Ez egy házfelújítás most kb így néz ki a dolog. Az előszoba tető kuka volt (hullámpala) így gondoltam kezdeni kellene vele valamit és kössük össze az erkéllyel egy nagy terasz kapva. Le lett bontva a tető és a attika falak is.
Meglévő födémek E gerendás födém mindenhol, az erkélynél van monolit rész:
(ez már az új födémnek a bevésés)
Az előszoba E gerendás födémre rákerül az új födém (lentebbi modell képeken a piros rész) amelynek konzolja eléri az erkélyt így megvalósul az átjárás. Az E gerendás födémet nem bontjuk el, meg lesz támasztva betonozáskor és így zsaluzatnak megmarad. A hőszigetelés és az egyéb szintkülönbség miatt így is úgy is lesz egy lépcsőfok a meglévő erkélyről áthaladva az új födémre.
Az új födém azért lesz elválasztva a meglévő erkély konzoltól (csak a tényleges 90 cm hosszú konzoltól) mert a vastagsága csak kb 10-11 cm és a statikus azt javasolta, hogy ne fúrjuk meg inkább. Az említett "lépcsőfok" is ennek a dilatációnak a vonalában lesz így ha esetleg lesz is lehajlás nem viszi magával a meglévő erkély lemezt.
Nekem ez így büdös, ne az építész tervezővel beszélj, hanem a statikus tervezővel. Az építész tervező is azt kérdezné meg, legföljebb sajátjaként adná elő. Nem ismerem a tervet minden részletében, így sokkal nehezebb tanácsot adni, de miért kell elválasztani az erkélytől a toldást? Saccra a toldott födémrész csökkenti az erkély igénybevételét.
Most olvastam vissza a korábbiakat. Amennyiben monolit vb. födém lesz az erkély és a lapostető hatáskörzetében (egyszerűen fogalmazva) akkor statikai számítás nélkül csak valószínűleg 2 db kiváltó bőven elég, mert a saját súlyán kívül csak a fölötte lévő téglákat tartja. Bár nem értem, hogy minek az "E" gerenda, mert ránézésre a fél házban a konzolvasalások miatt a monolit födém a nyerő?
Ez egy komplett födém lesz a teljes előszoba felületén szóval nem csak a konzolos rész lesz toldva. Az új födém be lesz ültetve végig a falba 8-10 cm mélyen, ahogy a terven is látszik a szaggatott vonal.
Alsó felső fi10/15 vasalás lesz végén szegővassal és a hosszú konzolnál a felső vasalás sűrítve is lesz pótvassal.
Az oszlopot elvetettük mert valószínű süllyedne stb. és soha nem mozogna együtt az épülettel.
Az új födém se lesz összekötve a meglévő erkély konzollal (kb 90 cm hossz), itt bitumenes lemez vagy valami duzzadó szalag kerül a beton közé de mivel a többi részen a falba be lesz ültetve így nagy mozgáskülönbség nem lesz elvileg.
A falazat B30, alatta 50 cm vb lábazati fal és ez alatt beton 1,2 m alap.
De valószínű beszélek majd a tervezővel ezzel a kiváltó cserével kapcsolatban, csak a mester már jövőhéten csinálná viszont a tervezőtől addigra valószínűleg nem kapok választ.
Ilyen méretarányok mellett az a kérdés, hogy mi fogja tartani az előtetőt/teraszt, mert a szabad sarka lebegni fog ha nincs rendesen hátrakötve a lemez? Azt vizsgálta-e valaki, hogy a fal elbírja-e a rátámasztott kiváltókat?
Lehet emlékeztek anno, volt is itt egy kérdésem erről, hogy lehetne összekötni az erkélyt az előszoba födémmel. Végül egy új monolit födém lett belőle így nincs oszlop.
A régi födém rétegrendje szimplán E gerendás béléstestes födém felbeton nélkül, ez megmarad. Erre jön az új 18 cm vastag födém majd víz, hőszigetelés, 7-5 cm lejtbeton és burkolat. Állandó teherként egy fa előtető lesz rajta melynek támaszai a 70 cm-es konzol végén lesznek (statikus számolt vele).
