hauszmann a Kiralyi Palotaval csodat csinalt, de asszem, orulhetunk, hogy ez esetben nem az o terve valosult meg. Ez a felfuvalkodott monstrum Steindl zsenialis terve mellett nem rug labdaba.
Azért itt maga a fotó se kutya. A Gellérthegy tetejéről ilyen felbontást elérni, akkoriban! Vajon ezek még üveglemezes képek, vagy már valamilyen filmre készültek?
Ami a híd színét illeti, a videókártya és monitor beállítástól is függ, lehet, hogy mindenkinél más a színárnyalat. Ugyanaz a lap egyszerre, két monitoron:
Talán csak fotótechnikai kérdés (mondjuk egy vörösszűrő miatt)?
Igen, ha megnézed a villamosok sárga festése is egész sötét. (Ha nem is annyira, mint a híd. Abban valószínüleg kevesebb vörös összetevő volt, mint a villamos-sárgában)
Biztos alaposan dokumentálták az építkezést, és felteszem még a felhasznált festék színét is. Alaposabb kutatást igénylőnek tűnik a kérdés, levéltár, tervtár, de talán kideríthető ilyen nyomon is.
Ha elolvasod a könyv ezen részét, szerintem elhamarkodottan írtad hogy:
De gyönyörű fotó! Kár, hogy a híd műszakilag nem ért fel a szépségéhez.
Ugyanis a híd nemcsak láncokból áll(t)
A híd tervezésekor a századforduló legkorszerűbb szerkezeteit alkalmazták, így újszerű volt a saruk, valamint a vasoszlopok és a merevítőtartó megoldása is.
A pillér fölötti kapuzatok az alsó végeiken csuklós sarukra támaszkodtak, fent a lánc ugyancsak csuklósan csatlakozott, amely koncentrált erőátadást tett lehetővé. Ezt az ingaoszlopos megoldást, magyar mérnökök elgondolását, amely később függőhidak esetében általános gyakorlattá vált, ennél a hídnál alkalmazták a világon először (a jelenlegi hídszerkezet pilonjai is ingaoszlopok). A merevítőtartó volt egyúttal a szélrács, amely a láncokra ható szélerőt is felvette. A pilonoknál elhagyták a századforduló idején kiterjedten alkalmazott kőarchitektúrát, ezáltal szabadon érvényesülhettek a híd szerkezeti részei.
Ezen a képen van egy szobor, ott a földszintes épület mellett, jól rémlik, hogy ez ma is látható valahol a híd környékén? vagy máshol. Nőalak félig fekvő helyzetben felkönyököl és az egyik lábát fölteszi a másikra.
Csak mellékesen, ha nem pusztult volna el, szerintem mostanra akkor is kitették volna a járdát a pilléreken és láncon kívülre, ahogy a Lánchídnál is van.
Imádom/imádnám Budapestet anno. Az egyik legjobb barátnőmtől kaptam egyszer szülinapomra egy gyönyörű könyvet aza címe, hogy budapest anno és most. Képekkel van tele a századfordulós Budapestről és 2000-es Budapestről ilyen kb összehasonlító jelleggel. Nagyon szeretem!
Valamikor a hatvanas években egy japán szigeten, az őserdőben rátaláltak egy elagott katonára, aki abban a hitben bujdokolt, hogy a világháború még tart. Ez a képtelenül tragikomikus történet jut eszünkbe Oláh Gábor rádió-dokumentumjátékának olvasása során, amelynek tárgya egy lebombázott, nem létező részvénytársaság tulajdona. A telket nem államosították, noha harminc éve kizárólag közületek használják. Persze egy ingatlannak telekkönyvi száma, adóztatási hatályossága van, s mivel részvénytársasági tulajdon, a részvénytársaság egyetlen életben maradt tagjának közgyűléstartási, jegyzőkönyvkészítési kötelezettsége is. Hogyan jöhetett létre napjainkban ilyen abszurd helyzet? Hol keresse igazságát a vétlen ügyfél, aki telkét nem birtokolja; időközben ráépítették az Erzsébet-híd pesti hídfőjét; mégis újra és újra megadóztatják? Erre keresi a riporter a választ a hivatalok útvesztőiben.
Kis magyar abszurd is volt ebből, Telkemen az Erzsébet-híd címmel. Eredetileg rádió riport volt, amit aztán kiadtak könyvben is. Arról szólt, hogy a lebombázott és lebontott bérházat már nem államosították, így az az egykori tulaj, illetve örökösei nevén maradt évtizedeken keresztül. Utána ráépítették az új hídfőt, de a telek még mindig maradt, sőt évente kivetették a pasira a telek adót. Azt próbálta elérni, hogy államosítság már végre, hogy ne jöjjön neki minden évben a csekk. (Pedig ha várt volna még húsz évet... :-) ) Nekem valahol meg is volt a könyv, a sok költözésben nem tudom, hová lett.
A két betű, három szám rendszámtáblák pontosítják az időszak végét (ezt most fejből nem tudom, de talán 1958), az időszak eleje meg a Baross utcai 74-es troli megindulása, ez 1953. december 30.
No, mára indulok dolgozni, a Baross utcai (ma 83-as) trolivonalra! :-)
"A pesti hídfő villamos végállomás volt, vagy elkanyarodtak a villamosok valamilyen irányban?"
A háború után többvágányos hurokvégállomást alakítottak ki a hídfő előtt a villamosoknak. A hurok szinte a teljes Március 15. tér területét igénybe vette, az itt állt, és lebombázott majd lebontott Váci utca-Szabadsajtó utcai tömb helyét is, és a mai terepszinthez képest magasabban volt - hiszen a régi Erzsébet híd építésekor a teret feltöltötték, és a Mátyás-pince valóban pince volt -, ezt a feltöltést az új híd építésekor szüntették meg. Ekkor a villamosok végállomását áthelyezték a Felszabadulás térre, a Klotild paloták és a Károlyi Mihály utca közé. A Veres Pálné utca felé még egy deltavágány is volt, az egyirányú, vagy pótkocsis villamosok itt fordultak, a kétirányúak pedig simán visszafogtak az út közepén.
