Sziasztok! A múlt hétvégére az egyik gyönyörű, hatalmas fenyőnkön (Picea pungens) jelentkeztek hirtelen gallyelhalásos tünetek. Előző hétvégén még semmi baja sem volt. Lehet ebből + a fotókból következtetni a konkrét kórra? Mindenképpen meg szeretném menteni, mert kertünk egyik meghatározó növénye.
A múltkor szó esett a belocsolás ellenében a permetezés preferálásról. Nos, ezt biztos, hogy nem lehet permetezni, egyrészt mert el sem érjük a tetejét (legalább nyolc méter magas), másrészt tutira átmenne a szomszédba a szer.
A kínai szúrósfenyőnél talán hatott a Topas a múltkor, mert úgy tűnik, nem voltak rajta újabb száraz gallyak az előző hetihez képest.
Fényképet tegyél fel kérlek, mert a "gyatrán néz ki" tág fogalom. Lehet rovarkártevő is (illetve annak lárvája), attól mentsen meg Téged az Isten, hogy az ennyire elfajuljon. A nagy farontó lepkére guglizzál rá, ha rettegni akarsz... Itt a fórumon is volt róla szó néhányszor.
A kajszi kifejezetten jól bírja a szárazságot, tehát én ezt nagyjából kizárnám. Nekem 3 kajszifám van, még alig látszik rajtuk az ősz (közép Magyarország).
Köszönöm a leanderes válaszokat, levágtuk a beteg részeket, a törzsén csak 1-nek volt, inkább csak levélen jelentkezett.
A következő kérdésemre, a kajszi fára is mondjatok valamit.
A száraz őszben arra gondoltunk, hogy csak vízhiány, de most már nagyon gyatrán néz ki. Alapos metszés segíthet ezen, és az most, vagy tavasszal inkább?
Tápanyag hiány tünet. Magnézium vas és a levélszél alapján talán kálium is. Öntözd be voldüngerrel és a télen adj neki istállótrágyát. A tövéről meg kapáld ki a gazt mert az is akoz ilyen elvonási tünetet száraaz időjás esetén.
A növénybetegségek nem fertőzőek az emberre, a fa sem lehet influenzás.
Az elképzelhető, hogy a beteg ágakon lévő termés száraz, fűrészporízű (meg kell kóstolni), de a többinek garantáltan semmi baja nincs, nyugodtan meg lehet enni.
Nekem már sikerült Amistaros ( 20 mili 10 liter vízbe) beöntözéssel kihoznom belőle egy mandula fajta névre hallgató egyedet két éve és még most is megvan, tünetmentesen, de egyszerűbb megsemmisíteni.
Ezt leanderráknak hívják. Ha nem nagyon értékes a növényed, legjobb eltüzelni. Könnyen megfertőzi a többi leandert is. Ha nagyon értékes a növény, el kell különíteni a többitől, az egészséges részig visszavágni. és pl Nordoxxal permetezni, többször. Ezüstkolloiddal is szoktuk kezelni. De ezek a szerek összességében többe kerülnek mint egy új leander.
Bementem az első növényvédőszeres boltba, mutattam fényképet, Amistar-t ajánlottak. Az Amistar Xtra az ugye más kategóriában van, nekem nem adnak belőle.
Akkor tehát próbálok koktélnak való alapanyagokat beszerezni...
Azt tudom, hogy a nem felszívódó szer nem hatékony úgy. Elég baj, hogy az Actarát áttették a II-es kategóriába, mert azt nagy ritkán használtuk így a rózsákra. Igen, így sajnos nagyon sok kell a szerből, és igazad van a környezetterhelést tekintve is, belátom.
Nagyon köszönöm a linket, ezt nem ismertem, megnézem.
A képek alapján nincs ötleted, hogy konkrétan mi lehet a nyavalya, vagy ez kevés a megállapításához?
"Amikor az első, nagyobb területű foltok megjelentek, vízhiányra gyanakodtam, ezért (az öntözőrendszer szokásos "dózisán" felül) kézzel jobban megöntöztem a területet. Az öntözés rontott a helyzeten."
Itt a bizonyíték arra, hogy lehetséges gombabetegség. A vízhiányon javított volna a locsolás.
"Ezek után jött az Amistar kúra, érdemleges eredmény nélkül."
Ez teljesen logikus, hiszen az amistar csupán megelőző szer, ha baj van, annyi, mint a halottnak a csók. Ilyenkor kell Amistar Xtra, vagy Amistar + Bumper, vagy Amistar + Bumper + Dithane, vagy Bravo + Topsin, vagy Dithane + Systhane, vagy még sok más esetleges kombináció.
Mikor ment az a füvesben? Nem emlékszem rá. Egyébként a képek alapján píthium és rhizoctonia gombákra tippelek. Az amistar csak élő növényen hat, sőt a P -t erősíti is állitólag. A talajban lakó rovar kártevő esetében könnyen fel tudod emelni a füvet kézzel, mint a parókát, mert el van rágva a gyökere.
Na, akkor beszállok én is újra (egyszer már ugye volt ez a téma, amikor kivakartam a Topas meg a többi LD50-jét) megpróbálni meggyőzni, hogy felejtsd már el ezt a locsolás dolgot a tujáknál és hasonlóknál. Egyet gondolj át légyszi: a nem felszívódó szer nem hatékony, ha locsolod, a felszívódó meg a locsolásból is ugyanúgy felszívódik a fűbe is, sőt...
Másfelől még mindig az van, hogy ahhoz, hogy ezekből a szerekből elegendőt egy fa méretű növény gyökérzónájába tudj juttatni, irdatlan mennyisélg kell, legalább a 10-szerese, mint permetezéssel, szóval valójában a belocsolással jár a drasztikusan nagyobb környezeti terhelés.
Az alant számodra ajánlott szerek közül egyébként a Topas, a Score, a Mospilan meg a Vertimec a felszívódó, az Antracol, a Bravo a Cyperkill nem felszívódó, tehát eleve alkalmatlan is belocsolni.
Különben, ha felelősen tájékozódni akarsz Te (vagy bárki más a topicon) az egyes szerek veszélyeiról, ajánlom ezt a kiadványt a legilletékesebb helyről (Az Országos Kémiai Biztonsági Intézet Kiadványai -Veszélyes anyagok, készítmények - PESZTICIDEK):
Ez ugyan emberre kihegyezett, de a kutya nagyon hasonlít az emberre ilyen tekintetben. Macskánál már kicsit más a helyzet, ahogy alant írták is...
(meg ugyan nem témába vág, de van még egy jó letölthető könyvük, ami érdekelheti az itteni törzsközönséget: Mérgező növények, növényi mérgek: http://www.okbi.hu/images/OKBI/mergnovenyek.pdf )
ÜdV
ps: Közérdekű: Az Actara mellett az Apacs is II. kat lett minden kiszerelésében...
Valaki itt a fórumon javasolta ha permetezel és utána egy alapos belocsolásal a füre kerülő szereket alapossan fölhigíthatod. Még egy dolog ha megnézed a szereken található Ld50-es értéket ez nagyjából azt jelzi menyire mérgező az adótt termék, ha az érték 1000 fölötti érték az szerintem semiféle veszélyt nem jelenthet a háziállatokra. De ha konkrét szert írsz segítünk megmindani az Ld50 értékét.
