Viszont a legtöbb feltételezés szerint a Kézai-Képes Krónika-Budai Krónika vonal sokkal többet merített az ősgesztából, Anonymus jobban elrugaszkodott tőle.
Az már köz tudott, hogy Anonymus előtt létezett egy ősgesta, ami a legtöbb középkorból ránkmaradt krónika forrása. Anonymus nem a hüvelykujjából vette az egészet, az biztos
Nono! Az írástudók szerint a fennmaradt példány 13. század végi másolat, a szöveg régebbi (a kérdésnek bőséges irodalma van, magam is elkövettem tippelést a 106. és 111-ben). A hun kérdéshez: nevezhetjük interaktív történelemírásnak, vagy legendagyártásnak. ;)
Nonono. Anonymus gestája 1279-ből maradt fenn. Ne beszéljünk tényszerűen 70 évről!
Azért az érdekelne, hogy mit hallhatott Frigyes Magyarországon szerinted. Egyre jobban zavarossá válik a történet: a magyarok huntudatukat az idelátogató császári slepptól vették, ám ők is gyarapultak ismeretekben, hazamentek, és továbbszőtték germán mitológiájukat...
Most volt huntudat, vagy sem? :-)
Ha nem volt, nem hallhattak semmi újat. Ha hallottak, akkor me nem ők hozták a sztorit. Remélem, érthető vagyok.
Most köszönettel vettem kritikai észrevételeitek, utána nézek a forrásoknak alaposabban.
Gondolod, egy császár leereszkedik odáig, hogy sajátkezűleg írjon (ha egyáltalán megtanult írni)? Miért tartja a sok léhűtőt a kancellárián? :) Lehet, hogy tudtak Attiláról a magyar királyi udvarban, lehet, hogy nem. Anonymus még csak őt említi, az Attila - Álmos távolság sincs áthidalva, hun egy szál se a gesztában. 70 évvel később Kézai egy komplett hun történettel áll elő, ami a Képes Krónikában tovább formálódik. Frigyes látogatásakor még a Niebelunglied is csak alakulgat, lehetséges, hogy (mint több történész véli) pont a Magyarországon hallottak segítették kikerekíteni. Impozáns a gyűjtött névsor, melyik krónikából van?
Akár lehet az is Nagy-Morávia említése. Csakhát, míg ez egy odavetett megjegyzés, a Garam (gron) és a Morva (moroua, morva) folyók közti területének elfoglalása 3, igencsak részletes fejezet. Magyarázat kellene arra is, hogy miért jelöli szláv fennhatóságú területnek a Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek által meghódított részt (a „csehek hercege” ne tévesszen meg)! A 37. fejezetben elfoglaltatott várak neve - Sumtey,Golgoucy, Trusun, Blundus, Bana - is igencsak szláv hangzású.
Kézai mester is tud valamit (a vezérek felsorolásánál): "10. §. Hatodik Lél. A hatodik sereg vezére Lél volt. Ez elejétől fogva Galgócz körűl lakván, miután onnan a morvákat és cseheket kiirtotta, utóbb mint mondják többnyire Nyitra táján lakozott. Tőle ered a Szoárd törzs és rokonság."
Jól tudod, a prológusban mondja, bár ez inkább hitelesítő tudóskodásnak tűnik (mint ahogy az „iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből” fordulat is). Ennek ellenére saját fantáziája mellett leginkább azokból merít, sőt a 42. fejezetben el is szólja magát: Háborúikat és egyes hőstetteiket, ha e lap írott betűinek nem akarjátok elhinni, higgyétek el a regösök csacsogó énekeinek meg a parasztok hamis meséinek, akik a magyarok vitézi tetteit és háborúit mindmáig nem hagyják feledésbe menni. A 25. fejezetbe (Erdély elfoglalása) még egy regősének töredékét is beilleszti: Ugyanis Tétény a maga emberségéből akart magának hírnevet és földet szerezni,mint ahogy a regöseink mondják: „Maguknak ők mind helyet szereztek, és hozzá még jó nevet is nyertek.”
Magam részéről nem hiszek az „egyszer valaki írt egy őskrónikát, később azt írták tovább” elképzelésben. Valószínűbb, hogy többen is írtak egymástól többé-kevésbé függetlenül. Az Attila hagyomány pedig Frigyes császár egy hónapos vendégeskedésével is bekerülhetett a királyi udvarba. Anonymusnak hozzávetőlegesen fogalma sem volt a honfoglalás tényleges menetéről (amennyiben volt honfoglalásnak nevezhető egyszeri esemény), gesztájában recens népeket szerepeltet. Az idézett szakaszban az a lényeg, hogy szláv uralom alatt álló területet foglaltat el Szovárd, Kadocsa és Huba vezérekkel.