Könnyebb volt megbillenteni. Pl. föl a járdára. Toltam én is sok babakocsit :-) A maiakhoz képest jóval nehezebb lehetett. A kereke sem fordult. Valószínűleg minden forduláshoz is folyton hátra kellett billegtetni.
Szinte 100%. Megtaláltam ezt a képet a 100 éves Budapest tömegközlekedésének története 1873-1973 c. könyvben is. Onnan ugrott be igazán.
Azt írja: MÁVAG-Mercedes-Benz N továbbfejlesztett változata. Már diesel motorral szerelt. A kép érdekessége, hogy a kocsi a "jobbra tarts"-hoz előkészített állapotban van: a hátsó oldalfalat már eltávolították, a peront csak a díszítőlécek határolják. Az első ajtó helyén az ablak még megvan, de az előkészítés nyomai már kivehetők.
AHogy a dr Gáll Imre féle könyvben szerpel, a híd vaselemeit mint nyersanyagot, a többi híd újjápítéséhez használták föl. A többi híd SOKKAL egyszerűbb és olcsóbb szerkezetű, emiatt azokkal foglalkoztak nem ezzel. Mondhatni ez egy luxus híd volt. Az ötvenes években is, hiszen csak egy parkba vezetett.
Igazából ezt a Német államnak illett volna újjáépítenie. Legalábbis én nem tiltakoztam volna :-)
Kissé más gondolat. Azóta sem szerencsés hogy egy autópályát átvezettek a város kellős közepén ezen a hídon.
Meglehet, de járdára feltolni így nehezebb volt. Talán az ilyen könnyebben vett be egy éles kanyart. Mintha más járműnél is gondoltak volna ilyesmire...:))
De gyönyörű fotó! Kár, hogy a híd műszakilag nem ért fel a szépségéhez. Mondjuk az viszont érdekelne, ha már vannak jelen olyanok, akik még átmentek rajta, hogy a járdáról milyen volt a kilátás. Mert ugye itt valami másodlagos tartószerkezet volt a járda és a híd széle közt, nem csak egy korlát. Nem volt ez zavaró?
Láttam régi iratokat, amely szerint az Erzsébet hidat eredetileg újjáépíteni akarták, nem pedig egy új tervezésű Erzsébet hidat képzeltek el. A mai Erzsébet híd szerintem gyönyörű, persze másképpen mint a 19. századi.
Nagyon sajnálom a régi Erzsébet hidat, bát többször is átmentem rajta szüleimmel, nagyszüleimmel, sajnos nem emlékszem magára a régi hídra "élőben", de nagyon szép a képeken.
Az új hídon még a terheléspróba előtt áthajtottunk motorkerékpárokkal, Budáról Pestre.
A Közlekedési Múzeum előtt megtekinthető pár láncszem, illetve egyéb elem. Gondolom -egy múzeumtól legalábbis elvárható lenne- megtartották az eredeti színt.
A kapun, az ív csúcsán címer volt? Van közeli kép arról, vagy a toronysisakról?
Amúgy a Ferencz József híd is eléggé át majd vissza lett alakítva.
A mostani Erzsébet-hídnak pont az az erőssége, hogy egyszerű, tiszta. (Sokáig nekem is azért tetszett) a felöltöztetés szerintem erőltetett lenne (plusz funkciók nélküli elemek, csak a látvány miatt)
(Amúgy nem is tudtam, hogy a régi Erzsébet-hídon a toronysisak, csak egy toronysisak.)
"Felöltöztetni" a kapuzatot? Hát, nem merek mit mondani, magam sem tudom, jól nézne-e ki, vagy nagyon öszvér lenne. Amit viszont meg lehetne/kellene lépni: az új híd eredeti lámpáit visszavarázsolni a különleges, háromszögű oszlopok tetejére; az nagyon karakteres és jellemző volt. Sajnos nemrég a budai oldal rakpartjára valaki "historizáló" lámpaoszlopokat tervezett és rakatott, holott ezen a helyen soha nem volt ilyen. (az a fajta, amit most mindenfelé erőltetnek...)
Akik még látták, okkersárgának mondják. Talán támpont lehet, hogy a képen árnyalatában kábé a plébániatemplommal megegyező lehet. Van valahol egy másik színes képem a budai hídfőről, de most nem találom, hiába túrom fel a gépemet...
A buszt jó, hogy mondod, még fel sem tűnt, hogy már a jobb oldalán (is) van ajtaja, és még baloldali a közlekedés (utóbbi persze feltűnt), pedig több éve ismerem ezt a képet.
Az én értelmezésemben egyszerűen trehányság, gondolati tisztátalanság, ellentétes a nyelv logikájával.
Egy érvet szeretnék kérni, egy nyelvészeti érvet.
A valóság ugyani az, hogy pont a suksük forma igazodik a nyelv logikájához. Ugyanis a hasonló esetekben nincs különbség a kijelentő és a felszólító mód között, csak itt, a -t végű igéknél, ha -j-vel kezdődő rag járul hozzájuk, harmadik személyben. Más, nem -t-re végződő igéknél - tehát az igék döntő többségénél - egybeesik a két mód: adjuk, nézzük, várjuk stb. Ebből a sorból lógnak ki a -t végű igék, így ezekre inkább mondhatnád, hogy rendhagyóak, eltérnek a normálistól, a nyelv logikájától (persze ennek is megvannak a nyelvtörténeti okai: amikor a felszólító alakok rögzültek a magyar nyelvben, még nem volt ty hang, így a t+j ss-sé olvadt össze, ezzel szemben a határozott ragozású kijelentő módú alakok j kezdetű toldalékainak összeolvadása már a mai fonémaállomány mellett rögzült).
