Egyébként korrekt adatok. Nyilván azért reklámozhatják, hogy EKG-t tud, mert igazolhatóan tudja azt amit ilyen módon egy EKG készülék tudna.
Nekem 2023 tavaszán a sportorvoshoz készített a házi orvos EKG-t, akkor a hideg vizsgálóágyra felfeküdve 41-re esett a pulzusom. Meg is jegyezte, hogy lehet ki kéne vizsgálni, mert kórosan alacsony.
A sportorvos nem problémázott rajta.
Nyugalmi helyzetben rendellenes szívritmust 2023 októberben éreztem igazán vagy 2 hétig. Akkor viszonylag sűrűn olyan volt a szívem, mint egy gyújtás kihagyásos motor. Még a csuklómon tapintva a pulzust is lehetett érezni a kihagyásokat (illetve lehet nem kihagyás volt, hanem valami extrázás ami alatt erőtlen lett a véráram és alig vagy nem tapintható volt az az 1-2 dobbanás). Egyébként fulladás, erőtlenség nem kísérte, ezért nem rohantam a háziorvoshoz EKG-ra mert volt, hogy napokig nem jelentkezett. Na akkor jól jött volna egy házi EKG készülék. A Polarrar rögzítettem pár órát, igen zűrzavaros R-R adatokkal, de párhuzamosan másik pánttal nem végeztem rögzítést így nem egyértelmű, mi az igazi szívritmus zavar az adatokból.
Ami érdekes, nem terhelés váltotta ki, hanem a rendszeres heti 3-4 db edzés hirtelen lecsökkenése hetente péntek-szombat edzésnapra és azok is rövidek voltak.
Jó, lehet nincs pont 1 ütés/ év csökkenés , illetve mintha az utóbbi 9 évben megállt vagy lassult egy kicsit.
Én abból indultam ki, hogy 37 évesen a Kékes csúcsfutás 1 órájára 168 HR értéket céloztam meg, és kb Mátrafüred szélétől annak a közelében futottam és a csúcsra érve már nem volt erőm sprintelni. Akkor még nem volt olyan órám ami rögzített volna folyamatos adatot sőt szerintem akkor is csak az alap Polart használtam, ami még stoppert sem tartalmazott és tevékenység átlag HR-t sem határozott meg, csak kijelezte a pulzust és egy alsó és felső határra csipogást lehetett beállítani. Szóval ez csak emlék. Jelenleg 1 órán át 146-os pulzus kb a halálom lenne. Idén a Téli Mátra TT első EP utáni hegymászást megnyomtam 149-129 közötti HR értékek között 139HR lett az 1 óra átlaga. Most pár napja egy félórát nyomtam kerékpáron 148-as átlaggal, de akkor teljesen végem lett.
Ami mért és rögzített legrégebbi adat, 39 évesen a 2005-ös félmaraton volt az első rögzített versenyem, a befutóján 175 volt az elért max.
50 évesen, 2016-ban futópados terheléses vizsgálaton a 12 perces folyamatos, azaz megállások nélküli lépcsőzetes terhelés emelést 11:30-ig bírtam, azon 166-167-es HR volt a maximum, de az adatokból a számított max-nak 177-et határozott meg a kardiológus a teszt egyéb mért paraméterei alapján. Az 5-ös HR zóna kezdetére 165 HR-t adott meg.
A 177-et egészen biztosan nem tudtam volna elérni semmilyen körülmények között, még a 165 sem fordult elő. Ezek alapján 39-50 között közel 1 ütés/év volt a csökkenés.
A 2016-os teszten elért 167-es értéket állítom be azóta az óráimon max értéknek. Mivel eltelt 9 év, gondolkodom rajta, hogy frissíteni kéne az akkor mért adatokat egy ismételt teszttel. Nem is a max pulzus az izgalmas, hanem az akkor kimért aerob és anaerob küszöb pulzus értékek változása érdekelne. Olyan mintha az sem csökkenne jelentősen azóta.
