Hát elég furcsa álláspont, már mint az, hogy a honvisszafoglalók létszáma 1000 harcos és 25000 népesség. Még akkor is az, ha régészeti adatokra hivatkozik. Annak igencsak nagy a valószínűsége, hogy a KM-én belül már itt élőknek beszélnük kellett a ma magyarnak nevezett nyelvet, amely igazolható a földrajzi elnevezésekkel és helységnevekkel. Nem múlhatott el nyomtalanulanul az ezt megelőző 5-600 év hun illetve avar államszervezete, még akkor is ha az állami szervezet erős hatalmi centrumát felváltotta két három periódusban a szétesés jelei. A KM-én belül lakó népesség létszámában és gazdasági ereját tekintve sem lehetett jelentéktelen akár kelet, vagy nyugat Európához viszonyítva, mert a honvisszafoglalást követő egy evtizedem belül nem tudta volna megvédeni magát a nyugattal szemben a pozsonyi csatában. Attila halálát követően szétesett államszervezetet a keletről jövő avar katonai szervezet tudott a KM és környezetében majd három évszázadig erős államszervezetet kialakítani, majd a frank és bolgár (szláv) errők sem tudtak olyan katonai hatalmat folyamatosan megtartani, hogy ellenállást jelentsenek az Árpád vezetésével szervezetten előre megtervezett KM birtokba vételének, amely igen rövid idő alatt jelentéktelen harcok árán sikerült. Lehetetlen lett volna ezt a műveletet végrehajtani katonailag logisztikailag gyenge elenyésző létszámmal háttér gazdaság nélkül, nyelvi komunikáció hiányában. Következésképpen az itt lévők és a bejövőknek egy vagy hasonló nyelvet kellett beszélniük, továbbá nem lehettek a bejövők az itt lakók ellenségei, mivel csekély katonai ellenállás volt, továbbá az itt lakók jelentősen segítették a bejövőket. Az előbbiekben tett megállapításomat semmilyen tény nem cáfolja. Nem alakulhatott volna ki olyan katonai hatalommal bíró potenciál, gyakorlatilag pár éven belül, ha az itt élők és a bejövők egyvelege létszámban és gazdasági erőben nem tett volna ki legalább 7-800000 főt. A pozsonyi csatában becslések szerint mintegy 30000 fő állított meg 100 000 nagységrendű frank-német haderőt, majd ezt követő fél évszázadon keresztül sakkban tartotta egész Európát a kalandozásokkal, (avar kincsek visszaszerzésével)Tehát az államalakulat újbóli megszervezése magyar elnevezéssel Árpád nevéhez köthető, amelyet Szent István egy évszázad mulva megszilárdított.
Feltételezem azért volt "könnyű" birtokba venni, mert a KM-ben ekkor nem volt semmiféle egységes államalakulat, az itt élő népesség is sokféle volt. Állam nem lévén, szervezett ellenállás sem nagyon lehetett.
A gond ezzel csak a, hogy egy ilyen kis sereg bár lehet, hogy meg tud nyerni egy csatát, de uralma csak addig van amíg a helyszínen tartózkodik. Területet már nem tud tartani. Ahhoz végletesen szét kellene aprózni az erőket. és az meg könnyű préda...
Hozzátenném még, hogy az e korban harcoló relatív kicsi és jól felszerelt seregek mögött erős államok voltak. pl alig több mint fészáz évvel a honfoglalás után egyesített német haderő tett ki vagy 4000 fegyverest (persze erre sincsenek régészeti bizonyítékok :) )
Szóval az az "1000" vagy jól felszerelt volt és egy erős "hátország" volt mögötte (akik alcsonyabb harcértékű, csapatokkal képes biztosítani a rendet), vagy nem is volt olyan jól felszerelt, de akkor .....
Nem biztos, mert abban az időben még jóval kisebb létszámúak voltak a harcoló seregek, mint később az érett középkorban, az újkorban vagy főleg a legújabb korban.
Abban az időben pl. ezer jól felszerelt, jól kiképzett, elszánt lovaskatona már komoly katonai erőt jelentett.
Persze a honfoglaló magyarság katonai potenciálja szerintem is jóval több volt, mint ezer fő, de azért nem kell itt óriási, több tízezer fős seregekre gondolni.
Ráadásul a honfoglaláskor a Kárpát-medencében egyfajta katonai-politikai vákum volt, tehát relatíve kis sereggel is viszonylag könnyű volt birtokba venni.
Ha valóban csak ekkora lett volna a honfoglaló sereg, akkor az még egy falusi búcsút sem tudott volna szétverni, nem hogy egy kárpátmedencét megtartani...
