Csináltam egy gázgyüjtő kupolát ez ötven literes ebből leszivatom egy fagyasztóláda kompreszorral de csak 1-bárig süritem a tárolóm miatt,mert nemhiszem hogy többet kibirna meg egy traktor hátsóba(belsőgumiba)gyüjtöm.Én nemfütöm északa nincs is termelés..Mire akarod használni??Mijen recept alapján rakod össze?Vizmelegitésre könyen használható mert elég jól ég.Nállam negyedik naptól már éghető gáz jött..
Igen, ez adja magát amit a bűzről írtál. Azóta jobban belemerültem témába. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egy kettős rendszert csinálnék, a mezofil és termofil rendszert ötvözve.Természetesen előtte kipróbálom a gázképzést, van itthon egy 1 m3-es tartály.
Igazából nagy értelmet akkor kapna a dolog, ha tudnám, hogy mi az a nyomás, amire biztonságosan, "olcsón" sűríthető, és ez hány m3-nek felelne meg normál nyomáson, hőmérsékleten.
Hogy érted, hogy Te is sűríted? Ezt hogy képzeljük el?
Helló.Hát a fojamat müködik házilag is,nekem egy2000 literes tartájba van kisérlet képpen büze nincs mivel zárt rendszer kell..Süriteni is lehet de szerintem a gázzsákos megoldása jobb lenne hoszútávon de énis süritem mert még nincs zsákom.15 fokos hőmérsékleten kb 150l gáz képződik naponta ez éppen semire nem elég csak kisérletezni mint ahogy énis csinálom.Néha alágyujtok akkor megnő a teljesitmény..A végtermékről még nincs tapasztalatom...Egyet jegyezz meg igy nemér csalódás:csodát nevárj tőle de szerintem érdemes megpróbálkozni mert igazán nagy befektetést nemigényel.
Sziasztok! Új vagyok a témában. Vidéken lakom kertesházban, és nagyon érdekel, hogy lenne-e lehetőségem egy ilyet technológiát üzemeltetni. Szervesanyag ellátás megoldott. Viszont nemtudom mekkora bűzképződéssel társul a dolog.
Továbbá érdekelne a tárolása is a metánnak. Tegyük fel egy nagyobb tartályba kompresszionálva. Azt olvastam, hogy a cseppfolyósítás bonyolult, de a kompresszionálás szóbajöhetne költségbarát áron?
Továbbá mi lesz a hulladékkal ami keletkezik? Mit lehet arról tudni milyen állagú? Bűzös?
Nézz át ebbe a fórumba: Kiserőmű Motorokhoz nem értek annyira, de nem lehet annyira komplikált, hiszen már a II. világháborúban is megoldották. Legfontosabb a szívócsőben a visszaégésgátló. !!!
Helló.Most ott tartok hogy egy 80ccm-es kis kétütemü megy szépen róla,de a következő gond az hogy kell egy regulátor ami nemis lenne gond de valahogy megkell oldani hogy a gáz/levegő keverék jólegyen terhelésnél is amikor többet kér a motor,sima gázreduktorral amiket autókhoz használnak nemjó mert nemakarom nyomásalá hejezni a gázt inkább az egyszerüség kedvéért a gázsákos gyüjtés szinpatikus de igy szivnia kell a motornak.
Tisztítás nélkül üzemelnek vele a biogázos erőművek. Csupán a kénhidrogént választják le belőle. Házilag ez nem meghatározó, tisztán növényi alapanyagok esetén 1% alatt van. Benzinmotornál el kell találni a keverési arányt. Több kell belőle, mint pl. a PB gázos autónál. ~2szer annyi térfogatban. Ha mégsem megy, kevés benne a metán és sok a CO2. Zöld nyesedéket, elsősorban kétszikűeket kell adagolni hozzá. Repce, csalán, pitypang, spenót, káposztalevél... Frissen indított erjesztőben az elején mindig több a CO2. Elején néhány napig csak égetni, aztán már mikor lecserélődött a gáz, akkor motorba engedni. Friss anyagot meg légzsilipen keresztül kell beadagolni, levegő ne jusson be.
udv.Látom már mindenki biogázt termel igy már nemlátogat ide,vagy már nem érdekes?!Énis kipróbáltam két ködméteres tartájba is és egyszerübb mint gondoltam.De nemtom megtisztitani hogy menjen vele a benzines aggregátor mert ezzel nemmegy.Égni szépen ég.Esetleg nincs ötlet a tisztitásra??
