Nem keverem. A vállalkozó biztosítja a munkaeszközöket, szervezi a munkát, és biztosítja a megfelelő munkakörnyezetet, elméletben ő felel az elvégzett munkáért. A vállalkozó intézi a logisztikát, a könyvelést, stb. Persze ez csak elméletben van így.
Tehát ha a villanyszerelő ahelyett, hogy a védőcsőbe behúzná a kábeleket, inkább a falhoz, illetve a plafonhoz szögezi és a leágazásokat körbetekeri szigszalaggal, akkor az úgy rendben van, nem?
Hát az is egy út.
A villanyvezetéket sokféleképpen lehet vinni.
Pl. falon kívül, az említett kábeleket / a kábel az egy kettős szigetelésű vezeték /. Ott lehet szabadon és lehet kábelcsatornában.
Szabadon, ha deszka fal akkor csőbilincs rögzítést lehet akár szögelni is. A tégla vagy a vályog fal viszont megköveteli a csőbilincs facsavaros és műa tiplis rögzítést.
A falon kívűli kábel vezethető kábelcsatornában is..
A védőcső ami a falban van, oda elég egyszer szigetelt vezetéket is behúzni.
Hogy melyiket alkalmazzák azt a megrendelő dönti el. A villanyszerelő dönt viszont a vonalvezetésről /vannak szabályai /, a kötésekről és az egyéb szakmai előírásokról, trükkökről.
Igen a kőmívesnek tudni kell bizonyos szakmai folyamatokról, fogásokról pl. a mészhabarcs kötéséről sőt a cementhabarcs szilárdulásáról is, ha el nem felejtette.
Egy kőmives vállalkozónak nem kell kőmives szakmunkásnak lenni.
Egy vállalkozónak a szakmai fogásokat nem feltétlenül kell ismernie. Igaz nagyon hasznos. Neki vállalkozási engedélyének kell lenni, sok szerszámmal, géppel, állványzattal meg ezer dologgal kell rendelkeznie. Aztán a felfogadott szakik végzik a munkát, ami a terven van, vagy amit a vállalkozó a megrendelővel megbeszélt.
Aztán egyszerűbb munkára fel lehet fogadni egy vagy kettő embert is.
Az kőmives vállalkozó ha hozza a szerszámait, a gépeit, vagy mint munkavállaló ha a megrendelő bocsátja rendelkezésre ezeket. Néha a kettő keveredik. Gáz akkor van ha valami szakszerűtlen vagy ha baleset lesz.
Ha az egy vagy kettő -három személyes brigád vállalkozó, akkor felel a munka minőségéért, a keletkező balesetért, Ha viszont mint munkavállaló, akkor a minőségért felelhet, de csak mint kifogás merülhet fel. A munka vállalót ha kétely merül fel a munkája minőségében,
akár félnap után is el lehet küldeni, de másnap biztos . Mást nemigen lehet tenni .. Misi látom nem vagy a szakma kiválósága holnap ne gyere. Habár udvarias ember mást talál ki… pl. elfogyott az anyag stb.
Ja hogy a megrendelő járatlan az ilyen ügyekben /pél. építési / akkor vállalkozót fogadjon fel szerződéssel. Mondjuk vállalkozót felfogadni elsőre 3 x drágábbnak látszik, mint a jókezű Miskát és Bélát alkalmazni, de előfordulhat hogy végül a Miska és a Béla lesz a drágább.
Eltakarták-gyerekeim - a látszó deszkákat. Sőt egy padlásfeljárót is alulról bedeszkázták. Ezt azért is irom, mert nekem sem volt kedvem lelki- testi erőm alulról vakolni. Elég volt néhány helyen javitani máshol. Persze jobb bevakolni-a többi helységeink igy vannak, ráadásul, ha gyerendaköz üres, akkor jobb a szigetelés (a levegő szigetel!) nem kell még felülről.
Persze nem mindegy mivel van vakolva alulról (itt vályoggal, azzal is javitottam ahol kellett elég "izgalmas" volt, de legalább ami lepottyant, az ujra... a maltert nem igazán, vagy egynek állandóan szedegetni kell). üdv PJ
Az a baj hogy itt több fajta, szélességű, mintázatú és színű deszkázat van. Van kibontott kemence helyén valami, a másik sarokban kibontott padlásfeljáró helyén másvalami, egy elbontott fal helyén a barna deszka nem pácolt része, stb... Nem csak a rések, hanem a szín, textúra stb kavalkád is gond. Menthetetlen esztétikailag sajna, ha lehetne maradna, de nem.
