Írnál néhány technikai részletet, esetleg képekkel? Például hogyan juttatod a szívócsőbe a vizet, mennyit, állandóan vagy csak magasabb fordulatszámon?
Nekem 1.6-os benzines (karbis) gépem van. Nagyon egyszerűen sikerült megoldani a vizesítést.
Irígylem azokat, akik ilyen kísérleteket hajtanak végre, amiket mostanában ebben a topicban lehet olvasni!
Egy két apróság: a tiszta víz egy idő után algásodni kezd, én egy kis denaturált szeszt teszek bele, szerintem úgy nem fog bezöldülni. Télen egyébként is kell a vízbe valami, nehogy megfagyjon. Én esővizet szoktam használni...
Már írtam néhány előnyt, ha kell leírhatom újra.
Régebben 98-ast használtam, de mivel így a 95-össel is tudja a kocsi ua-t ezért megmaradok ennél.
Nekem nem a teljesítmény, hanem a fogyasztás számít, ezért a teljesítménynövelésről nem tudok szinte semmit. Valamivel erősebb a gép, de fogalmam sincs, hogy mennyivel. (Tán 10 % körül, vagy afelett.)
Érdekel engem is a téma, és elég sok jó ötletet hallotam, olvastam ittt, illetve más oldalakon.
Azt tudom, hogy a víz befecskendezéssel az üzemanyag kompresszió türését lehet nővelni. Magyarul oktánszám nővelő hatással bír.
Építettem egy elég magas kompresszióju alutót, szivó benzinek. 12 a kopresszió viszon.
95-sel nem tudok, menni, mert iszonyuan csörög. És mivel megszünik a 98-as, és nem vagyok hajlandó a 100asért kifizetni 310 foruintot, arra gondoltam, hogy ezt a porblémát megoldandó vízezzel fogom ezt megcsinálni.
folyamatosan értesíteek benneteket, ill várom a fejleményeket.
Meg is lepett, amikor egy WRX STI turbóját megnéztem, ami 280 valamennyi ló, a turbója meg csak 2/3-ad része volt az én széria 204 LE-nek. És tutira hatalmas légfelesleggel megy a dízelem, mert gázolajnyomás növelő boxxal padon füstölést mérve (turbónyomás emelés nélkül) simán produkálta a zöldkártya paramétereket, igaz nem 20% volt a lótöbblet, hanem 15%. Én akkor leszek maximálisan elégedett a vízbefecskendezéssel, ha nyáron is produkálja a gép a téli menetteljesítményeket! (Plusz némi fogyasztáscsökkentés ha hajtom, mert ha nem hajtom, akkor ugye termeli a gáolajat.)
Gondolom a lambdát néhány tizeddel lejjebb lehet hozni, ha valami nagyon könnyen égőt rakunk a levegőbe, pl metanol, propán, stb...és a füst később fog jelentkezni. Ha a szívócsőrobbanástól nem tartanék, szívesen kísérleteznék a propánbekeveréssel, de ilyen profi set-et, mint ez a vízbeadó, LPG-re még nem láttam, csak nagyon kisipariakat. És megint a vezérlés összehangolás az egyik fő gond.
A dizel meg mindig légfelesleggel üzemel, legnagyobbal alapjáraton meg részterhelésen. Teljes terhelésnél is a füsthatár 1,3-2 lambdánál van, égéstértől befecskendezési rendszertől függően. Egy átlag örvénykamrás dizelnél lehet úgy számolni, hogy padlógázon is kétszer annyi levegőt sziv, mint amennyi az elméleti szükséglete, másképp dől belőle a füst. Ezért (is) alacsonyabb a dizelek fajlagos teljesitménye a benzineshez képest.
Utánanéztem a metanol beszerzési lehetőségeknek és igencsak elcsodálkoztam. Egy NOVOCHEM nevű cég árulja, Füzesabonyban van a kiszolgálóhely, az ára - kapaszkodni: 145 ft+ÁFA/kg!!! Ez kb 0,6-os sűrűséggel kb 110Ft/liter!!! De: 200 liter alatt nem szívesen töltenek, 300 kg felett meg csak akkor szolgálnak ki, ha ADR-es tartállyal meg gépkocsival mész érte. Helyszínen nem lehet fizetni, előre rendezni kell a számlát. Modellezők, versenymotorosok állítólag sokat elvisznek.
