Területre kivetítve hatékonyabbak. Nem kicsit, hanem nagyon. A munkaigényük kisebb, mivel automatizáltak. Az energiaigényük csakis akkor sokszor nagyobb, ha 24/7-ben világítod meg a termőterületed (ez esetben többszörös a hatékonyság). De ezek az összehasoníltások mind azon alapulnak, hogy a fosszilis energia- és a műtrágya árak a 2014-es szinten mozognak és nem a 2022-esen.
A felskálázás az energiaigény és az ingatlanárak miatt problémás, mivel a dolog lényege az, hogy nem Csajágröcsögealsótüttösön, hanem a
felhasználás helyéhez közel akarod megépíteni a komplexumot. Ennek nem a technológiához van köze, hanem a pénzügyi megtérüléshez.
Azért vannak bankok amelyeknek igencsak sok tőkéjük van és néha az a gond, hogy túl sok is, tehát pénz lenne befektetni. És tudnak a bankok hosszú távban is gondolkodni, ha olyan a befektetés. Szóval nem hiszem, hogy a pénz és az idő önmagában annyira probléma lenne. Inkább gyanakszom az atomerőművek építési ideje és költsége körüli problémákra. Meg bár áramra mindig szükség van, de ki tudja mennyire kerül a jövőbe. És kérdés, hogy egy atomerőmű baleset esetén kit terhelne az anyagi felelősség. Mert csúnya lenne ha kártérítési és helyreállítási költségeket kéne fizetni.
Hát pedig nekem úgy rémlik te fordítottál sok energiát rá, hogy beszélj az energiatermelési módokról, beleértve a szabályozhatóságra is. Idézni nyilván nem fogok, évek hozzászólásait kéne átnézni ahhoz. De hogy korábban nem beszéltél arról, hogy az alaperőművek könnyen szabályozhatóak az biztos. Főleg mert akkor egészen másmilyen lenne a megújulók térnyerése is, hiszen komolyabb arányt tudnának képviselni, mint most.
mi az, hogy nem kell nekik putyin? ha egy ország lenne akkor másnak hívnák, a kreml lenne valami tanácsháza. olyan sose volt, hogy nel lett volna távolsági kereskedelem.
ha árammal mennek az autók akkor az áramkutas kapja a fizetést, akkor szibériából visznek mást máshová. Nem történt a világon semmi különös ebből a szempontból, bojárok is, emírek is, norvég halászok is voltak mindég olaj és gáz nélkül is.
Semmit nem változott ettől, hogy más amit onnan hoznak ide, de hát oroszország se ugyan azt importálja mint 100 évvel ez előtt. Azt mondtam, hogy ennek értelme semmi, nincs ilyen versengés, hogy a benzinkutas keres többet az olajon vagy a bányász, főleg nem ezeket nemzetiszínekbe bugyolálni.
Nyilván globálisan más és más összetételű energiamix jelenti az optimális, ha nem is az ideális megoldást. A fúzió mindig éppen 50 évre van, addig viszont a nukleáris technológia remélhetőleg kifejleszti a versenyképes fissziós eljárást és a következő évszázadban majd átveszi a vezető szerepet.
A franciák csúcsfogyasztása 110GW, tehát éppen elég 110GW, viszont 670GW napelem, időnként, 4-500GW teljesítménnyel termel túl, iszonyat sok tároló kell, hogy maradjon valami abból az energiából, a napelemes áram árát az égbe küldi fel.
Örülök, hogy jó megfigyelőképességről olvtársaink rájöttek éjszaka nem süt a Nap, kicsit gyengíti az élményt, hogy arra már nem jöttek rá, a 110 GW zsinóráram sem elég a kb. 180-200 GW csúcsfogyasztás kielégítésére, a teljes atomerőnek is jókora rendszerbeintegrálási költsége lenne.
A 2050-es francia 110 GWeff áramfogyasztás atomerőműves kielégítéséhez bizony ~80 GW/400 GWh tárolókapacitásra lenne szüksége a napi csúcsigény biztonságos kielégítéséhez, ezen kívül jókora hidegtartaléknak, úgynevezett blac kstart erőműnek, ami képes a VER újraindítására nulláról, egy esetleges összeomlás után. Az atomerőművek nem képesek önállóan elindulni, viszont jelentős energiára van szükségük leállás után is, ami nélkül előb-utóbb szerkezetileg károsodnak.
Szerencsére csupán a tőkeszükséglet miatti teoretikus példáról szólt a kalkuláció, ami arra volt alkalmas, hogy láthatóvá tegye, a rövid átfutási idő miatt (is) szignifikánsan alacsonyabb a tőkeigénye a nap/szél megújulóknak, mint a hosszú és bizonytalan építési idejű atomerőműveknek.
Ez a szabadpiaci folyamatok megértése miatt fontos információ. Az atomerőmű építések felskálázása nem csak technikailag, de finanszírozás szempontjából sem versenyképes a megújulókkal szemben.
Egy befektetőt nem érdekli, hogy éjszaka, vagy nappal, szélcsendben, vagy viharban keresi meg az invesztícióját, csak az hány év alatt térül vissza.
Mindenesetre mindkét energiatermelési módnak vannak externális költségei, melyek egyre magasabbak a részarány növekedésével, de fokozatosan jelentkeznek.
Ha a teljes nukleáris ellátásról... annak totális irrealitása miatt nem is készült szkenárió, a teljes megújulós ellátásról viszont az RTE jóvoltából igen és nem is irreálisan magas, bár eltérő szerkezetű mint a teoretikus 100 % atomáram szükséglete.
A példa a franciáktól, de nem a franciákról van, hiszen számukra nyilvánvaló, hogy a már üzemben lévő atomerőművek megtartása jelenti az optimumot. Hoszútávon azonban amint a jelentés is pedzegeti a franciák sem szeparálhatják el magukat a régiótól, ahol egyre nagyobb szerepet kap a szélenergia is, ami nagyon nem fér össze az atommal.
Nem feltételes, szőrmét, vasat, nem tudom mit még, mindég szállítottak onnan máshová, most a szénhidrogéneket, de oroszország nemzetközi súlya nem változott ettől mert most éppen ez az exportcikk.
Reaktor tartály? Igaz, filléres az is. Minden filléres, nem azzal van a probléma, hanem az egész lesz drága, ezért írom, hogy a paksi bővítés sajnos elkésett.
Soha nem lesz gazdaságos, csak akkor ha átalakul hozzá a gazdaság. Nem lenne az a vasút se ha most találná fel valaki, biztos, hogy nem lenne hozzá befektető, nem lenne gazdaságos.