"Valami azt súgja, hogy régebbóta itt vagyunk, semmint közös múltunk lenne a finnugorokkal!" Akkor kiket hozott a hét vezér? Lehet, hogy ők nem is voltak magyarok?
Ha azt mondom, hogy a magyarok 1100 évvel ezelőtt népesítették be a Kárpát-medencét (csakhogy a topik témájához is kanyarodjunk egy kissé), az nem azt jelenti, hogy más nem élt ott, illetve az utolsó négyzetcentimétert is benépesítették.
-----------------
A magyarok nem tudták benépesíteni a Kárpát- medencét.
A "honfoglaló sereg" létszáma nem érte el az 1000 főt a bejövő "hatalmas" népesség pedig talán a 25.000 főt. Ezek régészeti adatok.
Megtalálhatóak az adatok Bakay Kornélnál, Vékony Gábornál és Makkay János professzoroknál.
Nyilván Skandinávia déli részére gondolt, ne csúsztass... Ha azt mondom, hogy a magyarok 1100 évvel ezelőtt népesítették be a Kárpát-medencét (csakhogy a topik témájához is kanyarodjunk egy kissé), az nem azt jelenti, hogy más nem élt ott, illetve az utolsó négyzetcentimétert is benépesítették.
Az előző hsz-ben linkelt térkép nagyjából a Kr.e. 500 - Kr.e. 50 közötti állapotot jelöli.
Jól látható, hogy bár a germánok/skandinávok elterjedési területe a bronzkorhoz képest valamelyest nőtt, a Skandináv-félsziget nagy részét még mindig a számi törzsek népesítik be.
No ennyit Jamaica kartács elméletéről, hogy a germánok Kr.e. 4.000 körül benépesítették Skandináviát:-)
Az ősgermán nyelv, angol nyelvészeti szakkifejezéssel Germanic Parent Language vagy pre-Proto-Germanic vagy Pre-Germanic időbeli horizontja nagyjából a Kr.e. 2.500-tól Kr.e. 800-ig terjed.
a Kr.e. 2.500 előtti időszakra nézve nincs értelme germán ynelvről beszélni, germán nyelv vagy nyelvek ezen időszak előtt egyszerűen nem léteztek.
Maga a Pre-Germanic is nagy valószínűséggel kreolizáció, pidginizáció, areális kapcsolatok és más nyelvi ötvöződési folyamatok eredményeképpen jött létre a Kr.e. III. évezred közepe táján legalább 2 nyelv közreműködésével.
Ebből az egyik egy nagyon ősi centum-típusú indoeurópai nyelv lehetett, a másik pedig egy mára már kihalt, de a germán lexikum bizonyos elemeiben továbbélő nyugat-balti ősnyelv lehetett.
Attól még a germán népek beszéltek valahogy, és mi lenne erre jobb kifejezés, mint az hogy "germán nyelv"? (esetleg ősgermán nyelv, avagy germán nyelvek)
Azért is kérdeztem rá, hogy melyik régészeti kultúra népét tekinted Skandinávia első germán telepeseinek?
Már csak azért, mert sokak szerint már a mezolitikus dániai és délnyugat-svédországi Ertebölle-kultúra népe is bizonyos értelemben ősgermán volt, bár a nyelvükről gyakorlatilag semmit sem tudunk...
Ha csak nem ők adták a germán alapnyelv nem indoeurópai szubsztrátumát, de ez is csak feltételezés...
Az olyan fogalmakkal, hogy germán, finnugor meg hogy "Skandinávia első germán hódítói vagy telepesei" egy bizonyos időhorizonton túl kellő óvatossággal kell bánni.
Az az igazság ugyanis, hogy nem tudjuk, hogy az írott történelem előtti régészeti kultúrák népei milyen nyelven is beszéltek.
Sejtéseink persze lehetnek, valamelyest segít a genetika és a fizikai antropológia is, de 100 %-ra nem mehetünk.
A ˝nem érdekli, csak jobban tudja˝, egy kutató típus, aki nem igazán vizsgálódik, hanem néhány előadás meghallgatása, vagy egy-két történelmi ponyva elolvasása után lendületből söpri le a többnyire több tételből, több szempontból vizsgálódó kutatók eredményeit, csak azért, mert azok nem rímelnek rá a lelki, politikai, érzelmi rezdüléseire.
Bocsánat, hogy ezzel néha viccelődöm, de ez az személyiségtípus néhány hozzászólásból már azonosítható.
Szóval elnézést még egyszer, az előző viccelődésemért is ezzel a témával kapcsolatban.
.PNG){kind=link}
