Üdv Mindenkinek! Különösképp Mumunak, mert már régesrég találkoztam vele.
A gyermekvállalásról abortuszról volt egy nagyon parázs vita az abortusz... topicban. Szerintem is a két szülő dolga/felelőssége eldönteni, hogy akarnak-e gyereket, és hányat.
A gyermek varas,akaras,ket ember szemelyes ugye,az elhatarozasuk kihatt teljes eletukre de a harmadikara is akit meg sem kerdezhetek.Ebbe mas mint az teljes onkenteseg nem lenne szabad hogy szerepet jatszon.Se pro se kontra.
Maskep a gyermek fizeti meg(a nem kivant gyermek,a rossz idoben jott,a felbomlo csaladba erkezett,a elorelathatoan genetikusan terhelt es igy vegetalo gyermmek,stb.)
Persze lehet ezt mas szemszogbol is nezni.Csak sehol ne lehesen egy vak,nem szemelyre szabott intervencio.
Gondoltam, hogy ez a hozzászólásom némi életet visz majd a dologba :-))) Jellemző, hogy mennyire másképp gondolkodunk, a különböző élethelyzet okán. Én ugyanis egyáltalán nem arra gondoltam, hogy az egy gyerekeseket, gyerekteleneket bárki korlátozza, hanem arra gondoltam, hogy pl. Kínában - egy egészen eltérő demográfiai helyzetben - üldözik a második gyereket is, tehát korlátozzák a gyerekvállalást. Ennek a jelenlegi formája szvsz embertelen és elfogadhatatlan: kényszerabortusz, és ehhez hasonló rendkívül kemény intézkedések. Ugyanakkor pl. azt, hogy a harmadik vagy negyedik gyerek után Magyarországon a lakástámogatási hitel nem lineárisan, hanem degressziven nő, tehát a második-harmadik gyerekhez képest a negyedik kevesebb támogatást kap, vitathatónak, de nem elvileg elvetendőnek tartom. Ez úgy gondolom egyfajta korlátozó intézkedés. Hasonlóképp ha a kínaiak megadóztatnák a második-harmadik gyereket, azt bizonyos mértékig elfogadhatónak - vagy legalábbis megfontolandónak - tartanám, ellentétben a jelen gyakorlattal.
Különben szerintem egyetértünk abban, hogy az egyik oldal preferálása, a másik oldal korlátozásaként is megélhető. Hiszen mondhatom, hogy a három gyerekes kevesebb adót kell fizessen, mint az egy gyerekes, de mondhatom azt is, hogy az egy gyerekes többet kell fizessen, mint a három gyerekes. Ugyanazt a dolgot egyszer úgy nézem, mint az egyik csoport támogatása, másszor úgy, mint a másik oldal büntetése.
Kezdjuk ott hogy az utolso hozzaszolasomtol csak Veled van vitathato resz,kedves haliho,a tobbi tarsamal egyettertek.
Veled Izrael karaktererol egyetertek ,de ott nem az okrol irtunk ,csak a tenyrol magarol hogy fuggetlenul hogy miert , miert nem ,de kisebb szamu lakosu orszag is vezethet,lehet eros, tehat a peldaja annak hogy a nepszama nem determinans a haladasra.
A masodik problenmaban az allami szabalyozasra megint nem azt tagadtam hogy milyen formaban szol bele az allam ,en magaval a beleszolasal van bajom.Az iskola szervezeseben,tanitasal es nevelesel szemben nincs semmi kifogasom,de azokal szamoljon akiket onkentesen mindden fajta nelkul hoztak a vilagra a szulok.Azokat neveljek lassak el.De ne szabalyozak batoritasal vagy adobuntetesel a gyermekek szamat.
Uj tema adodott:Pokorni miniszter tegnap adta at az ifju feltalaloknak az ev dijait.Koztuk a mindenkitol ismert 13 eves Marcinak is egy szamitogeop variansa megepitese apropojan.
Felzeszem a kerdest:hogy van es hogy kellene Magyarorszagnak megszervezni e kulonos tehetsegu ifjak fejlodeset.Kozepiskolabn tudttommal van ilyen lehetoseg,de feljebb,es szabalyokon tul?
