Keresés

Részletes keresés

Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2239

Kedves MRici!

 

  A természetben valóban így van. A természet nem gyárt se autót, se számítógépet,

és még az életben .. helyesebben a világmindenség életében nem növesztett a természet 250 mm átmérőjű egykristályt szilíciumból..

 

   Ezzel csak azt jelzem, hogy a természetes folyamatok egyike sem tesz olyan

dolgokat amiket az ember.

 

   Ember képes arra, hogy a nap által felgyorsított levegőből kivonja az energiát és

ezer kilométerrel arrébb pl. mosson vele.

   Az ember természetellenes eszközökkel kivonja az uránszurokérc parányi hányadát és szabályozott neutronárammal maghasadásra kényszeríti, az így nyert

energiát valahol egészen másutt pl. TV nézésre használja..    Apropó TV.. ezt sem bányásszuk, de még csak nem is terem.. Soroljam még?

 Tudom, hogy neked nem kell.  A többiek meg hagy erőlködjenek a bizonygatással.

Előzmény: mRici (2236)
ivivan Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2238
Én nem minősítelek, pedig tudnálak...

Vegyünk egy olyan motort, aminek nem képes forogni a tengelye. Adjunk rá energiát. Az energia hány százaléka fog mozgási energiává és hány százaléka fog hővé alakulni?
Előzmény: Gézoo (2237)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2237

   Hogy lehettél Te villanyszerelő ekkora tudással?

 

    Egy motorba bevezetett energiának csupán néhány százaléka alakul hővé.

90-98%-a mozgássá alakul.

 

 

Előzmény: ivivan (2234)
mRici Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2236
Gézoo, szerintem egy kemény dióba haraptál... Ez csak a jéghegy csúcsa. Pl. az Univerzum megteremtése óta minden energia hővé alakul. Igaz ez a Földünkre is. Akkor az eltelt párszáz millió év alatti hőfejlődés miért nem forralta fel bolygónkat?
Valszeg lennie kell valamilyen energiamegsemmisítő folyamatnak-folyamatoknak.
Előzmény: Gézoo (2235)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2235

    Lehetőséged volt, van alátámasztani, eddig nem tetted. Csupán üres demagóg lózung.. sértegetés mint az oviban.

 

   Bevittünk 40 J energiát, amivel egyik irányba gyorsítottunk +10J-al, majd ellenkező irányban -20 J, és éismét + 10 J..

 bevittünk 40 J energiát,  ebből összesen megmaradt E=+10-20+10=0 J

 

   Most te jössz!  a 0 J -ból mennyi maradt meg szerinted?

 

 

ivivan Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2234
Mindegy minek nevezed, motornak vagy hősugárzónak, a befektetett 40J-t visszakapod és aztán a berendezéstől függ, hogy mihez kezd vele.

Nézd úgy a helyzetet, hogy van egy motorod, amivel felgyorsítod a testet, majd van egy generátorod, amivel lefékezed. Mivel szinte minden elektromos motor képes generátorként működni, ezért ez a két eszköz lehet egy is, azaz a motorral felgyorsítod, majd ugyanazzal a motorral, mint generátorral lelassítod a testet.

Ha villanyszerelőnek tanultál volna, akkor végeztél volna méréseket villanymotorral. És ha lett volna egy két két balkezes tanulótársad, mint nekem, akkor tudnád azt is, hogy mi a következménye, ha egy motort (véletlenül vagy szándékosan) menet közben az ellenkező irányba indítasz el: leveri a biztosítékot és olyan bazi meleg lesz, hogy az hihetetlen.
A motor generátorként visszanyerte az energiát, amit mint ellenállás hővé alakított, ráadásul a tekercsek ebben az esetben gyakorlatilag rövidre zárt állapotban vannak (persze 3 fázisú aszinkron motorról beszélek) és még a nagyon nagy átmenő áram is melegíti. Szóval a mozgási és az általad közölt elektromos energia is a motort melegíti amitől az jól fel is melegszik...
Előzmény: Gézoo (2230)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2232

   Nos, megszoktam, hogy  én vagyok az egyetlen aki az óra elején tudja a tananyagot.  ( Igaz néha az óra végén is így érzem.)

