Pokrócz: Leírtad ugyanazt más szavakkal, ellenben nem reagáltál a hsz.-om érdemi részére. ;) A felvetésre, miszerint a 'receptúra' szabványosítása esetleg egy lehetséges ok a késlekedésre.
kémember: Még arra tudok gondolni, hogy mivel alapanyagnak újrahasznosított hulladékban gondolkodnak, probléma lehet az anyagbeszerzés logisztikai hátterének megszervezése, azaz hogy mindíg rendelkezésre álljon a szükséges mennyiség. Na de ez is csak találgatás, s nyilván célravezetőbb lenne magát Veres Klárát megkérni, hogy néhány szóban kommentálja a felmerült kérdéseket, kételyeket.
Azért adnak meg tartományt, mert itt nem EGY konkrét anyagról van szó, hanem egy termékcsoportról, amibe beletartozik a "tetőcseréptől" a "nyílászárón" át a "falazóanyagig" sok minden, különböző keverék aránnyal és sűrűséggel. Szerintem.
Ez könnyen meglehet. De akkor miből épült az a szentendrei ház? Lehet, hogy nem tökéletes még a receptúra. De attól még ki lehetne hozni, ha olyan forradalmi újdonság, aztán menet közben javítani a paramétereket.
Na most ha jól értem, azért adtak meg egy tartományt (400-800kg/m³), s nem pedig konkrét értéket, mert a találmány az ugye egy eljárás, nem pediglen a konkrét, behatárolt összetevőkből/recepttel rendelkező anyag. Nem lehet, hogy a titkolózás és késlekedés oka abban keresendő, hogy úgymond a bizonyos tulajdonságokra optimalizált 'receptek' szabványosítása zajlik épp vagy húzódott el?
Leszögezem nem értek hozzá, ezért csak apró és tompa kavicsokkal ér megdobálni :)
Az alapanyagot megorlik , granulatumot allitanak elo ( valami hideg sajtolasos tehchnologiaval) hozza adjak a spec kotoanyagot, formaban szaritjak normal homersekleten -kb 3 nap - hasonlo az eljaras a valyog veteshez.
En azt nem ertem, hogyan lehet egyszerre jo hoszigetelo is, meg nagy hokapacitasu is. Sot azt is nehezen, hogy hogyan lehet jo hoszigetelo is, es statikailag falepitesre megfelelo is. (Bar ha ez azonos valamelyik parh. topicban szereplo zsaluzva epitsuk egybe a hazat anyaggal, akkor ott a falazat helyen csak bennmarado zsaluval terkitoltottek, fem vagy milyen vazszerkezet kozott.)
Olyan sok efajta dolog volt már, remélem nem az lesz belöle mint azokból. Egy kicsit elgondolkodtam .... ha mindez igaz akkor a szigetlés gyártók fegyűrhetik a gatyaszárat. Arra azonban kíváncsi lennék, hogy a referencia épületekbe hogyan sikerült beletenni az anyagot, ha még most sincs engedélyezve ?
Én tényleg szeretném ha ez mind igaz lenne amit elmondtak és leírtak erről az anyagról, sajnos a realista oldalam azonban szkeptikus . Túl sok forradalmi újdonságról derül ki hogy nem az amit állítanak róla. Remélem nem lesz igazunk!
Hát persze, valamiből meg kell élnie annak is aki vizsgálja, nem mindegy mennyi ideig kapja a pénzt.:-))))
Az ügyvéd oda megy az apjához. -Na fater megoldottam azt az ügyet amit te éveken keresztül nem tudtál. - Na hülye fiam , ebből az ügyből éltünk évekig.
Tudom én, hogy amit az ember mond, az nem egy az egyben jelenik meg a sajtóban (és akkor finoman fogalmaztam). De azért...
Idézetek az első linkből:
Az épület egyébként a termék ellenállóságának köszönhetően máig újszerű állapotban van, úgy néz ki, mintha pár héttel ezelőtt építettük volna, egy repedés sincs rajta" - állítja Veres Klára,
még jó, hogy egy öt éves referencia épület nem repedezik össze.
A feltaláló meghatározása szerint egy mesterségesen előállított kőzet, amely nem heterogén. Jellemző rá a nyitott cellás kristályszerkezet
Kőzetet szerintem utoljára az úristen hozott létre. A nyitott cellás kristályszerkezetet én nem tudom értelmezni krisztallográfiailag.
"A Vekla nem olyan mint a beton. Az utóbbinak cement a kötőanyaga, emellett nem rendelkezik hőszigetelő, hőtároló és hőcsillapító képességgel.
Na, nehogy már a betonnak ne legyen hőtároló képessége!
Ráadásul csak megfelelő utókezeléssel, bevonat készítésével lehet megakadályozni, hogy a víz és a többi poróziót okozó anyag bejusson a betonba.
A víz, mint poróziót okozó anyag. És mi lehet még, ami bejut abetonba, nem víz, és poróziót okoz?
nehezen éghető
Ez mondjuk aligha előny a betonhoz/téglához/ytonghoz képest
Egy negyvennégy centiméter vastag tégla hőátbocsátása 0,3 Watt négyzetméterenként, a Vekla azonban csak ennek harmadát engedi át
Adat! Emberek, végre adat! Ezek szerint a 44 cm-es VEKLA fal U értéke 0,1 W/m2K (bár a VEKLA-nál nem szerepelt vastagsági adat...). Ha ez igaz, akkor a lambdája 0,045, vagyis egy derék hőszigetelő anyag. Ami ha szerkezeti anyag is, az nagy kincs.
