ejjhajj a kecske bögyöröjet nekijje,ezt meg nyilvanosan meg is irja!! :)))
Szia Jegmadar!
hu,nagyon nagy meglepetest okoztal,hogy eljöttel :)
Itt a ketteskeben meg egyenlöre a szivünk beszel,de valsozinü idö kerdese es athajtunk az egyesbe! :)
Sziasztok!:) Az "1-es-topikban" mar irtam, hogy milyen jo volt osszefutni veletek a vasaron, de inkabb beirom ide is, mert ugy tunik most nagyon itt tanyaztok :) Gratula, hogy ezt igy vegigcsinaltatok! Azert remelem elobb-utobb visszatertek oda is. Kiv. Szpidi, mert o mar ottvan :))))
Nem akarok mar megint az Erzsebetvarosi Kezmuves Muhellyel nyomulni, de ha elkeszul, akkor pont azt a celt (is) fogja szolgalni, hogy lehessen ilyen alkotos talikat tartani! Ott aztan lehet pacsmagolni meg furni-faragni meg minden...
megkertem a baratnemat,ha Pestre megy felfele,vegye vissza nekem a hagymasköcsögöket,ugyhogy meg ne aktivizaljad magad :) nagy köszi erte!
Azt tudnam,hogy mit csinaltunk mi szombaton?? hat nem mondom,lehetöseg lett volna ra egesz nap trükköket mutogatni meg leselkedni ;)
Az en asztalomhoz egyes-egyedül Sebesjelölt ült le,jol elcseveresztünk,de mozaikozni ö sem akart :)
es mondjad,tudsz mar kosarat fonni???
Noemi draga! ne hamarkodd el az artatlansagod felajanlasat,mert tuti,hogy egydarabos szalveta volt,de hogy honnan??????
Azt tudom,hogy akkor bevasartam siofokon 90 darabot es Anitatol vettem,hat nem is tudom,olyan 160 darabot? Szoval vagy Anitatol kaptam vagy a siofoki kreativos boltban vettem.
Csuti es kedves szintnemtudokkeverni lanyok!
A titok nyitja az,hogy mindent rakenek,ami csak jön es addig kenem,ameddig nem lesz olyan,ami passzol.Ha nem hiszitek,majd meglatjatok.
Már miért ne lehetne a kocsmában? Zártkörüt tartunk és nagyobb fényt kérünk. Annál "rosszabbul" nem viselkedhetünk mit múltkor:) mikor majdnem felgyújtottuk a helységet:))
Tényleg jó lenne ilyen talikat összehozni. De hol? Egy "kocsmában" mégsem állhatunk neki festeni, meg könyvet fűzni! habár ez utóbbi már előfordult. Én is megmutatnám nektek a farudasat.
Hol lehetne ilyen talit összehozni?
A festést megtanuljuk Siófokon Serától!:) Az nekem sem megy.:(
Édes kicsi Serácska!
Most kaptam szívinfarktust. :-(((
Hónapok óta keresek egy szalvit ... ami ott díszeleg a bézsvirágos fakanáltartódon. Az ártatlanságomat adnám pár darabért!!!
A lélegzet volt az első ajándéka. A puszta élet. Arra a pillanatra sajnos nem emlékszem, álmomban jön elő csupán.
Akkor mindig repülök. Szárnyak nélkül, boldogan. Csak felnézek a tiszta égre, és felemelkedem. Egy ideig csak a kékséget bámulom, majd lenézek a földre. Egy helyben lebegve gyönyörködöm a tájban, ami eddig a percig volt az otthonom. Még mindig érzem a melegét, a belőle áradó szerető életet, aztán felemelem a fejem az ismeretlen világ felé.
A mozdulatlanság, ami eddig körülvett, változni kezd. Furcsa érzés száguld végig a testemen, a messzeség felől árad, átölel. Nem látom, de teljes erővel érzem, hogy van. Aztán rájövök, hogy mi az, hogy mire való. Az egész lényemet nagyra tátom, és úgy veszem magamhoz az első korty levegőt.
Az érintés volt a második ajándéka. Addig vak voltam a látók világában. Egyedül rettegtem az idegen sötétségben, csak az életem volt, semmi más.
Azt hittem, hogy egyedül létezem. Fáztam. Aztán melegebb lett. Először távolról éreztem valamit, de hirtelen elöntött a forróság. Az arcomról indult, majd lassan leért a nyakamig. Ismertem ezt a hőt. Az idegen sötétség előtt vett körül, igaz, akkor mindenfelől ez áradt.
A szerető meleg végigsimogatta az arcom, és tudtam: nem vagyok egyedül.
A hangot is Ő adta nekem. A kaotikus zűrzavarban számomra csak egyvalaki énekelt.
Volt, hogy halk, lágy melódiát. Ez volt nekem a gyenge szellő, ami lecsillapította kis világom háborgó tengerét. Ez volt a lágy napsütés, ami kinyílásra buzdította fejlődő értelmem apró bimbóját. Ez volt a délelőtti meleg, ami megolvasztotta az elmúló sötétség fagyos zúzmaráját.
Vidám, pergő dallamokat is dúdolt hozzám. Ha tudtam volna, hogy mi az a nevetés, kacagásomtól lett volna hangos az a nagy, kicsiny világ.
A színek varázsát is Ő hozta el.