NOX tudtommal akkor a legtöbb, ha egy picivel - pár százalékkal több levegőt adunk az égéshez a sztöchiometrikusan szükségesnél és semmi köze a nitrogén tartalomhoz, alapvetően az égési hőmérséklet emelkedésével nő.
A percalapú befecskendezésnek annyiból van értelme, hogy én litereket nyomtam pár perc alatt, ha órában mérek akkor kisebb hordót kellet volna keresnem.:-))
A többibe nem bonyolódnék bele mert nagyon elbeszélünk egymás mellett, a lényeg, hogy a dizelnél a turbónyomás a befecskendezett gázolaj mennyiséggel egyenesen arányos. Ha nem nyomod a gázt nincs nyomás, ha kicsit nyomod kicsi a nyomás, ha jobban akkor meg több. Frankón annyi, amennyi kaját kap a gép, mivel a befecskendezett kajából lesz az energia ami meghajtja a csigát. Lehet hogy nem a legpontosabb , de egy vizspricc vezérlése messze nem igényel ennél pontosabbat.A nyomásalakulásról meg magad is könnyen meggyőződhetsz, pusztán egy párszáz forintos nyomásmérő kell hozzá, meg le kell küzdened az undorodat, hogy beülj egy kályhába.:-))
Az IC-ről meg annyit, hogy olyan mint a futómű-fék... Azzal kezdi épeszű ember a tuningot, hogy igazira cseréli...
Mi értelme van percalapú befecskendezésnek? 100km-n 10 liter benzinhez 1 liter kavarék, az korrekt mérés. Vasúti átjáróban 1 liter per óra az minek?
Meg kell mérni mennyi üzemanyag megy, annak X százaléka. Találomra vizet eregetni összevissza, az nem hinném hogy hatásos. Nem percenként, literenként kell mérni
Nem egyről beszélünk. A benzinesben kötelező szintentartani a benzin-levegő keveréket. Olajosban, pillangó nélkül bármikor lehet nagyobb nyomás, max kevesebb olajat adsz hozzá, semmi baja nem lesz. A víz mennyiségét illik az üzemanyaghoz mérni, nem a levegőhöz. Adagolón hogyan méred a mennyiséget elektronikusan?
Amúgy a nyomás nagysága igenis függ az IC kialakításán, beszéltünk már erről, egy jó IC 2-3 barral is kevesebbet vesz el a nyomásból mint egy gyári.
A benyásnál a szívócsőben a pillangószelep szabályozza a nyomást, hogy előtte mennyi van, az érdemtelen, az a lényeg mi megy a szívócsőbe, ha túl sok van előtte, nem megy bele, max lefúj. Wast gate más téma.
A Nox akkor nő, ha nő a nitrogén mennyisége, ami benyásnál oké, mivel sem levegő, sem üzemanyag nem jut a motorba, de ha a dizlinél elengeded a nagyját, akkor drasztikusan nő, mivel nem adhatsz hozzá semmit, mert elködösítenéd a várost.
Lehet hogy a turbónyomás követi a lábad, de a befecskendezett mennyiség nem, márpedig a vízmennyiség ehez kapcsolódik, nem a levegőmennyiséghez.
Én arról irtam, hogy 0,8-1l/percet is gond nélkül elviselt a motorom 50%-os alkoholból.
Közben meg itt pár liter / óra mennyiségekről irogat a kollega.
Más nagyságrendekről beszélünk...
2dl/ perc alatt hozzá se fognék vizspricchez, szerintem nem is érezhető.
Az adataim természetesen közel padlógázas terhelési viszonyokra értendőek.
Dizelbe én nem is nyomnék vizet a teljes terheléshez tartozó turbónyomás 30%-a alatt. Akkor csak olyan keveset lehet(túlhűti az égést, és visszafelé sül el a hatása) hogy nem sokat számit , de ki fogom próbálni, kiváncsivá tettetek. Van egy üzemanyag takarékossági projektem, abban majd bevetem ezt a spricni kérdést.