Az új födém még nincs kész, az áthidaló cserét követően lesz megépítve.
Szereltesss be két 120x120-as L fémprofilt egymással szembe, a régi áthidaló alá. Le kell vésni a betonból 2 cm, a betonvas meg fog maradni benne és flexxel be kell vágni a téglába az L profil vastagságát. Aztán néhány 50x5-ös laposvasat kell hegeszteni a két L talpára, hogy ne tudjanak kifordulni.
Kevés adat van ahhoz, hogy egyértelmű választ lehessen adni. Kellene a terasz és az erkély mérete (konzol kinyúlása, födém többi része), a födémek rétegrendje és ha van valami állandó teher a födémen az is. A hasznos teher az adott az előírásokból. Konzolos szerkezet nagyobb mértékben terheli támaszt a konzolnál.
Áthidaló témában kérdezni. Régi 25 cm magas vb áthidaló lesz cserélve nyílás szélesítés miatt. Az áthidaló fölötti teherhordó (30-as ) falszakaszra terhel E-gerendás födém, melyre kerül egy 18 cm monolit födém (mellékelt képen látszik, terasz-erkély bővítés miatt kerül rá).
Az új bejárati ajtó szélessége 140 cm, kőműves tanácsára vettem két db 2m hosszú A12 áthidalót.
Az út áthidaló fölé kerül 2 vagy 3 sor km. tégla ahogy azt kell is, fölötte még két sor B30 marad amit követ a régi födém koszorúja, és akkor a fölött a konzolos új födém.
Kőművesünk elkezdett aggódni, hogy kevés lesz a két db A12-es áthidaló.
Jogos lehet az aggodalma? Én eleinte nem éreztem, hogy ez kevés de most belém ültette egy kicsit az érzést.
3 éve van lent a teraszunkon 2cm vastag mészkő burkolat. Vízszigetelésre került, külön kőhőz való ragasztóval. szép nagy táblákba, sorolva.
Tudom, hogy ez inkább falra való. Kétszer volt impregnálva.
A problémám, hogy kisebb darabok leváltak most télen a felületéről, mintha felfagyott volna. És még van pár kisebb nyitott zárvány is a felületén, ahol félek, hogy a víz belefagy jobban és szétrepeszti később.
Kérdésem, hogy mivel lehetne jobban impregnálni vagy esetleg milyen műgyantával tőmíteni/bevonni a felületét? És hogyan?
A tűzfalat valami ki kell merevítse, mert lóg, ha kap egy rá merőleges széltehert (komponenst). Ezért a tartófalak tetején a koszorúból ki kell hagyni a vasalást és folytatni kell a koszorút a kifalazott háromszögen. Azaz a tűzfalat le kell kötni a tartófal koszorújához.
Amikor nem volt vasbeton, ezt úgy oldották meg, hogy a két talpszelement és a csúcszelement hosszabbra készittették, mind a ház tartófalait, és beszereltek két szarufát, úgy hogy be lehessen falazni közéjük a tűzfalat. Így az ereszt is hosszabbra lehetett késziteni a tűzfal felett, ami védte az esőtől a tűzfalat.
Egy másik módszer az volt, hogy tűzfalat egy faszerkezetbe építették be, azaz a talpszelement visszafordították a ház szélességére is, szereltek egy oszlopo rá középen, amit becsapoltak a csúcsszelemenbe és eláttak karkötéssel is, aztán két szarufát is, utánna befalazták.
Könnyebb ezt a tetőt szétszedni, mint ahogy gondolod.
Feszítóvassal megfeszíted az illesztéseket és kihúzod a szegeket, minden szarufát leszámozol. Mielőtt leszereld a tőcsavarokból a talpszelemeneket, kicsapod a helyüket, mert az új talpszelemenek külső éle
pont oda kell kerüljön, ahol a régiek voltak, így a szarufák horgolása is fog találni.
Kicseréled a talpszelemet 15x15-re, lebontod a tűzfalakat. Veszel még négy 7x15 szarufát, vissza szereled őket és a fogópárakat (menetes szárral), beszerelsz egy 7x15-ös csúcsszelemet, amit colos deszka fogópárakkal rögzítesz minden szarufapárnál. A szarufákat 8x220-as szerelőcsavarokkal rögzíted a talpszelemenkhez.