Egy kivezetéses EKG, nem egy érintkezős. És az elrendezés miatt ( Lead I. )-nek felel meg.
Rendes elektromos mérés, a bal csuklódon lévő pulzus-optikai sziget el van szeparálva, az az egyik érintkező.
A másik meg a jobb kezed, amit felülről az óra tetejére helyezel, kb. mint amikor a lünettát megfogod két ujjal.
A letölthető PDF így néz ki, a szöveget kivágtam, a grafikont nem rakom be. Mint egy mérési jegyzőkönyv, minden aktuális szoftver verzió dokumentált.
Ezt szerintem azért indítottam, mert ugyan csak simán olvasgattam este az ágyban, de nem értettem egyet ezzel a hihetetlenül alacsony pulzussal. 38-40 az oké, de a 36 az már annyira nem.
Pulzus túl alacsony: Eredmény
Átlagos pulzusszám: 36 üt/p
Jelentett tünetek: Nincs
Áttekintés: Ennél az EKG-felvételnél nem ellenőrizhetők az AFib jelei, mert a pulzusszám 50 ütés/perc alatt volt. Ha többször is ilyen eredményt kap, vagy ha nem érzi jól magát, forduljon kezelőorvosához
[itt van a szokásos szép milliméter papíros grafikon]
Ez a görbe egy Lead I EKG-hoz hasonló. További információkért tekintse meg a használati útmutatót.
A jelentést a következő időpontban töltötték le a Garmin Connect felületéről: 2025 okt. 20 A következő készüléken rögzítve: fenix 8 - 51mm, AMOLED 17.28
Én nem vetten észre magamon ilyen viszonylag gyors max pulzus csökkenést a kor előrehaladtával. Valamikor 8 éve Tomtom órával, mellkaspánttal mértem ki magamnak 180 körüli max pulzust. Most tavasszal futottam maraton váltóban egy 10,5 kilométert 4:37-es átlaggal, ott meglepően magas pulzus értékeket produkáltam, átlag pulzus 164, maximális pulzus 178 volt (ez a táv vége felé hídra felfelé volt). Igaz ezek az idei mérések már Garmin optikai mérések voltak.
Szerintem az átlag pulzus önmagában elég durva közelítés. Nagyon nem mindegy hogy az átlag körül 3-4 dobbanás a szórás, vagy 20-30 ütésnyi felfelé meg lefelé is.
Az utóbbi sokkal nagyobb megterhelés, mint az első verzió, pedig az átlag lehet azonos.
Én a hosszú futásoknál, kerékpározásoknál soha nem az átlagot néztem, hanem a tevékenység közbeni tervezett maximumra próbáltam figyelni.
Most bringán már a wattokat figyelve próbálom megvalósítani. Tapasztalom is, hogy néha bizony a pulzust figyelve már vissza kéne vennem, de nem teszem, és érdekes módon, ha a cél teljesítmény FTP alatti akkor simán végig tolom a tervezett időtartamot, akkor is ha a pulzus meghaladja valami miatt a normál körülmények között ahhoz a teljesítményhez tartozó pulzus értéket. (lehet folyadék hiány, de teli gyomor is a magasabb pulzus oka) Az igaz, lehet nem kéne így terhelni a szívemet, ezért a pulzust csak 10-20 perces igénybevételeknél hagyom teljesen figyelmen kívül.
Pár éve nézegettem valami EKG rögzítésre is alkalmas pántot, de valami miatt lebeszéltem magamat. Egyik ok az ára lehetett.
Megnéztem, hogy működik a Garmin. Gyanús volt az egy érintkező megjegyzésed, mert az EKG az feszültség görbe, feszültség mérést pedig még nem tudok egy érintkezős megoldással :-).
Szóval a Garmin hátlapja az egyik érintkező a csuklódon, a másik pedig a két ujjad a számlap körüli gyűrűn.
