Kívülről trapézlemezzel borított, nem ma készült faház belsejét gipszkartonoznám. A deszkákon nincs semmi penész, vagy beázásfolt, de elővigyázatosságból impregnált gipszkartonra gondoltam. Egy szobafestő viszont azt mondta, hogy sajnos azon is látott már penészt, ő a sima kartont tenné fel, és lefestené penészgátló festékkel. Szerintetek?
Szakszerű megoldás a falra rögzítésnél: bevésed a hőszigetelést, készitesz fémkonozolokat, ezeket felfúród a falra, arra rögzíted a szelement.
Ha van hely és az oszlop nem takar el ablakot, akkor könnyebb oszlopokat beépíteni.
Persze meg kell oldani, az előtető lezárását a falnál, ha van egy nagyobb eresz a házon, akkor nem is szükséges.
Az előtetők nagy részénél nincs visszatámasztva a külső oszlop vagy a szelemen a falhoz, pedig ezt meg kell oldani. Ha belül is kerül oszlop, ezt nagyon könnyű megoldani.
Azért teszik lábra a faoszlopot, hogy ne rohadjon szét hamar. A bütüs vége rohadásilag ideális. A repedés az aggasztó, megértem. De az a gyanúm, hogy kell ott még legalább egy repedésnek lennie, mert mindennek legalább két vége van, ha az egyik vége mozog akkor általában a másik vége is. Nem lehetetlen, de nehezen tudok elképzelni olyan mozgást amelyik csak egy végén adódik. Azt meg kell nézni, hogy a tető síkja merre lejt. Ha a tetősík merőleges a repedt falra akkor lehet, hogy a tető nyomja kifelé és csúszik szét. Ha csak ez a baj akkor vonórúddal javítható.
Mert az probléma lenne, ha hőszigetelésen keresztül rögzítenék? vagy ez így egyszerűbb. Én rögzítettem szelement a falra hőszigetelésen keresztül, a csavaroknál távtartóval, hogy oda lehessen szorítani. Tehát egy műanyag csőben megy át a csavar, és a csőre szorul rá a fa.
Talán a falon van már hőszigetelő réteg és így nem lehetne közvetlenül a téglához fogatni az oszlopot. És a hőszigetelést nem akarják ott visszabontani az oszlopnak. Emiatt inkább a talajra rögzítik.
Kb 2,5x3m alapterületű (2-2,5m magas) kerti tároló épületecske szerkezetére jó megoldás a gipszkarton fém vázszerkezet UW, CW profilokból? Ezek 0,6mm-es (v. 0,5mm) lemezből vannak, ha jól tudom.
T-8 v. T-20 trapézlemezt gondoltam rá, ami 0,4-0,5mm vastag acéllemez. Stabil lesz ez így?
Esetleg merevítésnek OSB lapokat tennék a vázszerkezetre és arra rá a trapézlemezt. De ha OSB nélkül is stabil, akkor nem költenék OSB-re.
Megnéztük ezt a házat, jobb volt mint amire számítottam.. :) De volt rajta egy komolyabb repedés, ami aggasztónak tűnt nekem. Az erkély alatt a pincefal mellett az egyik oldalon. Illetve belül, az emeleti (vagy földszinti) részen a falon láttam enyhe vízszintes repedést. Amúgy a pincétől felfele eglsz jó, stabil az épület, tető is rendben. A pince állítólag tömör téglából épült, alatta beton alap. A földszinti rész blokktégla, fölötte beton födém.
Üdv! Ács-jellegű kérdésem lenne: több lábon álló előtetőnél, terasztetőnél láttam, hogy a tartó oszlopokat "eltartják" a faltól, nincs a falhoz fogatva, hanem a betonban áll egy vékony "tüskén" (ennek a "tüske"-rögzítésnek amúgy mi az értelme, több helyen láttam..?). Mi ennek az oka? Miért nem lehet a ház falára rögzíteni? Logikusan gondolkodva, sztem úgy stabilabb lenne.
Ez egy házfelújítás most kb így néz ki a dolog. Az előszoba tető kuka volt (hullámpala) így gondoltam kezdeni kellene vele valamit és kössük össze az erkéllyel egy nagy terasz kapva. Le lett bontva a tető és a attika falak is.