Először csak egy kopár körvonalvilág volt az enyém. Nem tudtam, hogy hiányzik onnan valami. Azt hittem, már ismerem a világ összes csodáját.
A pirosat láttam meg először, onnan jött az egyetlen hang. A rózsaszín volt a második, onnan jött a szerető hő. A világosan szikrázó barna volt a következő, onnan jött a lágy illat. A fehéret is megismertem, ez volt annak a színe, ha magához szorított. A kék takaró, amibe belecsavart. A zöld ágy, amibe fektetett. És a fekete, amikor magamra hagyott.
Az első szeretetet is Tőle kaptam, pedig még azt sem tudtam, hogy mire való. Feneketlen zsákként gyűjtöttem magamba minden morzsáját. Ezt kaptam, ha megölelt, ha megérintett, ha rám gondolt. Később megpróbáltam valamit visszaadni belőle, de Ő ahelyett, hogy megtartotta volna, az ezerszeresét öntötte vissza belém.
Ahogy idősödtem, egyre nehezebb dolga lett velem. Neki kellett felépíteni egy erős várat bennem, annak a szeretetnek, gondoskodásnak és törődésnek a hatalmas köveiből, amit Ő és a családom nyújtott felém.
A környező világ már akkor nekiesett a falnak. Először csak apró ütéseket mért rá, de az akkor még oly törékeny lényemnek kalapácsütésként hatottak. Annyi volt a kísértés, hogy rosszat tegyek, hogy bántsam őt. Akkor – gyerek fejjel – még nem értettem a dolgok lényegét. Megsértődtem a büntetéseken, duzzogtam, ha nem tetszett valami, de Ő csak szeretett tovább, szüntelenül.
A vár pedig napról napra erősödött bennem. A törődés köveit a nevetés pillérei tartották. A kapu, ölelésből és simogatásból épült fel. A várárok az átélt bánat és a lecsorgott könny vizét zárta magába. A falakat érintő szellő volt a mosolya, a tetőt áztató napsütés a kedvessége.
Amikor kezdtem elszakadni tőle, akkor tudtam meg, hogy a felépült vár mire való. Attól a világtól védett, amit addig óvón eltakart a szemeim elől.
Véres ostrom vette kezdetét. A kapun faltörő kos dörömbölése zengett, és zeng ma is. A falakat ágyúgolyók szaggatták, a felfakadó réseken álnok gonoszság tört elő.
Minden egyes leomlott porszem fájdalmat okoz Neki. Ezt tisztán érzem, és tudom akkor is, ha a saját két kezemmel szakítok ki egy jókora darabot a falból.
És akkor adja oda a legnagyobb ajándékát. Azt, hogy van nekem.
Ha elutazom, és előveszem a szendvicset, amit Ő készített, tisztán hallom a helyükre ugró súlyos kődarabok moraját. Ha benézek a szekrényembe a gondosan mosott ruhák látványára, az újból összeálló várkapudeszkák zaja felel. Ha a hangját hallom, arra a vártetőre hulló tavaszi napfény éneke felel. Minden bánata a várárok vizébe csordogál. Mosolya pedig vidáman simítja végig az édes-komor erőd falait.
Erős várat épített, és ha már nem lesz velem, akkor is tartani fogja magát egész életem során.
Addig is, ha rám néztek, és meglátjátok bennem a jót, gondoljatok arra: ezt adta nekem az édesanyám.
Nem is lenne rossz egy olyan találkozó, ahol mindenki eltanulhatná a másik trükkjeit:)) Mennyi újat tanulhatnánk. Így csak dumálunk róla:) A könyvezés is milyen egyszerű lett Cameával:)
Mindenki hozná a saját eszközeit....
Figyelem ezek után a hagymás tartókat és ha kapok akkor na jó veszek neked is!!!:))
Hogy a csudába tudod ilyen pontosan kikeverni a színeket?????:))) Majd megtanítod nekem!!:))
jo nagy csalodottsag is volt bennem,amikor csak 10 percet allt az asztalon es meg erzekeny bucsut sem tudtam töle venni :(
nekem is az volt a kedvencem :)
na aztan elmentem a masik Kikaba,ahol vettem meg kettöt,de arra mar nem volt idö,igy elkerte tölem egy siofoki baratnöm,de csak lesz majd meg.
Kcsil emiatt ne aggódj nem fog odamenni hozzád, ennyire azért nem segítőkész a lelkem!!:))
Egyszerűbb ha bemész és először szétnézel az üzletben, ha bemész az ajtón akkor balra fogod a szürkelemezt (így van kiírva) megtalálni ez egy jó vastag és masszív kartonlap. De minden terméknél oda van írva a neve.
Hát má elmondtam: az a karton, de ha úgy kértem, úgy néztek rám, mint a hülyére:) A Pihétől tanultam egy jobb módszert a szeletelésre. Hogy otthon ne kelljen annyit vagdosni/mert ugye ami belevalót ott vágatsz az kevés v. drága/ a kartont méri nagyobbra az A/4-nél és akkor csak ketté kell az A/5-höz a lapokat hajtani. Az A/6-nál u.ez a módszer:) Remélem nem kevertelek nagyon meg?
Jujjj de jó az albumod!!:)) Jó így egybe látni az alkotásaidat!:)) Nekem a hagymás a nagy kedvencem ha nem haragszol de a többi is persze tecc!:) Sajnos csak ez az egy darab volt a Kikában!:( De most már figyelem a hagymatartókat nagyon!!!:))
