Ezt mondotta; s az agg bámulta amazt, és így szólt: Boldogsorsu vagy, Átreidész, jóvégzetü, áldott, lám, igazán sok akháj ivadéknak vagy fejedelme. Egykor jártam a dús-szőlőfürtű Phrügiában, s láttam igen sok phrüg férfit, paripák nevelőit, isteni Mügdónnak s Otreusznak bajnoki népét, Szangariosz partján, amikor táborba tolultak. Mert segitőtársuk voltam, seregükbe soroltak, hogy rájuk támadtak a férfierős amazónok; s oly sokan ők sem voltak, mint itt fényes akhájok.
Bachofent a feldolgozott forrásmunkák miatt idéztem! Neki ugyanis nem lehet felróni, hogy hanyagul bánt volna a forrásokkal. Ebből a szempontból azóta is érvényes a munkássága.
Az igaz! De a mű 1861-ben született és azóta egy-két dolgot másképp látunk... Úgy is lehet fogalmazni, hogy szakmai körökben Bachofen már csak kutatástörténetnek használatos!
Megjegyzendő, hogy arra gondoltam: pl. leírom, hogy a források azt mondták, hogy az amazonoknak három melle volt!
Ez szép. De milyen forrást használtam? Nem e egy kompilláció az egész, avagy énbennem meg volt a jószándék, de a forrás, amire hívatkoztam egy nagy blődlioség, stb, stb....
Elgondolkodtató az is, hogy egyes antik források a szkítákhoz és a szarmatákhoz hasonló életmódú sátoros sztyeppei nomádoknak írja le az amazonokat, míg más források szerint erődített városokban élő civilizált nemzetség voltak.
Ez is arra utalhat, hogy az amazon nem egyetlen etnikum volt, hanem inkábba afféle gyűjtőfogalom lehetett.
A korabeli görög és római források viszonylag sokat foglalkoznak az amazonok fegyverzetével és öltözékével, államszervezetükről azonban szinte semmi sem található.
Közigazgatásukról, főbb tisztségeikről van-e valamitek?
Valahol a pinnóba olvastam egyszer, hogy az amazonok királynőjét szamarrának vagy számarrának hívták?
Ez meg mi lehet, lehet egyáltalán szófejteni?
A marra az nem lehet kapcsolatban a különféle nyelvekben ma- kezdetű 'anya' szóval?
Ami a vérteket illeti, nekem úgy tűnt, hogy a bőrökön fémlapok (bronzból vagy vasból?) voltak.
Szerintem a trójai háború nem a késő bronzkorban, hanem a kora vaskorban játszódott, ergo a háborúzó felek már ismerték és használták a vasfegyvereket.
A vasfegyverek használata már a Hettita Birodalom idején általánossá vált Kisázsiában, a hettiták időben egybeesnek, ill. némileg megelőzik a trójai háború feltételezett idejét (Kr.e. 1.200 körül).
Mellesleg nem vagyok meggyőződve róla, hogy a film minden tekintetben korhű lenne.
Ha igen, akkor némi fogalmat alkothatsz magadnak a késő bronzkori fegyvezetről és hadviselésről.
Főbb fegyvernemek az íjászok (gyalogosok!) és a lándzsások, ill. a lovasság volt (lovasság inkább csak a trójaiaknál). Lovas íjászokról a filmben nem esett szó, persze lehet, hogy csak azért, mert nem találtak hozzá képzett statisztákat (kis hazánkban ez nem lenne probléma).
A lándzsák a gyalogságnál úgy 3-4 méteresek lehettek, a lovasságnál inkább hajítódárdák voltak, kb. 2 m hosszúak.
A kardoknak furcsa, a markolatnál elkeskenyedő formájuk volt.
A pajzsok között voltak kerek és négyszögletes formájúak is. A görögökén kis kivágás volt jobb oldalt, valószínűleg a lándszáknak.
Én úgy néztem a filmből, mintha a vértek nem fémből, hanem keményített bőrből készültek volna. Erről tudtok valamit?
A görögök vad gyalogrohamokkal operáltak, amit a trójaiak főleg nyílzáporral igyekeztek megtörni.
Úgy tudom, hogy a mítoszok és az Iliász-eposz a trójai háborúban amazonokat is szerepeltet Penthesileia királynő vezetésével. A filmből azonban bölcsen kimaradtak..
Ami viszont a Hektor meg az Akhillész művelt a párbaj során, az az antik mozgáskultúra csúcsa volt.
A férfi és a női érzékelés feldolgozása más. Gyakorlatilag egymást kiegészítő módon, egyfajta keresztirányú megoldással ( mint az érzékszervek és az agyféltekék...)..
