Amire én gondolok:a kecskeméti barátnőmék az édes sütikre értik a tésztát.Pl.:a krémes,a rigójancsi...stb.A leves betétet pedig laskának mondják. Nálunk viszont ezek a sütemények, a tészta pedig a cérnametélt,a csiga stb.Máshol hogy van ez?
A férjem nagymamájától hallottam utoljára, aki ´96-ban halt meg 94 éves korában Zsemléren, amikor valamit kerestünk, hogy "ott levét" = utoljára ott volt, ott szokott lenni. Szerintem gyönyörű és kifejező, kár hogy már nem használjuk.
A tőc (v. tőcik) a kemencepadka egy részének neve Palóctájon (vagy a kemenceszáj körüli részé, ahol főzni lehet, vagy azé a részé, ahol melegedve ücsörögtek). Innen használatos arra a kispadra (padkára) is, amin a ház előtt üldögéltek az emberek.
Ha ezt összerakom az ablak főnévvel, akkor abból az 'ablakkönyöklő', ill. az 'ablakpárkány' jön ki...
Nem néztem utána, volt-e már. A télen voltam a Zselicségben, és kiderült, hogy ott a hó nem olvad, hanem enged. Sőt ënged. Olvadoztam (engedeztem) a gyönyörűségtől, komolyan.
> [Onogur] > "A szomszéd idős néni, ki Nyírbátorból származott, míg élt, a kislányunkat csak Csurikám-nak nevezte a befont haja miatt"
[Lofat Mojo] > Annak talán köze lehet a szláv "kislány" szóhoz is: csak lengyel adatot tudok, az córka (ejtsd: curka). Esetleg maga a copf jelentés is a kislányok hajviseletéből jönne?
Én sem hiszem, hogy a hajfonat miatt lenne a becenév. Ugyanakkor a megadtad szláv szóból sem eredhet.
Itt a csurikám inkább 'kismadaram' jelentésű, talán a csiripel hangutánzó szó mély hangrendű változatából. Ehhez adalék, hogy a csuri szó az országban több helyen verebet jelöl. A hangfestő eredet mellett szó az is, hogy van a csurinak 'csonka' jelentése is, amely a suta mozgás keltett csuszatoló hangra utal.
A 'copf' jelentésű csurka szó szerintem ettől eltérően a szerb-horvát čvor 'csomó, dudor' szó kicsinyített *čvorka változatának átvétele. (Azonban meglehet, a 'madár' jelentés is innen jő, vö. szb-hv. čvorak 'seregély'.)
> Ki az aki ismeri azt a szót, hogy "górni" (ige).
Elnézést midenkitől, de legtalálóbb szinonimája elvont értelemben b...szni (oda-, el-, szét-, ... stb. :o)"
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Az Alföldön használják dob (ld. górál) értelemben is. Sőt, én inkább ezt a jelentését ismerem. Ahogyan azt az egyik előző hozzászóló említi: elgórtam valahova. Eldobtam (ti. eltettem) valahová és most nem találom.
"A szomszéd idős néni, ki Nyírbátorból származott, míg élt, a kislányunkat csak Csurikám-nak nevezte a befont haja miatt"
Annak talán köze lehet a szláv "kislány" szóhoz is: csak lengyel adatot tudok, az córka (ejtsd: curka). Esetleg maga a copf jelentés is a kislányok hajviseletéből jönne?
A pecut abból gondoltam, hogy a koliban egy vasi szobatársam ezt a szót nem értette, lehet, hogy nagyot általánosítottam?
A góré kóró jelentésben is használatos. Most megnéztem a Pallasban, ott még ilyenek is vannak: (...) c) Somogyban istálló pallása; d) Tolnában és Hontban melegágy-ezekről se tudtam.