Ha minden kész visszafalazod a tűzfalat és új léceket szerelsz, meg trapézlemezt.
A zöld falra merőlegesen célszerű gerendázni körítő faltól körítő falig. Annak a tetejére mehet a trapézlemez fölszorítva a plafon alá. (látatlanba mondom) De van még más lehetőség is. Nagy valószínűséggel a plafonnak van teherbírása, nem lenne szükséges a teljes alsó felület megtámasztása. A fölfalazást nem értem.
Magasság van bőven, de a födém alatt van a koszorú, tehát az alá lehetne a gerendát tenni és felfalazni rá a plafonig. Ha így működik biztos működne amúgy is,
A ház másik fele viszont televan közfallal, azokat ehhez bontani kellene. Zöld az egyedüli közfal, tehát gerendázni simán lehetne. Max a gázszilikát nem tudom mennyire bírná ki a gerendák nyomását.
Én eredetileg simán alá akartam dúcolni mint a tűzoltók csinálják aztán álmennyezet, gipszkarton kinéz ahogy kinéz de olcsó. Itt is kérdeztem, nem jött válasz, így úgy láttam olcsóbb másikat venni. Mert azért 400 kg/nm2 nem egyszerű alátámasztani...
De ilyen árkategóriában tényleg a legkevésbé életveszélyeset keresi az ember...
Látszólag jól bírja amúgy, de sose lehet tudni hogy esetleg nem-e megsüllyed az egyik sarok és kap olyan csavarást a födém hogy lereccsen. Semmi vészjósló repedés nincs. De ha mégis lesz akkor meg már késő bánat..
Alap az nagyon jó, vastag tömör beton, de abban tutira nincs vas.
Rudolf erre is egész jól leírta hogyan lehetne megcsinálni... de az árából kifussa a szomszéd házat, E gerendás födémmel.
A födém - ha van elég magasság - használhatóvá tehető.Alulról acélgerendákat kell berakni és eseleg trapézlemezt a gerendákra. Valószínűleg ha elég sűrűn tesznek a födém alá gerendákat akkor működni fog. Trapézlemezzel biztosan.
Ehhez meg kéne rajzolni az egészet vázlat szintjén és a találkozásoknál, csomópontoknál szakszerű megoldásokat kiagyalni. Így látatlanban nehéz pontosat mondani.
Ha a meglévő terasz betonjával találkozik az új teraszbeton, ott azzal nem kell semmit csinálni.
Ahol a homlokzattal találkozik, ott szükséges jól eljárni.
Nincs még homlokzati hőszigetelésed, ahova az XPS-t raknád?
Mert ha már van hőszigetelés a falon, akkor azt lefelé meghosszabbítva (ha jelenleg a homlokzati hőszigetelés még nincs lejjebb minit a padlóvonal) XPS-t a lábaztra (falra) ragasztva lényegében kész a védelem. És így később a terasz burkolólapja sem ül fel a fal tövében a XPS-re, hanem végig a betonon fekszik.