Tehát: objektív szempont az, hogy nyelvészetileg. Eszerint szegényedés, hogy kevesebb igeidőt használunk ma, mint 150 éve.
Nem azt mondtam, hogy nem lehet jól elmondani ma is, hanem azt, hogy ez egy bizonyos szempontból szegényedés. Ami tény, ugye. Persze, kifejezhető ma is, csak másképp. Az igék szemponjából viszont ez rossz, mert szegényebbek lettek egy szereppel. Érted? :)
Azt sem mondtam, hogy jobb az igeidő, mint a mankó, csak azt, hogy a mankók használatával szegényebb az igeidők rendszere. :))
Nem merném így kijelenteni, hogy "nem volt szükség" az igeidőkre. Kordivat, valamiféle elv, meggondolás, terjedés, kihalás. Ilyesmi szokott lenni a sorrend. :) Szükség az lenne rá, hiszen elismered, hogy segédszavakkal kell érzékeltetnünk a múlt idők közötti hierarchiát. Csak épp egyszer elindult egy folyamat, és ez lett a vége. Szegényedés, na. :)
Másrészt viszont, a segédszavak (határozószó ebben az esetben) szempontjából gazdagodás, hiszen többet használjuk talán őket. :) Látod, az adott változások, objektív szempontok alapján, megítélhetők.
Egyébként meg félig-meddig viccnek szántam az igeidők siratását, mondjuk írtam is, hogy pont nem érzem tragikusnak. :) Ugye elolvastad, amit írtam? :)
Sajna nem veszem ki a színét. Egyébként jó kép, a szokásos hetesbusz már elő van készítve az őszi jobbrahajtsra, tehát valamikor 1941 aug-szept-re teszem a dátumot.
A régi Erzsébet valóban, talán a világ lexebb hídja. Modernség ide-oda, én nem tiltakoznék, ha a fehér kapukat visszaalakítanák a régire és hozzá feketére lefestenék a kábelkorbácsot.
Csak látvány lenne, de ahogy most hamis andráskeresztekkel visszarégiesítik a Margit hidunkat, annak sem ártott meg.
Szerintem ez nem esztétikai kérdés. Van olyan is, de ez nem az. Az én értelmezésemben egyszerűen trehányság, gondolati tisztátalanság, ellentétes a nyelv logikájával.
Szerintem a suksükölő, tyuktyülölő (aki túlkompenzál, felszólító módban sem mer) olyan ember, aki majdnem egyformán írja a hármast és a nyolcast.
Ez nem a te véleményedtől függ. A hasonlat pedig nagyon rossz, mert ha hármas helyett nyolcast írsz, akkor azt mindenki félre fogja érteni, viszont ha látjuk helyett lássuk-ot mondasz, azt senki nem fogja félreérteni.
Nekem is, de mint már mondtam: az esztétikai kategória, ne keverjük a nyelvészettel. Szerinted nem szép (szerintem sem), de ettől még nem lesz helytelen.
Nagyon szép volt! Bár nekem a mi régi Erzsébet-hídunk a szívem csücske, bár a kábeles megoldás korszerűbb, de történelmi belvárosban jobban illik a csipkés híd. Modernebb környezethez meg a kábel.
""Hova vezetne, ha egyesek holnaptól úgy döntenének, hogy felcserélik a hármast a kilencessel, mert nekik így tetszik?
Nagyon rossz példa, ugyanis itt nem önkényes döntésről van szó: a suksükölős forma szervesen illik a magyar nyelv rendszerébe, mellesleg történetileg az volt korábban."
Szerintem a suksükölő, tyuktyülölő (aki túlkompenzál, felszólító módban sem mer) olyan ember, aki majdnem egyformán írja a hármast és a nyolcast.
Pedig az egyértelműen két külünböző szám, különböző jelöléssel.
A sztár nem egyszerűen szereplő, hanem csillag, legalábbis gyerekkoromban még az volt. Szereplőt ma is mondanak, de ezer éve nem hallottam azt a szót, hogy filmcsillag.
Igenis mondom, hogy helytelen az amit sokan helytelenül használnak.
Tőled is azt kérem, hogy definiáld, mit értesz pontosan helytelen használat alatt.
Ha én mást értek egy szón, mint Te, akkor biztos a félreértés.
Lehet, de az eddig felvetett esetek egyikében sem szerepel félreértés. A suksükölés esetében például kizárt, hogy magyar anyanyelvű félreértse és felszólításnak értelmezze a kijelentőt, a mondat egészéből, illetve a szövegkörnyezetből ugyanis pontosan kiderül a szó szerepe.
Hova vezetne, ha egyesek holnaptól úgy döntenének, hogy felcserélik a hármast a kilencessel, mert nekik így tetszik?
Nagyon rossz példa, ugyanis itt nem önkényes döntésről van szó: a suksükölős forma szervesen illik a magyar nyelv rendszerébe, mellesleg történetileg az volt korábban.
"Ha ránézünk a hőmérőre, megtudhatjuk, hogy hány fok van."
"Azért tanuljuk meg a leckét, hogy ha kérdeznek, akkor tudhassuk a választ."
Az első mondatban bizony helytelen is lenne a suksükölés. Persze, már ebben a témában is tapasztaltam a "túlkompenzálást".
"Azért jöttünk el eme emlékhelyre, hogy leróhatjuk a tiszteletünketanagyköltőnkelőtt."
Igenis mondom, hogy helytelen az amit sokan helytelenül használnak. Sokan mondják a lopásra, hogy rablás, de attól mégsem lesz ugyanaz.
Miért szövegelünk annyit a helyes nyelvhasználatért? Azért, mert a nyelv egy jelrendszer. Ha én mást értek egy szón, mint Te, akkor biztos a félreértés. Hova vezetne, ha egyesek holnaptól úgy döntenének, hogy felcserélik a hármast a kilencessel, mert nekik így tetszik?