    Így jöhet "szembe" mind a 150 hallgató, hogy szavazással eldöntik, hogy én tudom rosszul. 

 

   Úgyhogy a példálózás és sértegetés helyett azt mutasd meg, hogy hol van az az energia ami szerinted megmaradt!  Megmaradt mind a 40 J vagy csak valamely része?

 

     Ha továbbra is csak mellé fogsz beszélni, abból mindenki látni fogja, hogy

szerinted sem megmaradó az energia, mert azt megmutattad, hogy hogyan semmisól meg, de azt még nem, hogy hogyan marad meg.

 

 

Előzmény: Törölt nick (2231)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2230

Kedves Iván!

     Ha hőként elsugárzódna,  akkor ott lenne a 40 J energia, ahová a hősugárzással került.

   Viszont ha egy motorba bevezetett 40 J energia hővé alakulna, akkor a mozgásra nem maradna. Te mint villamos szakember, azt tudhatnád!

 

   Így azt az eszközt amibe 40 J energiát bevezetve, 40 J energiát  hőként lesugároz:

hősugárzőnak nevezik és nem villanymotornak.

 

 

 

  

Előzmény: ivivan (2225)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2229

     Számokkal, ismert függvényekkel szemben csak számokkal és ismert függvényekkel lehet harcolni.

 

     Én leírtam a feladatot, 40 J energiát bevezettünk egy dobozba, és a folyamat végére W=0 J energia marad benne, azaz megsemmisült.

     Te állítottad, hogy nem semmisült meg, de ennek az ellenkezőjét is leírtad:

A bevezetett W=40 J energiából a folyamat végére  W=+20-20=0 J energia marad szerinted is..

       Akkor miért engem sértegetsz? Miért engem akarsz lenyomni-lenyomatni?

 

  Hiszen Te sem tudtad felmutatni a 40 J energia megmaradt részét a folyamat végén. Ennyi erővel önmagadat kéne cikizned!

  

 

   

ivivan Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2225
Felgyorsítod az m tömeget v sebességre, amihez 0.5*m*v2 energiát használsz fel. Majd lefékezed az m tömeget 0-ra, ekkor nyilván ugyanezt az energiát visszakapod valamilyen formában (akár úgy, hogy a féktárcsán hővé alakul) Ezt a ciklust tetszőleges számúszor ismételheted, az energia mérleg mindig 0 lesz (feltételezve persze, hogy nincs semmilyen veszteség)
Előzmény: Gézoo (2217)
egy mutáns Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2224
melyik a jobbik eset?
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2222

     Szóval nem tudtál egy egyszeerű fizika feladatot megoldani és szegény gyerekekezel?

     Nem túlzás ez? 

 

  Inkább "szegény gyerekek helyett" azon törnéd a buksidat, hogy a konnektorból kifolyt 40 J hova lett!?

   Megsemmisült-e, mint ahogy én mondom,  vagy valahol ott van?

Előzmény: Törölt nick (2221)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2220

Megnézted a fiúk hozzászólásait?

    Láttad, hogy mennyi energiát szántak a megcáfolásra?

Szerinted hány szimpla mérnök tudja ugyanezt előidézni?

Előzmény: Törölt nick (2219)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2218

Ezen a fórumon ahol rendszeresen kizárnak újabban :)  Képzeld mennyi van másutt.?

Előzmény: Törölt nick (2216)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2217

   Nos, cseréljük a rezgetendő tömeget 2*1 t=2*1000 kg-ra  és a gyorsulást 103 m/s2-re

 

   Majd ugyanezen tömegeket vissza irányba az eredeti helyükön megállítva.

 

  Mennyi energia marad meg?

Előzmény: ivivan (2215)
ivivan Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2215
"A rezgetés a világűrben -- nincs alátámasztás, nincs föld amely láthatatlanul elnyelné a rezgéseket., és amire ráfoghatnánk, hogy átvette az energiát.."

A világűrben lebegő ilyen szerkezet rezegtetése nem kerül energiába, ha nincs súrlódás, ezért nem is kell energiát befektetni, tehát nincs ami elvesszen...
Előzmény: Gézoo (2212)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2214

    A lassulás - és a gyorsítás egyaránt gyorsulás, csupán  a mozgás irányához viszonyítottuk a gyorsulás irányát.