Masodik kerdesem:ki tud tobbet a magyar mezogazdasag valodi helyzeterol?Miert nem lehet batoritani a dan tipuisu szovetkezetek munkajat sot tovabbi gyarapodasat.miert a egyedul gazdalkodo gazda a kivant model a 21.-ik szazad elott?
ezt mondod : Én úgy gondolom, hogy a gyermekvállalás nem a pár magánügye abban az értelemben, hogy a társadalom ne hozhatna általános támogató, vagy korlátozó szabályokat. Ami megütötte a szememet : a korlátozó szabályok. Amellett, hogy a pozitív diszkrimináció a másik oldalról negatívnak is mondható - nagyon csúfságosnak érezném, ha kifejezetten negatív intézkedésekkel korlátoznának (büntetnének) minket, mert csak egy gyermekünk van. Megpróbálhatnád kicsit kifejteni, mit látsz Te most, és mit tudsz elképzelni korlátozó szabályként.
Nekem ez most nagyon büdös, nem tudok olyan korlátozó szabályt elképzelni, amivel lázongás nélkül egyet tudnák érteni.
Az érem másik oldala az, hogy az egykét (is) büntetjük a szülőkre kirótt korlátozásokkal, ez pedig megint nem elfogadható számomra.
Elfogadom és támogatom, ha a nagycsaládosok állami, önkormányzati, bármilyen más szervezeti, egyesületi formában támogatásban részesülnek. Ennek a támogatásnak az ára a többi nem nagycsaládosnál oly kevéssé jelentkezik, ami már gyakorlatilag észrevehetetlen. Ám a korlátozások már nem ! Voltak már nem túl régen törvényi korlátozások más szempontok szerint, most is vannak hallgatólagos korlátozások, ezeket ugye te sem fogadod el....
Nagyon sajnálom Waratah, hogy így alakult az életed! Nem tudom mennyire derült ki az előző hozzászólásomból, de amit írtam az nyilván nagyobb csoportra, statisztikára igaz, az egyéni életutak minden csoportban eltérőek lehetnek, rengeteg apróbb-nagyobb tényező befolyásolja az "átlagtól" való eltérést. Márpedig egy ember, egy család, egy sors az nem statisztikailag kezelhető, és mindannyiunknak egy sorsa van.
Kedves Mumu! Kösz kedves soraidat, de jóért rosszat várj: ha Te nem vitatkozol velem, majd én vitatkozom Veled! :-)))) (A végén önmagammal fogok vitatkozni, és küldhettek a mentőkért:-)))
Két ponton vitatkoznék, az első szvsz nem túl fontos, de szerintem Izrael annyira speciális, hogy nem hozható fel példaként. Akik a Biblián tájékozódnak, azok számára Izrael Isten kiválasztott népe. Akik pedig egyszerűen a napi híreket realitásokat nézik, azok nem tekinthetik Izrael államot önmagában, pl. az amerikai zsidóság támogatása nélkül. Azt hiszem nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy az amerikai zsidóság (létszámában nagyobb is, mint az izraeli) - amelyik természetesen határozottan támogatja Izraelt - a világ pénzben kifejezhető tőkéjének nem elhanyagolható hányadával rendelkezik, és a világ kapcsolati tőkéjének még nagyobb hányadával. Meg merem kockáztatni, ha ilyen "támogató külhoni zsidósáunk" lett volna, akkor szvsz Trianonban területeket kaptunk volna. Tehát ez a példa számomra nem meggyőző, tudok egy sor ellenpédlát hozni, hogy mást ne mondjak Kelet-Timor nem járt jól a Malájziával való demográfiai súlykülönbségen, de hozhatnék afrikai, ázsiai, európai példákat is szép számmal. (A szerbek is véresen kiszorulnak Koszovóból, mert egy szerb nő élete során x gyereket szült az elmúlt 200 évben, míg egy albán nŐ 2*x-et.)