Azt hogy pitvar fibrillációt vagy sinus ritmust tud rajzolni, elhiszem, de tényleg csak marketing értéke van. A pitvar fibrillációnál lecsökken a szív teljesítménye azaz oxigén hiány jelentkezhet különböző tünetekkel. Nem tudom volt-e valaha pitvar fibrillációm, de a kórházas filmekből nekem az dereng, hogy olyankor nem a legnyugodtabb az ember, hogy relaxáltan a pontos mérés érdekében a Garmint kezdje EKG mérés módba nyomogatni. Ha meg nincs, gond akkor meg csak egy érdekesség, hogy ezt is tudja, de gyakorlati haszna a nullához konvergál a véleményem szerint.
Most már megnéztem, hogy a pánttal hogy is mérünk?
A pántok két elektródája normál helyzetben kb az EKG érintkezők V4 és V5 elektróda párjának a területén lehet. A V5 elektróda rajzában van az R hullám, ami a kamra izomzat főtömegének az összehúzódását ábrázolja és a legnagyobb csúcsfeszültségű. Az órák HRV elemzése az R hullám csúcsok közötti időtartam változásokon alapul. Azaz csak a pulzus szám EKG pontosságú, de a pántok nem rögzítenek, továbbítanak feszültség görbe azaz EKG adatokat, bár az R hullámcsúcsok közötti időtartam méréséhez nyilván a feszültség változást fel kell dolgoznia a modulnak.
Egyébként a Polar valahogyan mér szívfrekvencia változékonyságot optikával, mert a Vantage V2-esemmel csuklón mért pulzussal is elvégezhető a Fitnesz teszt, ami nyugalmi HRV elemzésen alapul, (ezért csak Polar pánttal működik azokon a Polar órákon amelyek csak pánttal tudják) és még van ez a funkciója is:
"A Nightly Recharge™ egy éjszakai regenerálódásmérő, amely megmutatja, hogy mennyire regenerálódsz a napi igénybevétel után. A Nightly Recharge státusz két összetevőn alapul: hogyan aludtál (kialvadtsági állapot), és mennyire nyugodott le a vegetatív idegrendszered (ANS) az alvásod kezdeti szakaszában (ANS-állapot). Az óra mindkét összetevő megállapításakor az előző 28 nap átlagos szintjeihez hasonlítja az előző éjjel mért értékeket. " Az ANS állapot szintén a HRV adatokon alapul.
Ettől a kísérlettől inkább eltekintek:) Odafigyeléssel, ésszel egy darabig még biztos elfutogathatok, biciklizhetek, de pl. versenyekre járni már nincs értelme, mert lehet, hogy a 70 évesek kategóriájában se tudnék versenyképes lenni. Minden gyorsítást kétszer is meg kell gondolni, bár a lábak még úgy-ahogy vinnének, de a "motort" meg már kímélni kéne. Nekem a hétköznapi órám egy Apple Watch, amik már régóta tudják az EKG-t, bár én szándékosan nem olyan modellt vettem. Ahogy ismerem magamat, állandóan idegeskednék a mérési eredményeken.
Apropó, Garmin, hogy ne csak mindig a panaszkodás menjen. Korábban írtam, hogy nyáron visszaváltottam FR965-ről 955-re, mert idegesített, hogy nem találtam megoldást a navigáció közbeni újraindulás problémára, és régebbi fw-t se találtam hozzá. Időközben többen jelezték, hogy ez a jelenség nekik csak utólag telepített térképpel (openhiking, turistautak) jelentkezett, a gyári térképpel nem. Úgyhogy 3 hónap után eladtam a 955-öt, de nem csak ezért, hanem mert képtelen voltam újra megbarátkozni a kisebb méretű és jóval rosszabb felbontású MIP kijelzővel. Ez különösen térképnél zavart, egyszerűen a kettő között ég és föld a különbség láthatóság, áttekinthetőség terén. Úgyhogy visszatértem egy új 965-höz, ami még mindig a legolcsóbb amoled kijelzős térképes óra. Egyelőre csak a gyári térképpel használom, eddig kifogástalan a legújabb firmware-el.