Talán a Nádasdynál is ez a gondolat van, hogy a mindenkori elit, vagy a magát valamilyen (pl. műveltségi) szempontból elitnek gondoló csoport, azért így vagy úgy, mindig megpróbálja megkülönböztetni, elhatárolni magát, a többiektől, és van ahol ez a nyelvhasználatban is élesebben jön ki.
Nálunk nem annyira vagy inkább úgy mondanám egyre kevésbé.
A görögben is hasonló volt a helyzet egészen a legutóbbi időkig. Két nyelvük volt: a dimotiki, a 'nép nyelve', a köznyelv, és a katharevousza, a hivatalos, archaizáló nyelv. Ők rájöttek, hogy egy nemzetnek a diglosszia csak fölösleges nyűg, és 76-ban törvényileg eltörölték a katharevousza hivatalos használatát. A dimotiki lett a hivatalos nyelv, ami egyébként a katharevousza számos elemét magába olvasztotta.
Múltkor egy tanárnő kérdezte tőlem, hogy mégis pontosan mit jelent az, hogy "leoltani valakit" mert a diákoktól hallotta és nem biztos a jelentésében, és nem akar "beégni" előttük:)
Japánban pl. ez annyira élesen elválik, hogy a hivatalos "elit" nyelvet az egyszerűbb néprétegek nemhogy nem beszélik, de nem is nem is értik.
Van olyan tévéadó, amin a híradót az emberek jó része totál nem érti. Olyan mintha itt nálunk a mucsaröcsögei krimóban néznék a józsibácsik az m1 hiradóját és semmit nem értenének belőle. (Jó most erre jöhet az, hogy ez nálunk is így van:). De ott nemcsak a lényeget nem értik, hanem komplett az egészet, az egy másik nyelvhasználat, ami nekik tök idegen.
Azért nem ugyanaz valamiből egy válogatásra rálátni, vagy benne élni. Egy esti stúdióbeszélgetés "a királyin" ugyanúgy nem lesz soha azonos azzal, ahogy az emberek a munkahelyükön, a boltban (vagy épp a villamoson:) beszélnek, mint a Maónika show vagy a Való világ betelefonálós-beSMSezgetős blokkja sem. Noch dazu (ha már magyarul beszélésről van szó:) az ún. hivatalos oldal kérdése is egy fura dolog, például én még nem találkoztam emberrel, aki úgy beszélne a barátaival, mint ahogy a törvények írva vannak, az meg végképp furcsa, amikor a "közeg" azt mondja a "kékfényben", hogy "a feltételezhető elkövetővel szemben elzárás került foganatosításra, foglalkoztatás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés megalapozott gyanújával".
Egy gyöngyszem amit itt találtam egyszer a törzsasztalon, kb. igy hangzott. "Sziasztok eddig telcsiztem az uncsimmal, most megyek vacsizni" Nos ha ez helyes jó és szép, akkor elásom magam.
Azt, hogy helyes, nem vonhatod kétségbe. A jó és szép viszont esztétikai kategória, nyelvészeti kérdésben nem értelmezhető. A nyelvészet szempontjából nem lehet egy szó vagy nyelvi jelenség szép vagy csúnya, mert ezekkel a kérdésekkel a nyelvészet nem foglalkozik.
Moziba szoktál járni?
nem én fogom már megmenteni a magyar nyelvet, az biztos.
Már csak azért sem, mert a magyar nyelvet nem kell megmenteni, tekintve hogy nincs veszélyben.
Csak mert az idézést jelölő kurzívot lefelejtettem:
Bocs, de mit jelent az, hogy benézni valamit?
Ha már előkerült Nádasdy, akkor én is hozok tőle egy cikket a témában. Nagyjából megválaszolja a kérdésedet.
Mellesleg érdemes olvasgatni, van ott cikk a suksükölésről is, meg a változásokról is.
Akkor ezekszerint nincs különbség az asztat és az aszt között se...
Jelentésében tényleg nincs, megérted mindkettőt. Az aztat egyszerű ragkettőzés, az én környezetemben egyébként elhanyagolható az előfordulása. Ja, erről is ír Nádasdy...
Ha már előkerült Nádasdy, akkor én is hozok tőle egy cikket a témában. Nagyjából megválaszolja a kérdésedet.
Mellesleg érdemes olvasgatni, van ott cikk a suksükölésről is, meg a változásokról is.
Akkor ezekszerint nincs különbség az asztat és az aszt között se...
Jelentésében tényleg nincs, megérted mindkettőt. Az aztat egyszerű ragkettőzés, az én környezetemben egyébként elhanyagolható az előfordulása. Ja, erről is ír Nádasdy...
Nem érzékeled a különbséget Hamster gondolata és a tiéd között?
Nem (persze attól még lehet).
az ikes ige - állítólag - kihalófélben van.
Pedig bizony tényleg.
az adott változások - önmagukban jók-e, előremutatnak-e, vagy objektív szempontok mentén megítélve szegényítenek.
A változás csak előre tud mutatni. Arra van a jövő, amerre a változások visznek. Nem is tud más lenni, csak előremutató.
Az pedig mit is akarna pontosan jelenteni, hogy egy változás jó? Definiáld nekem a jó változást, és mellé a rosszat! Mitől lesz jó?
És mit jelent az, hogy szegényedik a nyelv? Mik pontosan azok az objektív szempontok? Csak mert én objektíve azt látom, hogy a példádban szereplő cselekvéssort a mai magyarral is pontosan ugyanolyan jól el lehet mesélni. Az objektív szempontok szerint pedig semmi különbség nincsen a két megoldás (igeidők vs. segédszavak) között.
Annak, hogy az igeidők viszonylag bonyolult rendszere leegyszerűsödött, az az egyetlen oka, hogy nem volt rá szükség. Nincs mit siratni rajta. Az ikes ragozáson sem: az szegény már eleve hamvába holt, még teljes kifejlődése előtt bedőlt, fölöslegessé vált.