A másodikkal valószínűleg megélénkítem a topikot, vihart fog kavarni. (Más topikokban, kicsit más összefüggésben már ez történt). Én úgy gondolom, hogy a gyermekvállalás nem a pár magánügye abban az értelemben, hogy a társadalom ne hozhatna általános támogató, vagy korlátozó szabályokat. Tehát míg az egyes gyerek vállalása magánügy, ugyanakkor a társadalomnak szvsz joga és kötelessége, hogy az egész népesség érdekében hozzon minden egyénre egyformán kötelező szabályokat (adókedvezmények, vagy extra adók, munkaidőkedvezmények, de ide tartozik az is, hogy a beszedett pénz mekkora hányadát fordítják iskolákra, egészségügre, támogatott-e az adókból beszedett pénzen a gyerekszülés vagy önköltséges, stb., stb.) Tehát a gyermekvállalás társadalmi szinten szvsz közügy!
Csak hogy ez mind hogy jelentkezik a gyakorlatban. Párom elkezdett kifelé kacsingatni, amikor a második gyerek 4 éves volt. Ettől kezdve több gyerekre nemigen gondolhattam.
És gondolom nem vagyok egyedi eset.
Most, 45 évesen ha milliomos lennék (no nem egymillióra gondolok, hanem valami komolyabb összegre) nagyon szeretnék szülni. Valószínű ez még valami ősi ösztön az "utolsó pillanatban". Valószínű csak álom marad.
Hat, haliho nem hiaba hivtalak ide.Ennel kimeritobb es okosabb valaszt nem varhattam.Nem is tudok vele vitatkozni.Bar talalnank valakit aki tudna,hogy meg kerekebb legyen a tema kibontasa.
Maradjunk azzonban egy pontban nem egyesek:a gyermek valalas volontariatasaban,az onkentessegben.
Szoval a gyermek valalas legyen tovabbra is teljesen a par meggondolasara bizva(igy is lesznek, kesobbi megbanasok) es nekem az allam ne avatkozon bele,ne tamogassa es ne tamadja barmilyen is legyen a hatarozat.Az allam azzonban tamogassa tovabb es megjobban ha mart a gyermek itt van.
Aztan babonanak tartom hogy ergy nemzetnek a lakosag szamaban van az ereje.Nezetek meg az izraelieket,mennyire elen vannak a tudomany es technika legtobb dolgaban,amiota mezogazdasagra is kenyszerulnek es nem akarmilyenre,azota ok a csopirigacio mesterei.Kevesen vannak megis dominansak es akkor nem a tobbi orszag zsidosagarol hanem csak az izraeliekrol beszeltem.Nem kell a gyermek csak azert hogy tobben legyunk.Ez ne legyen az allamtol sem az elgondolas.Hanem a gyermek szeretette annak a parnak aki akarja.
Mumu elkövette a második hibát: először, hogy ide meghívott, most pedig direkte felszólított, hogy szóljak hozzá! Nos ezek után mán csak hozzája szólok a gyerekvállalási kedvhez, ami itt fennforog.
Szerintem - ellentétben a közvélekedéssel - a gyerekvállalási kedv nem elsősorban pénzkérdés. Bár nem tagadom, hogy vannak olyanok, akiknek ez tényleg pénzkérdés, de szerintem lényegesen kevesebben, mint ahányan ezt mondják. Ezért én szkeptikus vagyok a kormányzati erőfeszítések eredményét illetően, miközben 1. nem tudok jobb eszközt pillanatnyilag, 2. a zuhanást lassíthatják ezek az eszközök, 3. minden az egészséges, többgyerekes családokért elköltött forintot jó társadalmi befektetésnek gondolok. Adja Isten, hogy ne legyen igazam, és pzoitív fordulat álljon be a demográfiai helyzetünkben.
