Keresés

Részletes keresés

/dev/null Creative Commons License 2008.10.28 0 0 188
180, 183
Előzmény: Gézoo (187)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.28 0 0 187

 

  Talán ha pontosítanál?  Mi szerinted a bődülésedre okot adó ?

Előzmény: /dev/null (186)
/dev/null Creative Commons License 2008.10.27 0 0 186
Hogy mit is? Talán csak annyit, hogy felhívjam a figyelmedet, (és az olvasók figyelmét - ez a fontosabb)
hogy ismét bődületes nagy baromságot beszélsz.
De azért bizonyíthatsz, és elismerem ha tévedtem. Lássuk!
Előzmény: Gézoo (185)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.27 0 0 185
  Hogy Te ilyenekkel mit szeretnél elérni? Vagy csak irritál, hogy nem Te írtad le?
Előzmény: /dev/null (183)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.27 0 0 184

Szia (2)!

 

  Szóval ami lemaradt: Igen. Végigolvastam. Igaz, nehezen ment, mert szinte végig vitatkoztam volna Veled az egészet, de elolvastam.

   Azért tartottam érdemesnek a komoly vitára, mert nagyon sok szuper gondolat van benne, de sajnos olyan kaotikus halmazban, hogy beláttam azt, hogy ebben a formájában vitaalapnak nem jó.

  Ezért kértelek kétszer arra, hogy rövidítsd le, hogy láthatóvá váljon, hogy mi része az elméletednek, és mi az amit belső monolőgként mellé gondolsz, mint egy bizonyítékát.

 

   A dimenziókról sem véletlenül írtam Neked. A kiterjedés - azaz a dimenzió, tágabb értelemben kiterjedés azaz mennyiség vagy mértékegység..

 

    Így magának a dimenziónak a tágulása - zsugorodása akkor értelmezhető, ha a szemlélővel (ill. eszközeivel) történik olyan hatás ami a dimenzió mértékegységeinek  megváltozásával jár.

    Ilyen hatást állít Einsstein a relativitás elméletével, amikor a sebesség hatására az óra lassul vagy a hossz rövidül..  És az áltrelben a görbült teret követő térkoordináták egységeinek rövidüléséről, a koordináta tengelyek irányainak eldeformálódásáról elmélkedik.  De ez nem új.. Igaznak sem igaz, de ő éterben gondolkodott, így az éterének mint egy láthatatlan szivacsnak a markolászása az éter deformálásán keresztül a koordináták deformálódását következményként hozta magával.

 

   Szóval, szóval: Miben új, és miben igaz a Te térgörbületed, koordináta vagy helyesebben dimenzió torzulásod?

 

 

 

Előzmény: Törölt nick (158)
/dev/null Creative Commons License 2008.10.27 0 0 183
...a gravitációs törvényből pont az jön ki, hogy a hatás-ellenhatás a gravitációra nem érvényes..
a Gézoo-fizikában.
Előzmény: Gézoo (182)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.27 0 0 182

   Ó, ezt én mondtam magamnak :):)  vicces dorgálásként..

 

  Ez valóban érdekes, főleg ha azt nézzük, hogy a gravitációs törvényből pont az jön ki, hogy a hatás-ellenhatás a gravitációra nem érvényes..

  

Előzmény: Aurora11 (181)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 181

"Figyeljek jobban..  :):) értettem :)"

Dehogyis,nem mondtam én ilyet!:)

 

Amúgy érdekes az a történet,hogy Newton F=dp/dt=ma (ha m=állandó) törvényből és az F=gamma m1m2r/r3-ből már következik az F1=-F2 hatás-ellenhatás törvénye.És állítólag a gravitációs törvényt előbb ismerte fel,mint a hatás-ellenhatás törvényét.Így két felismerés már kiadta a harmadikat.A szuperpozicíó elvét Newton negyedik törvényének nevezik,bár ennek Newtonhoz nem volt köze,csak később egészítették ki.De ez szerintem nem axióma,mert csak lineáris erőknél igaz.Míg a három Newton törvény nemlineáris erőknél is müködnek.