Házimonolit födémes háznál az alábbi tudnivalót amit a kommenteitek segítségével állítottam össze, ezt fogja aláírni az új tulaj, ha esetleg tudtok kiegészíteni valót ne tartsátok magatokban: ----------------------------------------
Az xx című ingatlan teljes egészében házi készítésű monolit vasbeton födémmel készült. Minden monolit szerkezethez akkoriban és most is kötelező a kiviteli terv (vasalási terv) készítése. A vasalási tervben a statikus tervező meghatározza az alkalmazandó betonacél minőségét, méretét, sűrűségét, elhelyezkedését, formáját, valamint a beton minőségét, és a szerkezet méreteit, és esetleges különleges előírásokat. A zsaluzás, és a vasalat elkészülte után ellenőriztetni kell a statikus tervezővel, vagy legalább a műszaki ellenőrrel a vasalatot, és csak az írásos jóváhagyás után szabad elkezdeni a betonozást! Pont ezért van ez így mert betonozás után már nem látni és nem lehet ellenőrizni. Természetesen ezek mind mellőzve lettek, az épület eredetileg E gerendás födémmel épült volna, de az OTP elkészülési szakaszonként folyósított szocpolt, ez volt az oka hogy előbb állt a tető cseréppel és utánna jött a födém. Miután állt a tető már nem lehetett berakni semmiféle gerendát így jött a kibetonozás ötlete. 15-18 cm kb a födém vastagsága, melybe nehezen fér el a kétsoros vasalás mint ami egy ilyen monolit födémbe kellene. A mai napig nem kapható azonnal a vastelepeken olyan 10-es vasháló ami ebbe kellene, sőt tán nincs is benne háló. A födém nem a koszorúba van bekötve hanem fölé van téve pár belőle kiálló 10-es vaskampóra kötözve. A bennelévő vasaknak kellene 10-eseknek lenniük nem a kampóknak. Márcsak a vastagsága kétségessé teszi teherbírását, arról nem is beszélve hogy tudjuk hogy a méh telepről voltak a vasak kitudja milyen anyagból és állapotban. Mixerkocsira sem költöttek, betonkeverővel feladogatott vödrökkel öntötték ki betonnal. Egyik gond ezzel hogy kitudja a sok vödör különböző minőségű és különböző időközönként összeöntött beton hogyan kötött össze, másik meg hogy nyilván fészkes is lett a betonozás. Így a benne lévő vas tud korrodálódni, pláne hogy éveken keresztül vizet is kapott.Karbonátosodás általi korrózió is eszi a betonvasat, függően attól a beton mennyire takarja a vasat. Ez egy rögtönzött födém minden szabályt felrúgva, de ettől még lehet jó és rossz is. Kb 400kg/m2 lehet a tömege, ekkora teherhez komoly vasalás kellene. Ellenőrzési lehetőség többféle van de egyik sem alkalmazható házi barkácsmegoldásra.Lehajlásra szoktak mérni, van egy képlet ami megmutatja hogy az adott fesztávon mekkora a maximális lehajlás. De itt soha nem lehetett sík, zsaluzással direkt homorúra túlemelhettek meg aztán a zsalu süllyedése is bennevan, aztán síkravakolták alul, így egy szabvány E gerendás födémmel szemben itt ez nem mond semmit.Feltárás. Ha nem ismert a mód akkor megvésik megnéznek egy részt.. Ja csak ez meggyengíti, meg kb minden m2 más és más lehet, ami éppen volt a méhbe vas meg amilyen beton jutott arra részre. Röntgennel ugyanez a helyzet, az egészet kellene, de az meg a korrózió mértékét nem mutatja meg csak a vasalás elrendezését..Ha meg az építő emlékezne is a vasalásra, a betonph és víz, anyagminőség stb így korrózió mértéke még mindig ismeretlen. Lehet akár túlméretezett és bír mindent, de az is lehet hogy mint egy betonjárdalap szilárdnak és stabilnak tűnik mindaddig amíg meg nem kapja az első nagyobb terhet például megcsavarja egy földrengés vagy a ház sarkának megsüllyedése.A legnagyobb rém a rideg tönkremenetel, ami különösebb előjel nélkül, hirtelen következik be, és a szerkezet teljes összeomlásához vezet.Hiába áll ott 20 éve, végig lakatlan volt, hőtágulási stb terheket kevesebbet kapott. Szingapúr, A Hotel New World összeomlása után is megállapították hogy 15 évig túl volt terhelve és végig életveszélyes volt, mégis a legelső szabad szemmel is látható repedés 16 órával a teljes összeomlás előtt keletkezett a vasbetonszerkezetben mielőtt a 6 emeletes épület összeomlott. Magyar dokumentumfilm megnézése ajánlott.. Mert amíg a fa recseg-ropog, addig az ilyen kitudja milyen monolit szerkezetnél van olyan valid szkenárió ami szerint bekövetkezhet egy előjel nélküli leszakadás is.