Én úgy gondolom, hogy minden ember valamilyen referencia csoporthoz méri magát (család, barátok, munkatársak, sporttársak, egyháztagok, párttársak, stb. , illetve ezen átfedő csoportok valamilyen kombinációjához). Ezekben a csoportokban nagyjából homogén az értékrend, az elvárt életszínvonal, karrier, stb. Magyarországon ma a legtöbb rétegben az a közvélekedés alakult ki, hogy a (több) gyerek vállalása csapás. Csapás anyagilag, csapás az anya karrierjére, de könnyen lehet, hogy az apáéra is, a szülők szabadságára, a család jövőjére elviselhetetlen terheket ró, stb. Ez alapvetően megnehezíti, szinte lehetetlenné teszi az egyes párok számára, hogy egyáltalán több gyereket tervezzenek. Ez nyilván a vallott közös értékrendből fakad, aminek most néhány elemét emelném ki, amelyek nem kedveznek a gyerekvállalásnak:
- a fogyasztói társadalom értékei, ahol az anyagi javak, szolgáltatások minél nagyobb fogyasztása jelenti az önmegvalósítást,
- a könnyű, gyors boldogulás hamis illuziója, amit legalábbis más csoportoknál felfedezni vél szinte mindenki, és törekszik is erre,
- a lányok karrierorientáltságra nevelése, amelyben a gyereknél lényegesen hangsúlyosabbá vált az egyetemi/főiskolai képzettség,
- a megszületett gyermekek anyagi javakkal, lehetőségekkel nagyon magas szinten való ellátásának igénye, ami azt sugallja, hogy egynél több gyereket ilyen szinten úgyse tudnánk ellátni,
- a tartós holtomiglan-holtodiglan tervezett kapcsolatok helyett előtérbe kerültek az ideig való kapcsolatok (amíg mindkettőnknek jó, aztán majd szétválunk...), márpedig a gyerekkel valamit csinálni kell akkor is, ha a kapcsolat felbomlik...
Biztos lehetne még sorolni. Mindenesetre hasznos lehet megnézni az ellenpólust. Ma Magyarországon döntően két réteg vállal kettő-háromnál több gyereket, a lumpen réteg, illetve a vallásos családok. (A kettő időnként átfed, de itt most az egyszerűség kedvéért két diszjunkt csoportnak veszem.) A lumpen réteghez nemigen tudok/akarok hozzászólni, de a vallásos családok szerintem éppen azért vállalnak több gyereket, mert más értékek mentén szerveződik az értékrendjük. (Én protestánsként semmi direkt egyházi ráhatást nem kaptam a sok gyerek vállalására, de szvsz a katolikusoknál se kézi vezérléssel működik a dolog, tahát nemigen hiszem, hogy nagy katolikus tömegek nem élnének a fogamzásgátlással, csak azért mert az felekezetük tiltja, nem kevesen abortuszon is átesnek egyszer-kétszer:-((( Nan, Mgábor javítsatok ki, ha rosszul látom!) Szóval a fenti értékekkel hogyan állunk:
-a fogyasztói társadalom anyagi értékeivel szemben nem immunisak, de tudnak más, szellemi értékekől is, és legalább elvileg vallják, hogy ezek felette állnak az anyagiaknak,
-a lányok nevelésénél hangsúlyozottabb érték az anyaság, mivel az egész referenciacsoportban több a gyerek, szvsz több pozitív példát is látnak arra, hogy mennyire kreatív, egész embert, bölcsességet kívánó feladat családanyának lenni, ez egy megbecsült szerep,
-a megszületett gyermek anyagiakkal való ellátása - megint csak a szellemi értékek nagyobb súlya miatt - kevésbé hangsúlyos, bár nyilván itt sem immunisak a vallásos családok se. Viszont mivel a referencia csoportban tipikusan elfogadott pl. a ruhák öröklése, továbbadása, az olcsó nyaralási lehetőségek megkeresése, az egymás segítése, ezért sok minden - alacsonyabb szinten ugyan - de megoldható,
- a kapcsolatok deklaráltan holtomiglan-holtodiglan szólnak, még ha később zátonyra is fut egyik-másik, akkor is ez a deklarált cél.
- az áldozatvállalásnak bizonyos megbecsültsége, legalábbis elvileg ez mindenképpen érték.