 

   Azaz abban a rendszerben ahol a v sebesség irányába gyorsul, azaz növekszik a sebesség, akkor gyorsításnak is nevezzük.

   Abban a rendszerben ahol a v sebesség irányábval ellentétes irányban gyorsul, azaz csőkken a sebesség, akkor lassításnak is nevezzük.

 

  A lényeg   F=m*a  és ebből W=F*s  = W=m*a*s  azaz a gyorsításra fordított energia.

 

   Nos, ha gyorsult akkor bizonnyal rengeteg energiát vett át a gyorsulásal mozgásba hozott tömeg.

 

   Eltűnni csak akkor tűnik el ha egy másik energiaadag lelassítja a tömeget és ezzel

megsemmisíti a mozgási enrgiáját.

Előzmény: pert1 (2213)
pert1 Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2213
Ez lassulásra is érvényes? Mert akkor a sok részecskeütközés miatt már a Nagy Bumm utáni első pár másodperben eltűnt minden energia a Világegyetemből:-)
Előzmény: Gézoo (2212)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2212

Nocsak? azt hittem megértetted..   Szóval mégsem?

 

   A tömegek önmagukkal ellentétes irányú  gyorsulásaira fordított energia elvész.

 

Nem alakul sem hővé, sem semmivé.. 

 

  A rezgetés a világűrben -- nincs alátámasztás, nincs föld amely láthatatlanul elnyelné a rezgéseket., és amire ráfoghatnánk, hogy átvette az energiát..

 

 

Előzmény: ivivan (2211)
ivivan Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2211
"Na és miért kell befektetni? Hova tűnik az az energia, amit folyamatosan be kell fektetni a forgás fenntartásához?"

Melegedni fog a talapzat, ami a rezgést a rögzítéshez vezeti. Ha ezt a szerkezetet rögzítés nélkül, valahol a világűrben képzeled el úgy, hogy nincs súrlódás sem, akkor nem szükséges energia a forgás fenntartásához - hiszen nincs ami a forgást lelassítaná.

"Persze, ha szupravezető lenne a forgórész, akkor egyáltalán nem kellene a felmelegeédsétől tartani, mert nem lenne ellenállása ami melegszik."

Akkor nem melegedne és nem is fogyasztana - illetve visszatermelné az energiát fékezéskor (aszinkron generátor lenne belőle az irányváltás idejére)

Ugyanez igaz az alternáló motorra: ha szupravezetőből építed a tekercset, akkor nincs ott veszteség, ezért a fékezéskor pont annyi energiát kapnál vissza, mint amennyit a gyorsításkor befektettél..
Előzmény: Gézoo (2208)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2210

Igaz így is fogalmazhatunk:

 

   " Ekkor természetesen a motor rezgésében veszik el az energia."

 

   Azaz mi a rezgés hatása?  Tömegeket gyorsítjuk az egyik, majd a másik irányba.

Szuper!

   Van alternáló egyesesvonalú rezgés és térben elforduló irányú rezgés, de minden rezgés ugyanazon pontja körül történik.

Szuper!

 

   Azaz a rezgetésre fordított energia megsemmisül ..  és így van. Szuper!

 

 

 

Előzmény: Gézoo (2208)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2209

Kedves Auróra!

     Két értelemben is a "veszteség" szót használtam.. félreérthető így..

 

  Tehát a surlódás, áramok hőhatása, stb a mozgásra fodítható 90-95% energia szempontjából veszteség..  Azaz 5-10% a mozgás szempontjából "vész el" hővé stb alakulva.

 

    A maradék 90-95% pedig folyamatosan gyorsításra fordítódik.

Ezen a folyamatosn gyorsításra fordított nem jelenik meg növekvő kinetikai energia készlet formájában. És így értve elveszítjük, azaz veszteség az energia mérlegből.

 

   ( Folyamatosan a rendszer kinetikai energiájának növelése és felemésztése

egyensúlyban marad. )

Előzmény: Aurora11 (2205)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2208

Szia Kedves Iván!