Előzmény: Gézoo (179)
/dev/null Creative Commons License 2008.10.27 0 0 180
Azaz valóban, minket sokszor jobban vonzz a Föld, mint mi a Földet.
Ezek szerint Newton III. is hülyeség? :-)))
Előzmény: Gézoo (177)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.27 0 0 179

Jogos.. Mindkettőnél bejön az 1/36 *e-12  ..

 

  Na azért :):) így már a tömegarányéval azonos erőarány is kijön.. :)

 

Figyeljek jobban..  :):) értettem :)

Előzmény: Aurora11 (178)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 178
Szerintem a tömegközéppontjának a gyorsulásával kell számolnunk,mert a g is a mi tömegközéppontunkra vonatkozik.
Előzmény: Gézoo (173)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.27 0 0 177

   Így van! 

  Ami az erőket illeti  a klasszikus F=k * M * m/rcsak a szorzatot mutatja..

Amint a számításból is látszott azt is, ha mint függvényt analizáljuk, hogy a tömeg nagyságával egyenesen arányos az erő nagysága.. de nem csak a vonzottra igaz, hanem a kialakuló vonzóerőre is!

 

   És még nem is jól számoltam, mert nem  F= 2e-12 N hanem a gyorsulásokból e-13..

kifelejtettem az 1/36 -nál a tizedet, az arány pedig  700/2e-14 .. 350e14 ~ 3e16  ami a

szimpla tömegarány 1e22 -jénél még 6 nagyságrenddel kevesebb is.. de még a függvényből, számítás nélküli következtetés még így is sokszorosan alátámasztatott.

 

  Azaz valóban, minket sokszor jobban vonzz a Föld, mint mi a Földet.

 

 

  

Előzmény: Aurora11 (175)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 176

F=gamma mFöldmember/r2

F1=memberg,amiből g=gamma mFöld/r2

F2=mFölda',amiből a'=gamma member/r2

hatás-ellenhatás-törvénye miatt F1=F2,és ebből

a'/g=member/mFöld.

 

Előzmény: Aurora11 (175)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 175
Igen,nem ugyanaz.A hatás véges sebessége miatt itt is felbomlik az egyidejűség.
Előzmény: Gézoo (174)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.27 0 0 174

    Azt gondolom, hogy jobb ha azt mondjuk, hogy Newton hatás ellenhatás törvénye egyidejűleg azonos támadásfonban ható erők esetén érvényes.

 

   Ha csak az egyidejűséget vennénk.. jobbról F erő felgyorsít v sebességre 1 sec alatt, majd ezer év múlva balról uganez az F erő leállít 1 sec alatt..

 

   Ugye nem ugyanaz, mint amikor mindkettő F erő egyszerre hat.

 

 

Előzmény: Aurora11 (169)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.27 0 0 173

    Szép a számítás, de..

 

    Te az ember tömegközpontjától 1 méterre lévő  10e-22 értékkel számoltál, ami akkor is amikor a földön állunk 6000 000 méterre van a Föld tömegközpontjától, így az egész Földre  1/3 *  10e-12 szerese hat  azaz  

  

  F=   1/3 *10e-34  ezt megszorozzuk a Föld  6e24 kg tömegével = 2e-12 N erőt kapunk

 

  azaz az ember a teljes Földet rajta állva is csak F=e2-12 N erővel vonzza..

 

  A föld pedig az embert??    Engemet pl 700 N -al...  ami kicsit sokkal több..

 

 

Előzmény: Aurora11 (168)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 172

Olvastam egy könyvben,hogy Newton abból látta meg a határ-ellenhatás elvét,hogy a gravitációs törvényben a tömegek sorrendje nem számít:

F= gamma m1m2r/r3.

 

Előzmény: Aurora11 (168)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 171
Előzmény: Aurora11 (170)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 170

Szia Kedves Gézoo!

 

Én is csak most olvastam róla.

http://lecso.elte.hu/Kornyresz7.pdf

 

9.3-as KdV szoliton egyenlet.

Előzmény: Gézoo (164)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 169

"Azonnal a Föld felöl elérnek és hatnak rád a Föld gravitációs hullámai. Miközben a te hullámaid még 2 másodpercig úton vannak a Föld felé.. ekkor gyorsan visszabújsz a hold mögé..  így amire a Te hullámaid vonznák a Földet, Te már árnyékban vagy.. és nem küldsz több hullámot a Föld vonzására..