Meglévő födémek E gerendás födém mindenhol, az erkélynél van monolit rész:
(ez már az új födémnek a bevésés)
Az előszoba E gerendás födémre rákerül az új födém (lentebbi modell képeken a piros rész) amelynek konzolja eléri az erkélyt így megvalósul az átjárás. Az E gerendás födémet nem bontjuk el, meg lesz támasztva betonozáskor és így zsaluzatnak megmarad. A hőszigetelés és az egyéb szintkülönbség miatt így is úgy is lesz egy lépcsőfok a meglévő erkélyről áthaladva az új födémre.
Az új födém azért lesz elválasztva a meglévő erkély konzoltól (csak a tényleges 90 cm hosszú konzoltól) mert a vastagsága csak kb 10-11 cm és a statikus azt javasolta, hogy ne fúrjuk meg inkább. Az említett "lépcsőfok" is ennek a dilatációnak a vonalában lesz így ha esetleg lesz is lehajlás nem viszi magával a meglévő erkély lemezt.
Nekem ez így büdös, ne az építész tervezővel beszélj, hanem a statikus tervezővel. Az építész tervező is azt kérdezné meg, legföljebb sajátjaként adná elő. Nem ismerem a tervet minden részletében, így sokkal nehezebb tanácsot adni, de miért kell elválasztani az erkélytől a toldást? Saccra a toldott födémrész csökkenti az erkély igénybevételét.
Most olvastam vissza a korábbiakat. Amennyiben monolit vb. födém lesz az erkély és a lapostető hatáskörzetében (egyszerűen fogalmazva) akkor statikai számítás nélkül csak valószínűleg 2 db kiváltó bőven elég, mert a saját súlyán kívül csak a fölötte lévő téglákat tartja. Bár nem értem, hogy minek az "E" gerenda, mert ránézésre a fél házban a konzolvasalások miatt a monolit födém a nyerő?
Ez egy komplett födém lesz a teljes előszoba felületén szóval nem csak a konzolos rész lesz toldva. Az új födém be lesz ültetve végig a falba 8-10 cm mélyen, ahogy a terven is látszik a szaggatott vonal.
Alsó felső fi10/15 vasalás lesz végén szegővassal és a hosszú konzolnál a felső vasalás sűrítve is lesz pótvassal.
Az oszlopot elvetettük mert valószínű süllyedne stb. és soha nem mozogna együtt az épülettel.
Az új födém se lesz összekötve a meglévő erkély konzollal (kb 90 cm hossz), itt bitumenes lemez vagy valami duzzadó szalag kerül a beton közé de mivel a többi részen a falba be lesz ültetve így nagy mozgáskülönbség nem lesz elvileg.
A falazat B30, alatta 50 cm vb lábazati fal és ez alatt beton 1,2 m alap.
De valószínű beszélek majd a tervezővel ezzel a kiváltó cserével kapcsolatban, csak a mester már jövőhéten csinálná viszont a tervezőtől addigra valószínűleg nem kapok választ.
Ilyen méretarányok mellett az a kérdés, hogy mi fogja tartani az előtetőt/teraszt, mert a szabad sarka lebegni fog ha nincs rendesen hátrakötve a lemez? Azt vizsgálta-e valaki, hogy a fal elbírja-e a rátámasztott kiváltókat?
Lehet emlékeztek anno, volt is itt egy kérdésem erről, hogy lehetne összekötni az erkélyt az előszoba födémmel. Végül egy új monolit födém lett belőle így nincs oszlop.
A régi födém rétegrendje szimplán E gerendás béléstestes födém felbeton nélkül, ez megmarad. Erre jön az új 18 cm vastag födém majd víz, hőszigetelés, 7-5 cm lejtbeton és burkolat. Állandó teherként egy fa előtető lesz rajta melynek támaszai a 70 cm-es konzol végén lesznek (statikus számolt vele).
Az új födém még nincs kész, az áthidaló cserét követően lesz megépítve.