Nem voltam elég pontos. Az első gondolat az esztétika volt, nádszövet vakolva, meszelve. Aztán mivel már úgyis nyakat törve kell szenvedni, gondoltam szigeteljen is. Ezért merült fel bennem hogy valami vastagabb réteg. Mindenhol nádpallóról olvastam, amit használtak hagyománosan, de gondoltam a kőzetgyapot egy síkabb felület, gyakorlat nélkül jobban boldogulok vele.
Felülről a deszkákon egy habarcs/könnyűbeton van, kb 10-15 cm vastagságban. Szép száraz és a deszkák is jó állapotúak (csak nem szépek), nem szeretném felülről piszkálni, mert az bazi nagy meló lenne.
Ha felülről is szigetelve van, akkor biztos baj, hogy lentről is szigetelném kicsit valamilyen páraáteresztő anyaggal? Ez gyakorlat volt azért sokszor nem?
A volt kamrában- most konyha nappali- ugyanigy a közök nem csak csúnyák voltak, hanem rés volt és hullott a por. Alulról a köz "lépcsősen" 2 cm-es takarással gyalult deszkázatot kapott. "Rusztikus" lett, mondták a gyerekek (ők is csinálták). Fölülről még kap könnyűvályog takarást, mert kevés most, mivel nem kellett, más volt "funkciója". üdv PJ
Magáról a deszka felületről véletlenül valami kép készült e ?
Ha igen, fel lehetne ide tenni.
Addig is.
"Nádszövet/nádpalló/vakolható kőzetgyapot hármasa között ingadozom." az első csak vakolat tartó szerkezeti elem.... több száz éves, a másik kettő két funkciót is ellát .
Ezek : hőszigetelés és vakolat tartás.
De mivel belülre hőszigetelést nem teszünk páratechnikai okok miatt marad a nádszövet és azt szépen be vakolni.
Azután lehet azon gondolkodni, hogy mit teszünk a födémmel mint szerkezeti elemmel. Nem árt azt sem átgondolni.
nagy valószínűséggel a födém felső része a deszkákon lévő sár /agyag tapasztás. Az pedig hőtechnikailag egy nem megfelelő szerk. elemelem... még nyaralónál sem.
Ha megvan már a nádpalló vagy a közetgyapot az a padláson a födém felső felületén jó hőszigetelőként szolgálhat.
vannak azért más vakolattartó és szép felületképző anyagok is pl. a rabitzháló vagy a faforgácslap. ezt néha könnyebb vakolni majd hogy csak glettelni kell.
Meg kell jegyezni vakolni nem könnyű, főleg nem mennyezetet, rutin kell hozzá sok sok gyakorlással ... tehát a képzett szaki nélkülözhetetlen.
...12 év után. Őszinte leszek, nem olvastam végig azóta minden hozzászólást :-)
Egy kis házikót újítunk fel, és a nappalinak kikiáltott szobában, nagyon ronda a födém deszka. Több féle, nem nútolt és nem is lapolt, bontások nyomai stb... A Gerendák ellenben nagyon szépek.
Ezért és a hőszigetelés miatt arra jutottam, hogy a gerenda közöket bevakoljuk. Kinek van ezzel tapasztalata? Nádszövet/nádpalló/vakolható kőzetgyapot hármasa között ingadozom.
Nehezítő tényező: világ vége után két kanyarral van, esélytelen szakit szerezni, magam fogom összeidétlenkedni vagyis az egyszerűség fontos.
Könnyítő tényező: nem nagy terület (kb 20m2) vagyis nem azt mondom hogy pénz nem számít, de nem ez lesz a legnagyobb költség.
Ötletekkel ha segíteni tudtok, azt nagyon megköszönöm, fotó dokumentációval meghálálom!
Értem. Tehát ha a villanyszerelő ahelyett, hogy a védőcsőbe behúzná a kábeleket, inkább a falhoz, illetve a plafonhoz szögezi és a leágazásokat körbetekeri szigszalaggal, akkor az úgy rendben van, nem?
