Nem feleltél kérdésemre. :( Jó veled (veletek) beszélgetni. :)
Node, a keresztes háborúkra visszatérve:
Kedvenc témám, Saladin és Richard története, de itt már szinte mindent elmondtatok amit lehetett. Én láttam a History Tv-n egy nagyon jó dokumentumfilmet a történetről és megérintett az, amikor Richard beteg volt, feküdt a sátrában, és Saladin ajándékot küldött neki, rengeteg gyümölcsöt vitetett neki, hogy felépüljön és "végre" tudjanak harcolni. A frank szerzetesekről is szó volt, akik Jézus keresztfájának egy darabjával mentek harcolni és mindig győztek. És Saladin amikor nyert Jeruzsálemben, nem ölette meg a keresztényeket, hanem a templom padlózatát rózsavizzel "tisztította" meg a keresztényektől. Persze előtte is ismertem a történetet, hisz mindenki tanult róla, de a film, melyben el is játszották, nagyon megérintett.
Ebben a topikban lehetőség nyílik a keresztes háborúk és a lovagrendek kapcsolatáról is írni? Szeretem a lovagrendeket, de offolni sem szeretnék. Nekem van egy igazi lovag ismerősöm, Sir Alexander Dr. Milesz Sándor, akit a Máltai Lovagrend üttetett lovaggá a Gödöllői Grassalkovich Kastélyban, ahol jelen volt őkirályi fensége Michael James Alexander Stewart of Albany herceg-a skót Stewart uralkodóház feje is. Azonban a Máltai Lovagrend már nőket is dámává, lovaggá üttet. Ennyit változott volna a történelem során? Hogy lehetséges ez? A lovagi téma meglehetősen közel áll hozzám, a magánéletemben is sokan lovagiasan viselkednek velem szemben, ami talán törékeny alkatomnak is köszönhető, bár el is várom a lovagias viselkedést. :) De nem offolok tovább, csupán egy témát vetettem fel, mely persze elsődlegesen a keresztes háborúkról szólna, melyhez kapcsolódnának a lovagrendek.
Saladin és Richard csatáiról akartam beszélgetni és lám, épp itt is van. Ha van még mondanivalód, örömmel olvasnám. Nagyon tisztelte egymást ez a két ember egyébként. Ez az egyik "kedvenc" történetem.
maradványokat a folyó gázlóját védő, Jeruzsálemtől észak-nyugatra mintegy nyolcvan kilométerre fekvő erőd lerombolt falai mellett fedezték fel. Haláluk napja egészen pontosan meghatározható: 1179. augusztus 29-én estek el "
Ez jó, hír, hiszen azt bizonyítja, hogy Szaladin Szíria irányából - és nem Egyiptom - foglalja el a keresztesek városait. 1187-ben elér Jeruzsálemig, és beveszi azt is.)
A Jordán folyó partján, Észak-Izraelben folyó ásatások során bukkantak rá a régészek a templomos lovagrend tagjainak sírjára. Ezek az első olyan sírok, amelyeket ténylegesen is a rejtélyes rendhez kötnek a kutatók - jelentette be április elején Tom Asbridge brit történész.
A maradványokat a folyó gázlóját védő, Jeruzsálemtől észak-nyugatra mintegy nyolcvan kilométerre fekvő erőd lerombolt falai mellett fedezték fel. Haláluk napja egészen pontosan meghatározható: 1179. augusztus 29-én estek el a templomos várat ostromló Szaladin elleni ütközetben.
„Soha nem gondoltuk, hogy valaha megtalálhatjuk a földi maradványaikat” – nyiltakozta Asbridge. - "Ez a felfedezés a maga nemében egészen egyedülálló. Akár azt is mondhatnám, hogy megtaláltuk a régészek egyik Szent Grálját” "
Az igaz, hogy a keresztes háborúkban a muszlim harcosok csata előtt leborultak Mekka felé és az alábbi imát kántálták el:
La iláh illa Allah, Muhammad raszul Allah?
A keresztes lovagok csatakiáltása pedig az ófrancia nyelvű 'Deus lo veult!' - 'Isten azt akarja!' volt?
Bár a keresztes háborúk hispániai hadszínterein, amit köznyelven reconquista néven ismerünk, a Deus lo veult! mellett a Por el Cristo, Caballeros! is használatban volt.
Legalábbis bizonyos óspanyol hősének tanúsága szerint.
Tegnap este a Nat Geo-n volt egy egyórás dokufilm a templomos lovagokról.
Érdekes dolgok voltak benne, többek között Baphomet imádása és az állítólagos beszélő fej legendája, amit egyes kutatók Keresztelő Szent János levágott fejével azonosítanak.
Általában saját topikjaiban terjeszti "forradalmi nézeteit", de úgy tűnik érdeklődés hiányában felszabadult kapacitásait most már mások topikokban is kamatoztatni szeretné:)
Senki nem gátol abban, hogy hulladék idődben bátran elővezesd arab/török forrásaidat arra vonatkozóan, hogy a 16 éves Kilidzs Arszlán - aki már 12 éves kora óta a Nikaiai Szeldzsuk Szultán - 1096-ban szétveri Remete Péter bandáit...
Hiszen ami meg sem történt, arról nem lehet egykorú forrás, ami nem is egykorú ugyebár:)"
Ezért nem hamisítvány, hanem regény, fikció, ugye?"
Gyorsan megértetted, hiszen az újkori, késő középkori történelmet lehet csak hamisítani.
A korábbiak már inkább koholmányok. Függetlenül az időtől. Az külön pech, hogy azok a történetek, amelyek nem létező időre vonatkoznak gyorsan leleplezhetőek.
Az első keresztes hadjárat csillagászati ideje (i.sz. 1096-1101) egybeesik az un.történelmi időszámítás (AD 1096-1101) idejével, mégis a történet kitalált.
Itt nagyon egyszerű a nyakoncsípés módja, mert nem volt Szeldzsuk Szultánság nikaiai székhellyel 1096-ban....