 

  Nagyon szuper!  Felismerted!

 

"Hogy is van ez? Van egy kiegyensúlyozatlan motorod, amit forgatsz? Ekkor természetesen a motor rezgésében veszik el az energia. Ha nem rezeg a motor, akkor nem kell energiát befektetni."

 

  Na és miért kell befektetni? Hova tűnik az az energia, amit folyamatosan be kell fektetni a forgás fenntartásához?

 

   A tömegek gyorsítására fordítódik..  Gondolkodj relativan!  Az excentritásra ülve a motor folyton más irányba mozdul a rendszeredben..  Azaz folyton más irányba gyorsítódik.

   Vagy ülhetsz a motorra is akkor a tömeg folyamatosan más irányba gyorsítódik.

  De nézheted harmadik rendszerből is, akkor mindkettő egymáshoz viszonyítva folyamatosan gyorsuló mozgást végez, de közben a tömegközpont körül maradnak..

 

  A folyamatos gyorsulás folyamatos energia eltűnést-megsemmisülést okoz. 

 2, az áram okoz melegedést..  Akkor is amikor a forgórész az egyik irányban van lemaradva a forgó mágneses mezőhöz relatívan és akkor is amikor a másik irányban van lemaradva.

 

  Az áram nagysága a sebességgel és az -- adott tekerscs méretek állandósága mellett, --  a rákapcsolt feszültséggel arányos.

   Nyílván a fékezéskor sem szabad túlterhelni, túlárammal a forgórészt.

 

    Persze, ha szupravezető lenne a forgórész, akkor egyáltalán nem kellene a felmelegeédsétől tartani, mert nem lenne ellenállása ami melegszik.

 

3.  Dettó?  Ne villanyszerelőként gondolkozz.  Próbálj meg relatívan gondolkozni. 

 

Előzmény: ivivan (2207)
ivivan Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2207
1, "A teljes rendszer egy köríven belül megmarad, a bevezetett energia nem alakul hővé, nem súrlódik, nem rugózik, viszont folyamatosan
megsemmisíti önmagát."

Hogy is van ez? Van egy kiegyensúlyozatlan motorod, amit forgatsz? Ekkor természetesen a motor rezgésében veszik el az energia. Ha nem rezeg a motor, akkor nem kell energiát befektetni.

2, Aszinkron motorokkal sokat foglalkoztam (lévén eredeti végzettségem szerint villanyszerelő vagyok), ezért elég sokat tudok róluk. Az általad említett elrendezésben minden energia a motor melegedésére fordítódik. A forgórész olyan meleg lenne, hogy szerintem kifolyna az alumínium öntvény :-)

3, dettó, az alternáló motornál is a melegedés viszi el az energiát...
Előzmény: Gézoo (2201)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2206

Kedves Auróra!

 

  A példa kedvéért a Hold mögötti sötétben, ahol a szupravezetők "működéséhez szükséges "hideg" van, a világür vákuma van a dobozban.

 

   Így ha a többszörös csapágyazás ez egyetlen energia faló veszteség pl. 0,001%

akkor a hatásfoka a villamos energia gyorsítássá alakításának 99,999%.

   Azaz a dobozba bevezetett energia  99,999%-a maradék nélkül megsemmisül.

 (A 100%-ból a megmaradó a hővé alakuló 0,001%)

 

   Földi viszonyok között 5-10 % hővé alakuló veszteséggel üzemeltethető.

 

Azaz a gyorsításra fordított energia 90-95% veszik csak el nyomtalanul.

 

  Ekkora veszteség méréséhez,  bőven elegendő a szokványos kaloriméter is.

 

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (2205)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2205

Kedves Gézoo!

 

Mennyire van hőszigetelve a doboz fala?Mert ha nincs teljesen leszigetelve,akkor figyelembe kell venni a dobozon kívűli környezetbe való hőáramlást.