Az építőanyagot Dr. Várfalvi János évek óta vizsgálja.
A hsz ablak alatti Új link sorba az URL mezőbe beírod az URL címet, mellette a Szöveg mezőbe pedig beírsz valamilyen szöveget. Felvesz gomb. majd Beszúrás gomb.
Az már bennem is felmerült, hogy vajon a sok-sok bedarálható anyag között - csak azért, hogy némi környezetvédelmi támogatás is bezsebelhető legyen - nem fog-e előfordulni valami olyan, ami már súrolja a veszélyes hulladék kategória határát. Valamint miből lesz a habarcs, azaz az elemek közötti kötő- illetve töltőanyaganyag?
Beszélnek itt mindenféle hulladék anyag bedarálásáról stb. meg építési rendszerről. Ahogy én értelmezem jelenleg akkor ez egy újfajta kötőanyag. Mostmár csak az a kérdés, hogy az milyen anyag. Nem a receptúrárá gondoltam, hanem azt hogy mondjuk mennyire természetes, lehetnek-e bizonyos körülmények között egészégre káros bomlástermékei stb.
Azt én nem vitatom, csak pont azok elől titkolják, akiktől a megrendeléseket várják.
Ha ez az anyag tényleg faja, biztos ebből csinálnám a következő házam még akkor is, hanem nem lenne sokkal olcsóbb a hasonszőrű anyagoknál. Csakhogy kezdek egyre szkeptikusabb lenni.
Na igen, csak egy idő után kezd nevetségessé válni. Főleg azok után, ha majd jönnek a kijózanító átlagos paraméterek. Minél tovább titkolóznak, annál nagyobbat kéne durrantani. Kívánom, hogy legyen végre egy igazi levédett magyar találmány, ami benn is marad az országban és nem valami világcég kezdi el forgalmazni, de az vicc, hogy úgy akar velem akár garázst is építtetni, hogy egy vacak adatlapot sem láttam az anyagról.
"Lehet, hogy ez is marketing eszköz az érdeklődés fentartására?"
Nagyon érdekes a cég (piaci) bevezetési stratégiája. Néhol már emlékeztet a "gerillamarketing" eszközeire. Nekem végül is mindegy, csak legyen már végre egy használható és olcsó anyag belőle.
A képek alapján ez könnyűbeton szerűségnek tűnik, mégha nem is cement a kötőanyag. A testsűrűsége is erre utal. Hogy egy 400 kg/m3 testsűrűségű anyag hogyan lesz jobb, mint a hőszigetelő anyagok, azt nem tudom.
Mindenesetra most már tudun egy jellemzőt:
sűrűség: 400-800 kg/m3
Ebben az ütemben év végére meglesz aza adatlap :). Lehet, hogy ez is marketing eszköz az érdeklődés fentartására?
"Míg a betonnál a cement a kötőanyag, addig a találmánynál maga az oldat, ráadásul a betonhoz képest a kötési ideje kilencszer gyorsabb. A víztaszító képessége szintén megkülönbözteti a betontól. További előnyei: UV sugárzásnak ellenáll, más szigetelő anyagokkal szemben nem szükséges kiegészítő bevonat, nem igényel vakolatot, nehezen éghető.
A találmány
A találmány a hulladék hasznosításával nyert ( pl. műanyag, üveg, fém, gumi, textil, építési törmelék) granulátum, őrlemény, vagy szálas, továbbá más ásványi és egyéb kitöltő darálék és zúzalék formájú alapanyagokból előállított – homogén építési technológia cél mellett – passzív, energiahatékony és klímaváltozáshoz alkalmazkodó, kristályszerkezetű, terhelhető építő- és szigetelőanyag, valamint az erre alapozott előregyártott – bennmaradó – zsaluelemek és épületszerkezetek gyártása. Az anyag keverési technológiája, valamint az ahhoz szükséges gépi eszközök sem azonosak a beton, a habarcs és más cementtartalmú építőanyagok előállításával."
"Az új anyag, azonban nem csak falszerkezetek létesítésére alkalmas, hanem padló, födémszerkezetek, nyílászárók, és szigetelések készítésére is. A habiten anyagról Várfalvi János professzor elmondta, hogy míg egy 44 centiméteres vastag korszerű téglafal hőátbocsátása 0,3 Vatt négyzetméterenként, egy kisméretű téglából készült falé 1,5, addig addig a Vekla a passzív házakak építésére is alkalmas, melyek hőátbocsátása 0,1 vagy alacsonyabb.
A habiten másik fontos tulajdonsága, hogy akár hulladékból is előállítható, így hasznosítható műanyag, textil, akár csonthéjas termés is. A hulladékot összezúzzák, majd egy sepciális ragasztóanyaggal állítják össze, az így kapott folyékony anyagból készíthető aztá a tégla, cserép, vagy más építőanyag. 2002-ben Szentendrén került felhúzásra egy 41 lakásos társasház, mely szinte teljes egészében Vekla építőanyagból készült, egyedül aa fedést, a a nyílászárók kivételek. "