Ja es az EKG eseti, tehát neked kell indítani, mint egy 30 mp-es activity. Folyamatosan nincs figyelés, ez nem led alapú, hanem valós, bár csak egykivezetéses orvosi minőségű ekg
Erre az optikai mérés nem alkalmas, nem is kapcsoltam be a hrv naplózását. Ez nekem amúgy se edzés alatt volt sose, hanem random, még nem találtam összefüggést napi, heti terhelési környezet és ezek előfordulása között. De most nemrég találtam egy cikket, kb így forditható, hogy cipőfüző bekötéshez lehajolás szindróma, és tényleg, ilyen előrehajolós, mellizom vagy levegő vagy tudomisén beszorulós esetek triggerelik nálam a furcsa érzést. Persze amikor direkt reprodukálni akarom, akkor nem.
Nem néztem, mit tud a Fenix EKG funkciója, de erős bedobbanást, mintha ugrana és még a tüdőmet is megnyomja, érzet a HRV adatokon látható. Ezért használom még mindig a POLAR RS800CX--et és a pc-s programját, mert az a HRV - (R-R )adatokat is egyből megjeleníti grafikusan, és még az 1sec pulzus görbére téve is meg tudom nézni. A Fenix HRV adatait a multkoriban említett Fit file viewer webes felületen szoktam átpörgetni. Pl 440ms körül 2-5ms tartományban ingadozó HRV (valójában R-R mert az EKG R hullámok közötti idötartamok) értékek között van egy gyorsabb bedobbanás, ahol csak 300ms telik el majd ismét jön a szabályos 440 körüli ritmus. Vagy van egy durva belassulás kihagyás 500-700ms körüli, majd egy rövid gyors 300ms, és úgy áll be újra a korábbi szabályos ritmus, ahol terhelés közben 5 ms alatti az időtartam ingadozása, de inkább kevesebb. Na ez utóbbit lehet általában érezni is edzés közben. Ilyenkor nyomni szoktam a Polaron egy lap gombot, hogy tudjam milyen időnél keressem az adatokban, illetve lássam, hogy amikor éreztem valamit tényleg történt-e valami amit a pánt is rögzített. Amit érezni szoktam azt általában mind a két pántommal mért adatokon megtalálni.
És ez teljesen jól reprodukálható? Bár gondolom, hogy ezzel nem akarsz egy hosszú tíz alkalmas kísérlet sorozatot tenni, csak a statisztika kedvéért.
Megjegyzem, én sem véletlenül vettem EKG-s Fenix-et, évi pár tachycardia és a hasonló ritkaságú "mintha" nagyot dobbanna érzés miatt. De semmi értelme nem volt, mert 50-es pulzus alatt nem mond semmit, a dobbanós, egyszeri ritmushiba esetek meg nem ismétlődnek, utólag nem lehet őket elkapni. De lehet, hogy ilyen "sűrűségű" esetei mindenkinek vannak, csak én már figyelek rá és felismerem.
Nekem is van egy új, szokatlan fájdalom. Fáj a térdkalácsom, külső közvetlenül a bőr alatti része. Nyomásra nagyon, egyébként kicsit. Létezik ilyen sérülés? Lehet csak rátérdeltem egy kőre meló közben és attól van, nem tudom. Nem a műtött térdem.
Tegnap felfedezős futni voltam az őszi hangulatot kihasználva, volt benne gyaloglás is. Meg a végefelé egy kerítésmászás. Ahogy leléptem a dróthálóról (max 80 centi magasról) a fenekemnél belémnyilalt kegyetlen erősen. Az az intenzív fájdalom gyorsan elment, de megmaradt egy finom sajgás.
Mivel nem látszik aranyér, ilyesmi, ezért én egy fura izomrándulásra tudok gondolni. Volt már ilyen sztoritok nektek is?