A turbót a kipufogó gáz hajtja aminek mennyisége, hőfoka (energiatartalma) egyenes arányos a befecskendezett gázolaj mennyiségével. A turbónyomás értéke nemigen függ a turbó méretétől, (az IC-től meg egyáltalán nem) hanem a szabályzás dönti el mikor mennyi. Manapság általánosan elterjedt változó geometriás turbókkal gyakorlatilag annyi feltöltőnyomást hozol létre akkor amikor akarsz.
A benyásban sem a pillangószelep szabályozza a turbónyomást egyébként...
A feltöltő nyomás nem "ingyen" jön létre egy motorban( a turbinát meg kell forgatni ami kipufogó ütemben ellenyomást hoz létre), tehát akár széria, akár tuning mindig törekedni kell a lehető legalacsonyabb nyomásra, mert másképp feleslegesen terheled a motort, a turbót és nő a fogyasztásod.
A vizbefecskendezést egyébként nagymértékben csökkenti az NOx emissziót.
De ülj be egy dizelbe egy turbónyomásmérővel a kezedben, azt meglátod tökéletesen követi a nyomásmérő a jobb lábad!
Benyában nincs plusznyomás, ott adott levegőhöz adott benzin megy. Dízelben, pláne ha nagyobb a turbó + IC, akkor feleslegesen nagy nyomás alakul ki, lévén nincs pillangószelep. Ha nem kell akkora teljesítmény reszterhelésen, mint amit a rendelkezésreálló levegőmennyiséggel elérhető lenne, akkor max kevesebb gázolajat adsz hozzá. Nox az egekben, de jó lesz a fogyasztás, viszont sok a víz, ha a nyomáshoz adagolod, nem a befecskendezett olajhoz, %-ban.
A szívócsőnyomás dízelnél nem pontos mérés, félgázon telenyomja a szívócsövet, gázolaj meg alig megy, benzinnél van elektromos jel. Mechanikus adagolóról nem nagyon tudsz jelet lopni, de ez Krezi asztala.
IC előtt kifejezetten hatásfoknövelő, hiszen párolog a víz, a párolgás meg hőt von el a rendszerből. A hengerben gőz kell, nem vízcseppek. Nem hátrány hogy tisztán tartja a hűtőt. Nekem működik régóta. Ha kívülről is hűtöd a hűtőt vízzel, az a legjobb.
Vérzett is a szívem rendesen, mikor ment az égetőbe az a rengeteg metanol, de semmi módja nem volt a megmentésének. A cégtől (ami sajnos nem az enyém!) néhány litert ki tudok hozni, de nem kereskedelmi mennyiségben. Írsz PÜ-t?
Mint írtam egy kontrolleres egységet vettem, ami egyrészt a szívócsőnyomás, másrészt bármely teljesítménnyel arányos 0-5V-os szenzorjellel vezérli a szivattyút, sőt úgy is lehet programozni, hogy mindkettőt figyelje. Az eredeti kérdésem is arra vonatkozott, hogy ki melyik szenzor jelét tartja a legalkalmasabbnak, hogy a befecskendezett mennyiséget szabályozza. A szivattyút is direkt úgy tervezték, hogy a nyomása a kontroller által szabályozható. (Bár nem nullától indul, hanem 25%-tól, mert a villanymotor működése a legalsó tartományban bizonytalan.) Meg aztán nem is alapjáratról szeretném indítani, hanem ahogy Krézi is javallotta, ha már van legalább fél bar boost.
IC elé tevést kifejezetten ellenjavallják, mert romlik az IC hatásfoka, meg a rendszer reakcióideje, és ha főleg hűtésre használom, akkor a legcélszerűbb elpárolgási hely a hengerben van.
Az a baj hogy így nem szabályozható a százalékos mennyiség. Alapjáraton sok, fordulaton kevés. Ha az IC elé teszed, azon elpárolog és összekeveri teljesen, pláne ha asztalon is finom a vízpermet.
Metanolra vevő lennék, ha van. Köbméterben nem kell, de pár liter havonta elfogy.
Mo-on sajnos csak az Aquamist-nek van képviselete, de ők nem árulnak dízelest...
A metanol nálam munkahelyi ártalom...egyszer vagy 8-10m3-t vitettünk el megsemmisíteni, mert 500ppm helyett 800ppm volt benne a víz...Majd megkérdezem a kereskedőket, hogy 1m3-es OWC-ben mennyiért veszik.