   Azaz a két hatás időben külön-külön hat.. így nagyságaik aránya kérdéses.."

 

Igen.Itt is felléphet olyan késleltetés mint ami a fény esetén fellép.Csak azt nem tudom,hogy ha szintén fénysebességgel terjed,akkor hogyan fogják tudni megkülönböztetni a fénytől.Mert valószínűleg a gravitációs hullám is ugyanúgy energiát szállít,mint a fény?

Előzmény: Gézoo (163)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 168

De a tömegek eltérőek.

F1=F2

mFölda1=membera2

a1/a2=member/mFöld

member=70kg

mFöld=5,983 1024 kg

a2=g=10 m/s2

a1=70/6 10-23 m/s2,ami kb. 10-22 m/s2

 

 

Előzmény: Gézoo (166)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 167

Szia Metafizikus!

 

"De rossz érv az, ha elméletünk védelmében az elméletünkből merítünk érvet. Ezért hát el is állok ettől, és felteszek egy kérdést: a pionok hogyan változtathatnák meg ha negatív impulzusról beszélünk, a nukleonok perdületét, ha azoknak nem perdülete van hanem spinje... és az erősen más, mint a perdület, főként azért mert a dimenziók más milyenek az atomon belül. Ezt hívom amúgy torzult dimenziónak."

 

A negatív impulzus a klasszikus fizikában is előfordulhat,mert ha a te mozgásiányoddal ellentétes irányban halad egy test és ütköztök akkor negatív impulzust ad át neked.Persze ez a vektorképből származik,de ezt át lehet rakni a skalárképre,ha elfogadjuk hogy  negatív számnak a 180-al elforgatott vektor,és a képzetes i számnak(gyökalatt-1) a 90-al elforgatott vektor felel meg.

A spin fogalmát még Pauli önkényesen vezette be,hogy meglehessen magyrázni a Ster-Gerlach kisérlet eredményeit,illetve az anomális Zeeman effektust,ami ellentmond annak,hogy a részecskének csak pályamomentuma lenne.És ezért bevezette a kétimenziós Pauli mátrixokat,vagyis a spinmátrixokat.A baj az,hogy a Schrödinger egyenlet nemrelativisztikus,ezért a relativisztikus jelenségeket nem tudja megmagyarázni.

Aztán jött Dirac és felírta a Dirac egyenletet,amiben a feles spinű részecskék esetén igaz relativisztikus Hamilton operátort hazsnálta,és ebből kipotyoktak a négydimenziós spinmátrixok,amik nemrelativisztikus közelítésben a kétdimenziós Pauli mátrixokra redukálódtak.Szóval a relativisztiku effektusok adják a spint.

Tudod a részecske energiája

E=mc2/gyökalatt(1-v2/c2)=mc2(1+v2/2c2+3/8v4/c4+...)

Ez kis sebességek esetén közelítőleg:

E=mc2+1/2 mv2.De ha a relativisztikus effektusokat is figyelembe vesszük akkor a sebesség negyedik hatványával és a még magasabb hatványával arányos végtelensok tagok is jelentősek.A Schrödinger egyenletben a mozgási energia a 1/2mv2 tagból áll csak,míg a Dirac egyenlet a teljes energiával számol,amiben a magasabb sebességhatványos tagok és az elektron mc2 nyugalmi energiája is szerepel.Az ezzel kijövő perdület más nagyságú lesz,mint az a perdület,ami a nemrelativisztikus Schrödinger egyenletből jön ki.A két impulzusmomentum különsége az amit spinnek hívnak.Ahogy a Dirac egyenletben az energiát nem bontják szét nyugalmi és mozgási energiára,így az impulzusmomentumot sem kell szétbontani külön pályaimpulzus és spinmomentumra.

A spinre azért nincs szemléletes kép,mert mi a nemrelativisztikus közelítéses világban élünk,ahol a mozgási energia csak az 1/2mv2,és nincs előtte nyugalmi energia illetve végtelen sok sebesség mégmagasabb hatványait tartalmazó tagok.Ha mi világunkban is irtozatosan nagy c-hez kzeli sebességek uralkodnának,mint amik az elemi részecskék között nem ritkaság,akkor számunkra nem tünne fel a spin létezése,mert azt a mi relativisztikus impulzusmomentum kifejezésünk magában tartalmazná.