Végül hogyan éltem/élem ezt meg személyesen. Én nagyon sok ajándékot kaptam eddigi életem során, a családot - szüleim, testvéreim, de nagynénéim, nagybátyáim, unokatestvéreim is - amibe beleszülettem, a feleségemet, a gyermekeimet, a barátaimat, a szakmámat, a munkahelyemet, a lakásomat, az autómat, stb. Ez nem azt jelenti, hogy nem jelentett szinte mindegyik időnként nagyon sok nehézséget, kínlódást, sokszor lemondást, időnként tragédiát (súlyos betegségek, hirtelen és lassan bekövetkező halálesetek, stb.). Nehogy azt higyje valaki, hogy milliomos vagyok, ahhoz még kell egy kis infláció :-))), a házam nagyon szép helyen van, de elég ócska, a kocsim lassan 10 éves lesz, közalkalmazottként dolgozom. De ugyanakkor nagyon sok örömöt, szeretetet is kaptam, a kettő szvsz egyensúlyban van, vagy méginkább pozitív a szaldó. A sokféle ajándék közt lassan az csapódott le bennem, hogy szvsz a legfontosabb érték, amit itt a földön az ember kaphat, a tartós, harmonikus, szeretetteljes emberi kapcsolat! Ezért érdemes áldozatot vállalni.
Különben mindenkinek ajánlom, hogy olvasson bele a Szülés-terhesség, illetve a Kismama-Kisbaba topikokba, ha nyűgös vagyok sokszor megteszem, annyi bájos, üdítő kedvességet, gyengédséget, boldogságot kevés helyen találni.
Igy termeszetesen nem vagyok kulon velemenyen.De a hozzaszolasod nagyon jo apropo most mar ezt is megtargyalni
Tehat:Gyermekvalalas manapsag Magyarorszagon.Ki akar hozzaszolni?
szóval itt megint...
a szociális indokok. Ott a baj, hogy egyre több fiatalt látok, akik 30-35 évesek, belekerültek a verklibe, szakmailag elismertek és "nem engedhetik meg maguknak" hogy kimaradjon az anya egy évet a szakmájából. (nagyon minimálprogramot mondtam, azaz egy gyereket).
Mumu, hát Te is tudod, az örökletes betegségek biztosan csak az okok kis részét teszik ki.
A szociális indokok. TERMÉSZETES, hogy nem akarom itt a rossz kormányszöveget nyomni a 3 gyerekről. folyt köv, lefagyott...
Kedves haliho,igy latom en is.Sajnos itt friss szemmel,amiota idejottem nagyon sok erthetetlen tabut talalok.Sokmindent szegyelnek vagy szenvednek tole az emberek amiert nem erdemes szenvedni vagy szegyelni.Barmilyen hasonlo temaju topic(az alkoholizmusrol,a homosexrol,a tabukrol altalaban nem errte meg az 5o hozzaszolast,az en valaszaimal egyutt...
Haliho kerlek szolj a kedves Waratahval kezdodo vitankhoz is hozza,a gyermek valalashoz.
Kedves Waratah,a gyermek nem valalasal kapcsolatban nem egyezik az oly sokszor egyezo velemenyeink.
A gyermek nem valalasnak nem tagadom van egy ilyen aspektusa is de vannak helyzetek mikor a gyermekvalalas egyenesen bun.Olyan csaladok ahol nagy az oroklesei betegsegek szama(cukor,csontgyengeseg)vagy a szulok alatal sok kiszamithato terheltseg van,akkor egy gyermek akit sajat kedvunkert hoznank a vilagra ,az o meg kerdezese nelkul,egesz eleteben szenvedhet a mi kenykedvunk miatt.Mert mi ugyan vilagra hozzuk de ennek a konzekvenciait o viseli.Vannak szocialis okok is mikor a felek jobban teszik ha vigyaznak inkabb mint hogy gyermeket nemzenenek:roncsokban allo hazasag ,amit a gyerekel szeretnenek osszebarkacsolni,olyan nagy nyomor hogy elorelathatoan a gyerek nehezen jutt az elementariis eletetfentarto ellelemhez,kesobb iskolakhoz hogy melto elete legyen.
A gyermek valalasa krucialis pontja HOGY A GYERMEK ERDEKEBE ,JAVARA,BIZTONSAGBA TORTENJEK.Nem az a fontos hogy valami babonakep az en csodalatos genjeim tovabb eljenek.
Az öngyilkossággal kapcsolatban én nem nagyon hiszek a genetikai meghatározottságban a nép szintjén. (Természetesen lehetnek depresszióra, öngyilkosságra hajlamos családi vonulatok, de úgy tudom, hogy depresszióban a norvégok vernek minket, miközben öngyilkosságban utcában sincsenek.)