A kőmívesnek alapvetően tudatában kell lennie azzal is, hogy mi és miért történik. Kötelessége lenne szólnia azzal kapcsolatban, hogy a gazda terve valahol sántít. Sajnos ez nem így van. Sőt, több kőművesnek mondott egyén azt sem tudja, hogy mitől köt meg a mészhabarcs - cement nélkül. Mondhatni, hogy a kőmérges vállalkozók 90-95 százaléka nem szakmunkás, csak beszélt olyannal, aki talán látott valamit. Ez utóbbi fog visszaütni, és nem a kivitelezőre, hanem a házigazdára. Ezen a problémán sem a tervező, sem pedig a szakértő nem tud segíteni.
Azért azt is megjegyeztem, hogy így gyorsul az állagromlás.
Ezt is írtam :
"takaros rendbe hozott házakat,
elhagyott romos házakat és
romos de lakott házakat, nos ezek voltak igen érdekesek,"
A többi képzelgés, úgylátszik van aki rosszra gondol.
Akkor még egyszer : minden ház állaga idővel romlik így a vályogházaké is. Ha szakszerűtlen beavatkozást hajtanak végre rajta, lehet még gyorsabban, ha nem lakják akkor is, sőt a kettő össze is adódhat.
"a kőmívesek védelmébe ők azt készítik amit a megrendelő kér tőlük -általában."
Sajnos nem. Azt csinálják, amit a sok éves, évtizedes gyakorlatukban megszoktak egy modern háznál - és nem figyelnek a régi házak sajátosságaira. Tisztelet az igen ritka kivételnek.
"Gondolom a kifogásoló döngölt agyag padlót jobb eseteben valami téglaburkolatot javasolna elvégre az nagyon romantikus, főleg ha más lakik ott."
soha nem javasoltam döngölt padlót, minden ház és minden helyiség más más megoldást kíván. Lehet a burkolat éppen padlólap, lehet tégla is - speciel a saját házamban is téglaburkolat van, tehát nem állja meg a helyét, hogy másnak javaslom...
"Ok. Na de az a tulaj beleélte magát a fürdőbe, miért fosztanánk meg őt ettől. Tény hogy a vályogházak tönkre menetele így felgyorsul.
De addig is had élvezze e fürdőszobát a tulaj."
Ha elolvasta volna, amit írtam, akkor abban láthatta volna, hogy a ház MINDEN helyiségét lebetonozták, tehát nem csak a fürdőszobát...
A hozzászólás többi részére nem reagálnék, csak annyit, hogy hála istennek, én sokkal több olyan házat látok, amiben laknak, és valóban nem a leggazdagabbak, de ezeknek a családoknak ezek a házak az otthonuk, ezért nem valami tisztességes leszólni őket. A különféle népcsoportokra történő utalásokat pedig kérem mellőzni, mert itt, ebben a fórumban ez soha nem volt szokás, és jó lenne, ha nem is jönne elő.
A mi házunk is tök szakszerűen fel lett újítva. Ezzel sz.pok már vagy tizenéve. Helyre kellett raknom az oromfalat, mert (mint nemrégiben megtudtam) a tűzhomlok kifelé nyomta az egész falazatot, így vakolat nélkül akkora repedések voltak az oldalfalakon, hogy át lehetett integetni a szomszédba. A fal teteje ~15 centivel kijjebb került, mint az alja. Aláalapozás, vízszigetelés, falazat rendbetétele következett.
A falak mindenhol vizesedtek, legfőképpen a fürdőszoba-konyha-szoba között, erre mondták a mesterek azt, hogy nem kell oda vízszigetelés, jó száraz az a fal. A végeredmény: lepotyogó csempék, dohos levegő, a padló kezdett elrohadni. A járólapokat műanyag szemeteslapáttal szedtem fel, mert volt olyan hely is, ahol a döngölt földre rakták le - amúgy 16 centit lejtett a sarokba (pedig anyám felszedette velük, de másodsorra is így sikerült). A csempéket négyzetméteres táblákban vittem a sitthalomra. A fal egy részét szintén a fentebb említett lapáttal bontottam ki az aláfalazás előtt. A vizesek munkája is hagyott kívánnivalót: pl. szűkítőidom helyett nejlonzacskó és cement.