A kvantummechanika másik nagy ellentmondása az,hogy az erőkifejezés nem:

F=-gradU,hanem vannak utána még végtelen sok tag,amiket összemérhetők az első taggal.Ezért nem is erőkkel számolnak a kvantummecahnikában,hanem energiával és impulzussal,mert technikailag csak véges sok erőtaggal tudnának csak számolni(végtelensokkal nem lehet),így mindig csak közelítő elméletek lennének.Emiatt nem ér sokat a kvantummechanikában az erőkre vonatkozó klasszikus mechanikai tételek.Persze a hatás-visszahatás tétele továbbra is fennáll,csak végtelen sorból álló erők esetére.Ezért célszerűbb visszatérnünk az energia és impulzusmegmaradásra,hogy ne kelljen az erőfogalmat bevezetnünk a kvantummecahnikában,hogy ne csak közeltő elmélet lehessen.Amúgy a Newton hatás-visszahatás törvénye az impulzusmegmaradásból adódik.

 

 

 

 

 


 

Előzmény: Törölt nick (151)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.27 0 0 166

  F=m*a   ha a1=a2*10e23  akkor 

 

    ha  F1=1 N  akkor F2=100 000 000 000 000 000 000 000 N

 

   Melyik a nagyobb F1 vagy F2  ?  Szerintem F2..

 

 

Előzmény: Aurora11 (165)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 165

Szia Gézoo!

 

"Más megközelítéssel, ha a tömeg nagyságácal egyenesen arányos a vonzóerő nagysága, akkor a nagyobb tömeg nagyobb vonzóerőt gyakorol a kisebb tömegen, mint viszont a kissebb a nagyobbon.

   Amit a kettőjük közé dugott mérleg mutat az a két erő összege."

 

Szerintem a nagyobb tömeg ugyanakkora erőt gyakorol a kisebbre,mint a kisebb test a nagyobbra,csak az irányúk ellenkező.Newtont a gravitációs törvény sugalta a harmadik axiómájához,legalábbis azt olvastam.Például a Föld ugyanakkoró nagyságú erővel vonza az embert,mint amekkora nagyságú erővel vonza az ember a Földet.Ami eltérő a különböző tömeg testek esetén az az erő által bekövetkező gyorsulásuk.Például az ember ha a Föld felé 10 m/s2 gyorsulással gyorsul,akkor a Föld  csak 10-22 m/s2-el gyorsul,ami kimutathatatlanul kicsi gyorsulás,de mégsem nulla.

Előzmény: Gézoo (163)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.27 0 0 164

Szia Kedves Auróra!

 

  Valami rémlik, de nagyon régen, vagy nagyon érintőlegesen olvastam ilyesmiről, és bevallom fogalmam sincs róla.  Amit leírtál, annak alapján logikusnak tűnik..de mivel nem egészen értem, így nagyot tévedhetek,,

Előzmény: Aurora11 (161)
Gézoo Creative Commons License 2008.10.27 0 0 163

Szia Kedves Metafizikus!

 

  A példa arról szól, hogy kilépsz a hold mögül (mint árnyákoló, gravitációs mező eltorzító, stb.) mögül és ..

 

  Azonnal a Föld felöl elérnek és hatnak rád a Föld gravitációs hullámai. Miközben a te hullámaid még 2 másodpercig úton vannak a Föld felé.. ekkor gyorsan visszabújsz a hold mögé..  így amire a Te hullámaid vonznák a Földet, Te már árnyékban vagy.. és nem küldsz több hullámot a Föld vonzására..

   Azaz a két hatás időben külön-külön hat.. így nagyságaik aránya kérdéses..

 

   Más megközelítéssel, ha a tömeg nagyságácal egyenesen arányos a vonzóerő nagysága, akkor a nagyobb tömeg nagyobb vonzóerőt gyakorol a kisebb tömegen, mint viszont a kissebb a nagyobbon.

   Amit a kettőjük közé dugott mérleg mutat az a két erő összege.

 

   Azaz Newton törvényei csak az egyidejű, és közös támadáspontú erők által kifejtett hatásokra érvényesek, az összes többi esetben nem.