Szerintem egy nagyon mélyen beidegződött társadalmi megoldási módról is szó van. Ha megnézünk amerikai filmeket (akár jók, akár rosszak), ott rendszeresen előkerül a séma, bűnözött, börtönbe került, vagy csődbe ment, de talpraállt! Nálunk hagyományosan a szégyen lemosásának eszköze az öngyilkosság, egyáltalán megoldási mód. Már Jókainál, Mikszáthnál is, de el egészen pl. a Redl ezredesig, egyfajta megoldás. Teherbe esett leányanya, sikkasztó köztisztviselő, gyávának bizonyult katonatiszt így mossa le a szégyent, és a dolog "rendbejön". Nem véletlen, hogy tudtommal az első három helyen az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai vannak (Ausztria, Csehország, Magyarország). Tehát én azt hiszem a fő ok egy szvsz hibás kultúrális beidegződés, minta.
A másik - valahol olvastam, nem tudom már hol - hogy Magyarországon az emberek nem kommunikálnak eleget és jól. Nem kibeszélik a problémáikat, hanem sokszor önmaguk ellen fordítják. Azt hiszem ebben is sok igazság van.
Igen , állítólag van valami bennünk genetikailag. Még a másod-harmad generációs kivándolorolt magyaroknál is magasabb az öngyilkosségok aránya. Fogalmam sincs, hogy ezzel lehet e valamit tenni. De hogy mintha most megint megnőtt volna az öngyilkosságok száma, -vagy csak nagyobb publicitást kap - annak biztos valami társadalmi oka van. Ezen belül a gyereköngyilkosságoknak meg valami speciális. Tényleg nem akatok más vizekre evezni, de a gyerek-nem-válalás valahol egy kicsit hasonlít ehhez. Mert én, ha már nem élek, tovább élek a gyerekeimben. Aki pedig tudatosan nem vállal gyereket... ?
Majdnem elfelejtettem:egyik partnak sem vagyok tagja ,muveloje.Mint osztrak allampolgar nem tartom illdomosnak a beleszolast sem.Ez azzonban nem politikai kerdes volt hiszen van egy egyetemes konszensz a szemelyerol.
Azok kedves snowmann akik nem mernek hangosan ellentmondani sajat partjuk vonalanak.Saccolni tudom:nagy ressz szoci(talan a nyiltan ellenzo Suchmann is),nagy ressz kisgazda,talan egyes Fideszesz-sek az egesz MIEP.Nem szamit holnap mar o az elnok ha egyszeru tobbsegel is.Szemelyesen ismerem es targyilagos nagyon becsuletes negy vilagnyelven beszelo embernek tartom.Egy targyilagos jogasz lesz az elnok.
Én már ma beírom előre a holnapi hozzászólásomat, mert egy kicsit meglepett. Utálok politizálni, de : a parlamentben nem kapott elég szavazatot Mádl Ferenc az elnökséghez. Ki nem akarja őt? És aki nem akarja, az kit szeretne?
Elsosorban halihonak valaszolnek.Azt hiszem ez az a fogalmazas amivel egyett tudnek erteni:megprobalkozni a meggyozesel es aztaan ha nem megy eroszakot alkalmazni.Ez megfelel az egyeni terorismus eseteben.A tomeges terorismus ellen termeszetesen meg erelyesebben kell eljarni es nem visszariadni a retorsiotol sem ha az ottani kulturabban ez a valasz.
Ma egy ujabb gyerek lett ongyilkos bar gondolom nem az iskola miatt.A problemat Waratah a sikerkenyszerbe latja, az iskolasok eseteben.Meg nem valaszoltal a magyar ongyilkosagi rekordokrol.
Na tessék, Itt van még egy. Még egy ygerekhalál.
Nem ott van a baj, hoyg túl sokat mondogatjuk, hogy mennyire nincs remény a változásokra? Meg hogy aki nem teljesít azt már nem is veszik emberszámba. Miért ne lehetne valaki becsülets betanított munkás? Miért hajtjuk az iskolai eredményeket???