Az hogy jó vagy veszélyes én nem tudom, annyit tudok biztosan hogy ezt senki 100 %ra meg nem mondja nektek. Egy jó és felelős statikus viszont az alábbiakat mondaná amit aláírásotokkal tudomásul vesztek: Jelen födém mivel nem számítható/tanúsítható semmilyen igénybevételre, semmilyen tetőtérbeépítésnek nem felel meg, és természetesen se nem pakolható se nem járható, talán nem szakad az illető fejére.
Ha nincs leszedve akkor halottnak a csók a huzalozás vagy rudazás?
Tűzfal vagy vértesfal, még nem láttam olyan házat amin lett volna koszorú azon. Csodálkoztam is hogy akkor mi tartja azokat?
Én belülről mondjuk a lebontott kéményből építettem volna neki támaszt belülről.
Hova kellene mégegy szarufa? Kívülre a tűzfal alá hogy közrefogja?
Ezek a méretei:
12 db szarufa van összesen. 90-93-93-84-90-91-92-89-106-80-75 kiosztással A szarufák 7,3x 14,3-asak. Szarufa hossza 442 a talpszelemenig, onnan még 40 kilógás. A padlásfödémtől a tetőgerincig 280 A fogópárok: 11,3x5 Talpszelemen: 12,5x11,5 Ház: 718x1110
Aláfalazás nem rossz ötlet, amíg meg nem indulnak a sarkok.
Köszi a hozzászólást! Igazából ezért is vagyok ötletelésben még, mert nincs külön homlokzati hőszigetelés még kialakítva (később tervben van) viszont a terasz is egy meglévő terasznak a bővítése lesz. Emiatt is vetődött fel bennem jó pár kérdés a kivitelezéssel kapcsolatban. Például ha most rakok xps-t a lábazatra, nem lesz e túl nagy a hőhíd a régi és az új teraszbeton találkozásánál. Utólag majd a jövőben nem tudom lesz a lehetőség/idő/kedv a régi terasz betont sávban felvágni a fal mentén és végig kellő mélységben szigetelni xps-el. Ha most rakok fel a lábazatra és annak zár neki a beton, akkor mivel érdemes megkenni előtte vízszigetelésként a lábazatot függőlegesen? Illetve ha neki zárom a betonlemezt és az xps felső síkja a betonom felső síkjával megegyezik, a későbbi burkolásnál gondolom az a 10cm széles sáv (mechanikai terhelésnek úgysincs kitéve) nem problémás és ragaszható rá a burkolólap? Itt ugye kapna az egész szerkezet vízszintes vízszigetelést. Köszi a segítséget!
A nedvességvándorlás miatt nem kell a nedvesség ellen szigetelni, mert van nedvességelleni szigetelésed a falak alatt és az aljzatbetonod alatt és ez magasabban van a beton szintjénél. De érdemes.
Viszont ami fontosabb, hogy a teraszod betonja hőhídként működik majd, így hőszigetelni mindenképp érdemes. Nincs a homlokzaton már meglévő hőszigetelés, aminek ütközne a teraszbeton?
Megnéztem még egyszer az egyik képedet. A tűzfalakat a szentlélek tartja, vasbeton koszorú nincs rajtuk, ahogy a ház falán sem.
A talpszelem megáll a tűzfalnál, le van zárva egy deszkával és oda van bigyesztbe két ereszdeszka kivülről.
A talpszelement meg kell hosszabítani, hogy férjen be még egy szarufa és kell szerelni egy tarajszelement is, azt is átvezetni a tűzfalon.
Én az aláfalazással kezdeném. Mert 50cm alap a fagyhatár felett van. A sarkokokba beöntenék egy 1.2 méteres alapot (azaz az alap alá még 70cm, saroktól 1.2+1.2 métere- ez lenne a fagygerenda), a mezőbe min. 30 cm, a falvastagság 2/3-ig, csak kivülről. Egyszerre az alafalazással, az alap mellé beöntenék (kizsaluzva) egy 15 cm széles betont a lábazat magasságáik, amit megvasalnék 2 darab hegesztett halóval.
Szakaszosan 1,2 méteres szakaszokban, a sarkokat a végén. Az aláfalazásnál lehet tenni nagyobb köveket is, így kevesebb beton kell.