Szegényebb, hogy nem pusztán igeidővel érzékeltetem, hanem mankóra van szükségem.
Mankó? Miért pont a segédszó a mankó? Mitől lenne jobb megoldás az igeidő-rendszer?
egyfajta zsinórmérték csak kell, nem? Amihez képest valaki vagy választékosan beszél, vagy nem.
Keverni tetszik a dolgokat. A választékos beszéd egy egészen más kérdés, eddig nem arról volt szó, hanem arról, hogy egyes szavak vagy nyelvi megoldsáok helyesek-e. A helyesség szempontjából tökéletesen lényegtelen, hogy választékosan beszélek-e.
Ne törődj seha, alig vették észre. Sebaj, jövőre majd így fogják mondani, hogy:
"megvárom, amíg lealszik a gyerek" és "ne futkározz, mert beizzadsz". :))
A gügyögéshez még ezt: sokáig nem értettem, hogy mit jelent a "türcsi", amig egy szép napon össze nem hoztam a "fürcsivel". Azért én is igyekszem haladni a korral és már nem fényképezek, hanem fényképelek...:))
Nagyon röstellem, hogy az "igekötő" helyett a "névelő" szót használtam. Kéretik elhinni, hogy az átlagnál jobb a helyesírásom, különösen az összetett szavakat illetően. Többek között azért, mert az "és" és a "vagy" előtti vessző szükségessége gondot okoz, munkámban korrektort vagyok kénytelen igénybe venni.
Érdekes lett volna, ha az igekötők megváltozott használatára az általam felhozottak mellett beírtatok volna még egy párat.
Megerősítem: a kisgyerekesek ma már szinte kizárólag azt mondják, hogy "megvárom, amíg bealszik a gyerek" és "ne futkározz, mert leizzadsz".
A nyelv változásáról tavaly augusztusban közölt közölt Nádasdy Ádám egy érdekes cikket az Élet és Irodalomban, amit élénk vita követett. Ő azt írta, hogy olyan a nyelvhasználat, amilyen, tudomásul kell venni:
Engem személy szerint a gügyögés zavar. Egy gyöngyszem amit itt találtam egyszer a törzsasztalon, kb. igy hangzott. "Sziasztok eddig telcsiztem az uncsimmal, most megyek vacsizni" Nos ha ez helyes jó és szép, akkor elásom magam.
A másik dolog, amit sajnos ujságban látok többször, hogy pl.: sok emberek
Lehet, hogy nem pont ezt, de ehhez hasonló rossz többesszám használatot, amit rendkivűl zavarónak tartok.
Nem offolok tovább nem én fogom már megmenteni a magyar nyelvet, az biztos.:-)))
Kedves, tömegközlekesési szakértelmed miatt általam is nagyrabecsült Hamster!
Többek között Kanadában is hallható a legtöbb magyarországi rádióadás, nézhetők az ottani tv műsorok, Boszi, Tamás, szerénységem és még sokan mások is "képben vagyunk". Miből gondoltad, hogy nem? Azt meg már alig merem leírni, hogy a nézők a stadionban mindíg jobban látják, hogy mi folyik a pályán, mint maguk a focisták. Ez csak élc volt, nehogymá beleköss! ..:)) Amúgy nyugottan kutakodjál a villamosjáratok után, ahogy a kutatást manapság gyakran nevezik a pesti tv műsorvezetők. Kár, hogy nem erre reagáltál, biztos tudod, hogy mikor volt.
Kedves, tömegközlekesési szakértelmed miatt általam is nagyrabecsült Hamster!
Többek között az eldugott, kis Kanadában is hallható a legtöbb magyarországi rádióadás, nézhetők az ottani tv műsorok. Boszi, Tamás, szerénységem és még sokan mások is "képben vagyunk". Miből gondoltad, hogy nem? Azt meg már alig merem leírni, hogy a nézők a stadionban mindíg jobban látják, hogy mi folyik a pályán, mint maguk a focisták. Ez csak élcz volt, nehogymá beleköss! ..:)) Amúgy nyugottan kutakodjál a villamosjáratok után, ahogy a kutatást manapság gyakran nevezik a pesti tv műsorvezetők, riporterek.
Kár, hogy nem erre reagáltál, biztos tudod, hogy mikor volt.
Aaaa, ez is nyelvészeti topikká avanzsált? :) Ne már... :S
"a nyelv adott változása rossz
A nyelv változása nem rossz."
Nem érzékeled a különbséget Hamster gondolata és a tiéd között? :) Adott változás vs. változás, úgy általában. A kettő nem ugyanaz. Adott változás, hogy pl. az ikes ige - állítólag - kihalófélben van. Én mondjuk nem érzékelem. Bár apám szokta viccesen mondani, hogy "álmos vagyom, lefekszek". :)
Az általános változás meg persze, hogy sosem baj, mert amit leírtatok. :) Kérdés, hogy ennek elemei - az adott változások - önmagukban jók-e, előremutatnak-e, vagy objektív szempontok mentén megítélve szegényítenek.
És innentől már jön a szubjektum, hogy ez rossz, vagy nem rossz.
Például az igeidők száma lecsökkent. Amely objektíven nézve szegényedés, nyelvészetileg, nyilvánvalóan. Kevesebb múlt idejű alak, ugye. Segédszavakkal kell kifejeznünk, hogy előbb mentem vásárolni, aztán tanultam. :) Szegényebb, hogy nem pusztán igeidővel érzékeltetem, hanem mankóra van szükségem.
