Szóval kötelezettséget vállalunk, hogy 6%-al csökkentjük az éghajlatváltozásért felelős gázok, szennyező anyagok kibocsátását országosan.
Jó lenne, ha sikerülne túlteljesíteni a tervet! :))
Másfél hét nem jó.. Kedvesem szülinapja alkalmából elvonulunk a világ egy szép pontjára teljes hétvégére.. de aztán szervezkedhetünk..
Autóm van, ha ez pozitívum...
Én most a minisztérium felé csoportosítom erőimet. A vadlovak tudjátok leégtek, mármint a Pentezug egy része. Még a tűz műsnapján beszéltem a nemzetiparkosokkal, hogy mit tudok segíteni, de nem kellett menni. Tőlem lemehetünk valamelyik hétvégén a Pentezugba, mondjuk másfél hét múlva. Elvileg akkor lesz jó kis autó is nálam.
Apropó!
Van valamilyen program mostanság? Mondjuk Monthy-tól kérdezem, ő nagy tudója a hód, vidra, egyéb eseményeknek... Ja és anno volt szó a przewalski pacik meglátogatásáról is!
Egyébként erről az Aids-ről és egyéb járványos betegségekről az jut eszembe, hogy az állatvilágban is a túlnépesedés egyik jele, ha felüti fejét egy addig ismeretlen, igazán pusztító hatású járvány.
És - meg ne kövezzetek - de az ember is egy állatfaj. Egy nagyon érdekes könyvet olvastam, amit zoológus írt az emberről, mint állatfajról.
David Morris: Csupasz majom
(az író nevében nem vagyok biztos, de a címre tutira emlékszem)
A könyv hihetetlen jó! Pedig nem mostanában íródott, még majdhogynem gyerekfejjel olvastam.
", sőt kikényszeríti, hogy a környezete idomuljon az ő igényeihez"
"evolúciós zsákutcához vezet, vagy totális környezet és önpusztításhoz"
Kár, hogy senki nem linkelte be(én se) a HVG-nek azt a cikkét ami az aids terjedéséről szólt. Nagyon szép sémát adtak a szöveghez, mely kontinensrészekre bontva ábrázolja a fertőzötteket. pl: Dél-Afrika(mint kontinensrész, nem ország) 28 millió.
Úgy hiszem, ez ha továbbra is így terjed előbb utóbbb véget vet az emberiség korlátlan fejlődésének, s bizony fajocskánk ismét vissza fog állni bizonyos az akkori szinthez képest alacsonyabb fejlettségi fokra.
Mármint ha nem lesz ellenszérum.
És azt is el tudom képzelni, hogy esetleg majd a később döntéshozók ismét visszahozzák a 40es évek szeparáló táborait.
És most ne vessen rám senki követ, nem én óhajtom így.
De biztosra veszem, hogy előbb utóbb kezelhetetlen lesz.
Nagyon érdekes cikk!
Ezek szerint az ember is veszélyeztetett faj, és van oly bolond, hogy saját magát veszélyezteti.
Kellemetlen diagnózis a saját fajtámról! :))
Sajnos azonban ez nagyon is élő probléma. Az ember nem alkalmazkodni akar a környezetéhez, hanem elvárja, sőt kikényszeríti, hogy a környezete idomuljon az ő igényeihez. Ez viszont előbb utóbb evolúciós zsákutcához vezet, vagy totális környezet és önpusztításhoz.
Kár, hogy kevesen látják át ezt, és mégkevesebben érzik azt, hogy tenni kéne, ráadásul nekik maguknak azért, hogy az az irány, ami jellemzi jelenleg az emberiség fejlődését, módosuljon. Persze lehetőleg jó irányba! :)
Akinek van kedve olvasgatni,bár nem egészen ide tartozik,de Monthyval dumcsiztunk múltkor a génmanipulációról.
A HVGből vanik:
Francis Fukuyama
A természet védelmében
Az a kísérlet, hogy az emberi természetet a biotechnológia segítségével igába hajtsák, sokkal veszélyesebbnek ígérkezik, mint a korábbi ipari társadalmak azon erofeszítései, hogy a ma ismert technológiákkal leigázzák a nem emberi természetet. A környezetvédo mozgalmak megtanítottak bennünket arra, hogy a természet bonyolult egész, és számos káros következménnyel járhat, ha az egyes részeket külön kezeljük.