"Tudniillik Attila király halála után azt a földet, amely a Vág és a Garam között a Dunától egészen a Morva folyóig terül el, a csehek hercege foglalta el,"
Ez az Attilás rész azért nekem gyanus. A magyar hagyomány nyilván nem foglalkozott ilyesmivel, ezért valahonnan "merített". Ki is? Az első Anonymus, vagy az átdolgozó III Béla korából? Vagy a ma olvasható változat készítője? Az még jóval későbbi író is lehet. Csehek Attila idejében biztosan nem voltak, a nagy morva birodalmat sem a csehek alapították (azt hiszem, hogy épp onnan szakadtak ki). Szóval cseh foglalás csakis a X szd-ban fordulhatott elő. Összességében a csehekre utalás nem a Nagy-Morva birodalom létére vonatkozott, annál talán száz évvel is későbbi eseményt írhat le.
" Anonymus (Szkitia leírását kivéve) nem használt írott forrásokat , hanem fejből, emlékezetből dolgozott,"
Én úgy tudom, hogy ő szólta le a szájhagyományt regösök csacska énekének nevezve. Ha nem az ő szájhagyományukra hagyatkozott, akkor mire? Egyébként sztem jó helyen kapisgálsz, mert az ősgeszta, még igencsak a szájhagyományokon alapult, ezért aki mást nem használt, az biz most olyannak tetszik, mintha ő is szájhagyományból építkezik. Anonymus ilyen lehetett (kivéve a kivételeket)
Mondjuk a 35. fejezetben. "Tudniillik Attila király halála után azt a földet, amely a Vág és a Garam között a Dunától egészen a Morva folyóig terül el, a csehek hercege foglalta el, és egyetlen hercegséggé tette. Abban az időben pedig a csehek hercegének kegyelméből Zobor lett a nyitrai vezér."
Tehát nem továbbírta, hanem "alkotó" módon átdolgozta az őskrónikát. De a Dubois által feltett kérdés akkor is marad: miért nem vette át az eredei neveket, miért kreált újakat? Korábban már megkockáztattam a feltevést, miszerint Anonymus (Szkitia leírását kivéve) nem használt írott forrásokat , hanem fejből, emlékezetből dolgozott, történetébe beleszőve számos hagyományelemet is. Ha úgy olvasom, benne van még Nagy-Moravia is. :)
A kérdésed messzire vezet. Olyan messzire, hogy oda már el se merészkedek. Nem a saját véleményemet írom, én is csak úgy olvastam. Volt egy ősgesztánk, és még valamikor épp I Béla idején készült egy "ellen" ösgeszta a keresztény papság poziciójának erősítésére. A kettőt később összedolgozták, részben ezért vannak ellentmondásaink a pogánykori történelmünkben. (Pl. Volt-e Fajsz nevü nagyfejedelmünk.) Nos III Béla jegyzője az "ellen" ősgesztát ismerhette, ezen az alapon "alaposan" átdolgozta az I Béla kori változatot. Nos, hát a válaszom: Ilyen irányba írta tovább az eredeti változatot. És közben beleírta a helynevek, meg népnevek XIII szd-i megnevezését itt-ott az eredeti történetbe. Szóval "alkotó" módon átdolgozta a számára már nem mindig értelmezhető nyersanyagot.
""Az első ősgeszta Taksony koráig terjedhet ki, és alaposan feltételezhetően azért, mert akkor élt annak írója." Csak valamiért irtózott a kortársak nevének megadásától?"
Az első ősgeszta 1 Béláig tglalja az eseményeket, ezért logikusan akkor keletkezhetett. Ezt "dolgozta fel", és írta tovább III Béla jegyzője, és az egész ismert gesta pedig egy még későbbi másolat mely némi korrekciót is belevitt a leírásba.. Ez lenne a leginkább valószínű verzió.
Az emltett összefoglaló kis könyvben az időrendben utolsó fontos Anonymus-dolgozat: Csóka Lajos pannonhalmi egyetemi tanár cikke. (1976) - Azóta 30 év telt el: semmi több?