Ami engem, szubjektíve, baromira nem izgat. :) Csupán érdekesség lenne, belegondolva, hogy így is beszélhetnénk még, ha nem hal ki az über-múltidő, pl., meg a folyamatos múlt. :)
Vásároltam vala némi párizsit, elmenék a trafikba feltölteni a mobilomat, és közben egy zsömlével megettem a felvágottat. :))) Csodás, nem? :)
Persze lehet lázadni magasabb szinteken is a standard(ok) ellen, és aszondani, hogy az aszondja nem rossz, mert használják jó sokan, és hogy miazhogy a Zakadémia megmondja, hogy mi a helyes, de egyfajta zsinórmérték csak kell, nem? Amihez képest valaki vagy választékosan beszél, vagy nem. :) Igen, önkényes, csakúgy, mint az, hogy mekkora egy méter. Hát, ez van, srácok, mondaná Tapsi Hapsi. :))
De a nyelv nem csak az enyém, nem csak a tiéd, nem csak Yogié, nem csak Tamásé, tehát egyikünk se jelentheti ki azt, hogy ami nem tetszik neki, az "rossz, fujj, rombolás".
Az teljesen normális, hogy ami eltér a megszokottól, az gyakran nem tetszik az embernek. Egy csomó nyelvi jelenség nekem se tetszik. De az nem azt jelenti, hogy azok rosszak vagy jók. Csak mások.
A nyelv változása nem rossz. Sőt. Ha nem változna a nyelv, az lenne rossz, mert az a halálát jelentené. De szerencsére változik, mint néhányezer év óta folyamatosan.
Nekem nincs gondom megkülönböztetni az azt, az aszt-tól. Az utóbbinak nincs értelme.
Hát ha te valóban így ejtenéd, akkor az elég érdekes lenne. Nagyjából senki nem ejti azt-nak. Senki. Te sem.
Próbáld meg: beletörik a nyelved és borzasztó szokatlan lesz.
Előfordul, hogy a vélt vagy valós elvárásoknak meg akarván felelni az ember beszéd közben túlságosan is ügyel arra, mit mond. Ilyenkor szokott előfordulni a hiperkorrekció nevű jelenség, ennek lenne szép példája, ha te azt ejtenél. Kádár János például gyakran beszélt így.
Mint korábban mondtam, ez egy teljesen általános fonetikai jelenség: a magyarban az egymás mellett álló mássalhangzók zöngés hasonulása normális, az a szabályos. Részleges hasonulásnak nevezik, mert csak egy jegy - a zöngésség - közelít.
A szavaknak értelmük van, és értelmükkel ellentétesen használva a mondatszerkezetben helytelenül jön ki.
Lehet, de ezekeben az említetted példákban sehol nem találok értelemmel ellentétes használatot, úgyhogy ezt a kérdést most hagyhatjuk szerintem.
Tudhatjuk.
Felteszem itt arra gondolsz, hogy a tudhassuk alak - a suksükölés - helytelen. Sajnos ki kell ábrándítsalak: nem az. Tökéletesen helyes, minden szempontból. Ami azt illeti, helyesebb, mint a tudhatjuk alak, vagyis a nyelvtörténetből és a mai analógiákból inkább a tudhassuk következne.
Többnyire otthon élek, még ha e pillanatban nem is vagyok otthon, de szerintem is szörnyűségek folynak nyelvileg. Ezt én hajlott korommal magyarázom, ami lehet, hogy másnál is igy működik.:-(((
Nyilván azt érzi, hogy változott a nyelv azóta, hogy neki is itthon volt az otthon. Pedig Batsányinak valószínűleg fura lenne József Attila, maga Batsányi is fura lenne Balassinak, tehát csak lennie kell valami természetes változásnak - a kérdés tehát az, hogy mi kell ahhoz, hogy valaki ki merje jelenteni, a nyelv adott változása rossz :)
Yogi azt akarja mondani, hogy egy szó azért helyes, mert használják
Van ugye olyan, hogy értelmezés, és helyesírás. Ezeket újabban sokan figyelmen kívül hagyják, mert a szavaknak helytelenül újított használatával úgymond, különcködhetnek. A sok különcködés egy idő után megszokottá válik, és helyesnek ítéltetik. Ettől persze még nem lesz helyes. Szerintem, most nem nyelvújítás folyik otthon, hanem nyelvrombolás... de az legyen az én gondom miként boldogulok el vele.
Köszönöm a felvilágosítást. Sajnos nem vagyok profi fotós, azért nem ismertem a 'kitakar', 'kimaszkol' fotós szakkifejezéseket, most már ezt is tudom. Tetszett a bemosás és a betakarás is. Gondolom a "beteker valakinek" is ilyesmi.
Az alábbi hozzászólásom neked is szól: nem mondhatod egy szóra, amit a beszélők jó része használ, hogy helytelen. Nincs értelme a minősítésnek. Eleve nem is értem, mi alapján nevezed helytelennek. Mitől lesz egy szó helyes vagy helytelen?
Nem egészen. A fotótechnikában a 'kitakar' szó egyenértékű a 'kimaszkol', esetleg 'kiretusál' értelmű művelettel, s mint ilyen, helyesen alkalmazott szó pl. arcok kitakarására az internetre feltett képeknél (ld. még: személyiségi jogok). Itt nem mondhatom, hogy "betakartam az arcát", mert az meg a szlengben azt jelentené, hogy kapott egy nagy pofont, ököllel arcul vágtam; magyarul: bemostam neki...
Igy jár az ember, ha pongyolán fogalmaz, és "beír" (ugye ez ma azt jelenti, hogy elír?) valamit. Kijavítottam, remélem ezzel a vita le lesz zárva.
Itt helyes a "kitakar" szó használata: - Kitakartam az alvó gyereket, mert nagyon meleg volt a szobában. (Ezt akartam írni, a "hogy meg ne fázzon helyett.") Ez lehetett a jelentése már a XV. században is.
Ebben a mondatban viszont helytelen a szó használata, értelemzavaró: - Kitakartam az arcát a fényképen. Nem ki, hanem pont ellenkezőleg be-, le-, vagy el- akarjuk az arcot takarni. Miért akarnánk kitakarni valamit, ha az takarás nélkül is jól látható, mert nincsen se be-, le-, se eltakarva? Azt szoktuk kitakarni, azaz láthatóvá tenni, ami be, el-, vagy le- van takarva.