Különös élmény például ma megnézni azokat a dokumentumfilmeket, amelyeket az 1930-as években készítettek a Tennessee-folyón épülo Hoover-gátról: egyszerre naivak és sztálinista hangulatúak, hatalmas sikerként könyvelik el, hogy a természeti teret acéllal, betonnal és elektromossággal töltöttük be. A természet feletti gyozelem azonban rövid életu volt. Az utóbbi egygenerációnyi idoben már egyetlen fejlett ország sem vágott bele nagyszabású vízeromu-építésbe, mert az efféle vállalkozások pusztító ökológiai és társadalmi következményekkel járnak.
Ha már a nem emberi ökoszisztémáknál ilyen komolyak és kiszámíthatatlanok a következmények, akkor sokkal rosszabbra számíthatunk a humángenetika területén. Annál is inkább, mert van, aki az emberi géntérképet olyan ökoszisztémához hasonlítja, ahol a gének állandó kölcsönhatásban állnak egymással. Egyetlen gén több hatásért felelos, míg néha több gén együttmuködésére van szükség egyetlen hatás eléréséhez.
A génterápia elso célkituzése a még viszonylag egyszeru muködési rendellenességek orvoslása lesz. Sok genetikus viszont úgy képzeli, hogy a magasabb rendu viselkedési formákért vagy képességekért - például az intelligenciáért, a személyiségért vagy akár a testmagasságért - felelos genetikai folyamatok olyan bonyolultak, hogy azokat soha nem fogjuk tudni manipulálni. De pontosan ebben rejlik a veszély: azt hisszük majd, hogy a genetikai okozatok láncolatát jobban meg lehet érteni, mint valójában, és emiatt még szörnyubb meglepetésekkel kell majd szembenéznünk, mint mikor a nem emberi természetet próbáltuk legyurni. Ekkor ugyanis a kudarcos kísérletek áldozata nem az ökoszisztéma lesz, hanem mondjuk az a gyermek, akit a szülei csupán több intelligenciához akartak juttatni, de emiatt netán hajlamosabb lesz a rákra.
Amikor a biotechnológiai ipar képviseloi az emcicberi géntérképbol adódó lehetoségekrol beszélnek, tetten érheto szavaikban az a tragikus elbizakodottság, hogy a tudomány majd kijavítja az emberi természet hibáit, és egy nap az ember talán halhatatlan lesz. De én hiszem, hogy az ember bonyolult és koherens természeti egész, akinek fejlodését a mai napig sem értjük. Thomas Jefferson élete végén megjegyezte: az amerikaiaknak azért vannak egyenlo politikai jogaik, mert a természet nem gondoskodott arról, hogy némelyek nyereggel a hátukon szülessenek, s így meglovagolhassák oket azok, akik jobbak náluk. Az emberi természetet manipuláló biotechnológia nem csupán elore nem látható következményeket szabadít ránk, de aláássa az egyenlo demokratikus jogok alapját is.
Hogyan védjük meg tehát az emberi természetet? Az eszközök alapvetoen megegyeznek azokkal, amiket már a nem emberi természet védelmében is bevetettünk. A normákat viták és párbeszédek során próbáljuk kialakítani, és az állam hatalmát használjuk arra, hogy szabályozzuk a kifejlesztett és felhasznált technológiákat. A biogyógyászat például már ma is nagymértékben szabályozott, de a biotechnológia felügyeletét ellátó állami szervek hatáskörében még hatalmas lyukak tátonganak. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszeripari felügyelet például csak a biztonság és az eredményesség alapján szabályozhatja az élelmiszer-ipari, gyógyászati és biogyógyászati piacot. Etikai megfontolásokat nem vehet figyelembe, és bizonyos gyógyászati eljárások, például a klónozás, a születés elotti genetikai diagnózis és a génmódosítás szinte teljesen kiesnek a hatáskörébol. A szövetségi egészségügyi intézet számos szabályt hozott már az emberkísérletekkel és a tudományos kutatás más részleteivel kapcsolatban, de csak az államilag pénzelt kutatások felett rendelkezik, pedig az amerikai biotechnológiai magáncégek évente 10 milliárd dollárt költenek kutatásra, és 150 ezer embert alkalmaznak.