Főleg azért, mert ugye sok-sok évig nem futottam 30-40 km-eket, most meg az elmúlt 30 napban igen. Egy másik nyoma a terhelésnek, hogy a négyfejű combizmom is olyan merev lett a maraton után, kicsit olyan, mintha amikor egy testépítő először kocogni indulhat. Minimális diszkomfortot éreztem, oda nem illő, nem megszokott merevséget.
Nem kell már hozzá túl hosszú ideig tartó terhelés. Idén márciusban pl. tekertem egy Tisza tó kört. Az első fele várakozáson felül sikerült, jól haladtam, a pulzust nem is néztem közben. Aztán Abádszalókon visszaesett a sebesség, mert valami fesztivál volt, és rengeteg volt az autó. Ezt a lassulást önkéntelenül is azzal próbáltam meg ellensúlyozni, hogy utána kicsit megnyomtam a végét, ami ráadásul egy elég szeles szakasz volt. Hozzáteszem, ez korántsem volt olyan erőltetett menet, mint az a két eset, amit előzőleg leírtam. Nem is gondoltam, hogy bármi utóhatása lesz. Így aztán eléggé meglepett, hogy utána ismét elkezdtek jelentkezni a már leírt tünetek. Szerencsére ezeknek akkor egy jó hónap után vége lett. Utána ránéztem kíváncsiságból a pulzusra, és 134 volt a bő két órás biciklizés átlaga. Ebből gondolom, hogy ezt semmiképp nem szabad megközelíteni a jövőben ilyen hosszú időre.
Az már tényleg komoly gond, ha valamilyen rendelleneséget eredményez a magasabb terhelés. Én alapvetően csak valamelyik IM talán a 2003-as után éreztem hetekig olyan mellkasi szorítást ami korlátozta a teljesítményemet, de egyéb gond nem volt. Akkor, nem is csodálkoztam rajta, mert a bringa 100. km-e után fel kellett volna adnom úgy eléheztem, de 14,5 óra alatt betámolyogtam a célba. A tünetek miatt nem mentem orvoshoz.
Ez után 2016-ban volt pár futás ahol szintén konkrét pulzus értékhez kapcsolódott mellkasi beszúrás, ami megszűnt a terhelés/pulzus csökkenésére. Részben ez volt az oka, hogy elmentem egy olyan teljesítmény diagnosztikára amit kardiológus orvos végzett 12 elvezetéses EKG-val. Ott akkor már semmi nem jelentkezett. Mivel akkoriban refluxom is volt, ami miatt néha vezetés közben is volt kisebb mellkasi szúrás, annak tulajdonította. Azt követően ahogy eltűnt a refluxom ez a futás közbeni szúrás is megszűnt.
Ez a terhelési szinthez köthető fizikai tünet ezek szerint csak hosszabb, több órás terhelés után jelentkezik. Milyen tünetet, panaszt takar az 130 átlag HR veszélyessége?
Amúgy nekem is volt ilyen, amikor átmenetileg leesett az extrém magas pulzusom, s már a 155-160 körüli pulzus is rosszul esett hónapokig. Aztán visszatért az, hogy minimum 175-ig tutin felmegy a pulzus, sőt amikor teszteltem, 185-186-ig is. De miután megnyugodtam, hogy "ki tudom futni", már óvatosabb lettem. Bringázva viszont még a korábban elkönyvelt 177-es sem ment, jellemzően 160 körül elég lett a testemnek Azt azóta sem erőltetem.