 

 

 

 

Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 162

Sziasztok!

 

Jó éjszakát kívánok Nektek!

Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 161

"Ami fontosabb, az valóban az, hogy a mozgás és a spin és.. hatására korrekten számítható a célpont helye, ha ismerrjük a sugárzás irányfüggvényét.

   Egyes esetekben már ismerjük. Azaz helyesebben a valószínűség egy kis kúpszögű térfogatot ad.."

Ilyenről már olvastam valamit.Ket vektorokkal lehet kezelni ezt a problémát,és speciális esetben vissza is adja a klasszikusmechanikai szóráselméletet.Ilyenkor a teljes impulusmomentum(j) és annak z komponense(m) alkot egy kettús bázisvektort:ket(j,m).Csak a együtthatók kiszámításáról nem mond semmit.:(Pedig ezzel a módszerrel olyan magasabb gerjesztésű atomon való szórást is meglehetne magyarázni,amiről a klasszikus mechanika nem mond semmit.

 

Hallottál már a szolitonok és a kvantummechanikai kötött állapotok közötti analógiát?Ha van egy vízfal és az leesik akkor annyi szolitont hoz létre,mint amennyi kötött állapot van egy a fal magasságával azonos mélységű potenciálgödörben.Ezért nem lehet Azért nem az átlagos vízszintnél alacsonyabb szintű zsilip megnyitásakor szolitont előállítani,mert ennek a kvantummechanikai szórt állapotok felel meg,ezért ilyenkor csak diszperzív kis ampiltúdójú hullámok keletkeznek.Most olvastam erről,és egy kicsit durvának tartom.Főleg,hogy a kétdimenziós szolitonokra példa a Jupiter Nagy Vörös Foltja!Ezek mindegyikének örvény alakja van.Bár lehet,hogy ez csak formai analógia,mert a szoliton terjedéséhez közeg kell!

Mi a véleményetek erről?

 

Előzmény: Gézoo (157)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 160

"Vagy ez, vagy senki nem olvasta?"

 

Én elolvastam.Csak a nem tudom,hogy pontosan milyen dimenziófogalomra gondolsz?Arra,amit a hétköznapi életben használnak,vagyis hogy a test dimenziói a hosszúsága,a vastagsága,a magassága,vagy a mozgásának az idődimeziója?Ekkor a dimenziótorzulás azt jelenti,hogy a testnek kétféle vastagsága is lesz a hosszúsága és a magassága mellett?És a részecskéknek is emiatt változik meg a tuajdonságaik.Vagy matematikai értelemben vett tereknek a dimeziófogalmára gondolsz?
"2.No, de mindegy: a legutóbbi válaszom a foton hullámcsomag "honnan tudja" kérdésre szerinted jó volt?"

A legkisebb hatás elvének letapogató mechanizmusára gondoltál?

"3.Továbbá mondtad, hogy a legutóbbi beszédedre, megpróbálsz az én színvonalamnak megfelelő zanzásított választ adni. Nos ezek voltak, amiket írtál, ha fontos és az elméletemet szorosan érinti, akkor minden bizonnyal előnyömre válna:"

Igen.A kvantummechanikában a részecskékhez hullámfüggvényt rendelnek,és ezzel jellemzik annak mozgásállapotát.Ha ismered az elméleti mechanika hullámtanát,és meg tudod oldani,a megfelelő hullámegyenleteket,akkor a kvantummechanikával is könnyen boldogulhatsz.Mennyire ismered az exponenciális függvényeket,az e-ados kifejezéseket,a komplex számokat?Illetve mennyire ismered az operátorokat?Mert ezek ismerete szükséges.


 

Előzmény: Törölt nick (155)
Aurora11 Creative Commons License 2008.10.27 0 0 159

"Ezt nem értem, mármint azt, hogy honnan tudná... hiszen a foton C sebessége "végtelen utat jár be" ahogy Feyman mondaná ,minden utat két koordináta között. Akkor ezek közül érintheti azt a fermiont amelyiket épp figyelünk, tehát (A) megfigyelő csak annyit lát, hogy a fotonhullámcsomag "eltalált" a egyik atomtól a másikig."

 

A lekisebb hatás elvére gondolsz?

Előzmény: Törölt nick (148)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!