Míg a férfi a külső ingereket ( szag, tapintás, stb..) mint primer információt dolgozza föl, a nő ugyanezeket mentálisan..
Míg a férfi ereje általában felette áll a nőének, gyorsabb stb, addig a nő fizikailag kitartóbb... Ugyanakkor a kitartás hiányát a férfi az "akarattal" ellensúlyozza, míg a nő prompt helyzetekben gyengébb voltát pszichés dolgokkal ellensúlyozza......
A nöi harcosokkal ugyanaz a problema mint a nöi sportolokkal. Nemrég volt egy riport a sporttévébe egy kézis edzövel, aki csajokat edz. Nagyon finoman fogalmazott de a lényegen nem változtat. Aszonta, hogy a nöi sportoló sokkal érzékenyeb a külsö körülményekre mint a kan. Én inkább úhgy mondanáém hogy a csajoknak mingyá minden bajuk van. Pl. hideg van, büdös a levegö, épen megjött nekik stb.
"..Egyesek szerint először a Kis-Ázsiában élő hettiták "találták fel", Kr e 1800 körül, hogyan lehet megolvasztani a vasat. A titkot gondosan őrizték, és meg is gazdagodtak a vas-szerszámok és fegyverek exportjából. A vas-szerszámok bejutottak a hettita irodalomba is, pl. Mursilis király így imádkozik: "Félelmetes Uram, aki úgy fogod össze a kezedben a villámokat, mint a fűcsomót, szelek és viharok urai, ti tudjátok, de bevallom én is, hogy bűnös az ember...."
A hun-sárkány asszociációra a hunok kínai kapcsolata miatt gondoltam. Ismertek a hunok erőfeszítései a kínai állami monopóliumnak számító selyemszövet kereskedelem folyamatosságának fenntartására. Gondolom a hunok által megvásárolt selyemek nem ritkán ábrázoltak sárkányt mind kedvelt kínai motívumot mivel náluk a négy szent állatból a sárkány a legtekintélyesebb, utána az unikornis, majd a főnix, és végül a teknősbéka következik.
métert a francik csupán a tizrnkilencedik századba fedezték föl
Attól még lehet hossz szerinti megkülönböztetés (bár nem biztos, hogy van), legfeljebb láb-ban vagy öl-ben számolunk...
Ugye Newton csak a XVII. sz.-ban alkotta meg a gravitáció fogalmát, mégis leestek a dolgok előtte is, ha elngedték őket. (És a hosszt már nagyon rég felfedezték, legfeljebb a métert vezetik be vagy konstruálják meg - egyébként a XVIII. sz-ban a Francia Akadémia, mint a délkör 1/40.000.000, vagyis negyvenmilliomod része. A naptárreformmal együtt, viszont utóbbi kirostálódott az idők folyamán)
Sajnos egy kicsit összetettebb a sárkányos kérdéskör, de az egyik megoldási variáció talán ez lehet (tehát a hun eredet, főként, ha hozzávetjük, hogy a keleti hunok vezértörzse a sárkánytörzs volt!!!), még ha kicsit komplexebb módon is!
Ezek a figurálisan besimított edények egy viszonylag szűk területen jelennek meg, a Duna-Tisza közének középső részén, főként a Kiskundorozsma-Szabadka--Ada határolta területen, de Pest mellől is került elő. Egy biztos: a Tiszántúlról és a Felső Tisza vidékéről nem ismerjük (kivétel a szórvány békési tál, de ez vsz. más tészta...)
Ezidáig csak prehun kori és hunkori szarmata településeken kerültek elő (kb. 370-454-ig tartó időszak).
A kerámiatípusok, melyeken megjelennek szarmaták, vagy a korábbi korszak szarmata edényeiből levezethetőek, általában, de néhány új, biztosan Pontus vidéki forma is feltűnik.
A fő probléma: abszolút nem biztos, hogy ezek a motívumok sárkányt ábrázolnak, ui. elég stilizáltak. Lehetnek akár kigyó, tüzet okádó táltós paropa, griff, vizikígyó, stb ábrázolások is, de valóban a sárkány tűnik a legvalószínűbbnek.
(A motívumról: Párducz Mihlyály cikke a Cumania 1 kötetében, ill. Vaday Andrea részletes német nyelvű írása a MittArchInsz 10/11 (1980/1981), 1982-ben megjelent kötetében, 121-130 oldal. Elég jól összefoglalja a témát, de mára egyes dolgokban elavúlt)
Szerintem a sárkány a hunokkal vagy egyéb keletről jöttekkel érkezett Európába és számukra barátságos jelkép volt, míg a helyben lakó füldművelőket riaszthatta, amit kihasználtak.