Az atomok a hőmozgás során ide-oda rezegnek.De ők oszcillátorok és az ide-oda rezgésük miatt gyorsulnak és energiát sugároznak le.A lesugárzott energiának egy része visszaszolgáltatódik a gázmolekulák mozgásába.És egyensúly akkor áll be,ha az atomok ugyanannyi elektromágneses hullámot bocsátanak ki,mint amennyit elnyelnek.De ha a részecskék fallal való ütközésénél energia szivávárog ki a falon át,akkor sohasem tud beállni az energiaegyensúly,mert mindig több lesz az atomok energialesugárzása,mint energiafelvétele.És emiatt a gáz lehül.De ez a lehülés is exponenciálisan csökken,és mégiscsak beáll egy másik egyensúly,amikor olyan mértékű lesz a falon át a környezetbe való energiaáramlás,mint a környezetből a falon át a gázba való energiaáramlás.De fontos,hogy a termodinamika törvényeit egyensúlyi állapotokra érvényesek.Nemegyensúlyi állapotok részletgazdagsága elbonyolítja a helyzetet,és plussz információkat kell figyelembe venni.

Előzmény: Gézoo (2202)
Aurora11 Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2204

Szia Kedves Gézoo!

 

Hogy is van pontosan a kísérleti összeállítás?

 

Előzmény: Gézoo (2202)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2203

Kedves Iván!

 

  Oké.. túl bonyolult, belátom. Írtam három nagyon egyszerű és érthető módszert.

 

Várom a véleményedet! :)

 

 

Előzmény: ivivan (2199)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2202

Szia Kedves Auróra!

 

   Ha egy zárt dobozba bevezetünk energiát és a doboz belsejének energia készlete nem a bevezetett energia arányában növekszik,  hanem pl csupán a bevezetett energia 10% hővé alakulva halmozódik a dobozban mert a többi energia elveszett,

akkor talán ideje lenne új törvényeket bevezetni.

 

 

Előzmény: Aurora11 (2200)
Gézoo Creative Commons License 2009.02.20 0 0 2201

Jó reggelt Mindenkinek!

 

    A tömeg gyorsításakor nincs melegedés, csupán valamilyen (kémiai stb )energiát mozgási energiává alakítunk.

 Ahogy olvashattam a kollégák ellenvetéseit, sokszor valóban vagy átadódik más rendszernek, testenek és úgy "tűnik el", vagy hővé alakulva.

 
    Reggel ahogy elindultam rájöttem, hogy "jajj de csacsik vagyunk!"

1.   Excenterről beszéltem tegnap és senkinek nem esett le a tantusz, hogy pusztán elegendő egyetlen motorra az össztömeg felét excenterként feltenni és folyamatosan gyorsíthatjuk az egész tömeg egyik felét az egyik, és a másik felét a másik irányba.
      A teljes rendszer egy köríven belül megmarad, a bevezetett energia nem alakul hővé, nem súrlódik, nem rugózik, viszont folyamatosan
megsemmisíti önmagát.


2.   Aztán eszembe jutott, hogy ha egy aszinkron motor tengelyére az össztömeg felét, lendkerékként tesszük, helyesebben akkora lendkereket teszünk, amelynek a momentuma egyenlő a motor és kiegészítőinek ugyanerre a tengelyre számított inerciájával,

    akkor  a felpörgetés is eszi az energiát és a tekercsek sorrendjének felcserésével szintén eszi "lassító módban", majd tovább ebben az irányban is gyorsítani fog.. amely irányban szerzett perdületet az eredeti irányú fázisvándorlással újfennt megsemmisíthetünk.  


3.   Innen jött a lineáris alternáló motor, ahol a két mozgatott tömeg szintén folyamatos fázisvándorlással-majd irányváltott fárzisvándolrással
szintén megsemmisíti a bevezetett energia első felét a második fele.  

    Az egyik esetben sem adódik át, nem alakul át, nem sugárzódik le a bevezetett energia, hanem szimplán megsemmisíti önmagát.
És ami a legszebb ez egészben:
Minden jó megoldásnál szimplán teljesül a relativitási elv és ezzel a szimmetrikus aszimmetria elve.

  "e pure si move" - mégis eltűnik - (A "mégis mozog" helyett tisztelegve Galilei elött azzal, hogy az eredeti mondását megváltoztatás nélkül idéztem.)

 

   Ez, így gondolom, hogy mindenki számára egyértelmű és érthető..

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!