Abáziába kirándultunk. Mit mondjak? Elindultunk 7 fokban és borús időben, ott meg 20 fok volt, és ragyogó napsütés. :-)) Másik nap szintén a horvát tengerpart: Roviny, vagy ahogy az olaszok hívják Rovigno. Ugyanúgy : szomorú időben indultunk, és ott már minden és mindenki csupa derű!!! Az egyik kép telefonnal készült, azért "borongósabb" árnyalatú.
Majd egyszer, ha időm lesz, és rá is szánom, újból átolvasgatom. Érdemes. Akik offolni jöttek, azok, úgy sejtettem, hülyének néztek. azt hitték, hogy szívatnak,(ami persze igaz is egy kicsit) de az is meglehet, sőt egyre inkább azt hiszem, hogy jót tettek velem és a topickkal, hisz jófejek, intelligensek, no és ezt beavatásnak is felfoghatom.
Most megint kicsit visszaléptem, hisz elolvastam az első oldalakat. Mennyi bölcsesség ! Huh! Igazából sokkal egyszerűbbnek szántam a topic-ot induláskor, de a sok beíró nick(ember) felvitte, és ahogy így újból és újból átolvasom: ámulok azon, hogy mostmár kisímult érzelmekkel mennyivel jobban értelek Titeket. KÖSZÖNÖM. Azt kell megállapítanom, hogy még azok az emberek is építették a topic-ot, akik szétverni téb-láboltak ide. Ez már a topic önálló élete. Senki nem tehet semmiről. Szóval, ha hiszitek, ha nem most boldogságot érzek. KURVAJÓ!
Többnyire előre visz az utam, nem hátra. Nem szeretek újraélni valamit, ami EGYszer már megtörtént, de minden KÉTséget kizáróan, nagyon találó ez a leírás most nekem.
Erre szántam... Önsüppedésben mindnyájan beletoccsanunk. Egy: az itteni hozzászólások erősíthetik a hited(m)et, kettő:még az is lehet, hogy rájösz, ami szarságot tapasztalsz, még kihámozhatsz belőle valamit, ami fölfele visz... Nemtom............ valami dialektikaféle... ..vagy csak a dolgok a kettes számrendszerre épülnek?