Attól, hogy neked vagy nekem nem tetszik egy szó, még nem lesz helytelen, pláne nem lesz nem létező. Persze mondhatod, hogy bealudni nem lehet, hogy ilyen szó nincs, csak nem lesz igazad. Ha ez nem zavar, akkor nyugodtan.
Eleve nem értem, hogy mondhatod helytelennek azt a szót, amit az anyanyelvi beszélők egy jelentős része használ. Ha neked nem tetszik, akkor ne használd (én sem teszem), de más miért ne mondhatná?
Amire Te gondoltál, azt igekötőnek nevezik. Megitélésem szerint nem megváltozásról, hanem helytelen használatról van szó.
Igenis megizzad valaki és nem le-, vagy felizzad.
A benéz és az elnéz nem egyenlő. Mindkettő mást jelent.
A sok munkától elfárad az ember. Ha pediglemegyatekintélyesemberapincébe,akkorőlefárad.
a kitakar egyáltalán nem újkeletű szó. A Nyelvtudományi Intézetnek van egy adatbázisa, nézdd meg.
A kitakar szó pl. szerepel az 1799-ben megjelent "Természetihistoria a gyermekeknek" című könyvben. Gondolom, ha az akkori gyerekek megértették, akkor a maiaknak sem lesz gond...
Már miért lenne értelmetlen a kitakar szó? Hiszen te is érted, és úgy általában mindenki érti és jól érti, tehát tökéletesen értelmes.
Legalábbis az első esetben. A második jelentésre én még nem hallottam példát, de ahogy most keresek, sem találok, így élek a gyanúperrel, hogy ott valamit félreértettél, mert a kitakar ilyen helyzetben éppen a takaró eltávolítását jelenti. Nem is igen tudok olyanra példát, hogy egy szó kirtelen az ellenkezőjét kezdje el jelenteni.
Igen, így igaz, és ezzel teljes a kép: a kábelhíd anyagának nagy részét külföldről kellett volna beszerezni, a lánchíd elemeit viszont itthon is elő lehetett állítani, ráadásul igen jó minőségben, és a magyar előállítás prioritása miatt (nocsak, akkor még volt ilyen!) választották ezt a szerkezeti megoldást.
Ez nem jött be. Ugyanott, ugyanazokon a pilléreken áll. A medernyílása most is 290 méter - ezzel az értékkel a régi Erzsébet híd világbajnok is volt. De tulajdonképpen csak azért, mert akkoriban ekkora nyílással már nem építettek a világban lánchidat. Ha az ember "gonosz" szemmel nézi, kicsit stílustörés is most a régi lánchídhoz tervezett, dizájnjában ahhoz illeszkedő kőpilléren az új acél kábelhíd... :-)
A listát az 1943-as Telefonkönyv Szaknévsorából írtam ki. Azt nem tudom megmondani, hogy mi volt még a 7. számú házban, mert nincs címszeinti jegyzékem, az csak az akkori Tudakozónak volt.
Gondolom, úgy érted, hogy a két házban, a Múzeum krt. 13-ban és a 15-ben lévő Központi Antikvárium üzlethelységeit mikor nyitották egybe? A házak, az emeletek ugyanis tudomásom szerint még függetlenek, az épületeknek külön kapui vannak. Az ostrom elött még két antikvárium, a Kőműves Imre és a Rozsnyai Káoly féle volt itt. Az Állami Antikvárium 1950-ben kezdte meg itt a működését, úgyhogy a boltok egybenyitására az ezt követő időben kerülhetett sor.
Most egy komolytalan hozzászólást linkelnék egy tegnapi, városligeti "felfedezésemről", de azt remélem, hogy itt esetleg valaki tudja a valós megoldást is arra, hogy mit láttam:
Sejtem, hogy a művészetben járatosak most a szívükhöz fognak kapni, de be kell valljam, én tegnapig nem is tudtam, hogy Budapesten van szobra Darth Vadernek! Ráadásul a Sith Sötét Lovagjának egy elég kevéssé ismert korszakából, amikor éppen nem is volt annyira Sötét: Persze én[...] Bővebben!Tovább »
Bocsi a zavarásért,de talán ti tudtok segíteni!A régi Retek utcai piacról keresek fényképeket,de eddig sajnos sehol nem leltem!Nektek esetleg nincs fotótok,v vmi jó linketek,ahol találnék róla képeket?Segítségeteket előre is köszi!
Valóban. De a Bristol képén korábban (nem általad) karikázott részlet, akkor sem ez. De amúgy igazad lehet, valószínűleg az újjáépítés során tüntették el őket, a dunai oldalon viszont szerintem megvannak.
Nem találom azt a bekarikázott erkélyt... a sétapálcás, cilinderes úr mögötti fal, a míves talpazattal megvan. Sőt, további két másik erkély is eltűnt az újjáépítés(?) során...
Persze, de ez a szebb oldal, legalábbis az aktuális állapotát tekintve. És amíg ott egyik ház ilyen, másik olyan, itt két szitne egységes tömb szalad egymásba :)
A probléma forrása az, hogy a két kép mást ábrázol. A Bristol a Petőfi téren állt, amit a baloldali képen karikáztál az pedig a Thonett-udvar erkélye, ami ma is megvan.
Én az ellenkező oldalról (a Vigadó tér felől) gondoltam. A volt MFTR székház pucér csajokkal övezett hajóorrát vélem felismerni. Távolban meg a Lánchíd vámházikóit.
Szvsz jobb, ha nem árulja el, mert még ma is ezekből a könyvekből tanítanak, ugyanazok a tanárok:
Egy kis részlet:
Államellenes bűncselekmények Tanulmánykötet (számos szerzővel) Terjedelem: 205 lap Benne: Az operatív munka feladatai, szervezési elvei és operatív eszközei Az ügynökség I-II. (a BM áb. szerveinek legalapvetőbb operatív eszközei, az ügynökség kategóriái: informátor, rezidens, ügynök) Az ügynökség beszervezése Az ügynökséggel való kapcsolattartás megszervezése, a konspiratív és találkozási lakások felhasználása Az ügynökség vezetésének és nevelésének alapelvei és módszerei Az áruló ügynökök elleni harc.