Állami támogatás igényelhetõ 2007 - 2013 között 2 milliótól 750 millió Ft- ig biogáz üzem építésre. A többi megújuló energián alapuló beruházáshoz is van támogatás, eltérõ mértékben. (Biogáz, Biomassza, Szélerőmű, Hőszivattyú, ORC)
Házilag nem célszerű a biogáz összenyomorgatásával kísérletezni. Tárolni legfeljebb úgy lehet, hogy hidegen tartjuk az erjesztőtartályt és akkor melegítjük föl, mikor szükség van rá. Nem túl jó megoldás, mert a gáz fejlődése nagyon lassú, ráadásul nagy mennyiségű anyagot kellene óvatosan stabil hőmérsékletre emelni. Emiatt folyamatos termeléssel szokták üzemeltetni, a gázt meg a fejlődés ütemében elhasználni. Átmeneti tárolásra vízfürdős kupolát vagy fóliaballont használnak. Ez házilag is megoldható 10-20 m3 méretben. Nagyüzemi körülmények között a biogáz szétválasztásával, tartályba sűrítésével üzemanyagként is hasznosítják kísérleti céllal, de házilag nem ajánlott.
Engem is piszkál a biogáz gondolata, hisz tőlünk nem messze korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre a csirke trágya, és a zöld is megterem a gát oldalban.
Elnézést kérek, de nem emlékszem nick szerint, hogy ki is mondta, de az a szimpatikus megoldás, hogy egy tartályban kellene gyűjteni túlnyomás alatt. Ezzel meg lehetne esetleg azt oldani, hogy a nyáron (amikor ideális a gáz előállítása), annyi gázt lehessen elkészíteni és letárolni, hogy az elegendő legyen (teljesen vagy részben) a következő gáz szüretig.
Ezzel kapcsolatban máris adódik néhány kérdés: pl mekkora az optimális tárolási nyomás, amin érdemes lenne tárolni a biogázt? Vagyis lehetséges?
Ha ezt a gázt használjuk, mivel a fűtőértéke, mintegy 50-60%-a a földgázénak, akkor a meglévő berendezéseket új beállításokkal lehetne használni?
Annyi előnyük van, hogy abban a környezetben fűtés nélkül is üzemel. Vagyis nem kell szigetelni és a fűtéssel vesződni. Sőt a tárolással sem, hiszen főzésre használják, de mert a gáz folyamatosan fejlődik, legfeljebb állandóan ég a láng hogy ne a metán illanjon el a levegőbe.
Még időben leálltam. :-( Semeddig. Emésztő: 1. Jó vastagon hőszigeteljük. XPS vagy egyéb nem vízszívó hab, rágcsálók elleni védelemmel (sehol ne férjenek hozzá). 2. Vízzáró belső héj. Lehet beton, rozsdamentes lemez, üvegszálas poliészter, tófólia, stb. 3. Adagoló cső. Ferdén majdnem a fenékig érjen, zárható fedéllel. Így a vízen keresztül kell betuszkolni az adalékot, miközben a levegőbuborékok kiszorulnak. Mérete elég legyen a legnagyobb várható adag, pl. kis szalmabála befogadására. Egészben azt se szabad belenyomni, csak szétzilálva. 4. Gázzáró fedél. Elég nagy legyen, hogy a gázfejlődéssel együtt jelentkező habosodás ne fusson ki a szűrőn keresztül a gáztárolóba. 5. Fűtőcső(rendszer) amivel tartani lehet a kívánt hőfokot. 6. Szűrő, ami leválaszt lehetőleg minden nem gáznemű anyagot. 7. Gáztároló. Lehet a fejlesztővel egybe, pl. fóliakupola, emelkedő fémdob, mint a gáztározóknál, külön fóliaballon. Sűríteni nem érdemes. Térfogata lehetőleg a fejlesztő térfogata fele-egésze körül legyen. 8. Ürítőcső. Érjen le az erjesztő fenekére. A kierjedt anyag leül az aljára, vele a szennyeződések, föld stb. Lágyabb burkolatoknál ügyelni kell arra, hogy a szippantó csöve ne sérthesse meg. Lehet egyszerű kifolyónyílás, ami beállítja a max. belső szintet és egy utóerjesztő tartályba továbbítja a már eléggé kiforrt anyagot.
