Keresés

Majd elnyelik a nomádokat, mint a homok az esőcseppeket. Csak idő kérdése, nekik pedig van, mint láthatjuk...

Indiát soroljam? :) árják, mogulok, portugálok, angolok ?:))

Nem arról van szó, hogy az adott állam a "nomádok" hódítása során szétesik, hanem arról, hogy a "nomád" népek felfrissítik, megújítják vagy éppen átalakítják a megvert befogadó államot.

Kínát, Indiát hányszor szállta meg sereg az évezredek alatt? Máig megvannak, sőt, most éppen közelednek a világ gazdasági leigázása felé.

Azert ezt en nem allitanam. Buhara, Szamarkand es Hiva varosaiban eppen a mongolok hatasara indult be a kultura fejlodese, amit ,,Masodik iszlam aranykornak" neveznek. Vagy ott van az Arany Horda varosainak ,,reneszansza" (p.l.Kazany)

De helyette keleties vonásokkal gazdagodott az orosz életvitel és gondolkodás, Timur Lenk utódaiból pedig a Taj Mahal született meg...

Félreértesz: a nomádok kifejezést a letelepedett államokkal szemben nem ilyen életmódot folytató népekre értette. Ilyen szempontból a germánok/arabok/magyarok kifejezetten nomádnak számítanak.

Ibn Khaldún nem akcióról és reakcióról írt, hanem összeroskadó és megszállt államokról és ezekbe kívülről behozott kultúráról.
A másik elmélet pedig nagy Károly időszakáról szól. Én spec nem értek egyet vele, de ez kit érdekel?:)

Olvastam, akció-reakció. Ennyi az egész. A kereszténység eggysége kétséges a középkor óta. Róma-Bizánc, koptok, örmények, miegyebek, majd jött a protestánsok ideje. Belefért a máshitűek elleni katonai és politikai harc mindbe.

Nem erről volt szó. Olvasd el a (740)-est.
Egyébként van egy olyan elmélet is, hogy az egységes, kereszténységen alapuló Európa eszméje az iszlám terjeszkedés eredménye.

Mert? Kitalálta, hogy a hatás ellenhatást okoz és ilyesmi? Az egész világon nincs talán 1 nép sem, amelyiknek az ősei valaha nem máshonnan kerültek oda, még talán a Kalahári szanok is északabbról költöztek oda egyéb népek elöl.

Aham. És akkor Ibn Khaldúnnak akkor igaza volt Európára vonatkoztatva is?:)

Ez most hogyan is jön ide?

Ebben nincsen vita, de egy nagyrészt szedett-vedett, ráadásul több, egymástól független csoportot én nem neveznék hadseregnek.

A hajdúk között élég magas volt a délszláv elem, ami a letelepítésük után szépen asszimilálódott.

A germánok ui. a hunok előtt futottak végig Európán, mint pl. a vandálok és a gótok egy része. Más germánok pedig a hunok alárendeltjeiként éltek, Attila haláláig, utána tudtak önállósulni. Az arabok pedig állandó harcban álltak később a spanyol és a francia királyokkal, míg végül legyőzték őket (a mórokat Andalúziában) és Szicíliában és mehettek vissza Afrikába.

Lemaradt az off az elejéről:
OFF

"A magyarok és az arabok pedig nem sok újat hoztak Európába."
Ja, persze, meg a törökök sem. Még a seggtörlést is Kínából kellett eltanulnia a magasan fejlett európának.

Valami magnak kellett lennie, Dózsa meg az közeli emberei tapasztalt katonák voltak.

A germánok nem voltak nomádok, mint ahogyan a vikingek sem. A magyarok és az arabok pedig nem sok újat hoztak Európába.
A germánokat, vikingeket és arabokat pedig letelepedésük után sem fenyegették sem a kunok, sem a besenyők, sem a mongolok...

Pontosan kire gondolsz?
Bár voltak cigányok is köztük, később szászok meg miegyéb népek, de én úgy tudom, jellemzően magyarok voltak. (A kunokat, jászokat magyarnak veszem).

Hümm, azért Európára is kifejezetten alkalmazható ez az észrevétel (vö.: római birodalom - népvándorlás - romanizált barbárság - a vikingek/magyarok/arabok betöréseinek hatása az európai államokra és később ugyenezen népek europizálódása - majd ugyanezen népek elleni ismételt nomád fenyegetés (besenyő, kun, mongol).

Dózsa katonáit azért nem nevezném hadseregnek:)

Ibn Khaldúnnak is csak a keletre volt rálátása, az ő történelemfilozófiai fejtegetései abból a közegből származnak.

és a nem magyar hajdúk?

Visszatérve a hajdúkhoz meg legjobb katonákhoz:
A Dózsa féle felkelés volt, amikor a magyar hajdúk először háborúztak, először álltak be hadseregbe.

Már a kenyérmezei csata idején is az volt a probléma, hogy hiába ölnek meg 7000 törököt a csatában 700 saját veszteséggel, a török a 7000-t könnyebben előteremti, mint a magyarok a 700-t.
Tehát ennyit a talpraállásról.
A magyar urakat minősíti, hogy Dózsa pillanatok alatt rá tudta venni a parasztjai az urak elleni támadásra. Azaz a magyar urak rendje olyan rend volt, amiben majdnem akkora volt a létbizonytalanság, mint egy polgárháborúban.
Mindenesetre ezen Dózsa nem javított, csak rontott. Az ő háborúja fosztogatásból és gyilkolásból állott vala.

Ibn-Khaldún arab történész szerint a nomádok a civilizáció megújítói. Minden korszakban ha egy állam letelepedik, elkényelmesedik, magába fordul, majd összeroskad. De minden alkalommal jönnek a nomádok, akik az államot meghódítják, kultúráját felfrissítik, majd átveszik, végül ők is letelepednek.

(Példák: Omajjád - Almoravida - Almohád kalifátusok; Irak területén: arabok - szeldzsukok - mongolok - safavida perzsák, stb.)

Ebbe szerintem ne menj bele, mert látszik, hogy a Mohács környéki időkről nem sok fogalmad van:)
Egyébként ha érdekel a korszak, javaslom hogy kukkants be a Mohácsos topikba, ott volt már szó erről a sztereotípiáról.

Igaz nem a legjobb katonák topicba való, de miért meríti ki a népirtás fogalmát amit Dózsa csinált?
" Kivéreztette az országot a török betörés elött " ?
1514-1526 tizenkét év... bármely ország talpraáll ez idő alatt...
Az hogy a magyar urak még az utolsó pillanatban sem hittek a szemüknek-fülüknek a
török támadást illetően, mindenki a maga kis érdekeit nézte az ország érdeke elött,
Szapolyai király akart lenni, a brandemburgi alkoholistát csinált a királyból, mindenki utált mindenkit, ez miért Dózsa hibája....????

Lehet annak is nevezni talán, bár inkább a törököt vágták volna közös erővel, mint egymást, hamár így összegyülekeztek a vitézek. De az egy ilyen világ volt, adok-kapok, keményen, oszt jónapot.