A veranda kapott egy aljzatbetont. Erre felfalazták a falat betonblokkokból. Az ablakokat csak kinyitni és becsukni nem lehetett. Ezután elkezdett süllyedni a fal, az aljzatbeton meg eltörni kezdett, a járólapok pedig megrepedni. Első évben még csak bevakoltam a centis réseket a falon (legalább a havat ne hordja be a szél), a másodikban pedig elbontottam az egészet és felfalaztam vályoggal - rendes betonalapra felhúzva.
És hidd el, nem ez volt az igény. Pár ezer forinttal került volna többe annak idején és még most is élhető lenne a házunk, ha a nagyeszű mesterek időben szólnak. Vagy egyáltalán tudnak azon fogalmakról, hogy 'vízszigetelés', 'alaptest', stb.
Mzm példáján is látható, hogy van egy igény és van egy kivitelező. Betonháló helyett javasolhatták volna a falazat utólagos vízszigetelését is, elmondva azt, hogy annak hiányában szopórollere fog kerülni a tulajdonos...
"Kb. 90-100 éves ház, felújítás közben. A "hozzáértő" kőművesek minden helyiséget esztrichbetonnal lebetonoztak, alá párazáró fóliát és habszivacsot tettek és hogy még durvább legyen a dolog, még vashálót is bele a betonba.."
ahol egy fürdőszoba / vagy konyha ép. gépészeti szerelés cső részleteit látjuk (fél negyed kész állapotban ) magával a padozattal van a probléma na meg a kőmívesekkel.
a kőmívesek védelmébe ők azt készítik amit a megrendelő kér tőlük -általában.
Gondolom a kifogásoló döngölt agyag padlót jobb eseteben valami téglaburkolatot javasolna elvégre az nagyon romantikus, főleg ha más lakik ott.
Tehát se beton se alá semmi.
Ok. Na de az a tulaj beleélte magát a fürdőbe, miért fosztanánk meg őt ettől. Tény hogy a vályogházak tönkre menetele így felgyorsul.
De addig is had élvezze e fürdőszobát a tulaj.
A minap alföldi túrán voltam. Csak az autóból láttam ,hogy a házak harmada lakatlan. A lakatlan házak pedig majd kétszer jobban romlanak mint a lakottak. Mondom csak a főútról felületes sen szemlélődve.
Szintén egy kb 110 éves vályogházat látogattunk meg, megnézni, hogy tényleg kikapcsolták é a villanyt, igen jó 3 éves húza - vona után a szolgáltató elvágta a vezetéket… a mérőket ott hagyta.
Ezt a házat úgy 50 éve elkezdték felújítani. Aláfalazták a külső falakat - jól rosszul, majd lebetonozták az aljazatokat rá parketta hideg burkolat, be a víz fürdőszoba - konyha funkcionált, a szobák kellemesek voltak cserépkályha és villanyfűtés az előtt olajkályha /kályhák. Tehát 50 éve kezdték a felújítást vagy 3 évig tartott és kényelmesen -tágasan laktak ott kb. 40 évig. tény hogy kb . 7 -8 éve lakatlan és rohamosan romlik. habár a téglaházak romlása is gyors lakatlan állapotban. Ablakokat nem cseréltek.
73 -tól 2013 -ig használat, majd teljes lakatlanság.
Most ? Mo, közepén majd a kutyának se kellő ház, 110 nm 1200 nm telekkel. és ez egy a sok tízezer mo.-i lakatlan főleg vályogházak közül.
Ja pár utcával arrább van egy szintén vályogház az érdekeltségemben, igaz az inkább 130 éves és már majd összedőlt. Az 22 éve lakatlan. jó 20 éve vitték volna, de az egyik résztulaj nem adta … így mamár az értéke majd nulla. Telek ár és bontásköltség majd kiegyenlíti egymást.
Amúgy ezekre a házakra, azok használatára is van igény. Napsütötte honfitársaink szívesen beköltöznek oda, természetesen teljesen ingyért. Nos ők rásegítenek a természetes romlásra.
Van és főleg lesz belőlük bőven.
T --ehát az alföldi majd Mo. közepén lévő túra utamon láttam : takaros rendbe hozott házakat, elhagyott romos házakat és romos de lakott házat, nos ezek voltak igen érdekesek, a rossz idő miatt ember sehol, de jó találattal ki lehet következtetni kik használják.
