A Rex Romanorum más, mint Rex imperator in Regno suo híres kijelentés. Tudod ki volt a Rex Romanorum?
On,
Nem nagy országgal ekivalens, hanem politikai, gazdasági és katonai súllyal, történelmi hagyománnyal és terjeszkedő területekkel és még kismillió jelemzővel kapcsolatos.
Mert földrajzi értelemben beszélhetnél Lengyel Impériumról, vagy Francia Impériumról. Ehhez képest pedig mindkét esetben Regnumok voltak és a korban ezt pontosan kezelték és tudták:
Pl. Nézd meg a megszólítások közötti különbséget: A spanyolok a kora újkorban pontosan fejezték ki a Regum és Imperium közötti különbségeket: a lengyel, magyar, cseh, angol, francia portugál királyokat leginkább Su Alteza megszólítással tisztelték. Miközben a spanyol, német, osztrák, oszmán pedig megkapta a Su Majestad (Imperial) respektust!
Arra gondolsz, hogy megpróbáltál bűvészkedni azzal, hogy voltak függetlenedési, lazítási törekvések a Lajos által meghódított területeken (mint minden birodalomban), vagy hogy ezeket különböző időben szerezte meg (mint minden hódító a maga birtokait)?
Idéztem rá válaszul Fr. o. kialakulásának vázlatát.
Pierre Monnet: "...a Birodalom nem adottság, hanem a változó térben (a Kelet betelepítése) zajló történelmi folyamat. A Birodalom politikai összetevői szüntelenül változtak..."
Nem rúgtam öngólt, mivel azt is előadtam, hogy helyeslem a modern történészeknek azt az eljárását, hogy Németnek nevezik ezt a politikai képződményt. Ugyanis, mint nagyon helyesen írtuk mindketten, a translatio/renovatio imperii jegyében nevezték az említett politikai alakulatot (Szent) Római Birodalomnak, ténylegesen azonban ez az alakulat német volt, mert benne német túlsúly/szupremácia érvényesült.
Mint mondtam, és mint az idézett szerzők is megerősítik, az "imperium/regnum" nem közjogi kategória. Nem függvénye annak, hogy van-e vazallusi státus, vagy nincs!
Akkor mivel még mindig nem érted a difiket, mond meg kérlek, hogy milyen jogokkal és kötelezettségekkel járt a Cseh választófejedelmi státusz és milyen "intézményi összeolvadás" fedezhető fel a lengyel király és a "magyar birodalom" irányítása között. A NR Császár és a cseh király jogilag vazallusi, alárendelt viszonyban van. Kérlek bizonyítsad be ugyanezt a lengyel és magyar szuverén uralkodók esetében is...
"Azt is pontosan tudod, hogy az Imperator mellett a Rex Romanorum fogalom mit jelent ebben a rendszerben."
Rex est imperator in regno suo :))
"Pontosan tudod, hogy az NRCS milyen struktúra, a császári hatalom valójában a római örökség egyik formája."
Természetesen, de a gyakorlat a lényeg, ez pedig azt jelenti, hogy a "birodalom" szó nem közjogi kategória, hanem kb. csak annyit jelent, hogy 'nagy ország' (mely utóbbi kifejezés szintén konyhanyelvinek minősíthető). Az, hogy a Szent Birodalom kategóriájához milyen ideológiát fűztek, jelen esetben mellékes. Az is, hogy a császárt választották, sőt ez inkább a gyengeségét jelzi -- szemben pl. Anjou Lajos hatalmával.
A teljesség kedvéért: mint ismert, Károly Róbert Margittal, az akkor még csak morva őrgróf Luxemburgi Károly lányával jegyeztette el Lajost, de az a frigy sikertelennek bizonyult. Nem született belőle gyerek, és Margit az 1349-ben Mo.-ra is átgyűrűző pestisjárványban meghalt. (Lajosnak csak a 2., a boszniai Erzsébettel kötött házassága volt eredményes, mert ebből legalább lányai születtek…)
Hogy választották a császárt? Mi a császár latin neve? Mi a közös a birodalom és a császárság szavak között??? Ez speciel a középkorban is így volt, így ez nagyon mellé megy.
