A repedés átmegy a fal másik oldalára? Ha nem akkor valószínűleg túl vastag a vakolat, de ezt nem hiszem. Ha átmegy akkor szokatlan. hogy nincs (?) még máshol repedés mert akkor úgy néz ki mintha a repedt fal külső vége lenne a forgáspont és a fal a repedés mentén mozdult volna el lefelé. Azért azt meg kéne nézni, hogy a repedt fal a repedésnél nem mozdult-e el befelé? A repedés fölött az emeleti falban is illene megjelenni egy repedésnek, mert a támasz kiment alóla. Ha az emelet vb. szerkezet (falak is) akkor érthető, hogy az emeleten nincs repedés. Továbbra is azt mondom, hogy kéne még repedésnek lenni.
Köszönöm. Ezt nem betonból akarom mert nem illik oda. Simán téglából szeretném lerakni 80-100cm szélesen. Vennék fóliát ha szükséges. Csak húsvét alatt már nem tudok és nekifogtam volna már:)
Kívülről trapézlemezzel borított, nem ma készült faház belsejét gipszkartonoznám. A deszkákon nincs semmi penész, vagy beázásfolt, de elővigyázatosságból impregnált gipszkartonra gondoltam. Egy szobafestő viszont azt mondta, hogy sajnos azon is látott már penészt, ő a sima kartont tenné fel, és lefestené penészgátló festékkel. Szerintetek?
Szakszerű megoldás a falra rögzítésnél: bevésed a hőszigetelést, készitesz fémkonozolokat, ezeket felfúród a falra, arra rögzíted a szelement.
Ha van hely és az oszlop nem takar el ablakot, akkor könnyebb oszlopokat beépíteni.
Persze meg kell oldani, az előtető lezárását a falnál, ha van egy nagyobb eresz a házon, akkor nem is szükséges.
Az előtetők nagy részénél nincs visszatámasztva a külső oszlop vagy a szelemen a falhoz, pedig ezt meg kell oldani. Ha belül is kerül oszlop, ezt nagyon könnyű megoldani.
Azért teszik lábra a faoszlopot, hogy ne rohadjon szét hamar. A bütüs vége rohadásilag ideális. A repedés az aggasztó, megértem. De az a gyanúm, hogy kell ott még legalább egy repedésnek lennie, mert mindennek legalább két vége van, ha az egyik vége mozog akkor általában a másik vége is. Nem lehetetlen, de nehezen tudok elképzelni olyan mozgást amelyik csak egy végén adódik. Azt meg kell nézni, hogy a tető síkja merre lejt. Ha a tetősík merőleges a repedt falra akkor lehet, hogy a tető nyomja kifelé és csúszik szét. Ha csak ez a baj akkor vonórúddal javítható.
Mert az probléma lenne, ha hőszigetelésen keresztül rögzítenék? vagy ez így egyszerűbb. Én rögzítettem szelement a falra hőszigetelésen keresztül, a csavaroknál távtartóval, hogy oda lehessen szorítani. Tehát egy műanyag csőben megy át a csavar, és a csőre szorul rá a fa.
Talán a falon van már hőszigetelő réteg és így nem lehetne közvetlenül a téglához fogatni az oszlopot. És a hőszigetelést nem akarják ott visszabontani az oszlopnak. Emiatt inkább a talajra rögzítik.
Kb 2,5x3m alapterületű (2-2,5m magas) kerti tároló épületecske szerkezetére jó megoldás a gipszkarton fém vázszerkezet UW, CW profilokból? Ezek 0,6mm-es (v. 0,5mm) lemezből vannak, ha jól tudom.
T-8 v. T-20 trapézlemezt gondoltam rá, ami 0,4-0,5mm vastag acéllemez. Stabil lesz ez így?
Esetleg merevítésnek OSB lapokat tennék a vázszerkezetre és arra rá a trapézlemezt. De ha OSB nélkül is stabil, akkor nem költenék OSB-re.
Megnéztük ezt a házat, jobb volt mint amire számítottam.. :) De volt rajta egy komolyabb repedés, ami aggasztónak tűnt nekem. Az erkély alatt a pincefal mellett az egyik oldalon. Illetve belül, az emeleti (vagy földszinti) részen a falon láttam enyhe vízszintes repedést. Amúgy a pincétől felfele eglsz jó, stabil az épület, tető is rendben. A pince állítólag tömör téglából épült, alatta beton alap. A földszinti rész blokktégla, fölötte beton födém.
Üdv! Ács-jellegű kérdésem lenne: több lábon álló előtetőnél, terasztetőnél láttam, hogy a tartó oszlopokat "eltartják" a faltól, nincs a falhoz fogatva, hanem a betonban áll egy vékony "tüskén" (ennek a "tüske"-rögzítésnek amúgy mi az értelme, több helyen láttam..?). Mi ennek az oka? Miért nem lehet a ház falára rögzíteni? Logikusan gondolkodva, sztem úgy stabilabb lenne.