A legkisebb, 1,2 gallon/óra spricnit vettem hozzá, elképesztően finom ködöt képez, még akkor is, amikor 25%-on megy a szivattyú, kb 1 liter/óra mennyiséggel.(Már deszkán összeraktam a rendszert!) A szívócsövem sajnos messze van az ideálistól, de nincs lehetőség változtatni(30d).
Én a spriccet csak teljesitmény növelésre használtam.
2dl/perc 50%-os metanol viz keverékkel mértem kb 20 lóerő töbletet. Talán megtalálom még a mérést.
Általában fél liter/percet használtam 50%-os keverékből, de gyorsuláson egyszer felmentem egész 1,2l/percig 70%os ból attól elolvadt a dugattyú motoromban.(1,9tdi).0,8- 1l/percet még birta... A motor valóban fémtiszta volt belül.
Turbó után nyomd a motorba, mert a kompresszorlapátot tönkreteszi a viz.
Meg olyan szivócső kell ami egyenletesen osztja el hengerenként a vizet, hacsak nem használsz hengerenkénti spricnit.
Belinkelhetnéd az oldalt ahol vetted a cuccot!
Mennyiért lehet metanolt venni nagyobb tételben?
Veszélyes anyag , nem látod amikor ég , és erősen mérgező. Etanol is jó lenne, de ha csak fogyasztáscsökkentés a cél, akkor tiszta viz, vagy csak 20%-os keverék is elegendő.
Gyakorlatilag egy Coolingmist vary-cool stage II diesel kit-ről van szó, aminek a kontrollere kétféle vezérlőjelet fogadhat, van beépített MAP szenzora és vezérelhető egy külső 0-5V-os jellel, szívó motorokhoz is árulnak kontrollert, csak a nyomásmérője vakuumot mér. Sőt kombinálni is lehet a jeleket programmal.
Érdekelne, hogy milyen arányú metanol/víz elegyet használtatok? A Coolingmist max 50/50 elegyet javasol, mondván e fölött fokozott a tűzveszély.
Tapasztaltatok e valamilyen negatív hatást?
Milyen vízfogyasztásra számíthatok?
Ahány vízbefecskendezéses oldalt láttam eddig, dízelre a következő előnyöket ígérték: fogyasztás csökkenés, alacsonyabb motorhőfok-kisebb NOX kibocsátás-az alkatrészek alacsonyabb terhelése, a tökéletesebb égésből adódóan kisebb emisszió-füst, a motor égésterének tisztítása...
A 159-es hszre válaszoltam csak. De határozottan van előnye dizelben is a vizspriccnek, főleg ha alkoholt is kevernek hozzá akkor komolyan emeli a teljesitményt is.
Eredetileg benyás kérdés volt, dízelben van előnye? Ebben te vagy a szagértő.
Ha eddig elvolt MAP nélkül, már meglesz ezután is :-)
Annyira elfeletkeztem hogy van ilyenem, hogy be kellett építenem egy visszajelzőt hogy mennyi keverék van a tartályban, csak csodálkoztam hogy másként műkszik ha kifogy. Öregszik az ember...
Még ez is bonyolult. Pláne hogy nincs MAP szenzor. Nekem elektronyos haver csinált egy bigyót, ami az egyik befecskendezőhöz érkező jelet másolja le, egy kb fele akkora szelephez mint ami benne van. Ez ugye kb nyolcada a benzinmennyiségnek. Az alkohol és a víz remekül keveredik, felesleges két tartály, két befecsi. Alkecok meg követik az autót...
Ha legalább félig be van nyomva a gázpedál, és 0.5 bar feletti a nyomás, akkor kapcsol, alapjáraton nem kell. Persze ez benzin, ez gyorsul 1 bar alatt is :-))
Színezett vízzel tök jó felhőket lehet eregetni a kipufogón keresztül :-)
Én MAP szenzorról vezérelném. A turbónyomásod meg csak padlógázon 1,3, ha kevesebb gázt nyomsz arányosan kisebb. Ha 1,3 a padlógázos érték én 0,6-0,7 alatt nem nyomnék vizet. Ha alkohollal is keverni akarod a vizet, akkor megoldható két fúvókával. Vizet nyomsz már 0,5bartól alkoholt meg csak 1-től.
Nekem régebben egyszerűen egy kapcsoló volt a váltókaron, azt amikor kellett fölkapcsoltam.