Pontosan tudod, hogy az NRCS milyen struktúra, a császári hatalom valójában a római örökség egyik formája. Azt is pontosan tudod, hogy az Imperator mellett a Rex Romanorum fogalom mit jelent ebben a rendszerben.
A császárválasztás rendszere miatt igencsak téves dolog Hohenstauf Birodalomról beszélni... Hogy egy távoli példát mondjak neked: Rudolftól kezdve egészen 1804-ig a Habsburg-birodalom nem volt azonos a kortársak fejében a Német-római Császársággal, Birodalommal, hiszen olyan területeket is birtokoltak, amelyek nem része a Birodalomnak, csak a Habsburg Birodalomnak...
Továbbra is kérdem, mi az Anjoukorabeli Lengyel Királyság "magyar" jellege, ami miatt te Magyar Birodalomról beszélsz???
Kérlek, erre válaszoljál, ne rossz párhuzamokat hozzál!
"Mond el pl. az anjou-korabeli lengyel királyság 'magyar' ismérvét, hiszen a te szavaddal élve - és azt el nem fogadva - ez is a Magyar Birodalom része..."
Amiért a Cseh Királyság a Szent Római Birodalom (1409-től „Heiliges Römisches Reich deutscher Nation”) része volt...
Hogy jobban értsük, miről is van szó, miért megalapzott Magyar Birodalomról beszélni Anjou Nagy Lajos impériuma esetében, ahhoz érdemes összevetni említett királyunk uralmát Luxemburgi IV. Károlyéval, nemcsak azért, mert kortársak voltak, hanem szoros rokoni kötődéseik miatt is.
Károly Prágában született 1316. máj. 14-én, kb. 1323 és 1330 között azonban Párizsban nevelték. Eredetileg Vencelnek hívták, de Franciaországban – az egyesek szerint hunogur – Károly névre keresztelték át. („Misitque me meus pater jam dictus ad dictum regem Francie me existente in septimo anno puericie mee; fecitque me dictus rex Francorum per pontificem confirmari et imposuit michi nomen suum equivocem videlicet Karolus” – „És elküldött engem a már említett atyám Franciaország mondott királyához, gyermekkorom hetedik esztendejében; és a frankok mondott királya pap által bérmáltatott, és az övével azonos hangzású névvel, tudniillik a Károllyal ruházott fel” – rögzíti a szóban forgó eseményt az önéletrajzában.) Édesapja, János cseh király olyannyira fontosnak ítélte a francia ügyeket, hogy beavatkozott a százéves háborúba, és ott is esett el 1346-ban, Crécynél. Károly Prágát tekintette birodalma középpontjának, és nagyszabású építkezésekbe fogott – amelynek nyomai ma is láthatók –, Jakob Twinger von Königshoefen 1382–93 között írt krónikája szerint viszont a német nyelvet kedvelte és beszélte leginkább. (Vö. Nagy Balázs: Luxemburgi IV. Károly neveltetése; in: Nagy Balázs–Szálka Zsuzsanna–Szende Katalin szerk.: „Az élet tanítómestere” – Ünnepi tanulmányok Gyapay Gábor 80. születésnapjára; Fazekas Öregdiákok Társasága, Bp., 2004)
Anjou Nagy Lajos Mo.-on született és nevelkedett. A magyar gazdaságra és haderőre támaszkodott hódításainál, és mindvégig ezt az országot tekintette székhelyének. A Magyar Birodalom központja az Anjouk idejében Visegrád volt – korábban legfeljebb vadászataik során szálltak meg itt a királyok, az idegen eredetű dinasztia azonban felismerte a hely stratégiai jelentőségét. (Ahogyan Buzás Gergely írja: „1323-ban az Anjou uralkodó itt rendezte be fő rezidenciáját. A magyar korona megszerzéséért vívott harcok során magának sok ellenséget szerző uralkodó feltehetően nem ítélte elég biztonságosnak elődei fényűző, de csak gyengén erődített óbudai várát vagy a Buda városában álló királyi