Operatív tananyag (számos szerzővel) Terjedelem: 181 lap Benne: A környezettanulmány fogalma és készítésének módja A külső megfigyelés szerepe az állambiztonsági szervek munkájában Az operatív nyilvántartás jelentősége és szerepe az állambiztonsági szervek munkájában A "K" ellenőrzés jelentősége és szerepe az állambiztonsági szervek munkájában Az ügynöki feldolgozó munka I-VI. (szervezése, biztosítása, eszközei, kombináció és legenda, bizonyítékok gyűjtése, befejezése)
Operáció Írta: Kiss Tibor r. szds. Kiadta a BM Tanulmányi és Módszertani Osztály Terj.: 43 oldal Lektorálta a BM II. Főosztály Vizsgálati Osztály munkaközössége Az "operáció" fogalma alatt az alábbi operatív intézkedéseket értették: őrizetbe vétel személyi motozás házkutatás és munkahely-átkutatás lakás zár alá vétele razzia.
Egy csomó nincs benne. Amikor 1970-ben átköltöztünk a Hidász-Orsó u. sarkára, a Hidász-Nagy Lajos tér sarkáról bizalmasan megkérdezték hogy nekünk ki az összekötőnk???!!! Kerekedett a szemünk! Ezen a környéken és vele szemben a káderdűlőn (Varázs utca körzete) a jelzetthez képest sokkal több szar ember lakott(-ik).
Nekem azt mesélték, hogy szinte teljesen szétlőtték az ostrom alatt, és nem sokat tartottak meg a romokból. Ezen a képen nem sok látszik belőle, de az nincs jó állapotban:
Mikor bontották el ezeket az ötvenes években? Mert én azt gondoltam volna, hogy '56 után, de az '56 októberi képeken már nem látszik különösebb beépítettség ott.
(Párom papája mesélt a kórházhoz tartozó kápolnáról, hogy az milyen hangulatos volt, kicsit lejjebb a környező terepszinttől (mondjuk lehet, hogy keverem valamivel, mert szerencsére nagyon sokat mesél az általám már sosem látott Budapestről - nagyon jókat és nagyon élvezetesen:))
Onnan jöttem rá. Anno én kerestem ki térképen, hogy mi a búbánat lehet, ahol akkorákat csobbannak. (Persze elrontottam, és Svábhegyi Nagyszállót hittem-írtam, de senki nem javított ki. :-) )
A második valamelyik svábhegyi szanatórium emeletéről lehet. A nagy épület, ami rögtön alatta van, az nem a volt gyermekkórház a Mártonhegyi út tetején?
Ezen a képen azt szeretem, hogy a téren még csak kapirgálják az elplanírozott földet, de a jobbparti körvasút részeként megépült Déli pu. - Széna tér vágányok már megvannak.
Yogi, azért nem találtam semmit mert nem Parisette-t kerestem:-)
Goldberger Leo tragédiája is nagyon szívszorító... Van egy MTI fotó, ahol sorfalat állnak a gyárigazgatók a kistarcsai gyűjtőtábor udvarán, köztük ő is.
Én nem értek az építészethez de ez szerintem csak egy sokcikkelyes kupola, a tetején egy neogótikus jellegű dísszel; ezen felül nem sok hasonlóság van (már a kupolák körítéseiben sem). Értem én, hogy Steindl egyik példaképe csinálta, és lehet, hogy amikor eszébe jutott, hogy legyen kupola az Országházon, akkor innen az ötletet, hogy nem sima bazilikakupolát csinál oszlopokkal körben és laternával a tetején, de a két épület közt szerintem minimális hasonlóság van. A falak anyaga, díszítettsége, tagoltsága és részletgazdagsága hangyányit nem hasonlít, az épületek arányai meg már csak a funkciójuk miatt sem. A neten a források szerintem már egymástól veszik át, hogy "a Parlament épületén érződik Friedrich von Schmidt fünfhausi templomának hatása", de ez túlzás. A hasonlóság abból adódik, hogy mindkét építész imádta a gótikát, de nem szigorúan, hanem vegyítette minden mással, innen-onnan átvett elemekkel, hogy a végén konkrétan semmire sem hasonlított egy az egyben. Ha pedig csak a kupola konkrét boltozata hasonlít, akkor elképzelhető, hogy a létező kupola alakjának átvétele megkímélte a tervezőt a teljesen új statika kiszámolásától, ami azért sose volt kis feladat (pláne ha belegondolunk a Bazilika eredeti kupolájának bedőlésébe).
Az egész engem azért piszkál, mert nagyon sokszor elmentem a bécsi templom előtt (általában munkába menet, amikor az ember próbál feltöltődni minden széppel, hogy kibírja az azt követő órákat, azaz nézelődik:), és soha egy pillanatig nem jutott volna eszembe a két épületet egymáshoz hasonlítani. A Votivkirche és a Rózsák terei templom összehasonlítása már inkább passzolna, de ott meg mintha fordítva lenne az anyagok és a díszítettség ügye, és igazából ott is csak azt bírom gondolni, hogy ugyanazt a stílust utánozta Steindl, mint amti a Votivkirche tervezője. Mert azt nem szabad elfelejteni, hogy mindegyik épület régebbinek akar látszani a valós koránál, egyik se igazából annak a kornak a terméke, amit az első ránézésre gondolnánk. Ha meg rosszindulatú vagyok, esetleg azt is gondolhatom, hogy az építész nem akarta megerőltetni magát, vagy a megrendelő kérte konkrétan, hogy "egy olyan templot akar, mint amit a múltkor látott a Schottentornál" :)
sak nekem új?
.JPG){kind=link}
.jpg){kind=link}