Szereltesss be két 120x120-as L fémprofilt egymással szembe, a régi áthidaló alá. Le kell vésni a betonból 2 cm, a betonvas meg fog maradni benne és flexxel be kell vágni a téglába az L profil vastagságát. Aztán néhány 50x5-ös laposvasat kell hegeszteni a két L talpára, hogy ne tudjanak kifordulni.
Kevés adat van ahhoz, hogy egyértelmű választ lehessen adni. Kellene a terasz és az erkély mérete (konzol kinyúlása, födém többi része), a födémek rétegrendje és ha van valami állandó teher a födémen az is. A hasznos teher az adott az előírásokból. Konzolos szerkezet nagyobb mértékben terheli támaszt a konzolnál.
Áthidaló témában kérdezni. Régi 25 cm magas vb áthidaló lesz cserélve nyílás szélesítés miatt. Az áthidaló fölötti teherhordó (30-as ) falszakaszra terhel E-gerendás födém, melyre kerül egy 18 cm monolit födém (mellékelt képen látszik, terasz-erkély bővítés miatt kerül rá).
Az új bejárati ajtó szélessége 140 cm, kőműves tanácsára vettem két db 2m hosszú A12 áthidalót.
Az út áthidaló fölé kerül 2 vagy 3 sor km. tégla ahogy azt kell is, fölötte még két sor B30 marad amit követ a régi födém koszorúja, és akkor a fölött a konzolos új födém.
Kőművesünk elkezdett aggódni, hogy kevés lesz a két db A12-es áthidaló.
Jogos lehet az aggodalma? Én eleinte nem éreztem, hogy ez kevés de most belém ültette egy kicsit az érzést.
3 éve van lent a teraszunkon 2cm vastag mészkő burkolat. Vízszigetelésre került, külön kőhőz való ragasztóval. szép nagy táblákba, sorolva.
Tudom, hogy ez inkább falra való. Kétszer volt impregnálva.
A problémám, hogy kisebb darabok leváltak most télen a felületéről, mintha felfagyott volna. És még van pár kisebb nyitott zárvány is a felületén, ahol félek, hogy a víz belefagy jobban és szétrepeszti később.
Kérdésem, hogy mivel lehetne jobban impregnálni vagy esetleg milyen műgyantával tőmíteni/bevonni a felületét? És hogyan?
A tűzfalat valami ki kell merevítse, mert lóg, ha kap egy rá merőleges széltehert (komponenst). Ezért a tartófalak tetején a koszorúból ki kell hagyni a vasalást és folytatni kell a koszorút a kifalazott háromszögen. Azaz a tűzfalat le kell kötni a tartófal koszorújához.
Amikor nem volt vasbeton, ezt úgy oldották meg, hogy a két talpszelement és a csúcszelement hosszabbra készittették, mind a ház tartófalait, és beszereltek két szarufát, úgy hogy be lehessen falazni közéjük a tűzfalat. Így az ereszt is hosszabbra lehetett késziteni a tűzfal felett, ami védte az esőtől a tűzfalat.
Egy másik módszer az volt, hogy tűzfalat egy faszerkezetbe építették be, azaz a talpszelement visszafordították a ház szélességére is, szereltek egy oszlopo rá középen, amit becsapoltak a csúcsszelemenbe és eláttak karkötéssel is, aztán két szarufát is, utánna befalazták.
Könnyebb ezt a tetőt szétszedni, mint ahogy gondolod.
Feszítóvassal megfeszíted az illesztéseket és kihúzod a szegeket, minden szarufát leszámozol. Mielőtt leszereld a tőcsavarokból a talpszelemeneket, kicsapod a helyüket, mert az új talpszelemenek külső éle
pont oda kell kerüljön, ahol a régiek voltak, így a szarufák horgolása is fog találni.
Kicseréled a talpszelemet 15x15-re, lebontod a tűzfalakat. Veszel még négy 7x15 szarufát, vissza szereled őket és a fogópárakat (menetes szárral), beszerelsz egy 7x15-ös csúcsszelemet, amit colos deszka fogópárakkal rögzítesz minden szarufapárnál. A szarufákat 8x220-as szerelőcsavarokkal rögzíted a talpszelemenkhez.
Ha minden kész visszafalazod a tűzfalat és új léceket szerelsz, meg trapézlemezt.