A reproduktív klónozást 24 országban tiltották be, Németország és Franciaország azt javasolta, hogy az ENSZ készítsen tervezetet az efféle tevékenység világméretu betiltására. Világosan látszik, hogy új felügyeleti intézményekre van szükség, amelyek hatékonyan tudják felvenni a harcot az újfajta biotechnológiákkal.
Aki szívén viseli a nem emberi környezet védelmét, annak ugyanilyen határozottan kell megvédenie az emberi természetet is. Európában a környezetvédo mozgalom határozottabban helyezkedik szembe a biotechnológiával, mint Amerikában, s sikerült is már a kezdet kezdetén megakadályoznia a génkezelt élelmiszerek elterjedését. Végso soron emberi és nem emberi természet ugyanannak az egésznek a része. A növényi gének megváltoztatása csupán azt befolyásolja, mit eszünk vagy iszunk, saját génjeink átalakítása viszont azt is, hogy kik vagyunk. A természet - akár az, amely körülöttünk van, akár a sajátunk - olyan hozzáállást érdemel, amely a tiszteleten és a gondoskodáson, nem pedig az uralmon és a leigázáson alapul.
Fogalmam sincs,melyik park; Pali tudja, mert neki szóltak a lakók. Ki is ment hétfőn körbenézni, de nem voltak meg a kuttyok. :(
Te, az nagyon gáz, ha kilógott a macsi! Azt hiszem, nem érdemes stresszelni az újabb befogással, meg nem is tudnánk, de nagy a valószínűsége, hogy a varrattal gond lesz, mert 3 nap alatt nem nő össze..vagy mennyivel előtte volt műtve? esküszöm, nem emléxem, annyi macskánk vanik... Most jobban jártunk vóna, ha nem felszívódó a varrat; a felszívódó már pár nap múlva lazul. :((Ha a fán van, meg tudjátok nézni alulról a varratát? Ha gáz van vele, mindenképpen meg kell fogni. Nagy mázli kell hozzá, hogy ne legyen gubanc. :((((
De ez nem ide tartozik; ők nem veszélyeztetett álltok :)))) (ivéve a MAKK3-féléktől, mert miattuk ők is azoknak számítanak :()
Egyébként melyik parkról van szó? A kórház mögötti kis park, vagy a Bikás dombnál?
Egyébként ne tudd meg mik történnek nálunk! Az egyik műtött macsi még pénteken kiszabadult a ketrecből (ez is rájött, hogy kifér a rácson), azóta a legmagasabb fák tetején közlekedik! Még nézni is rossz!
Anna: :)))) legközelebb kiabálunk! A tétényi úti kutyik nem lettek meg; a lakók nem találták meg őket a vihar óta. :(( Tegnap is készenlétben álltunk, meg ma is,hogy mehessünk, de nem lettek meg a kutyik; Pali ki is ment ellenőrizni a helyszínre, de ő sem találta meg őket. :((((
Anna: sajna elkéstél, mert ma reggel mentünk, de nem sokról maradtál le :) A szeméthegyet már betemették, a gázok még ugyan jönnek, de a lakóknak nem nagyon okoz gondot. Csak amikor a csövesek égetik a kábeleket. Csak akkor lesz gáz, ha rá akarnak építeni... de szerintem azt kizárt, hogy engedélyeznék...
Monthy: szuper! :)))) azt még írni akartam, hogy esetleg lehessen úgy is adatot kirakni, hogy nincs fotó, mert nem minden állatról van rögtön fotó, pláne, ha vidékre kell lemenni fotózni. A dizájnt ne csináljam meg én? :) ha már ez a munkám amúgy is? :)))))) Lehet rajta zöldmagazin logó? :DDD
06-20-3670-369 a telcsiszámom és foszerkeszto@zoldmagazin.com az emilcímem! :))
A holnap jó (asszem egy kutyabefogási progink van, de az valszeg du 5 után); délelőtt ráérek. Szerda nem jó, mert menhelyezünk egész nap. Csütörtök jó du. 4ig. :))) Greenpeacehez vanik kapcsolat :))