Válasz Ati_66-nak is. Van ismert oka a leromlásomnak, sőt bármilyen meglepő, konkrét eseményre vezethető vissza. Megpróbálom röviden leírni, bár nem lesz könnyű. Nagyon egyedi eset, nem igazán hallottam még hasonlót. A lényege annyi: míg futással soha nem tudtam magamat annyira kicsinálni, hogy max. 1-2 hét alatt ne regenerálódjak, országúti kerékpárral ez sikerült. Két alkalommal is úgy túlpörgettem a rendszert (10-20 percig tartó folyamatos, durva, erőltetett tempóval), hogy az első után legalább 3 hónapig nem jöttem rendbe, de utána sikeresen visszatértem, és nem tapasztaltam bármilyen visszaesést. Ez még 2015-ben volt. A következő hasonló eset szinte napra pontosan 8 év múlva történt, 2023-ban. Itt is kellett 3 hónap a felépüléshez, viszont itt már érezhetően elszenvedtem egy jelentős teljesítmény csokkenést, és a terhelhetőségem is sokkal rosszabb lett. Nagyon úgy tűnik, ez már visszafordíthatatlan. Kardiológus EKG-val, ultrahanggal nem talált semmit, szerinte egy szív MR vizsgálat mutatna ki plusz dolgokat, de az elég drága és csak indokolt esetben írják fel. Azóta mintha egyfajta csökkentett módban lennék, ha pl. egy 2 órás tevékenység során 130 körüli az átlagpulzusom, az már veszélyes szintnek számít.
Én is gyakran elmélkedtem arról, hogyan romlik a korral a teljesítményem.
Én ugyan futás tekintetében de talán kerékpáron is néhány osztállyal alacsonyabb ligában sportoltam, sportolok, de lehet szerencsésebb vagyok.
Maratont is összehasonlíthatnék, de egyszerűbb a 2006-os és 2023-as IM kerékpározásom adatainak összevetése, mert közel hasonló volt az útvonal. BSI Martonból pedig csak 2005-2017 lenne összehasonlítható, 17-ben még túl fiatal voltam :-)
2006-ban kb 83kg volt a verseny súlyom. Bringás idő 6:14 HR átlag 136 max 152 (180km de nem jegyeztem fel mit mértem)
2023-ban kb 87kg volt a verseny súlyom Bringás idő 6:01 HR átlag 124 max 138 (182km-t mértem)
2006-ban sem volt nagy megzuhanás, de az utolsó 60 km-re esett a pulzusom, többet mint 23-ban A pulzus görbét csak kicsit eltolva tudom egymásra tenni, mert 2006-ban egyben mértem a teljes versenyt, 2023-ban pedig Polarral nem mértem az úszást, így a bringával indult. De legalább látni, hogy 2006-ban az úszás pulzusom mozgott ott amivel 23-ban a kerékpáron haladtam.
Azaz én 57 évesen alacsonyabb pulzussal is képes voltam kicsit jobb teljesítményre, mint 40 évesen. Igaz kb 3x annyi edzéssel.
Nekem a korral átlag 1 ütés/ évvel csökken a max pulzusom. Amíg futottam úgy tapasztaltam ha a súlyom hasonló volt, akkor jó formában kb olyan pulzussal futottam az 5 perces tempót 55 + évesen, mint 40 évesen, bár a 6 perces tempót lényegesen alacsonyabb pulzussal futottam. Szóval lehet csak azon múlt a dolog, hogy a térdem már akkoriban sem bírta volna a 3x edzés mennyiséget, ami ahhoz kellett volna, hogy ugyan annyival alacsonyabb legyen az 5 perces tempóm pulzusa, mit a 6 percesé.
Szerintem érdemes lenne egy teljesítmény diagnosztikára elmenned, hátha tudnak valami okosságot javasolni.
Én rájöttem a több edzés mellett több magas intenzitású edzés is kell, bár a szívemnek nem igazán tetszik, szaporítja az enyhe ritmus hibák mennyiségét.
Egyébként tüdővel bírnám a dolgot. Évek óta csak egyszer éreztem azt a tüdő terhelést (égést, megállás utáni köhécselést) amit 40 éves korom környékén vagy fiatalabban az intenzív magas intenzitású edzések közben után éreztem / jelentkezett. Ennek az lehet az oka, hogy a vitálkapacitás nem csökken jelentősen, a max pulzus csökkenése miatt viszont csökken a tüdő terhelése. A 2016-os teljesítmény diagnosztikámon a vitálkapacitás adataim a kor és nem alapján várható maximum 150-170 %-a voltak.