kúriát, ezért választhatta lakóhelyéül az ország közepének legnagyobb erősségét, a visegrádi várat.”) E tényezőknél is fontosabb különbség azonban a két állam, Csehország és Magyarország viszonylatában, hogy az előbbinek a súlya, azé az országé, amelynek a Szent Birodalom választófejedelmei közötti részvétele mindvégig vita tárgyát képezte, nem vetekedhetett a német államok összességével, sőt akár egyikével-másikával sem. Gazdasága (az ezüstbányákat is tekintetbe véve), hadserege nem képezett olyan ütőerőt, hogy arra alapozva a Luxemburgi-dinasztia idején a Szent Birodalmat Cseh Birodalomnak minősíthetnénk. Hatalom dolgában a német államokkal csupán a Magyar Királyság állhatta ki a próbát, de még Károly fia, a 11 éves korától a magyar Anjou-udvarban nevelődött Zsigmond esetében – 1410-től német király, majd 1433-tól haláláig császár – sem engedi meg a Magyar jelzőt az elfogult nyugati történetírása Szent Római Birodalom esetében. E rövid korszakra is az 1409-ben felbukkanó „Heiliges Römisches Reich deutscher Nation” kifejezést használják…
"A francia királyság és a Német-római Császárság genezisének rövid bemutatásabaromira nem válasz arra, hogy milyen alapon nevezed te az Anjou korabeli dinasztikus struktúrát Magyar Birodalomnak..."
Érdekes, hogy amíg a modern kori történetírás Német-római Birodalomról, ill. Német Császárságról beszél egy olyan politikai képződmény esetében, amelynek még megállapodott, állandó központja, fővárosa sem volt, és amelybe úgy kellett a római jogot is 1495-ben recipálni (hivatalosan csak szubszidiárius jelleggel: Reichskammergerichtsordnung), hogy az egységnek legalább valami külső látszatát megteremtsék, ill. ezt a látszatot valamelyest erősítsék, egy olyan képződmény esetében, amelyben a császárnak a magyar Anjou királyokéhoz fogható hatalma még csak távolról sem volt, és ahol az uralkodót az egyes államok vezetői mindvégig választották (eleinte a törzsi hercegek, a XIII. sz.-tól a fejedelmek, akik közül a 7 választónak mindig jelen kellett lennie, mert különben érvénytelenné vált az electio, s 1273-tól aztán csak ők határoztak úgy, hogy 1356-tól négyük jelenléte mellett az egyszerű többség elegendő) -- nos, addig roppant érdekes, hogy az említett tényezők ellenére az Anjouk örökletes magyarországi királyságát, noha az még csak feltételekhez sem volt kötve a hitlevelet és a koronázási esküt leszámítva (az utóbbi is mindössze 1309-ből ismert Gentilis közjegyzője jóvoltából, miközben Nagy Lajos, Mária és Durazzói Károly hitlevelének nyoma nincs egyelőre), nem fogadod el Magyar Birodalomnak, hanem mindenáron csak az Anjou Impérium létjogosultságát hangoztatod. Véleményem szerint a németek birodalmát több okkal lehetne Hohenstauf Birodalomnak nevezni például...
A francia királyság és a Német-római Császárság genezisének rövid bemutatása baromira nem válasz arra, hogy milyen alapon nevezed te az Anjou korabeli dinasztikus struktúrát Magyar Birodalomnak. Ráadásul a francia és a germán történelem totálisan más alapokon, más etnikai, politikai, államszervezeti közegben jött létre.
Mond el pl. az anjou-korabeli lengyel királyság "magyar" ismérvét, hiszen a te szavaddal élve - és azt el nem fogadva - ez is a Magyar Birodalom része...
IV. Károly császárt és feleségét, az ugyancsak a magyar Anjou-udvarban nevelkedett Schweidnitzi Annát ábrázoló falfestmény (Karlstein)