Se kerítés, se fa, se bokor, sok kitört ablak, kékre mázolt falak, de csak a bejárat környékén, a bejáraton általában valami zsák ponyva, rengeteg hulladék az udvaron ja és a házak oldalán a digi tv tányérjai.
Remélem a Google autója akkor ment végig és le tudom menteni a régi képeket, amin látszik, a nikecelezés előtt a víz már az ablak párkány alatt volt. Becsomagolva pedig "csodaszép"!!!
Részben igaz amit írtál. A hermetikusan záródó nyílászárók csak elősegítik||felgyorsítják ezt a folyamatot, ha nincs megfelelő szellőztetés. Nemhiába vannak olyan csodaeszközök, amik párátlanítják a levegőt. Vagy az ún.: szellőztető rendszerek.
Vegyük példaként a régi házakat. Helyiségenként egy-egy kályha vagy hasonló. Rosszul záródó nyílászárók. Itt a légcsere és ezúttal a felesleges pára eltávozása természetes úton megoldódott (kéményen ki, réseken be). Az újmódiban (központi fűtés és dunsztosüveg effektus) meg sokszor a harmatpontot környékén van a páratartalom, ami lecsapódik mindenre, ami egypár fokkal hidegebb, mint a belső levegő - ennek mellékkövetkezménye a doh és a penész.
A mi házunk is 1932-ben úgy épült hogy az utcafront kisméretű tégla, kívülről klinker tégla burkolattal, de hátra felé vályog. És sok ilyen ház van még a faluban. Nem új dolog ez a fajta hiúság.
Ez a jelenség nem most, de már 60 éve is előfordult. Az utcafronton a vályogházak un. nemes vakolatot kaptak.
Rabcháló, alapvakolat rá kőporos nemes vakolat. Néhol mintázták vagy csempéket is raktak bele. A többi felületet hagyományosan kezelték.
Azaz meszelték. No de nem minden évben, ahogy a néprajzosok mesélik, hanem 4 - 5 évente, kinek mennyi ideje volt. Sőt belül se meszeltek évente, volt a vidéki embernek egyéb terhe is.
Egy faluban elég egy olyan "igazi" mester, aki ha egyszer megcsinál kompletten egy házat, azután az egész falut fel tudja szépen "újítani". Rengetegszer végig megyek egy utcán, ahol "szépülnek" az öreg vályog házak. Meggyilkolják az épületeket! Új ablak, nikecel, stb. Ahogy kell!!!!! Több van, aminek csak az utcafrontját csinálják meg, a hátsó rész, amit csak a szomszéd lát, marad ahogy volt. Ott látszik ahogy mászik fel a víz...
"Előre megfontolt szándékkal" "sorozatosan elkövetve" kb ez illene a kőművesre.
(Majd egyszer csinálok én is nektek egy sorozatot.)
Nem cseszegetünk senkit, és semmivel, csak megbeszéljük a dolgokat. :) Ja, nem én adtam azt a mínuszt, meg magamnak se a pluszt (most vettem észre-> Zöldárnak címezve). Van, amiben egyetértünk, van amiben nem. Szerintem ennek a kibeszélésére is született ezen topik.
"...fog-e penészesedni a ház."
Erre nincs egyértelmű válasz, hiszen ha beépíttet egy szellőztető miskulanciát - ami persze nem olcsó, akkor elkerülhető ez a probléma, ellenkező esetben nem. De abban szerintem egyetérthetünk, hogy a kecske és a káposzta tipikus esete forog fenn. Szerintem egy tűrhetően záródó nyílászáró elfogadható kompromisszum és ennyi. Bár az sem jó, ha a kinti mínuszokat csak egy réteg üveg fogja vissza - így a dupla vagy tripla üvegezés ellen én személy szerint nem ágálok.
Az, hogy a téglaházaknál és a panellakásoknál ez milyen problémákkal járhat a műanyag nyílászáró, azt nem tudom, mert még nem éltem olyanban. :)
Jó és ROSSZ példák vályogházak felújításáról (azt hiszem 20.).
Inkább mutatok nektek valamit, hogy el lehessen szörnyülködni.
Kb. 90-100 éves ház, felújítás közben. A "hozzáértő" kőművesek minden helyiséget esztrichbetonnal lebetonoztak, alá párazáró fóliát és habszivacsot tettek és hogy még durvább legyen a dolog, még vashálót is bele a betonba...