Ráadásul az O2 pulzus érték - egy szívdobbanásra jutó O2 felhasználás - nekem progresszíven emelkedő volt ahogy emelkedett a pulzus. Olvastam egy cikket, hogy vannak olyan sportolók, akiknél ez a mutató lineárisan emelkedik, tehát ezért a magasabb teljesítményt csak magas pulzuson tudják elérni. Az ilyen sportolóknak korlátozottabb a fejlődési lehetősége és ebből következik, ha a kor miatt csökken az elérhető pulzus szám a teljesítmény is a pulzus csökkenés arányban csökken.
De bonyolítja a helyzetet az öregedés miatti izom változás, izomtömeg csökkenés. Ha abból indulok ki, hogy az ember is mindenevő mint a sertés, és a sertés comb hús az idősebb állatoknál márványos a zsírosodás miatt, az idősebb ember izomzata is márványosodhat :-)
Ennek az izomtömeg csökkenésnek a következményének tartom, hogy 3x annyi edzés kell ahhoz hogy így 59 évesen közelítsem a 40 éves korom teljesítményeit. (ja meg a + 6-10 kg testsúlynak )
Van valami ismert oka ennek a leromlásnak a koron kívül?
Én az izmaimon érzek hasonlót. Hat éve még maratonit futottam öt perces átlaggal, viszonylag probléma mentes felkészüléssel. Azóta folyamatos hullámvasúton ülök banális, látszólag ok nélküli izomsérülések miatt. Most találtam egy fiatal, sportoló sportorvos, traumatológus, ortopéd szakorvost makulátlan google értékelésekkel. Pár mondatban leírtam neki a helyzetemet, ő bátorított, hogy kimondottan ilyen esetek menedzselésével foglalkoznak, menjek bátran. Meglátjuk...
Számomra is furcsa, hogy korosztályunk jellemzően csont, ízület problémákra panaszkodik, vagy ritkán, ismert okkal (trauma, túlerőltetés) történő izomsérülésekre, de ritkán hallok, olvasok az enyémhez hasonló, rendszeres, érthetetlen, eltérő helyeken jelentkező izomsérülésekről.
Gratulálok itt is, ez minden nehézség ellenére nagyon jól sikerült. Valamikor én is arról álmodtam, hogy 50 fölött milyen jó eséllyel indulok majd olyan versenyeken, ahol van korosztályos értékelés is. Azóta ez szertefoszlott, a keringési rendszerem olyan egyedi módon romlott le, vagy fejlődött vissza (nem tudom mi a helyes kifejezés erre), hogy gyakorlatilag nagyon beszűkült az a pulzustartomány, ahol bármilyen sporttevékenységet tudok végezni. Ha esetleg még egyszer neki mernék menni egy aszfaltos maratonnak, talán a 4 órán belüli teljesítés lehetne a reális cél. Nehéz volt feldolgozni, hogy 49 évesen még végig tudtam futni 4:35-ös átlaggal egy maratont, most, 8 évvel később pedig már 10 km se menne ezzel a tempóval. De nagyon örülök, hogy a korosztályomból többen is képesek még letenni ilyen eredményeket az asztalra.
Másikat is érdemes kipróbálni (gpx studio), nagyon könnyen kezelhető, én azt használom pár éve. Terepre is azzal tervezek, nagyon részletes a térképe. Mondjuk ez nem mindig előny, idén a Tátrában terveztem vele egy rövidebb futókört. Olyan erdei utakat is feltüntetnek rajta, amik nincsenek jelölve, és a madár se jár rajtuk. Járt viszont más, még jó, hogy messziről észrevettem és visszafordultam. Úgy hívták, medve:)