Ezek után persze még a felhasználásnak megfelelően kell gázkezelő, pl utószűrő, páramentesítő, kénhidrogénleválasztó, nyomásfokozó...
Meddig jutottál a kisérletekkel?Én is ilyen rendszerben gondolkodom, van egy használaton kívüli emésztő gödröm azt hogy lehetne biogáz termelésre fogni?
7 évvel ezelőtt át akartam állni biogáz áramtermelés+fűtésre. Alaposan átrágtam a neten fellelhető német irodalmat. Akkoriban a magyaron akadt néhány találat haszon nélkül (német 100000+, magyar először 64 majd ~300). Pár apró hír, pályázat, "feltalálták a spanyolviaszt" stb. Sajnos, a hivatalok is ezen a szinten álltak, azaz "Senki nem tud semmit!" Végül maradtam a napnál. Azóta csak hobbi. Időközben részt vettem néhány előadáson, kaptam magyar könyvet is. Bai Attila: Biogáz
A hordó 200L-es telepakoltam ammedig bírtam, a víz jött a kivezetőcsővön, láttam mert átlátszó, pincében volt lent, és körbe szigeteltem a hordót űveggyapottal, nem nyitogattam csak vártam vele vagy 20 napot mire megindult a gázfejlődés, biztos a hőmérséklet is kevés volt neki.Honnan tudsz ennyit ezekről a dolgokról?
Mindegyik trágya tud éghető gázt fejleszteni. Amiben több az emésztetlen szervesanyag ill. alom, az többet. Ami fontos: Berakásnál ne maradjon felette szabad levegő, inkább legyen szinültig vízzel. A felesleget szorítsa ki a fejlődő gáz. Ha kevés a hasznos anyag a trágyában, még ennek ellenére is előfordulhat, hogy a vízben oldott oxigéntartalom miatt nem keletkezik éghető koncentráció. Kis mennyiséggel nem érdemes kísérletezni. Hordóban ha mindig a fedelet levéve pakolod, talán semmi. Mekkora a hordó? 200 l-eset ha tömören megtömöd ~80%-ig, majd feltöltöd vízzel, talán kapsz belőle valamit. Hogyan fűtöd? Most a kánikulában előfordulhat, hogy beindul, de éjszakára már takarni kell.
Almot raktam én is bele a hordóba, igaz nem volt össze szecskázva, egy vödör alom, két vödör víz ment hozzá, ezt csatos fedelű műanyag hordóba raktam, körbe vettem kőzetgyapottal szigetelés képpen, a gázt meg belevezettem egy másik hordóba, ami egy másik hordóban volt vízzárként.Most tudnám csírketrágyával, vagy disznótrágyával keverni, melyik a jobb?Ezek a trágyák magukban nem fejlesztenek éghető gázt?
"Télen mit lehet a fű helyet berakni?" Télen a kecskék sem kint legelnek, hanem alom kerül alájuk. Az mehet a tartályba, csak azonos eredményhez többet kell adagolni, ill. lassabban fejlődik a gáz.
Annyi vizet kell legalább hozzá adagolni, hogy szabad levegő ne legyen az erjesztőtartályban. Amíg van oxigén, addig jóformán csak CO2 képződik. A beadagolt anyaggal mindig kerül be levegő is, a víz is tartalmaz oldott oxigént, amíg az el nem fogy, nem sok éghető gáz képződik. Az utántöltést légzsilipes rendszerrel szokták megoldani. Pl. egy ferde etetőcsövön keresztül a tartály aljába tömködik be a friss anyagot. Házilag. Ipari körülmények között csigás behordó, stb.