Ez egy házfelújítás most kb így néz ki a dolog. Az előszoba tető kuka volt (hullámpala) így gondoltam kezdeni kellene vele valamit és kössük össze az erkéllyel egy nagy terasz kapva. Le lett bontva a tető és a attika falak is.
Meglévő födémek E gerendás födém mindenhol, az erkélynél van monolit rész:
(ez már az új födémnek a bevésés)
Az előszoba E gerendás födémre rákerül az új födém (lentebbi modell képeken a piros rész) amelynek konzolja eléri az erkélyt így megvalósul az átjárás. Az E gerendás födémet nem bontjuk el, meg lesz támasztva betonozáskor és így zsaluzatnak megmarad. A hőszigetelés és az egyéb szintkülönbség miatt így is úgy is lesz egy lépcsőfok a meglévő erkélyről áthaladva az új födémre.
Az új födém azért lesz elválasztva a meglévő erkély konzoltól (csak a tényleges 90 cm hosszú konzoltól) mert a vastagsága csak kb 10-11 cm és a statikus azt javasolta, hogy ne fúrjuk meg inkább. Az említett "lépcsőfok" is ennek a dilatációnak a vonalában lesz így ha esetleg lesz is lehajlás nem viszi magával a meglévő erkély lemezt.
Nekem ez így büdös, ne az építész tervezővel beszélj, hanem a statikus tervezővel. Az építész tervező is azt kérdezné meg, legföljebb sajátjaként adná elő. Nem ismerem a tervet minden részletében, így sokkal nehezebb tanácsot adni, de miért kell elválasztani az erkélytől a toldást? Saccra a toldott födémrész csökkenti az erkély igénybevételét.
Most olvastam vissza a korábbiakat. Amennyiben monolit vb. födém lesz az erkély és a lapostető hatáskörzetében (egyszerűen fogalmazva) akkor statikai számítás nélkül csak valószínűleg 2 db kiváltó bőven elég, mert a saját súlyán kívül csak a fölötte lévő téglákat tartja. Bár nem értem, hogy minek az "E" gerenda, mert ránézésre a fél házban a konzolvasalások miatt a monolit födém a nyerő?
Ez egy komplett födém lesz a teljes előszoba felületén szóval nem csak a konzolos rész lesz toldva. Az új födém be lesz ültetve végig a falba 8-10 cm mélyen, ahogy a terven is látszik a szaggatott vonal.
Alsó felső fi10/15 vasalás lesz végén szegővassal és a hosszú konzolnál a felső vasalás sűrítve is lesz pótvassal.
Az oszlopot elvetettük mert valószínű süllyedne stb. és soha nem mozogna együtt az épülettel.
Az új födém se lesz összekötve a meglévő erkély konzollal (kb 90 cm hossz), itt bitumenes lemez vagy valami duzzadó szalag kerül a beton közé de mivel a többi részen a falba be lesz ültetve így nagy mozgáskülönbség nem lesz elvileg.
A falazat B30, alatta 50 cm vb lábazati fal és ez alatt beton 1,2 m alap.
De valószínű beszélek majd a tervezővel ezzel a kiváltó cserével kapcsolatban, csak a mester már jövőhéten csinálná viszont a tervezőtől addigra valószínűleg nem kapok választ.
Ilyen méretarányok mellett az a kérdés, hogy mi fogja tartani az előtetőt/teraszt, mert a szabad sarka lebegni fog ha nincs rendesen hátrakötve a lemez? Azt vizsgálta-e valaki, hogy a fal elbírja-e a rátámasztott kiváltókat?
Lehet emlékeztek anno, volt is itt egy kérdésem erről, hogy lehetne összekötni az erkélyt az előszoba födémmel. Végül egy új monolit födém lett belőle így nincs oszlop.
A régi födém rétegrendje szimplán E gerendás béléstestes födém felbeton nélkül, ez megmarad. Erre jön az új 18 cm vastag födém majd víz, hőszigetelés, 7-5 cm lejtbeton és burkolat. Állandó teherként egy fa előtető lesz rajta melynek támaszai a 70 cm-es konzol végén lesznek (statikus számolt vele).
Az új födém még nincs kész, az áthidaló cserét követően lesz megépítve.
Szereltesss be két 120x120-as L fémprofilt egymással szembe, a régi áthidaló alá. Le kell vésni a betonból 2 cm, a betonvas meg fog maradni benne és flexxel be kell vágni a téglába az L profil vastagságát. Aztán néhány 50x5-ös laposvasat kell hegeszteni a két L talpára, hogy ne tudjanak kifordulni.
Kevés adat van ahhoz, hogy egyértelmű választ lehessen adni. Kellene a terasz és az erkély mérete (konzol kinyúlása, födém többi része), a födémek rétegrendje és ha van valami állandó teher a födémen az is. A hasznos teher az adott az előírásokból. Konzolos szerkezet nagyobb mértékben terheli támaszt a konzolnál.