Egy levélke erejéig én még visszatérnék a terrorista lelövéséhez, ezen belül is Waratah álláspontjához. Az emberi élet számomra is szent és sérthetetlen, én mindenféle emberölést helyből ellenzek. Ez alól egy tragikus kivétel van, a jogos önvédelem. Hiszen itt két ember élete közt kell választani, tehát azt kell eldöntsük, hogy a terrorista vagy a túsz haljon meg. Én úgy gondolom, hogy ez nem kérdés. A terrorista - bármilyen esetleg tiszteletreméltó nemzeti vagy személyi indítékai vannak is - feltétlenül a túsz után jön. (Sajnos vannak sokkal kiélezettebb helyzetek, amikor két ártatlan ember közt kell választanunk, pl. ki kapja az átültetésre alkalmas szervet.) Tehát amíg esélye van, hogy a terrorista meggyőzhető, megadja magát, addig tárgyalni kell szerintem, ahogy ez az esély szétfoszlik lőni.
Tegnaprol ket esetre hivnam fel figyelmeteket:
1-.A heten harom kisgyermek lett ongyilkos.Valobban ongyilkosnep vagyunk?A statisztikakban vilagelsok kozott.Mi teszi ezt?Kulonleges tortenelmunk,elszigeteltsegunk a szlav,latin,angolszasz vilagban?Vagy csak hoztuk magunkkal?Vagy az alkohol fogyasztas,csaladzules?
Meg azt sem mondhatjuk hogy a fordulatal kezdodott,hiszen mar a harmincas evek statisztikai szerint is ott voltunk az elvonalban.A szomoru vasarnap nepe vagyunk.Miert?
Van e kulon jelentosege hogy most es gyermekek kovetek el a sorozat ongyilkosagot vagy ez csak egy veletlen?
2.Sorra esnek le a sportpilotak.Az instruktorok hibaja ez?Vagy tul sokan vannak mar a levegobe? Az uj gazdagok is meghoditanak a leget.Van-e ebben valami vagy csak veletlen?
Osszinte akarok lenni:nem mindig voltam ilyen.konyveim,tanulmanyom hatasara es emberszeretettbol a bekes megoldasok baratja voltam.De a tapasztalat,az emberismeret es a sok orszagbol sok fele emberrel talalkozasom megtanitott hogy csak a tetes sajat elkepzelese szerint ki a valodi felelmes ellenfel, tudok ellene harcolni.
Mar elmeseltem itt valahol.Az iraki krizis alatt volt egy francia TV-ben egy kerekaztal beszelgetes ahova egy Elias nevu libanoni arab kereszteny ujsagiro is megvolt hiva.A szornyu Szadam terorol volt szo.O mas velemenyen volt es egyszer csak ki fakadt:Ti ,euroopaiak es amerikaiak mindig jatszatok a tanito mestert,megmondjatok mi jo es mi szep.Ertsetek meg nekunk nem volt francia foradalmunk,nem kiabaltuk egyenloseget,testveriseget,mi maskep gondolkozunk,hagyatok minket a magunk torvenyei szerint elni.Ez volt szamomra a revelacio,egy Sorbinne-on vegzett kereszteny arabnak hiszek...Ok maskep gondolkoznak.A nagy fonoknek igaza van.O buntethet is.Az eroszak a gyengebbek fegyvere-mondjak ok-es ez meggyozo.
Egyetértek. De hát akkor vállalom: gyenge vagyok. Ez valószínű a női nem sajátja, Illetve addig az amíg elő nem bújik belőlük az anyatigris, mert akkor kő kövön nem marad.
De tényleg úgy gondoldod hogy a keményebb büntetések vissaztartó erejúek? Mintha nem ezt hallottam volna statisztikákból. Lehet hogy csak a "nyugati" országokban nem, s a barbár keleten , ahol nem vacakolnak, lecsapják a tolvaj fél karját, ott működik? Hol a határ? ki mondja meg mi mivel áll egyensúlyban? Tavaly volt az az eset, hogy egy hapsi kutyája megharapta a betörőt. A nő perelt és azt hiszem a kutyát el kellett altatni (ebben nem vagyok biztos) Itt például az "agresszív kutyatartó" oldalán állok, merthát kérem ne tessék betörni az én házamba...